notification icon
Ne maradj le semmiről! Iratkozz fel értesítéseinkre!
Máté Balázs online marketing asztali

200 éve született az ember, aki megsejtette, hogy van odakint egy 8. bolygó

200 éve született az ember, aki megsejtette, hogy van odakint egy 8. bolygó

ich.hu
hirdetes

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

 

Kétszáz éve, 1819. június 5-én született John Couch Adams angol matematikus és csillagász, a Neptunusz egyik felfedezője. Adams a cornwalli Laneast falucskában látta meg a napvilágot, egy hétgyermekes, szegény földműves legidősebb fiaként.

200 éve született az ember, aki megsejtette, hogy van odakint egy 8. bolygó

A család buzgón követte a metodista egyház tanait, egyik testvére misszionárius lett; legkisebb öccse pedig szintén neves fizikus. Adams tizenkét évesen került Devonportba, ahol egy tiszteletes rokona magániskolát tartott fenn. A matematika iránti rajongása korán megmutatkozott, délutánjait szívesen töltötte a helyi könyvtárban, ahol behatóbban megismerkedhetett a reáltudományokkal.


Tizenhat évesen megfigyelte a 75 évente feltűnő Halley-üstökös vonulását, ez az élmény késztette arra, hogy saját csillagászati számításokat készítsen. Húszévesen, ösztöndíjjal kezdte meg tanulmányait a Cambridge-i Egyetemen, amelyet kimagasló eredménnyel és számos kitüntetéssel, évfolyamelsőként fejezett be 1843-ban.


A frissen felfedezett Uránusz mozgásában tapasztalt szabálytalanságokból, amelyek 1821-22-ben (ma már tudjuk, hogy az Uránusz és Neptunusz együttállásakor) felerősödtek, 1834-ben Thomas J. Hussey angol amatőr csillagász egy lehetséges új bolygó zavaró hatására következtetett. Adams még egyetemistaként határozta el, hogy az Uránusz pályaháborgásait felhasználva kiszámítja a feltételezett új bolygó helyét. Naplójába a következőt jegyezte fel: "A hét elején kutatási tervet készítettem, és amint a fokozatom megszerzése után lehetséges, megvizsgálom az Uránusz mozgásának szabálytalanságait. abból a célból, hogy kiderítsem, vajon ezek nem egy feltételezett távolabbi bolygó hatásának tulajdoníthatók-e".

 

John Couch Adams 1888-ban, Hubert von Herkomer festményén

© Hubert von Herkomer


Négy év kitartó munkával kiszámította a feltételezett bolygó helyét, tömegét és pályaelemeit is, s eredményeit 1841. október 21-én elküldte a királyi csillagda akkori vezetőjének, George Biddell Airynek, azt kérve tőle, hogy keressék meg az új égitestet. Airy azonban, aki az Uránusz mozgásának rendellenességeit a gravitációs elmélet tökéletlenségével magyarázta, nem foglalkozott Adams levelével, ezért Nagy-Britanniában sokan őt okolják, amiért nem angolok fedezték fel a Naprendszer nyolcadik bolygóját. Adams 1845-ben érintkezésbe lépett a cambridge-i obszervatórium vezetőjével is, de a csillagvizsgálónak nem volt megbízható térképe az égbolt azon részéről, ahol az új bolygót keresni kellett, így – noha kétszer is látómezejükbe került – nem vették észre a Neptunuszt.

hirdetes


A francia Urbain Le Verrier – Adamstől teljesen függetlenül – az Uránusz számított és megfigyelt mozgásának eltéréseiből szintén kiszámolta a zavaró égitest adatait. Dolgozatát, amelyben megadta a bolygó nagyságát és előre látható pozícióját is, 1846. augusztus 31-én nyújtotta be a francia akadémiának. Mivel a párizsi obszervatórium is halogatta a megfigyeléseket, a francia csillagász levélben elküldte számításait Berlinbe. A német Johann Gottfried Galle még a levél kézhezvételének napján, illetve éjszakáján, 1846. szeptember 23-án Heinrich Louis d'Arrest nevű diákjával a jelzett helytől 1 fok távolságra megtalálta a feltételezett égitestet, amely másnapra elmozdult helyéről, s így igazolódott, hogy nem csillag, hanem egy új bolygó. A felfedezés elsőbbségéért folytatott francia-angol tudományos vita végül konszenzussal zárult, Adams és Le Verrier közösen osztoznak a dicsőségben. A bolygó elnevezése körül komoly viták zajlottak, a nem túl szerény Le Verrier saját nevét javasolta, de végül a többi bolygóhoz hasonlóan a görög-római mitológia egyik istenéről, Neptunuszról nevezték el.

hirdetes

 


Adams 1843-tól a cambridge-i St. John's College, 1852-től élete végéig a Pembroke College tanára volt, 1861-től a cambridge-i obszervatóriumot igazgatta. Fontos felfedezéseket tett a meteorrajok és üstökösök közti kapcsolatok tisztázásában, kimutatta, hogy a 33 évente, november első felében jelentkező Leonida-meteorraj az 55P/Tempel-Tuttle üstökösből ered. A francia matematikus és csillagász Pierre-Simon de Laplace-nál pontosabban írta le a Hold mozgását, táblázatot állított össze a Hold-parallaxisokról, s tanulmányozta a földmágnesességet is. Élete végén, Airy lemondása után felajánlották neki a királyi csillagász tisztségét, de idős korára való tekintettel nemet mondott. Hosszú betegség után, 1892. január 21-én halt meg Cambridge-ben, sírhelye a cambridge-i St. Giles temetőben található.

 

Adams 1866-ban elnyerte a Királyi Csillagászati Társaság Aranyérmét, kétszer volt a brit csillagászati társaság elnöke, emléktáblája található a Westminster-apátságban, de a neki felajánlott lovagi címet szerénységből visszautasította. Nevét viseli egy holdkráter és a Neptunusz legkülső ismert gyűrűje, a Cambridge-i Egyetemen felfedezése emlékére Adams-díjat alapítottak.


 

Forrás: HVG.hu

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes
További cikkek ebben a témában
hirdetes

Hasznos volt számodra ez a cikk?

Mondd el mennyire!

Szavazatok száma: 121

Átlagos értékelés: 4.8

Érdekességek Technológia Tudomány

Szótár

Attitűd

Attitűd, azaz beállítódás, olyan tanult készenléti állapot, amely megmutatja, melyik... Tovább

környezeti tényező

környezeti tényező Valamely szervezet  tevékenységének, termékeinek vagy... Tovább

Tovább a lexikonra