MSZ EN ISO 9001:2001 8.2.2 pont

 ISO 9001, ISO 14001 ISO 17799 rendszerkiépítéshez, honlapkészítésre állami támogatás segítségével kérje ajánlatunkat itt!

ISO 9001, ISO 14001 belsõ auditori, minõségirányítási vezetõ, valamint minõségügyi szakember tanfolyamok részletesen itt!

 

Nézzük mit mond az ISO 9001 szabvány a 8.2.2 fejezetében: 

ISO 9001:2000, Minõségirányítási rendszerek. Követelmények 8.2.2. Belsõ audit A szervezet végezzen tervezett idõszakonként belsõ auditokat annak megállapítására, hogy a minõségirányítási rendszer a) megfelel-e a tervezett intézkedéseknek, ezen nemzetközi szabvány követelményeinek és a minõségirányítási rendszerrel kapcsolatban a szervezet által kitûzött követelményeknek, valamint b) bevezetése és fenntartása eredményes-e.

 

ISO 9001:2000, Minõségirányítási rendszerek. Követelmények 8.2.2. Belsõ audit A szervezetnek egy auditprogramot kell megterveznie, figyelembe véve az auditálandó folyamatok és területek állapotát és fontosságát, valamint a korábbi auditok eredményeit. Meg kell határozni az auditok kritériumait, körét, gyakoriságát és módszereit. Az auditorokat úgy kell kiválasztani és az auditot úgy kell végezni, hogy ez biztosítsa az audit folyamatának objektivitását és pártatlanságát. Az auditorok nem auditálhatják saját munkájukat. Az audit tervezésének és végzésének, továbbá az eredmények jelentésének és a feljegyzések megõrzésének felelõsségi körét és követelményeit dokumentált eljárásban kell meghatározni. Az auditált területért felelõs vezetõségnek gondoskodnia kell arról, hogy indokolatlan késedelem nélkül tegyenek intézkedéseket az audit során felfedett eltérések és ezek okainak kiküszöbölésére. Az ezt követõ tevékenységeknek tartalmazniuk kell a megtett intézkedések igazolását (verifikálását) és az igazolás eredményérõl szóló jelentés elkészítését. MEGJEGYZÉS: Az ISO 10011-1, az ISO 10011-2 és az ISO 10011-3 ad ehhez útmutatást.

8.2.1.3. Belsõ audit

A felsõ vezetõség gondoskodjon eredményes és hatékony belsõ auditfolyamat bevezetésérõl, hogy az értékelje a minõségirányítási rendszer erõs és gyenge pontjait. Tehát egy fejlett minõségirányítási rendszerben a belsõ audit nem csak azt szolgálja, hogy megállapítsuk megfelel-e a mûködés az ISO 9001 8.2.2 a, és b pontban említetteknek, hanem, hogy feltárjuk a mûködõ, de ennek ellenére gyenge pontokat, fejlesztési pontokat, valamint az erõsségeket. A belsõ audit folyamata a vezetés eszköze bármely kijelölt folyamat, vagy tevékenység független értékelésére. A belsõ audit folyamata független eszköz arra, hogy objektív bizonyítékul szolgáljon az érvényes követelmények teljesülésérõl, mivel a belsõ audit kiértékeli a szervezet eredményességét és hatékonyságát.

Fontos, hogy a vezetõség gondoskodjon a belsõ audit eredményeibõl következõ fejlesztési tevékenységek bevezetésérõl. Ha ugyanis a vezetõség ezt nem biztosítja, akkor nem volt haszna a belsõ auditnak, nem fejlõdik a szervezet. A belsõ audit tervezése legyen rugalmas és tegye lehetõvé hangsúlyeltolódások bevezetését az audit alatt megállapított tények és objektív bizonyítékok alapján. Az auditálandó területekrõl, valamint a más érdekelt felektõl származó információt a belsõ audittervek kidolgozásakor helyes bemenetként figyelembe venni. Ez azt feltételezi, hogy elõre értesítik az auditálandó területeket, és figyelembe veszik az õ igényeiket, munkacsúcsaikat, stb. (pl: nem célszerû a legnagyobb hajtás idõszakában vizsgálni egy folyamatot, de az sem jó, ha az adott terület éppen nem végez munkát az audit során).

