notification icon
Ne maradj le semmiről! Iratkozz fel értesítéseinkre!

CSS (angolul Cascading Style Sheets)

hirdetes

CSS (angolul Cascading Style Sheets)

Youtube logo

IRATKOZZ FEL

CSATORNÁNKRA

A CSS-t a weblapok szerkesztõi és olvasói egyaránt használhatják, hogy átállítsák vele a lapok színét, betûtípusait, elrendezését, és más megjelenéshez kapcsolódó elemeit. A tervezése során a legfontosabb szempont az volt, hogy elkülönítsék a dokumentumok struktúráját (melyet HTML vagy egy hasonló leíró nyelvben lehet megadni) a dokumentum megjelenésétõl (melyet CSS-sel lehet megadni). Az ilyen elkülönítésnek több haszna is van, egyrészt növeli a weblapok használhatóságát, rugalmasságát és a megjelenés kezelhetõségét, másrészt csökkenti a dokumentum tartalmi struktúrájának komplexitását. A CSS ugyancsak alkalmas arra, hogy a dokumentum stílusát a megjelenítési módszer függvényében adja meg, így elkülöníthetõ a dokumentum formája a képernyõn, nyomtatási lapon, hangos böngészõben (mely beszédszintetizátor segítségével olvassa fel a weblapok szövegét), vagy braille készüléken megjelenítve.A CSS egyszerû szintaxissal rendelkezik, csak néhány angol nyelvû kulcsszót használ a stílusok tulajdonságaihoz. A stíluslap maga a stílust leíró szabályok sora. Minden szabályhoz tartozik egy szelektor és egy deklarációs szakasz. Ez utóbbi kapcsos zárójelek között pontosvesszõvel elválasztott deklarációkat tartalmaz. A deklarációk formája a következõ: a tulajdonság neve, egy kettõspont, majd az adott tulajdonság értéke.

Honlapkészítés online marketing tanácsadó segítéségvel? A hatékony honlapkészítés titka az online marketing tanácsadás alapján készülõ honlap!

Kérje ajánlatunkat itt!

CSS  (angolul Cascading Style Sheets)

Története

A stíluslapok már a HTML kezdete, 1990 óta jelen vannak valamilyen formában. A böngészõk a stílus módosítására létrehozták saját leíró nyelvüket, melyet a webes dokumentumok megjelenésének módosítására lehetett használni. Eredetileg a stíluslapokat a felhasználók használták, mivel a HTML korai verziói még csak kevés prezentációs attribútumot tartalmaztak, így gyakran bízták a felhasználóra, hogy a webes dokumentumok hogyan jelenjenek meg.

A webfejlesztõk igényei folyamatosan növekedtek a stilisztikai lehetõségek irányába, így a HTML nyelvbe egyre több ilyen elem került. Ilyen lehetõségek mellett a stíluslapok kevésbé voltak fontosak, és egyetlen külsõ stílusleíró nyelv sem lett széleskörûen elfogadva a CSS megjelenése elõtt.

Problémák a megvalósításban

Bár a CSS1 specifikációja már 1996-ban elkészült, több mint három évbe telt, mire egy böngészõben megjelent a teljes megvalósítása. Az Internet Explorer 5.0 Macintosh 2000 márciusában megjelent változata volt az elsõ olyan böngészõ, mely több, mint 99 %-ban támogatta a CSS1 szabványt, megelõzve ezzel az Operát is, mely már 15 hónappal azelõtt bevezette a CSS1 támogatását. A többi böngészõ hamarosan követte az Internet Explorert, sõt többen már a CSS2 bizonyos elemeit is támogatták. Ennek ellenére 2004-ben még egyetlen böngészõ sem támogatta teljes mértékben a CSS2-t. A legrosszabb támogatással például az aural és pages tulajdonságok rendelkeznek.

