notification icon
Ne maradj le semmiről! Iratkozz fel értesítéseinkre!

Április 9-én lesz a választások elsõ fordulója

hirdetes

Április 9-én lesz a választások elsõ fordulója

Facebook logo

KÖVESS MINKET

FACEBOOKON

Ön miért jutott erre a honlapra? Mert ez az oldal egy hatékony, keresõbarát oldal! Szeretne Ön is több látogatót, egy hatékony és üzletet hozó honlapot? Online marketing tanácsadás, honlapkészítés állami támogatás segítségével! Kérje ajánlatunkat itt!

A köztársasági elnök április 9-ére, vasárnapra tûzte ki a parlamenti választások elsõ fordulóját, a második forduló április 23-án lesz. Összeállításunkban a hazai választási rendszer jellemzõit és a kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat gyûjtöttük össze.

Április 9-én lesz a 2006-os parlamenti választások elsõ fordulója

Aktuális pályázatok itt!

Pályázatírás szolgáltatásunkról itt olvashat!

Pályázatfigyelés szolgáltatásunk feltételei itt!

ISO 9001, ISO 14001 ISO17799 rendszerkiépítéshez, honlapkészítésre állami támogatás segítségével kérje ajánlatunkat itt!

Ön miért jutott erre a honlapra? Mert ez az oldal egy hatékony, keresõbarát oldal! Szeretne Ön is több látogatót, egy hatékony és üzletet hozó honlapot? Online marketing tanácsadás, honlapkészítés állami támogatás segítségével! Kérje ajánlatunkat itt!

Sólyom László köztársasági elnök

csütörtökön a Sándor-palotában bejelentette, hogy az alkotmány elõírásai alapján, figyelemmel az alkotmányos szokásokra és a
választási eljárásról szóló törvény rendelkezéseire, a parlamenti választások elsõ fordulóját április 9-re, második fordulóját pedig április 23-ra tûzte ki. Az elsõ fordulóban a külképviseleteken április 2-án, az amerikai kontinensen létesített képviseleteken április 1-jén kell leadni a voksokat.


Az országgyûlési képviselõ-választás második fordulója

Magyarországon és a külképviseleteken is április 23-án, vasárnap lesz, az Egyesült Államokban pedig április 22-én.

A pártok reakciói

A parlamenti pártok képviselõi egyöntetûen úgy nyilatkoztak: tudomásul veszik és elfogadják a köztársasági elnök döntését. Az államfõ alkomtányos és törvényes idõpontot hirdetett ki, amelyet mindenki elfogad, eszerint fogunk eljárni - mondta Szekeres Imre. Az MSZP elnökhelyettese szerint ugyanakkor nem a választások idõpontja a fontos. Nyitrai Zsolt, a Fidesz országgyûlési képvsielõje elmondta: a párt tudomásul veszi a köztársasági elnök döntését, amely véleményük szerint az emberek érdekeit tartja szem elõtt.


Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivõje azt mondta: az országnak, a választóknak és a gazdaságnak is jó az idõpont, jó, ha minél rövidebb a kampány, és az Európai Unió elvárásai miatt szükség van arra, hogy az új kormány minél elõbb megalakuljon. Dávid Ibolya, az MDF elnöke is üdvözölte a döntést, mint mondta, a rövid kampányidõszak jót tesz az állampolgároknak, a pártoknak és a költségvetésnek is.
A választási törvényt 2005 tavaszán módosították


Összefoglalónkban a magyar választási rendszer legfontosabb elemeit és szabályait gyûjtöttük össze. A parlament 2005 júliusában fogadta el a választási eljárásról szóló törvény módosítását. A kormányfõ nyilatkozata
Azt szeretném, hogyha a kampányban barátok, szövetségesek és riválisok egyaránt azt tartanák szem elõtt, hogy van közös felelõsségünk az országért, és egyetlen lehetséges magatartás az egymásért és egymásnak mutatott tisztelet - mondta Gyurcsány Ferenc csütörtökön, miután a köztársasági elnök bejelentette a választások idõpontját. A kormányfõ szerint az elsõ fordulóig hátralévõ nyolcvan napban az a versenytársak feladata, hogy bemutassák, ki milyen jövõt képzel el az országnak.


