notification icon
Ne maradj le semmiről! Iratkozz fel értesítéseinkre!

Veszélyes anyagok kezelése 3. rész

hirdetes

Veszélyes anyagok kezelése 3. rész

Youtube logo

IRATKOZZ FEL

CSATORNÁNKRA

A hazai szabályozások kialakulása, rendszere.

ISO 9001, ISO 14001 ISO 17799 EUREPGAP rendszerkiépítéshez, állami támogatás segítségével kérje ajánlatunkat itt!

Veszélyes anyagok kezelése 3. rész

Szabályozások alakulása Magyarországon az EU csatlakozás elõtt

A mérgezõ hatású vegyi anyagok részletes jogi szabályozására Magyarországon elõször az 1980-as években került sor. A szabályozás vázát a 26/1985. (V. 11.) MT rendelet és az ehhez kapcsolódó 16/1988. (XII. 22.) SZEM rendelet képezte. Az ezekhez kapcsolódó, de gyakran az alaprendeletekkel szinkronban nem lévõ nagyszámú tárca-rendelet (a Nemzeti Profil 163 a tárgyhoz kapcsolódó jogtárgyat vett leltárba) a szabályozást áttekinthetetlenné és csaknem hatástalanná tette. A vegyi anyagok kötelezõvé tett minõsítési eljárásának a várt 40-60.000 eset helyett a gyártók és forgalmazók még 1000 esetében sem tettek eleget, a felelõs tárca illetve intézményei az országban gyártott illetve forgalmazott vegyi anyagokról, készítményekrõl csak töredékes információhoz jutottak. Ugyanakkor ha az ipar és kereskedelem elõírt kötelezettségének eleget tett volna a felelõs hatóság jelentõs kapacitás hiány miatt képtelen lett volna megfelelni az adatokat feldolgozni, sõt, a rendelkezések feleslegesen és jelentõsen gátolták volna az áruk szabad áramlását.
A tevékenységek (gyártás, feldolgozás, forgalmazás, felhasználás stb.) ugyancsak kötelezõ engedélyezési eljárásai a hatóságnak a szûkös kapacitása miatt nemcsak azzal is jártak, hogy a hatóság (az állam) olyan felelõsséget vállalt át, amelynek szakmailag nem volt képes eleget tenni, és amely felelõsség-átvállalással lényegében felmentést adott a nem megfelelõ mederben, olykor szabálytalanul folyó, a lakosság kémiai biztonságát veszélyeztetõ tevékenységeknek.
Ekkor megállapítható volt, hogy a magyar szabályozás széttagolt, a piac törvényeinek nem felel meg, fenntartja a központi irányítás idején kialakult engedélyezési elvet, a nemzeti kémiai biztonság szerkezetérõl, mûködésérõl semmiféle áttekintést nem ad.

A csatlakozás hatása

Az EU tagság elõfeltételeként zajló jogharmonizációs tevékenység a veszélyes anyagok, veszélyes készítmények, illetõleg a kémiai biztonság területén számos közösségi irányelv, néhány rendelet és ajánlás beépítését tette szükségessé a magyar jogrendszerbe. Ezek az áruk szabad áramlása mellett elsõsorban az ember egészségének és környezetének védelmét szolgálták.

Az EU tagság elõfeltételeként zajló jogharmonizációs tevékenység a veszélyes anyagok, veszélyes készítmények, illetõleg a kémiai biztonság területén számos közösségi irányelv, néhány rendelet és ajánlás beépítését tette szükségessé a magyar jogrendszerbe. Ezek az áruk szabad áramlása mellett elsõsorban az ember egészségének és környezetének védelmét szolgálták.
hirdetes

Magyarország OECD tagként vállalt kötelezettségei


Magyarország mint az OECD tagja az OECD jogszabályainak is eleget kell, hogy tegyen. Minthogy az EU is tagja az OECD-nek, a két szabályozási rendszer között nincsenek ellentétes megoldások. Az OECD javaslatai - miután ennek a szervezetnek a legfejlettebb országok a tagjai (az EU mellett pl. az Amerikai Egyesült Államok, Japán, Ausztrália, Kanada, Svájc) - alkalmasak arra, hogy a kémiai biztonság területének legfontosabb és legaktuálisabb fejlõdési irányait jelöljék meg. Ezeket az ajánlásokat (pl. törzskönyvezés, GLP, ún. HPV anyagok minõsítése) ezért is volt célszerû beépíteni a törvényekbe.
Az újraszabályozás 1996-ban kezdõdött meg. Elkészült a 233/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet és a 4/1997. (II. 21.) NM rendelet, amelyek a veszélyes anyagok és a veszélyes készítmények osztályozását, csomagolását és feliratozását a vonatkozó közösségi irányelvekkel (a Tanács 67/548/EGK és 88/379/EGK irányelvei) összhangban szabályozták.
A hazai feltételek figyelembevétele miatt az említett rendeletek a közösségi szabályozáshoz képest csak részben szabályozták az új vegyi anyagok törzskönyvezését, nem terjesztették ki a rendelet hatályát valamennyi ipari, fogyasztási vegyi anyagra és kõolajtermékre, nem adtak megfelelõen széleskörû meghatalmazást a kapcsolódó jogszabályok elkészítésére, továbbá megtartották a közösségi jogrendszerrel nem harmonizáló korábbi szabályozásból a tevékenységek engedélyezési eljárásait.

