IRATKOZZ FEL
CSATORNÁNKRA
A mesterséges intelligencia az utóbbi évek egyik legfelkapottabb témájává vált. Egyre több területen találkozhatunk a fogalommal, és folyamatosan nő az olyan helyzetek száma, amelyeket egy „gondolkodó” számítógép vezérel az emberek tudta nélkül.
Talán veled is megtörténhet?
Robert Epstein 2006-ban az interneten keresett társat, és talált is egy orosz barnahajó lány, Ivana személyében. Vagy mégsem? A beszélgetés jól haladt kettejük között, azonban a férfi idővel gyanakodni kezdett, ugyanis észrevette, hogy Ivana nem igazán válaszolgatott a kérdéseire. A lány néha a sétákról írt a parkban, vagy hogy mikről beszélgetett édesanyjával, és rendszeresen megjegyezte – válogatott kedves szavak használatával –, hogy mennyire kedveli Robertet.
A gyanú vezérelte Robert végül egy teljesen értelmetlen „végighúzom a kezemet a billentyűzeten” jellegű emailt küldött a lánynak, aki erre egy újabb, édesanyjáról szóló emaillel válaszolt. Robert Epstein ekkor jött rá, hogy Ivana, a barnahajú orosz lány mindvégig egy chatbot volt.
Miért olyan érdekes ez a történet?
Mielőtt azt gondolod, hogy veled ez nem történhet meg, tudnod kell, hogy Robert Epstein, nemcsak egy magányos középkorú kaliforniai férfi, hanem a Loebner-díj egyik alapító tagja, egy olyan, évente megrendezett versenyé, amelyben számítógépek próbálják elhitetni emberekkel, hogy ők maguk is emberek. Lényegében tehát az történt, hogy egy számítógépes program képes volt két hónapig rászedni a világ egyik vezető chatbot-szakértőjét.
A tökéletes chatbot nyomában
A Loebner-díj minden évben az úgynevezett Turing-teszt elé állítja a nevezők chatbotjait. A Turing-tesztet 1950-ben alkotta meg minden idők egyik leghíresebb brit matematikusa (és a világ egyik legelső számítógép-szakértője), Alan Turing. Ebben az „imitációs játékban” egy bíró egy súgógépen keresztül kommunikál egy emberi résztvevővel és egy számítógéppel. A számítógép dolga minél hitelesebben imitálni egy valódi emberi lény beszélgetési stílusát, hogy elhitesse a bírával, hogy valóban egy emberi lény.
De mennyire sikerül ez a chatbotoknak?
Alan Turing akkoriban azt mondta, hogy a számítógépes technológia ötven éven belül képes lesz megtéveszteni a bírák 30%-át mindössze öt percnyi beszélgetés után. Nos, a zseniális tudós nem állt messze az igazságtól, ugyanis 2014-ben, mindössze 64 évvel a Turing-teszt megalkotása után, egy Eugene Goostman nevű chatbotnak sikerült kiállnia a híres próbát (habár a szakértők a mai napig vitáznak róla, hogy érvényes-e a győzelem, vagy sem).
Terapeuta chatbot is van már
A világ egyik első, és leghíresebb chatbotja, aki az Eliza nevet kapta még nem állhatta volna ki a Turing által megalkotott próbatételt, de csupán néhány sornyi kóddal sikerült nagyon is hitelesen imitálni egy nem irányadó terapeuta beszédstílusát (persze írásban). A „lányt” Joseph Weizenbaum programozta a 60-as években. De hogyan működik?