Még azok a böngészõk is, melyek teljes megvalósítással rendelkeztek, tele voltak következetlenségekkel, hibákkal és trükkökkel. A fejlesztõk sokszor körülírásokat és megkerülõ módszereket kellett használjanak, hogy az eredmény minden böngészõben és platformon hasonló legyen. A legismertebb ilyen CSS hiba az Internet Explorer doboz modellje: a dobozok szélessége a böngészõ több változatában is hibásan kezelve, ezért sok esetben a máshol helyesen megjelenõ elemek szélessége Internet Explorerben túl keskeny lesz. A hibát el lehet kerülni, de csak a funkcionalitás rovására.

hirdetes

Ez csak egy a CSS több száz hibája közül az Internet Explorer, Netscape, Mozilla és Opera megvalósításaiban, melyek ezáltal csökkentik a dokumentumok olvashatóságát. A CSS hibák burjánzása megnehezítette a webfejlesztõk dolgát, hogy hasonló megjelenést érjenek el minden platformon. Jelenleg erõs verseny folyik a Mozilla Gecko, az Opera Presto, és a Safari, valamint a Konqueror KHTML motorja között - mindhárom vezetõ pozíciót szerzett a CSS különbözõ területein. Az Internet Explorer 2005-ben még a legrosszabb CSS megvalósítással rendelkezett, a W3C ajánlásait figyelembe véve.

Ezek a problémák arra késztették a W3C szakembereit, hogy felülbírálják a CSS2 szabványt. Így megalkották a CSS2.1 változatát, mely nagyjából a CSS2 jelenleg már mûködõ részeit tartalmazza. A CSS2-nek azokat a részeit, melyeket egyetlen böngészõ sem valósított meg sikeresen, kitörölték, vagy a jelenlegi megvalósításoknak megfelelõen átírták. A CSS2.1 még nem végleges javaslat.

Használata

A CSS elsõdleges célja, hogy szétválassza a dokumentumok megjelenését a tartalomtól. A CSS elõtt a HTML dokumentumok csaknem minden megjelenéshez kapcsolódó része a HTML kódon belül volt; a betûtípusok, színek, háttér stílusok, elrendezések, dobozok, keretek és méretek külön meg voltak adva, gyakran ismétlõdõen, a HTML kód közepén. A CSS használatával a webfejlesztõk ezeket az információkat áthelyezhetik a stíluslapra, mely így egy sokkal egyszerûbb HTML kódot eredményez. A HTML dokumentumok kisebbek lesznek, és mivel a webböngészõk gyakran tárolják a CSS stíluslapokat a gyorsítótárban, ezért a hálózati forgalom is jelentõsen csökkenhet.

hirdetes
Szokás szerint a címsorok csökkenõ méretben vannak megjelenítve, így a h1 a legnagyobb, mivel ez jelzi, hogy fontosabb a többi címsornál. A címsorok ezen kívül a nagyobb nyomaték kedvéért többnyire félkövér betûtípussal rendelkeznek. Így a h2 elem általában félkövér betûtípussal, a h3-nál nagyobb, de a h1-nél kisebb betûmérettel jelenik meg. A h2 elem ezen tulajdonsága prezentációs.

A CSS elõtt a webfejleszetõk, ha módosítani akarták a h2 elemek színét, betûtípusát, méretét, vagy más jellemzõit, akkor a HTML font elemét kellett használniuk a címsor minden egyes használatakor.

A CSS stílusinformációkat beépíthetjük a HTML dokumentumba, vagy csatolhatjuk külsõ hivatkozásként. Egyszerre több stíluslapot is importálhatunk, valamint alternatív stípuslapokat megadhatunk, így a felhasználó választhat közülük. A megjelenítés helyétõl függõen különbözõ stílusokat alkalmazhatunk, például a nyomtatási stílus teljesen különbözhet a képernyõn megjelenõ változattól.

Az a tendencia, hogy a címsorok helyett inkább osztállyal azonosított paragrafusokat használunk, lehetõleg kerülendõ. Egyes felolvasók és szöveges böngészõk nem használják az osztályokat, így nem képesek követni a weblapok struktúráját. A címsorok használatával a lap strukturális megjelenése a régebbi böngészõkön és akár kikapcsolt stílusok mellett is megmarad.

Honlapkészítés online marketing tanácsadó segítéségvel? A hatékony honlapkészítés titka az online marketing tanácsadás alapján készülõ honlap!

Kérje ajánlatunkat itt!

Forrás:

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes

Szótár

beszállító

szervezet , vagy személy, amely vagy aki rendelkezésre bocsát egy terméket PÉLDÁK: Gyártó,... Tovább

átvizsgálás

tevékenység, amely a vizsgálat tárgyára vonatkozóan az alkalmasság, a célnak való... Tovább

Tovább a lexikonra