Magyarország mint az OECD tagja az OECD jogszabályainak is eleget kell, hogy tegyen. Minthogy az EU is tagja az OECD-nek, a két szabályozási rendszer között nincsenek ellentétes megoldások. Az OECD javaslatai - miután ennek a szervezetnek a legfejlettebb országok a tagjai (az EU mellett pl. az Amerikai Egyesült Államok, Japán, Ausztrália, Kanada, Svájc) - alkalmasak arra, hogy a kémiai biztonság területének legfontosabb és legaktuálisabb fejlõdési irányait jelöljék meg. Ezeket az ajánlásokat (pl. törzskönyvezés, GLP, ún. HPV anyagok minõsítése) ezért is volt célszerû beépíteni a törvényekbe. Az újraszabályozás 1996-ban kezdõdött meg. Elkészült a 233/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet és a 4/1997. (II. 21.) NM rendelet, amelyek a veszélyes anyagok és a veszélyes készítmények osztályozását, csomagolását és feliratozását a vonatkozó közösségi irányelvekkel (a Tanács 67/548/EGK és 88/379/EGK irányelvei) összhangban szabályozták.A hazai feltételek figyelembevétele miatt az említett rendeletek a közösségi szabályozáshoz képest csak részben szabályozták az új vegyi anyagok törzskönyvezését, nem terjesztették ki a rendelet hatályát valamennyi ipari, fogyasztási vegyi anyagra és kõolajtermékre, nem adtak megfelelõen széleskörû meghatalmazást a kapcsolódó jogszabályok elkészítésére, továbbá megtartották a közösségi jogrendszerrel nem harmonizáló korábbi szabályozásból a tevékenységek engedélyezési eljárásait.
hirdetes

A legújabb szabályozások


Az új szabályozások egy ernyõ törvény révén valósultak meg. Ennek vázát a veszélyes anyagok és veszélyes készítmények kérdéskörét szabályozó, a Tanács 67/548/EGK, valamint 88/379/EGK irányelvei, továbbá a hasonló tárgykörben szabályozó 233/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet magva képezik. A törvény ezeken kívül figyelembe veszi a az OECD ajánlásokat (szám szerint ötöt), valamint a hasonló szabályozást célzó német, svéd, finn és ír törvényeket, nagymértékben hasonlít az Európai Közösség szabályozási rendszeréhez.
Fontos jellemzõje a törvénynek, hogy illeszkedik a kémiai biztonság határterületeinek, illetõleg a kémiai biztonságot felügyelõ tárcáknak azon szabályaihoz, amelyek befolyásolják a kémiai biztonságot. Így kapcsolódik az egészségügyi, a környezetvédelmi, a munkavédelmi, a fogyasztóvédelmi és a termékfelelõsségi törvényekhez, szabályozásokhoz.
A törvény vázát (ernyõjét) vegyi anyagok életciklusa elsõ fázisát képezõ termelés vagy import, illetve az ezek révén elõállított vegyi anyagok veszélyességének, kockázatának átfogó szabályozása képezi.


Az ernyõn függenek az életciklus további szakaszai vegyi eredetû környezet- és egészségkárosító hatásainak, kockázatainak megelõzését, kezelését célzó - elsõsorban végrehajtási rendeletekben megfogalmazásra kerülõ - szabályozások.

 
Az ernyõ továbbá átjárhatóságot biztosít olyan hatályos jogszabályok felé, amelyek a kémiai biztonság azon szektorait szabályozzák, amelyek az IFCS irányításával folyó globális harmonizáció befejezéséig egyébként izoláltan funkcionálnak, vagy amelyek a kémiai biztonság határterületein szabályoznak. Mindezeket a kémiai biztonság intézményes rendszerét (pl. az információs központ, a toxikológiai tájékoztatás, a kémiai biztonság koordinálását elõsegítõ tárcaközi bizottság) szolgáló elõírások egészítik ki.


Összegezve: a törvény nemcsak a veszélyes vegyi anyagok kérdéskörét fedi le, hanem valóban lehetõvé teszi a kémiai biztonság átfogó szabályozását.
Most már Ön is láthatja, hogy az elõírások vállalatára is vonatkoznak. De nem könnyû ezek nyomonkövetése, nem beszélve a betartásukról!

ISO 9001, ISO 14001 ISO 17799 EUREPGAP rendszerkiépítéshez, állami támogatás segítségével kérje ajánlatunkat itt!

Forrás:

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes

Szótár

marketingauditálás

Egy vállalat marketingkörnyezetének, -célkitűzéseinek, -stratégiájának és... Tovább

munkakörnyezet

olyan feltételek köre, amelyek között a munkavégzés történik ... Tovább

Tovább a lexikonra