notification icon
Ne maradj le semmiről! Iratkozz fel értesítéseinkre!

Új egészségbiztosítási reform

hirdetes

Új egészségbiztosítási reform

Facebook logo

KÖVESS MINKET

FACEBOOKON

A vizitdíjról még szavazunk, többpénztáras rendszer azonban már biztosan lesz - bár ellenzõi az Alkotmánybíróságot is beígérték. Az elmúlt másfél év ütésváltásai után már csak keveset kell aludnunk, hogy megnézhessük, hogyan is néz ez ki a gyakorlatban.






Új modell



„Magyarországon egy olyan modellt és olyan megoldást találtunk, ami megfelel a mi tradíciónknak, megfelel a mi kultúránknak” – jelentette ki magabiztosan Horváth Ágnes február 11-én, az egészségbiztosításról szóló, újratárgyalt törvény megszavazása elõtt. A második Gyurcsány-kormány már 2006 májusában egyértelmûvé tette, hogy az egészségügy reformját idõszerûnek tartja, a tervezett törvényt, az egészségbiztosítási rendszer átalakítását pedig élénk vita kísérte. A Magyar Orvosi Kamara harcos ellenállása ("Az orvosok nem támogatják az egészségbiztosítási reformot, ahol tudnak, betartanak!" – hangzottak például tavaly év végén a kamara elnökének sokat idézett szavai), a reform mellett kiálló értelmiségiek felhívása („Ne tegyenek úgy, mintha ma nem szelektálna az egészségügyi rendszer ember és ember, tehetõsebbek és elesettek, jól szituáltak és periférián tengõdõk között” – írták nyílt levelükben) és a kormányzat szárnyaszegett kommunikációja különösen feltûnõ volt. Emellett viszont a – többpénztáras rendszerben a licit tárgyát képezõ – lakosok sokáig igen keveset tudtak arról, mi is vár rájuk. A módosító indítványok benyújtásán túl arra is elegendõ volt a december 17. (amikor elõször szavazták meg a törvényt, amelyet Sólyom László megfontolásra visszaküldött a parlamentnek) és február 11. közötti idõszak, hogy talán egyre többen kezdik érteni, mirõl is voksoltak két nappal ezelõtt - immáron másodszor - honatyáink a parlamentben.


Biztosító választás



A hétfõi szavazásos, tüntetéses nap után a helyzet a következõ: az állam 22 darab egészségbiztosítási pénztárat alapít zárt körû részvénytársaságok formájában, 20 millió forintos tõkével. Tizennyolcat a megyékben, négyet pedig Pest megyében és a fõvárosban. A többségi tulajdonos az állam lesz, ugyanakkor a magánbefektetõk 49 százalékos részesedést szerezhetnek egy-egy pénztárban, pályázat útján. A lakosokra fejenként 12 ezer forint kikiáltási árról indul a licit. (Erre utalva nyilatkozta nemrég Kiss József egykori OEP-fõigazgató, hogy polgári kezdeményezésként már elutalta az OEP ellátási számlájára azt a 24 ezer forintot, amellyel „kiváltaná” a saját és egy családtagja adataiért fizetendõ befektetõi összeget). Egy pénztárnál a mûködés megkezdéséhez minimum 500 ezer tag szükséges, legfeljebb azonban 1,5-2 millió ügyfele lehet – a limit oka, hogy ne alakuljanak ki monopóliumok. Egy magántársaság több, nem szomszédos megyébe is „bevásárolhatja magát”, ami érdeke is lesz, mert a megyék lélekszáma nem feltétlenül éri el a minimumlétszámot. Ha mégsem akadna érdeklõdõ, és nem lesz kisebbségi tulajdonos a pénztárban, akkor az állam gyakorolja a befektetõknek tartogatott jogokat is. A licittõl egyébkén 120 milliárdos bevételt vár a kormány.
hirdetes


A pénztárak mûködésének kezdete



A törvény szerint a pénztárak egy év múlva, 2009. február 1-jén állnának fel és április 1-jén kezdenék meg mûködésüket; a hozzáértõk 5-8 pénztár megalakulását valószínûsítik. Tagtoborzásra február 15. és március 15. között lesz módjuk. A pénztárak nem szelektálhatnak a biztosítottak között, vagyis csak azért, mert valaki betegebb, idõsebb, szegényebb, mint mások, nem lehet elutasítani. A csoportos munkahelyi és a célzott toborzást tiltja a törvény. Utóbbi azt jelenti, hogy nem lehet személyre szóló levelekkel, telefonokkal egy-egy korosztályt vagy lakosságcsoportot megcélozni. Pénztártaggá egy belépési lap kitöltésével válhat valaki. Ezen a névnek, a lakcímnek, a születési idõnek, helynek és a társadalombiztosítási azonosítónak kell majd szerepelnie, vagyis az egészségi állapotra vonatkozó kérdés nem lehet az adatlapon. A nyilvántartásba vételrõl értesítést kap a tag. Aki nem nyilatkozik a belépésrõl, az sem esik ki a rendszerbõl, hiszen automatikusan a területileg illetékes pénztár ügyfele lesz.