A miniszterelnök közölte: a kormány az új kabinet megalakulásáig végzi a dolgát. Mint mondta, mindent meg fog tenni azért, hogy ne vetülhessen annak árnyéka az igazgatásra, hogy összekeveri tevékenységében a köztársaság szolgálatát bármelyik párthoz fûzõdõ szimpátiájával. A kormány a választási és a költségvetési törvényben meghatározottak szerint biztosítani fogja a választások végrehajtásához szükséges valamennyi feltételt - tette hozzá.


A legfontosabb változás, hogy a Magyarországon lakóhellyel rendelkezõ, ám a választás idején külföldön tartózkodó magyar állampolgárok kérelemre leadhatják szavazatukat a külképviseleteken, illetve a fõkonzulátusokon. Az új jogszabályba ezenkívül a névjegyzék lezárásával, a külképviseleti névjegyzékkel, az eredmény-megállapítás menetével és határidejével, valamint a jogorvoslati rendszerrel kapcsolatos változások kerültek be.



A magyar választási rendszer


Magyarországon vegyes választási rendszer mûködik, a parlamenti képviselõi helyek közül 176 mandátumot egyéni választókerületben, 152-õt területi (19 megyei és a fõvárosi) listán, 58-at pedig országos listán szerezhetnek meg a jelöltek.


A magyar választás kétszavazatos rendszerû: a választópolgár az egyik szavazatával az egyéni választókerület képviselõjelöltjét támogatja, a másik szavazatával a területi pártlisták közül választhat. Az egyéni választókerületben a jelöléshez legalább 750 választópolgár ajánlása szükséges.


Területi listát az a párt állíthat, amely az egyéni választókerületek egynegyedében, de legalább két egyéni választókerületben jelöltet állított. Az országos listaállításhoz legalább hét területi lista kell. A parlamentbe jutáshoz a pártlistákra leadott országosan összesített érvényes szavazatoknak 5 százalékát kell megszerezni.


A választás szabályai

A választási eljárásról szóló törvény alapján a köztársasági elnöknek legkésõbb a szavazás napja elõtt 72 nappal kell kitûznie a választás idõpontját. Ez nem eshet nemzeti ünnepre, A munka törvénykönyve szerinti munkaszüneti napra, valamint az az elõtti és utáni napra sem.

Fontosabb dátumok, határidõk

  • Február 10.: Az állampolgárok kézhez kapják a kopgtatócédulát és az ajánlószelvényt
  • Február 8-15.: Közszemlére teszik a választói névjegyzéket
  • Február 17.: Eddig kell megválasztani az OVB, a területi és az egyéni választókerületi választási bizottságok tagjait
  • Március 17.: A külképviseleti névjegyzékbe való jelentkezés határideje, az egyéni választókerületi jelöltek bejelentésének végsõ határideje
  • Március 20.: a területi listák bejelentésének és a szavazatszámláló bizottsági tagok megválasztásának határideje
  • Március 21.: Az országos listák bejelentésének határideje
  • hirdetes
  • Március 31.: a pártok eddig küldhetnek tagokat a választási bizottságokba
  • Április 29-30.: A végleges eredmény megállapítása

Ha a választási bizottság vagy a bíróság ismételt szavazást rendel el, azt az eredeti szavazáshoz képest harminc napon belülre kell kijelölni. A választási eljárásról szóló törvényben szereplõ határidõk - ha a törvény másként nem rendelkezik - a határidõ utolsó napján 16 órakor járnak le, a határidõket naptári napban kell érteni. A választások lebonyolításához szükséges forrásokat az Országgyûlés döntése alapján minden évben a költségvetésben kell biztosítani, a pénzek felhasználását az Állami Számvevõszék ellenõrzi.


A névjegyzék összeállítása

A választás idõpontjának kitûzése után a helyi választási iroda vezetõje összeállítja a választásra jogosultak névjegyzékét. A névjegyzék tartalmazza a választópolgár családi és utónevét (nõk esetén leánykori családi és utónevét is), személyi azonosítóját, lakcímét, névjegyzékbeli számát. Azonos nevû és lakcímû választópolgárok esetén a jegyzékben szerepel a születési idõ is, ha ez is megegyezik, akkor egyéb természetes személyazonosító adatokra van szükség.


A kampányidõszak


A kampányidõszak a választás kitûzésének napjától a szavazást megelõzõ nap 0 óráig tart, ezután a szavazás végéig kampánycsend van érvényben. A kampánycsend megsértésének minõsül a választópolgárok választói akaratának befolyásolása, ideértve a választók számára a jelölt vagy a jelölõ szervezet által ingyen felkínált szolgáltatásokat, a szavazásra történõ szállítást vagy étel-ital adását.


A kampánycsend alatt tilos pártjelvények, zászlók, pártszimbólumok, a jelölt fényképét vagy nevét tartalmazó tárgyak osztogatása, választási plakát elhelyezése, valamint a választói akarat befolyásolására alkalmas információk szolgáltatása elektronikus vagy más úton.


A választási plakátok készítéséhez nincs szükség külön engedélyre, azokra a sajtóról szóló jogszabályok vonatkoznak. A plakátokat úgy kell kiragasztani, hogy azok ne fedjék más jelölt vagy jelölõ szervezet hirdetését. A plakátokat a szavazás után legkésõbb harminc nappal el kell távolítani.


A kampányra fordítható források


Minden szervezet, amely a választásokon jelöltet állít, a jelöltállítással arányos központi költségvetési támogatásra jogosult. A független jelöltek a szervezetek jelöltjeivel azonos mértékû költségvetési támogatásban részesülnek. A támogatás kizárólag dologi kiadásokra használható fel.
Minden szervezetnek és független jelöltnek a választás második fordulóját követõ 60. napon belül a Magyar Közlönyben nyilvánosságra kell hoznia a választásra fordított állami és más pénzeszközök, támogatások összegét, forrását és felhasználásának módját.


A szavazás menete

A szavazás a kijelölt napon reggel 6 órától este 19 óráig tart. Ha a helyi körülmények indokolják, a voksolás reggel 5 órakor is kezdõdhet. Szavazni csak személyesen és a választópolgár lakhelye szerint kijelölt szavazóhelységben lehet. A mozgásában gátolt választópolgárok mozgóurnát kérhetnek a szavazáshoz.


A szavazóhelységet a szavazás ideje alatt nem lehet bezárni, a szavazást nem lehet meghosszabbítani, a szüneteltetésre is csak rendkívüli eseménynél van lehetõség. A szavazást fel kell függeszteni, ha a szavazás alatt a szavazatszámláló bizottsági tagok száma három alá csökken, vagy a szavazás elháríthatatlan külsõ ok miatt lehetetlenné vált. Ilyenkor az urnát és az iratokat zárolják, az eseményrõl pedig értesítik a helyi választási iroda vezetõjét.


A szavazóhelységben a választópolgárok csak a választójog gyakorlásához szükséges ideig tartózkodhatnak. Azok szavazhatnak, akik a névjegyzékben szerepelnek, vagy akiket a bizottság a névjegyzékbe felvesz.

A szavazatok leadása

A szavazáshoz a személyazonosság és a lakcím megállapítására alkalmas igazolványokat kell vinni. A szavazatszámláló bizottság az adatokat összeveti a névjegyzékkel, és ha a választópolgár szerepel a jegyzékben, a bizottság tagja a választópolgár elõtt lepecsételi és átadja a szavazólapot. A szavazatok leadására szavazóhelyiségenként legalább két szavazófülkét kell kialakítani, ám ezek használata nem kötelezõ. A fülkében a szavazólap kitöltésének ideje alatt csak a választópolgár tartózkodhat. Az írni, olvasni nem tudó vagy egyéb fogyatékosság miatt akadályozott választópolgárok más választók vagy a bizottság két tagjának segítségét kérhetik.


A szavazóhelységben hirdetményt kell elhelyezni abban az esetben, ha egy jelölt a szavazólapok elkészítése után kiesett, a jelölt nevét a szavazólapon át is kell húzni. Érvényesen szavazni csak egy jelöltre lehet, azok a szavazólapok, amelyeken nincs hivatalos bélyegzõ vagy több szavazatot tartalmaznak, érvénytelenek. Érvénytelenek azok a szavazatok is, amelyeket érvénytelen szavazólapon vagy kiesett jelöltekre adtak le.


A szavazólap

Külön szavazólap szolgál az egyéni választókerületi jelöltre, és külön szavazólap a területi listára történõ szavazáshoz. Az egyéni választókerület szavazólapja ábécé sorrendben tartalmazza a jelöltek hivatalosan használt családi és utónevét, a jelölõ szervezetek nevét vagy a független jelölés tényét.


A területi listás szavazólap a választási bizottság által kisorsolt sorrendben tartalmazza a jelölõ szervezetek nevét. A szavazólapon - a jelölõ szervezet által bejelentett sorrendben - fel kell tüntetni a listán induló jelöltek közül az elsõ öt jelölt nevét, valamint az esetleges listakapcsolás tényét. Ha a jelölõ szervezet kérte, valamennyi szavazólapon fel kell tüntetni annak rövidítését, jelképének, illetõleg jelvényének fekete-fehér színû lenyomatát. Közös jelölt, illetõleg közös lista állítása esetén valamennyi jelölõ szervezet nevét fel kell tüntetni a szavazólapon.

hirdetes


A szavazólapot zárt borítékban kell az urnába dobni. A választópolgár itt még jelezheti a bizottságnak, hogy elrontotta a lap kitöltését, a bizottság ilyenkor a rontott lapot bevonja, és újat ad helyette. Erre személyenként csak egyszer van lehetõség. Este 19 óra után a bizottság elnöke lezárja az urnát, és a szavazás véget ér.


Szavazás külképviseleteken

Ha a fogadó állam nem ellenzi, szavazni a külképviseleteken is lehet, a bizottság feladatait ilyenkor a külképviseleti választási iroda látja el. A szavazólapokat az Országos Választási Iroda elektronikus formában küldi meg a külképviseleteknek, a képviselet pedig kétszer annyi szavazólapot nyomtat, mint ahogy válaszpolgár a külképviseleti névjegyzékben szerepel.


A külképviseleteken helyi idõ szerint 6 és 19 óra között lehet szavazni, az amerikai kontinensen a magyarországi szavazást megelõzõ napon, helyi idõ szerint 6 és 19 óra között lehet voksolni.Külképviseleteken magyar hatóság által kiállított, a személyazonosság megállapítására alkalmas igazolvánnyal lehet szavazni. A választópolgárnak alá kell írnia a szavazásról szóló nyilatkozatot, amely családi és utónevét, lakcímét, személyi azonosítóját tartalmazza. A szavazólapot tartalmazó zárt borítékot és a nyilatkozatot egy másik borítékba helyezik, leragasztják, ezt a választó aláírja, és az urnába helyezi.


A második forduló

A választás második fordulóját az elsõ fordulótól számított 14. napra kell kitûzni. A választások eredményét az OVB hozza nyilvánosságra, az országosan összesített, végleges eredményeket a Magyar Közlönyben is megjelentetik.


Aki a szavazás napján lakóhelyétõl távol, de belföldön tartózkodik, annak lakcíme szerint illetékes választási iroda vezetõjétõl igazolást kell kérnie. Az igazolással annak a településnek a választási irodáját (szavazás napján a szavazatszámláló bizottságot) kell felkeresnie, ahol a szavazás napján tartózkodik. Az igazolás kiadásakor a lakcím szerinti eredeti választókörzetben az állampolgárt törlik a választói névjegyzékbõl. A kiadáshoz azt is közölni kell, hogy a választópolgár milyen településen fog tartózkodni a szavazás napján, illetve, hogy az igazolást az elsõ, a második vagy mindkét fordulóra kéri. A külképviseleti névjegyzékbe való felvételt a választás elsõ fordulóját (a magyarországi szavazás napját) megelõzõ 23. napig lehet kérni.

Szavazás a külképviseleten


Az elsõ fordulóban a külképviseleten a magyarországi szavazás napját megelõzõ 7. napon, helyi idõ szerint 6 és 19 óra között lehet szavazni. Az amerikai kontinensen a magyarországi szavazást megelõzõ 8. napon, helyi idõ szerint 6 és 19 óra között lehet szavazni.
A külképviseleti választási iroda a külsõ borítékon feltünteti annak az országgyûlési egyéni választókerületnek a megjelölését, amelynek szavazólapján a választópolgár szavaz. Az elsõ fordulóban a magyarországi szavazás elõtti harmadik nap 24 óráig kell az urnának az Országos Választási Irodához érkeznie.


Jogorvoslati lehetõségek: kifogás

Kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetõleg a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére való hivatkozással bárki benyújthat. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésõbb a vélt jogszabálysértés elkövetésétõl számított három napon belül megérkezzen. A választási bizottság a benyújtott kifogásról a beérkezésétõl - áttétel esetén az elbírálására jogosult választási bizottsághoz történõ beérkezésétõl - számított három napon belül dönt. A kifogásnak tartalmaznia kell a jogszabálysértés megjelölését, bizonyítékait, valamint a kifogás benyújtójának személyi adatait és elérhetõségét. A kifogás közvetlenül az Országos Választási Bizottsághoz is benyújtható.


Fellebbezés

A választási bizottság elsõfokú határozata ellen bármely választópolgár, jelölt, jelölõ szervezet, illetõleg az ügyben érintett jogi személy fellebbezést nyújthat be. Fellebbezést lehet benyújtani jogszabálysértésre hivatkozással, illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen. Nincs helye fellebbezésnek a másodfokon eljáró választási bizottság által hozott határozat, valamint az Országos Választási Bizottság határozata ellen. A fellebbezést úgy kell benyújtani, hogy az legkésõbb a megtámadott határozat meghozatalától számított három napon belül megérkezzen a választási bizottsághoz.

Bírósági felülvizsgálat

A választási bizottság másodfokú határozata, továbbá az Országos Választási Bizottság határozata ellen bármely választópolgár, jelölt, jelölõ szervezet, illetõleg az ügyben érintett jogi személy bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be.
A bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelezõ. A felülvizsgálat iránti kérelemrõl a bíróság a felterjesztésétõl számított három napon belül dönt.

2006. január 19., csütörtök

Aktuális pályázatok itt!

Pályázatírás szolgáltatásunkról itt olvashat!

Pályázatfigyelés szolgáltatásunk feltételei itt!

ISO 9001, ISO 14001 ISO17799 rendszerkiépítéshez, honlapkészítésre állami támogatás segítségével kérje ajánlatunkat itt!

Forrás:

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes

Szótár

Url

A webcím, más néven URL (mely a Uniform Resource Locator [egységes erőforrás-azonosító]... Tovább

marketingauditálás

Egy vállalat marketingkörnyezetének, -célkitűzéseinek, -stratégiájának és... Tovább

Tovább a lexikonra