Melyek az Új Széchenyi Terv főbb programjai? Milyen célokat tűzött ki a kormány az elkövetkező 10 évben?

cikkek marketing pályázat tanúsítás adatbank kapcsolat Ajánlatkérés
E-mail:
Jelszó:
Kulcsszó:
Hírek, információk, tanácsok Vállalkozásod fejlesztéséhez!
Neve:
Email:

 Az ISO 9001 és a minőségirányítási alapelvek várható változásai

Az új ISO 9001 szabvány várhatóan 2015-ben jelenik meg a következő menetrend szerint:

2013. június: a CD (Committee Draft: bizottsági tervezet) szavazásra bocsátása,
2014. április: a DIS (Draft International Standard: nemzetközi szabvány tervezete) szavazásra bocsátása,
2015. július: az FDIS (Final Draft International Standard: nemzetközi szabvány végső tervezete) szavazásra bocsátása,
2015. szeptember: a nemzetközi szabvány kiadása (ISO 9001:2015).

Előző Vissza a cikkek listájához Következő

Még idén lesz 1100 milliárdunk

2011-01-17
Forrás: Index


Cikk ajánlása Mondja el véleményét Cikk myomtatása

Szimbolikus időpontban, a Széchenyi terv meghirdetésének tizedik évfordulóján indítja el az Új Széchenyi tervet a kormány. Ennek köszönhetően 2000 milliárd forint uniós pénz jön a gazdaságba, és a GDP növekedése 2013-2014-re 4-6 százalékos lehet. A terv a már korábban bejelentett hét programot tartalmazza, sok elemében a szocialisták Új Magyarország tervét valósítja meg. Januárban 93 pályázatot írnak ki, idén a 2000-ből 1100 milliárd forintot osztanak szét. A kiadásokat csökkenteni kell, az ország többet költ, mint amennyit lehetne, mondta Orbán Viktor, ám a miniszterelnök szerint ezt nem megszorításokkal, hanem újjászervezéssel kell elérni.

2011 a megújulás éve, most fog eldőlni, milyen lesz a következő tíz év – mondta Orbán Viktor az Új Széchenyi terv bemutatóján. A kormányfő szerint ha komolyan gondoljuk az ország átszervezését, a konfliktusokat vállalni kell, "egyszer minden harcot meg kell vívni". Ennek szerinte mára meglett az eredménye, "Magyarországé az egyik legstabilabb államháztartás Európában", holott nemrégiben még "az fenyegette Magyarországot, hogy igazi ukrajnai helyzet áll elő. Megmentettük az összeomlástól a nyugdíjrendszert, még akkor is, ha ez komoly vitákat generált".

 

Nem szorít meg, semmiképp


A kormányfő arról is beszélt: a baloldal politikájának perverzitása a folyamatos megszorítás. És bár való igaz, hogy "Magyarország nem költhet annyit, amennyit költ, ezért a kiadásokat csökkenteni kell, egyes területeken a bevételeket növelni kell, de ez nem megszorítás, ez Magyarország újjászervezése" – fogalmazott. Újjá kell szervezni Magyarországot, hogy megnyugodjon és elrugaszkodhasson, újjá kell szervezni a gazdaságot, hogy ne rogyassza össze egy világválságnak már az első szele. A gazdaság sikerének alapja a hazai kis- és középvállalkozások sikere.

A foglalkoztatás bővítéséről Orbán Viktor azt mondta: tarthatatlan, hogy nálunk 55 százalékos a foglalkoztatás – holott a tétlenség megöli az embert –, miközben Európában 65, míg Kínában 85 százalékos ez az arány. "Ha végig tudjuk vinni azt a programot, aminek fontos eleme a Széchenyi terv, Magyarország termelékenység szempontjából versenyképes lesz Kínával, Brazíliával szemben". De ehhez fontos, hogy ne meneküljünk a munka elől abban bízva, hogy majd az állam eltart minket, mondta a kormányfő.

 

Rögös, rögösebb

 


"Rögös és hosszú utat jártunk be, rögösebb és hosszabb áll előttünk" - kezdte az Új Széchenyi terv bemutatását Matolcsy György. A nemzetgazdasági miniszter azt mondta, 2010-ben Európa két országában volt pénzügyi válság, és bár a világ csak a görög válságról beszélt, a magyar költségvetés is kritikus helyzetben volt.