Háziorvosok, kórházak és szakrendelések



A pénztárak minden háziorvossal kötelesek leszerzõdni, háziorvost ezért nem kell váltanunk. Nem így a kórházak, szakrendelések esetében. A betegutat a biztosító szervezi majd: azokhoz az intézményekhez, orvosokhoz irányít, amelyekkel szerzõdött, s amelyek mûködésével a betegek és a biztosító is elégedetett, így nem választhatunk szabadon. Annyit azért elõír a törvény, hogy a pénztárnak a hozzá tartozó területen minden kórházzal szerzõdést kell kötnie, illetve az egyéb pénztárhoz be nem jelentkezett emberek is az õ ügyfelei lesznek. A törvény lehetõvé teszi, hogy a pénztár átvállalja a vizitdíj fizetését, ha valaki felelõs ügyfél módjára részt vesz szûréseken, egészségmegõrzõ programokban. Azt is kimondja a jogszabály, hogy a vizitdíjból és a kórházi napidíjból befolyó összeg 30 százalékát az egészségügyi intézmény dolgozóira kell fordítani.
hirdetes


Jövedelem arányos fizetés



Továbbra is jövedelemarányosan fizetjük a járulékokat (amelyek az Egészségbiztosítási Alapba folynak be, ahonnan továbbosztják majd a pénztáraknak), s az alapellátás köre sem szûkült, vagyis mindenkinek ugyanaz az ellátás jár, s az egészségbiztosítási járulék mértékét a jövõben is a parlament határozza meg. Erre hivatkoztak a kormánypártok, amikor arról igyekeztek megnyugtatni mindenkit, hogy nem lesz járulékemelés és alapcsomag-szûkítés. A kritikusok szerint viszont az ágazatba bevont tõke lobbiereje idõvel kikényszeríti majd a változásokat, mert leginkább a kiegészítõ biztosítások hozhatnak a konyhára, kevésbé a fejkvóta alapján elosztott pénz.


A betegek félelmei



A kétkedõk és a betegek legnagyobb félelme a kormány által erényként aposztrofált takarékosság. Mindkét oldal másként érvel: míg az ellenzõk attól tartanak, hogy emiatt fontos vizsgálatok, mûtétek maradnak el, s kevésbé hatékony, olcsóbb gyógyszerek felírására kényszerítik majd az orvosokat, addig a reformpártiak azt mondják, az ellenõrzött és érdekmotivált, átlátható rendszer biztosíthatja a hatékony és eredményes mûködést beteg és profit szempontjából egyaránt.


A vita elmaradt



A törvény elõkészítése során sokan kifogásolták, hogy elmaradt a nyílt társadalmi vita, az viszont kétségtelen, hogy számtalan cikk, publicisztika, értelmezés jelent meg azzal kapcsolatban, mi lenne a legüdvösebb az egészségügyi ellátórendszer és a betegek szempontjából. Pro és kontra logikusan felépített érvrendszer támogatta meg a reform ellen és mellett kardoskodók állításait. Verseny, javuló szolgáltatás – szól az egyik oldal, szegények és gazdagok biztosítója, romló ellátás – harsogja a másik. Az legkorábban csak 2009-ben derül majd ki, milyen is lesz a magyar rendszer, azt viszont már most tudni lehet, hogy néhány orvos – egy zuglói házirovos kezdeményezésére – aláírásgyûjtésbe kezdett a vizitdíj megtartásáért: "A vizitdíj esetleges eltörlése sok praxis mûködését a jövõben ellehetetleníti. Talán elég egy kattintás ahhoz, hogy megmaradhasson" – áll interneten terjedõ levelükben.

Forrás:

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes

Szótár

mérõeszköz

mérõmûszer, szoftver, etalon, anyagminta, segédberendezés, vagy ezek kombinációja,... Tovább

referenciacsoport

A referenciacsoportok mindazok a csoportok, amelyek az ember attitűdjeire vagy magatartására... Tovább

Tovább a lexikonra