notification icon
Ne maradj le semmiről! Iratkozz fel értesítéseinkre!
Máté Balázs online marketing asztali

CSS (angolul Cascading Style Sheets)

CSS (angolul Cascading Style Sheets)

hirdetes

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

 

A CSS-t a weblapok szerkesztõi és olvasói egyaránt használhatják, hogy átállítsák vele a lapok színét, betûtípusait, elrendezését, és más megjelenéshez kapcsolódó elemeit. A tervezése során a legfontosabb szempont az volt, hogy elkülönítsék a dokumentumok struktúráját (melyet HTML vagy egy hasonló leíró nyelvben lehet megadni) a dokumentum megjelenésétõl (melyet CSS-sel lehet megadni). Az ilyen elkülönítésnek több haszna is van, egyrészt növeli a weblapok használhatóságát, rugalmasságát és a megjelenés kezelhetõségét, másrészt csökkenti a dokumentum tartalmi struktúrájának komplexitását. A CSS ugyancsak alkalmas arra, hogy a dokumentum stílusát a megjelenítési módszer függvényében adja meg, így elkülöníthetõ a dokumentum formája a képernyõn, nyomtatási lapon, hangos böngészõben (mely beszédszintetizátor segítségével olvassa fel a weblapok szövegét), vagy braille készüléken megjelenítve.A CSS egyszerû szintaxissal rendelkezik, csak néhány angol nyelvû kulcsszót használ a stílusok tulajdonságaihoz. A stíluslap maga a stílust leíró szabályok sora. Minden szabályhoz tartozik egy szelektor és egy deklarációs szakasz. Ez utóbbi kapcsos zárójelek között pontosvesszõvel elválasztott deklarációkat tartalmaz. A deklarációk formája a következõ: a tulajdonság neve, egy kettõspont, majd az adott tulajdonság értéke.

Honlapkészítés online marketing tanácsadó segítéségvel? A hatékony honlapkészítés titka az online marketing tanácsadás alapján készülõ honlap!

Kérje ajánlatunkat itt!

CSS  (angolul Cascading Style Sheets)

Története

A stíluslapok már a HTML kezdete, 1990 óta jelen vannak valamilyen formában. A böngészõk a stílus módosítására létrehozták saját leíró nyelvüket, melyet a webes dokumentumok megjelenésének módosítására lehetett használni. Eredetileg a stíluslapokat a felhasználók használták, mivel a HTML korai verziói még csak kevés prezentációs attribútumot tartalmaztak, így gyakran bízták a felhasználóra, hogy a webes dokumentumok hogyan jelenjenek meg.

A webfejlesztõk igényei folyamatosan növekedtek a stilisztikai lehetõségek irányába, így a HTML nyelvbe egyre több ilyen elem került. Ilyen lehetõségek mellett a stíluslapok kevésbé voltak fontosak, és egyetlen külsõ stílusleíró nyelv sem lett széleskörûen elfogadva a CSS megjelenése elõtt.

Problémák a megvalósításban

Bár a CSS1 specifikációja már 1996-ban elkészült, több mint három évbe telt, mire egy böngészõben megjelent a teljes megvalósítása. Az Internet Explorer 5.0 Macintosh 2000 márciusában megjelent változata volt az elsõ olyan böngészõ, mely több, mint 99 %-ban támogatta a CSS1 szabványt, megelõzve ezzel az Operát is, mely már 15 hónappal azelõtt bevezette a CSS1 támogatását. A többi böngészõ hamarosan követte az Internet Explorert, sõt többen már a CSS2 bizonyos elemeit is támogatták. Ennek ellenére 2004-ben még egyetlen böngészõ sem támogatta teljes mértékben a CSS2-t. A legrosszabb támogatással például az aural és pages tulajdonságok rendelkeznek.