A belsõ audit során megfontolandó kérdésekre példák:

• a folyamatok eredményes és hatékony bevezetése, ezt is vizsgálhatja egy belsõ audit,
• lehetõségek a folyamatos fejlesztésre, célszerû a fejlesztési potenciálokat megállapítani,
• a folyamatok képességei,
• statisztikai módszerek eredményes és hatékony alkalmazása, célszerû, hogy ezek értékelésére is kiterjedjen a vizsgálat,
• információtechnika használata, a belsõ audit során,
• a minõség költségeire vonatkozó adatok elemzése,
• az erõforrások eredményes és hatékony kihasználása,
• a termék- és folyamatminõséggel kapcsolatos eredmények és elvárások,
• a mûködés mérésének megfelelõ volta és pontossága,
• fejlesztési tevékenységek, valamint
• kapcsolat az érdekelt felekkel.
  

A belsõ auditról készült jelentés néha tartalmaz igazolást a kiváló mûködésrõl, hogy ezzel alkalmat adjon a vezetõségnek a munkatársak teljesítésének elismerésére és ösztönzésükre.

Az alábbi fejezeteket (8.2.1.4, és 8.2.1.5) már nem határozza meg követelményként az ISO 9001 szabvány, ezek az ISO 9004 elõírásai:

8.2.1.4. Pénzügyi intézkedések

A vezetõség fontolja meg a folyamatokból nyert adatok átalakítását pénzügyi információvá, hogy a folyamatok számára összehasonlító mértékeket bocsásson rendelkezésre és megkönnyítse a szervezet eredményességének és hatékonyságának fejlesztését. Itt az intézkedések költségeit, nemmegfelelõségekbõl adódó költségeket érdemes figyelembe venni. Ezekbõl hasznos információk származhatnak, amelyeket már a „gazdasági vezetõk is könnyebben megértenek”, illetve a fejlesztések igénye jobban alátámasztható velük. Példák a pénzügyi intézkedésekre:

• a megelõzési és az értékelési költségek elemzése,
• a nemmegfelelõségek miatti költségek elemzése,
• a belsõ és külsõ meghibásodások miatti költségek elemzése, valamint
• az életciklusköltségek elemzése.

8.2.1.5. Önértékelés

A felsõ vezetõség fontolja meg önértékelés kifejlesztését és bevezetését. Ez egy gondos kiértékelés, amelyet általában a szervezet saját vezetõsége végez, és amelynek eredménye egy vélemény, vagy megítélés a szervezet eredményességérõl és hatékonyságáról, valamint a minõségirányítási rendszer érettségérõl. Használhatja ezt a szervezet saját mûködésének összehasonlítására is külsõ szervezetek és világszínvonalú szervezetek mûködésével (benchmarking).

Az önértékelés segít kiértékelni a szervezet mûködésének fejlesztését is, míg a szervezet belsõ auditjának folyamata egy független audit, amelynek célja objektív bizonyítékok szerzése arról, hogy a mindenkori elõirányzatok, az eljárások, vagy a követelmények teljesülnek, mert ez a minõségirányítási rendszer eredményességét és hatékonyságát értékeli ki. Tehát az önértékelés nem egyenlõ a belsõ audittal, hanem inkább egy „kibõvített” belsõ audit, ahol nem csak a követelményeknek való megfelelést, és a minõségirányítási rendszer mûködését, és eredményességét vizsgáljuk, hanem a fejlesztési lehetõségek után kutatunk, és a minõségirányítási rendszer hatékonyságát is vizsgáljuk.

Az önértékelés terjedelmét és mélységét a szervezet céljainak és prioritásainak függvényében célszerû megtervezni. Az A mellékletben leírt önértékelési módszer központjában a szervezet minõségügyi rendszerének bevezetésével kapcsolatos eredményesség és hatékonyság fokának meghatározása áll. Az  A mellékletben közölt önértékelési módszer használatának néhány elõnye a következõ:

• könnyen érthetõ,
• könnyen használható,
• csak kevéssé befolyásolja az irányítási erõforrások használatát, valamint
• bemeneti adatokat ad a szervezet minõségügyi rendszere mûködésének fejlesztéséhez.
  

Az A mellékletben található önértékelés csak egy példa. Az önértékelés nem tekinthetõ a belsõ, vagy a külsõ minõségügyi audit egyik változatának. Az A mellékletben leírt megközelítés a vezetõség számára áttekintést adhat a szervezet mûködésérõl és a minõségirányítási rendszer érettségérõl. Egyben bemeneti adatként használható a szervezet olyan területeinek felfedésére, amelyek mûködését fejleszteni kell, és ahol segíteni kell megkeresni a prioritásokat.

 

ISO 9001, ISO 14001 ISO 17799 rendszerkiépítéshez, honlapkészítésre állami támogatás segítségével kérje ajánlatunkat itt!

 

ISO 9001, ISO 14001 belsõ auditori, minõségirányítási vezetõ, valamint minõségügyi szakember tanfolyamok részletesen itt!

Forrás: