IRATKOZZ FEL
CSATORNÁNKRA
Napjainkban a benchmarking az egyik legelterjedtebb eszköz a célkitûzések rangsorolásában; egy felmérés szerint az üzleti folyamatok 55%-val kapcsolatban használatos, s ez nagyobb, mint a legátfogóbb menedzsment-koncepciók (pl. process management, empowerment, employer involvement, strategic quality planning, new product development) hatóköre.
A termelõ vagy szolgáltató ama vágya, hogy megtudja, miért sikeres egy vállalat terméke vagy szolgáltatása, a piaci verseny kialakulásával egyidõs. Mégis alapvetõ különbségek vannak az informális adatcsere és a modern benchmarking módszerek között, mégpedig a kutatási folyamat strukturáltsága, dokumentáltsága és bizonyító ereje terén. Az elsõ megtervezett benchmarkingot talán Ford nevéhez köthetjük, aki a múlt század nyolcvanas éveiben elhatározta, hogy a korabeli autóknál jobbat gyárt, és ennek érdekében módszeres adatgyûjtéshez folyamodott.
Elõször összegyûjtötte a vásárlók által legfontosabbnak ítélt szempontokat (összesen 400 ilyet talált), majd mindegyik szempontból megkereste a legmagasabbra értékelt márkát. Saját modelljének megalkotásakor Fordot nem képzelete, hanem a kapott eredmények irányították, és mintegy összerakta, illetve ahol tudta, még meg is haladta az iparágban felhalmozódott "best practice" ismereteket. Így született a T-modell, mely évtizedekig vezetõ márka volt.
Egy mai komplex vállalat esetén már elképzelhetetlen, hogy egy termék vagy szolgáltatás ilyen "benchmark-mozaikként" jöjjön létre, de az egyes részterületeken fontos ismerni a versenytársak gyakorlatát, illetve általánosságban, minden releváns tapasztalat ismerete versenyelõny lehet. A századvég kommunikációs forradalma, s annak részeként kiváltképp az Internet olyan új technikai hátteret kínál, mely segítségével megsokszorozódnak a benchmarkingban rejlõ lehetõségek. Ezeket egy benchmarking-modell egyes lépésein keresztül mutatjuk be, hogy érzékeltessük, mennyire végigkísérik a benchmarking folyamatát.
- A szervezés és tervezés fázisában a figyelemmel kísérendõ folyamat kiválasztása mellett a potenciális benchmarking résztvevõk beazonosítása is megtörténik. A Világfalu polgárai számára nagymértékben bõvül a kör, hiszen a fizikai távolságoktól a kommunikáció során el lehet tekinteni. (Erre egyébként szükség is van, hiszen a piac is globalizálódott.) Amennyiben egy hagyományos, ún. kompetitív benchmarking elvégzése a cél (versenytársak részvételével), az információforrások megnövelése pontosabb eredményhez vezethet. Egy funkcionális benchmarking esetében (amikor nem a vállalatok profilja, hanem a modellezendõ folyamat vethetõ össze) szintén bõvülhet a résztvevõk köre, sõt az is elõfordulhat, hogy csak távolabbi összehasonlítási alap van, így a benchmarking csak az új technikai lehetõségek révén végezhetõ el.
- A következõ lépés az adatgyûjtés és az adatelemzés. Könnyen belátható, hogy az online adatszolgáltatás a minimumra csökkenti ezek idõtartamát, mivel egyszerre több helyszínrõl érkeznek az adatok, melyek bizonyos mértékig már kódolva is vannak. Az adatmennyiség a korábbival összehasonlítva ugrásszerûen megnövekedik, ezáltal finomabb összefüggések is statisztikailag szignifikáns szinten jelentkeznek, kisebb a hibás összefüggések és interpretációk aránya. A kumulált adatokhoz való hozzáférés realtime lehetséges, így (egy bizonyos válaszadói szám felett) azonnal értékes információ nyerhetõ a kutatásból.
- A technikai lehetõségek az akcióterv kidolgozása, a változások elindítása során is segítik a menedzsert munkájában. Egy jól mûködõ internetes fórum, online elérhetõ tanácsadó ad teret az immár kevésbé strukturált tapasztalatcserére és konzultációra. Itt tárgyalhatók azok az eredmények és nehézségek, melyek az eredmények saját szervezetre történõ adaptálását és a kívánt változások véghezvitelét kísérik.