Még azok a böngészõk is, melyek teljes megvalósítással rendelkeztek, tele voltak következetlenségekkel, hibákkal és trükkökkel. A fejlesztõk sokszor körülírásokat és megkerülõ módszereket kellett használjanak, hogy az eredmény minden böngészõben és platformon hasonló legyen. A legismertebb ilyen CSS hiba az Internet Explorer doboz modellje: a dobozok szélessége a böngészõ több változatában is hibásan kezelve, ezért sok esetben a máshol helyesen megjelenõ elemek szélessége Internet Explorerben túl keskeny lesz. A hibát el lehet kerülni, de csak a funkcionalitás rovására.

hirdetes

Ez csak egy a CSS több száz hibája közül az Internet Explorer, Netscape, Mozilla és Opera megvalósításaiban, melyek ezáltal csökkentik a dokumentumok olvashatóságát. A CSS hibák burjánzása megnehezítette a webfejlesztõk dolgát, hogy hasonló megjelenést érjenek el minden platformon. Jelenleg erõs verseny folyik a Mozilla Gecko, az Opera Presto, és a Safari, valamint a Konqueror KHTML motorja között - mindhárom vezetõ pozíciót szerzett a CSS különbözõ területein. Az Internet Explorer 2005-ben még a legrosszabb CSS megvalósítással rendelkezett, a W3C ajánlásait figyelembe véve.

Ezek a problémák arra késztették a W3C szakembereit, hogy felülbírálják a CSS2 szabványt. Így megalkották a CSS2.1 változatát, mely nagyjából a CSS2 jelenleg már mûködõ részeit tartalmazza. A CSS2-nek azokat a részeit, melyeket egyetlen böngészõ sem valósított meg sikeresen, kitörölték, vagy a jelenlegi megvalósításoknak megfelelõen átírták. A CSS2.1 még nem végleges javaslat.

Használata

A CSS elsõdleges célja, hogy szétválassza a dokumentumok megjelenését a tartalomtól. A CSS elõtt a HTML dokumentumok csaknem minden megjelenéshez kapcsolódó része a HTML kódon belül volt; a betûtípusok, színek, háttér stílusok, elrendezések, dobozok, keretek és méretek külön meg voltak adva, gyakran ismétlõdõen, a HTML kód közepén. A CSS használatával a webfejlesztõk ezeket az információkat áthelyezhetik a stíluslapra, mely így egy sokkal egyszerûbb HTML kódot eredményez. A HTML dokumentumok kisebbek lesznek, és mivel a webböngészõk gyakran tárolják a CSS stíluslapokat a gyorsítótárban, ezért a hálózati forgalom is jelentõsen csökkenhet.

hirdetes
Szokás szerint a címsorok csökkenõ méretben vannak megjelenítve, így a h1 a legnagyobb, mivel ez jelzi, hogy fontosabb a többi címsornál. A címsorok ezen kívül a nagyobb nyomaték kedvéért többnyire félkövér betûtípussal rendelkeznek. Így a h2 elem általában félkövér betûtípussal, a h3-nál nagyobb, de a h1-nél kisebb betûmérettel jelenik meg. A h2 elem ezen tulajdonsága prezentációs.

A CSS elõtt a webfejleszetõk, ha módosítani akarták a h2 elemek színét, betûtípusát, méretét, vagy más jellemzõit, akkor a HTML font elemét kellett használniuk a címsor minden egyes használatakor.

A CSS stílusinformációkat beépíthetjük a HTML dokumentumba, vagy csatolhatjuk külsõ hivatkozásként. Egyszerre több stíluslapot is importálhatunk, valamint alternatív stípuslapokat megadhatunk, így a felhasználó választhat közülük. A megjelenítés helyétõl függõen különbözõ stílusokat alkalmazhatunk, például a nyomtatási stílus teljesen különbözhet a képernyõn megjelenõ változattól.

Az a tendencia, hogy a címsorok helyett inkább osztállyal azonosított paragrafusokat használunk, lehetõleg kerülendõ. Egyes felolvasók és szöveges böngészõk nem használják az osztályokat, így nem képesek követni a weblapok struktúráját. A címsorok használatával a lap strukturális megjelenése a régebbi böngészõkön és akár kikapcsolt stílusok mellett is megmarad.

Honlapkészítés online marketing tanácsadó segítéségvel? A hatékony honlapkészítés titka az online marketing tanácsadás alapján készülõ honlap!

Kérje ajánlatunkat itt!

Forrás:

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes

Hasznos volt számodra ez a cikk?

Mondd el mennyire!

Szavazatok száma: 130

Átlagos értékelés: 4.7

Szótár

minõségfejlesztés

a minõségirányításnak az a része, amely a minõségi követelmények teljesítési... Tovább

minõségpolitika

egy szervezetnek a minõségre vonatkozóan a felsõ vezetõség által hivatalosan... Tovább

Tovább a lexikonra