"A kormány 6,5-7 százalékos deficitet örökölt, pénzügyi csődhelyzetben voltunk" – fogalmazott. Szerinte rossz, megszorításon alapuló választ is lehetett volna adni erre, de ehelyett egy, az országot 2012-ig konszolidáló programot hajtottak végre, amit az 1946-os forintstabilizációhoz hasonlító gazdaságtörténeti bravúrnak nevezett.

A gazdasági miniszter elismerte, hogy Magyarország valóban a világ tíz legsebezhetőbb országának egyike, ahol egyszerre kell az államadósságot és a külső finanszírozást csökkenteni. "Talán már a következő hónapokban lesznek államadósság-csökkentő lépések", de emellett az Új Széchenyi tervnek köszönhetően megkezdődött a gazdaság növekedése, és ha az adósságcsökkentő lépésekkel elindul az adósság lefelé, akkor a 3 százalék alatti deficittel tartósan csökkenthető az államadósság – vázolta Matolcsy, megjegyezve: "gazdaságtörténeti fordulat előtt állunk".

 

2000 milliárdnyi uniós forint

 


Az Új Széchenyi terv (ÚSZT) a beruházások növelésével, a foglalkoztatás bővítésévvel és a technológiai innováció támogatásával segíti a gazdasági növekedés felgyorsulását. A tervnek köszönhetően 2000 milliárd forintos európai uniós támogatás érkezik a magyar gazdaságba, ami a hazai önerővel és a nemzeti programokkal együtt 7000 milliárd forintnyi forrást eredményet.

Ennek köszönhetően a GDP bővülése a 2013-2014-es időszakban "a 4-6 százalékos sávban lehet" – mondta Matolcsy, és "meg tudjuk fordítani a süllyedő beruházási rátát. Ez a mai 12 százalékos szintről 25 százalék fölé kerülhet" Matolcsy szerint az ÚSZT-nek köszönhetően. Igaz, a terv önmagában csak 5 százalékos növekedést hoz, de a multiplikátorhatás együtt 2013-2014-re elérhető lesz a 25 százalék fölötti szint, mondta.

Magyarország, a magyar kormány emellett vállalja a középtávon fenntartható egyensúly érdekében azokat a strukturális reformokat is, amik a növekedést és a foglalkoztatást egyaránt segítik, utalt Matolcsy azokra a tervezett lépésekre, amelyekről a miniszterelnök egy csütörtökön megjelent interjúban beszélt.

 

Hét program, 93 pályázat

 

 


A tíz évre szóló Új Széchenyi tervnek hét főbb programja van: egészségipar, zöldgazdaság, lakásprogram, az üzleti környezet fejlesztés, az innováció támogatása, a foglalkoztatásbővítés és a tranzitgazdaság-szerepet segítő közlekedési fejlesztések. Fellegi Tamás fejlesztési miniszter elmondta: az uniós források felhasználásával kapcsolatban eddig több mint húsz jogszabály volt, ezt most egyetlen, egységes kormányrendelet váltja fel. Ez azért is fontos, mert – ahogyan a miniszterelnök fogalmazott – az eddigi pályázati rendszer "egy disznóól volt, átgondolatlan, korrupt, az embereket megalázó, a pályázókat kiszolgáltatott helyzetbe hozó disznóól volt".

A terv részeként idén januárban 93 új pályázatot hirdetnek meg, ami 1100 milliárd új tőke kihelyezését teszi lehetővé. A 2000 milliárdos elérhető forrásnak tehát 55-60 százalékát ebben az évben bejuttatják a gazdaságba, mondta Fellegi, akit a miniszterelnök – utalva arra, hogy korábban Matolcsyt a jobbkezének mondta – a balkezének nevezett, "és a jobb pontosan tudja, mit csinál a bal", tette hozzá.

 

Újracsomagolás

 

 


A miniszter által felsorolt célok között számos olyan van, ami a szocialisták kormányzása idején elfogadott Új Magyarország tervben (ÚMFT) is szerepelt. Így a mostani kormánynak is fontos a Moszkva tér megújítása, a szegedi szuperlézer [1] sorsa – pontosabban, ahogy Fellegi fogalmazott: "a városon túlmutató, a régió egészét magába foglaló fejlesztési program" –, a Puskás stadion rendbetétele, a zsámbéki medence általános fejlesztési programja, a Talentis vagy éppen az e-közigazgatás szélesítése (aminek az előző fejlesztési tervben külön operatív programja volt).