- A benchmarking akkor vezet versenyelõnyhöz, ha a szervezetben valóban megtörténnek a szükséges változások. Ehhez azonban nemcsak a vezetõk teljes elkötelezettsége nélkülözhetetlen, hanem a hatékony szervezeti kommunikációs stratégia is. Ebben a vállalat intranet-rendszerén közzé tett információk, PR anyagok nagy szerepet játszhatnak.
Van azonban két olyan vonás, ami óvatosságra int az online benchmarkinggal kapcsolatban; az egyik technikai, a másik tartalmi jellegû. - A technikai nehézség a sokat emlegetett adatbiztonság kérdése: nehezen ellenõrizhetõ az adatszolgáltatás tisztasága, és fennáll a jogosulatlan hozzáférés esélye is. Az adatszolgáltató személye azonban pl. véletlenszerû telefonhívással ellenõrizhetõ, és remélhetõ, hogy már rövid távon kialakul az online felhasználók olyan biztonságérzete, mely megfelel a veszély valós nagyságának.
- Az online benchmarking tartalmi korlátja abban rejlik, hogy az "informális tapasztalat", a rendszeres személyes kapcsolatok, üzemlátogatások jelentõsége háttérbe szorul a "formális tapasztalat", a többségében számszerûsített, de mindenképpen pontosan definiált jellemzõk értelmezése, "kezelése" mögött. Ezért érdemes minden benchmarking esetén nyílt kérdéseket, szabad impressziókat is "gyûjteni", hiszen kvalitatív elemzésük által értékes kiegészítõ információkhoz lehet jutni.
Az elméleti lehetõségek mérlegelése után nézzük meg, mi valósult meg jelenleg ezekbõl. Benchmarking-tevékenységet non-profit szervezetek és piaci vállalatok egyaránt folytatnak az interneten, általában az adott országnak megfelelõ mûködési feltételekkel, díjszabással. Létezik továbbá egy nemzetközi szervezet (The Benchmarking Exchange), mely ezek között biztosítja az adatáramlást. A jelenleg jellemzõ kutatási formák a következõk: - Az interneten leggyakrabban ún. konzorcium-benchmarkinggal találkozunk, ami azt jelenti, hogy a benchmarking kutató cég "meghirdet" egy aktuális témát, és regisztrált tagjai kitöltik az ehhez kapcsolódó kérdõívet. A "nyers" átlagadatokhoz (természetesen a források feltüntetése nélkül) a résztvevõk azonnal hozzájutnak, majd a kutatás zárását követõen néhány héttel a teljes elemzõ tanulmányt is "kézhez kapják", vagyis online elérhetik.
- Gyakori kutatástípus az egyedi megrendelésre készülõ benchmarking. Ez abban különbözik az elsõtõl, hogy egy vállalat sajátos információigényét hivatott elsõsorban kielégíteni. A kutatás költségét túlnyomó részt ez a cég állja, és az összes résztvevõ által elérhetõ kutatási eredmény mellett jogot formálhat egy speciális, személyre szabott akciótervre is.
- A "többhozzáféréses online kutatás" bizonyos mértékig vonatkozhat a fent említett kutatástípusokra is, hiszen (pluszköltségek árán) lehetõség van arra, hogy egy cégen belül többen, több jelszóval jussanak el az eredményekhez. Ez a kritérium azonban akkor válik megkülönböztetõ fontosságúvá, ha egy kérdõívnek több válaszadója van egy adott cégbõl. Ilyen kutatás lehet pl. az alkalmazotti elégedettség vizsgálat, mely maximális diszkréciót és megfelelõ külsõ illetve belsõ összehasonlítási alapokat nyújt.
- Az ingyenes felmérések között leggyakrabban fizetési "számológépekkel" találkozunk, melybe bizonyos paramétereket betáplálva (vállalat tevékenysége, nagysága, mûködési helye, munkaprofilja, munkaviszony hossza, pozíció, havi bruttó bér, iskolai végzettség, kor) bárki megtudhatja, a hozzá hasonlóakhoz képest "jól keres-e". Ezen kutatások eredményei fenntartással kezelendõk, hiszen az adatok ellenõrizetlenül kerülnek bevitelre és feldolgozásra.
Forrás:
