Időben elkezdtek intézkedni
Ennek köszönhető, hogy Vietnámban már akkor elkezdték tervezgetni a koronavírus elleni harcot, amikor az még csak egy lokális kis kórnak gondolta mindenki. Már ekkor elkezdtek egy esetleges világjárványra felkészülni, így mikor beütött a baj, már kész intézkedési menetrendjük volt. Egyetlen egy nappal az első pozitív tesztek után leállították a légiközlekedést Kína irányába, néhány nappal később pedig a szárazföldi határokon is korlátozták a közlekedést. Európában körülbelül hasonló intézkedésekre az első pozitív tesztet követően egy egész hónapot kellett várni. Január 23-án regisztrálták az első fertőzöttet, a hónap végére bezárták az iskolákat, lemondták a rendezvényeket, február 1-én, amikor már 6 regisztrált fertőzött volt, kihirdették az országos járványhelyzetet. február 13-án 16 beteget regisztrálták Hanoi mellett, tízezernél is több ember otthonát karantén alá helyezték.
Majdnem kiűzték a koronavírust
A szigorú intézkedéseknek meg is lett a eredményük, majdnem teljesen kiűzték az országból a koronavírust február 25-re. Február 15-én azonban egy vietnami állampolgár elutazott Európába és Anglia, Olaszország és Franciaország meglátogatása után március 2-án tért haza, de nem tartotta be az önkéntes karantént, március 6-án tesztje pozitív lett, ezzel pedig ő lett hivatalosan a 17. koronavírus-fertőzött az országban. A második hullám következett, még szigorúbb intézkedésekkel. Március 22-én minden külföldi számára megtiltotta a belépést az országba, a hazatérő vietnami állampolgároknak pedig kötelezően 14 napos karanténba kellett vonulniuk, ami szigorúan ellenőriztek, még külön karanténtáborokat is húztak fel a hazatérőknek, ahol még arra is figyeltek, hogy a 10-20 fős szobákban ne keveredjenek különböző repülőjáratok utasai. Április 1-től csak alapos indokkal lehetett az utcára lépni, természetesen a maszkok viselését is kötelezővé tették. Ennek eredményeképpen pedig kezd visszaszorulni a kór, és már elkezdhetik az intézkedések lazítását, természetesen szép lassan.