Ebbe a körbe sorolható még a komáromi Duna-híd [2], de a Fellegi által fontosnak nevezett Ipoly-hidak sem számítanak újdonságnak – kettő  közülük már épül, sőt, az egyiknek el is kellett volna készülnie [3] –, valamint fővárosba tervezett kongresszusi és konferenciaközpont építése is. Igaz, ehhez kapcsolódóan új elem viszont, hogy a pécsi konferenciaközpont állami üzemeltetésbe kerül. A budai várbazár felújításának némileg átfogalmazva várrekonstrukcióról beszélt Fellegi Tamás, bár a program céljai vélhetően változatlanok.

A részben már hétfőtől pályázható általános célok többsége is ismerős a még a Kóka János és Bajnai Gordon által 2007 januárjában bemutatott [4] ÚMFT egyes programjaiból. Így a szocialisták fejlesztési tervének újracsomagolására utal, hogy noha az egyes programokat átnevezték, a pályázati célok – a korábbi Széchenyi tervből ismerős gyógyturizmus-fejlesztés újbóli hangsúlyosabbá tételét, valamint a települési központok fejlesztésének elhanyagolását nem számolva – többsége megfelel az eddigi fejlesztési terv céljainak, ilyenek a közlekedésfejlesztési tervek mellett például a megújuló energiák felhasználásának növelésével vagy az épület-energetikai beruházásokkal kapcsolatos programok.

 

Százmilliók és tízmilliárdok

 


A pályázatok egy részére január 17-től, vagyis jövő hétfőtől, a többire jellemzően március elejétől lehet jelentkezni; újdonság, hogy a programok támogatási aránya 100 százalék is lehet.

A kormány által kiadott pályázati kézikönyvben a Foglalkoztatási programnak négy, az egészségturisztikainak huszonhárom, a közlekedésinek huszonöt, az innovációsnak nyolc, a vállalkozásfejlesztési programnak tizennyolc, a zöldgazdasági-fejlesztésinek tizenhat pályázata jelent meg. Igaz, ez a szám némileg csalóka, a kormány ugyanis pályázatként jeleníti meg azokat a kiemelt projekteket is, amikből csak kormányzati szervek vagy állami cégek kaphatnak pénzt, így a pályázatok között szerepel a munkaügyi központok működésének a támogatására csak az NGM által elkölthető 5 milliárd forint is.

A pályázati keretösszegek egyébként igen széles skálán szóródnak. Az úgynevezett atipikus foglalkoztatási formák támogatására például 345 millió forintot lehet szétosztani, egyes regionális turisztikai célokra is 150-450 millió forint van. A másik végletet a több tízmilliárdos programok jelentik. Az észak-alföldi régióban csaknem 14 milliárdot, az észak-magyarországiban több mint 11, a közép-dunántúliban több mint 10 milliárdot költenek a 4 és 5 számjegyű közutakra. "Az eddig elzárt országrészek" autópálya-hálózatba kapcsolását 45,2 milliárd forint, az ilyen munkák előkészítése 45,8 milliárd forint, a közlekedési folyosók fejlesztése csaknem 62 milliárd forintot kapnak.

Több mint százmilliárd forint szolgál két közlekedésfejlesztési célt: az ország és a régióközpontok nemzetközi vasúti és vízi elérhetőségének javítására 116,4 milliárdot, míg a térségi elérhetőség javítására 126,6 milliárdot lehet majd költeni. Két tételben szintén több mint százmilliárd szolgálja a városi és elővárosi közlekedési fejlesztését. Erre egy 58,9 milliárdos és egy 62,1 milliárdos program jelent meg.

Küldd el ismerősödnek!

Az Ön neve*
Az Ön email címe*
Ismerőse neve*
Ismerőse email címe*
Ellenőrzés*

Online tanácsadás

Kérdező: aranyvirag7
Kérdés: Tisztelt Cím ! Egy IX. József Attila lakótelepi társasházban lakom. A nyílászáróim elavultak, szeretném kicseréltetni azokat, de a lakóközösség nem járul hozzá, hogy közösen fogjunk neki. A kérdésem az lenne, hogy egyedül pályázhatok - e nyílászáró cserére .
A Válasz: Itt olvasható

Szakszótár

Benchmarking

Az a folyamat, amikor a vállalat üzleti folyamatait más vezető vállalatok hasonló adataival hasonlítják és mérik össze, hogy meghatározzák, azt a legjobb gyakorlatot, amit követni érdemes.