Az informatika robbanásszerû fejlõdése az élet legkülönbözõbb területein változtatta meg gyökeresen szokásainkat. Pénzügyeink intézésében azonban - úgy tûnik – továbbra is igen konzervatívak vagyunk. Noha ma már Magyarországon is több szolgáltató kínál elektronikus számlabemutatási és -fizetési szolgáltatásokat, egyelõre csupán néhány tízezer ügyfél élvezi azok elõnyeit.
Egyre több szakértõ szerint azonban az áttörés már nem várat sokáig magára. Érdemes tehát áttekinteni, amit errõl a speciális piacról tudni lehet.

Elektronikus számlabemutatás
Az elektronikus számlabemutatás és -fizetés az érintett szereplõk mindegyikének elõnyöket biztosít. Az ügyfelek számára kényelmes, bárhonnan elérhetõ és ingyenes ügyintézés lehetõségét kínálja az interneten keresztül. A szolgáltatók számára a számlanyomtatás és a fizetés költségeinek megtakarítása mellett a közvetlenebb ügyfélkapcsolat lehet a legfontosabb elõny. Elterjedésének azonban a felhasználók konzervatív hozzáállásán kívül mindeddig gátat szabott az is, hogy Magyarországon még 2006-ban is a lakosságnak alig harmada használta többé-kevésbé rendszeresen az Internetet.
Bíztató jel azonban egyre több van. Egyrészt a hazai nagyvárosokban ma már a lakosok többsége rendszeresen igénybe veszi a világháló szolgáltatásait, a 35 év alatti korosztály mintegy kétharmada már fogyasztási kultúrájának elemi részévé tette a netet. A konkurenciával való lépéstartás kényszere pedig hamarosan az e-számla szolgáltatások felé tereli majd mind a számlakibocsátók, mind a pénzforgalmat biztosító bankok jelentõs részét. Vagyis, bár a sárga csekk valószínûleg még hosszú ideig életünk része marad, az elektronikus megoldások fokozatosan, egyre gyorsuló ütemben fogják kiszorítani a gyakorlatból.
Az elektronikus számlábemutatás és -fizetés két modellje
Az elektronikus számlabemutatásnak és -fizetésnek két fõ modellje ismert. Az egyszerûbb, úgynevezett direkt modellben a számlakibocsátó saját weboldalt üzemeltet. Ezt keresi fel az ügyfél minden alkalommal, amikor ki szeretné fizetni a számláját. Ennek a rendszernek a legfõbb hátránya, hogy annyi helyre kell bejelentkeznie a felhasználónak, ahány szolgáltatóval kapcsolatban áll.
Konszolidátor modell
Fenti hátrányt küszöböli ki az úgynevezett konszolidátor modell. A szolgáltatásokat ilyenkor egy közbülsõ szereplõ végzi el: a számlákat begyûjti a különbözõ számlázóktól, kezeli és nyilvántartja azokat, valamint figyelemmel kíséri a fizetés végrehajtását is. Ma Magyarországon három nagyobb társaság nyújt ilyen jellegû szolgáltatásokat: a Díjbeszedõ Holding által üzemeltetett Díjnet, BPP, valamint a Távszámla.
A felhasználónak ebben a rendszerben nem kell mást tennie, mint ingyenesen regisztrálnia. A rendszer értesíti õt számla érkezésérõl, a fizetési határidõ közeledtérõl, illetve a számla kiegyenlítésének teljesülésérõl. A számla fizetésének módja lehet csoportos beszedési megbízás, egyedi átutalás, bankkártyás fizetés. A kifizetett számlák a rendszerben tárolódnak, utólag bármikor visszakereshetõk, igény szerint akár ki is nyomtathatók – noha ennek a rendszernek az egyik nagy elõnye, hogy egyáltalán nem igényli papír használatát. Az elektronikus számla ugyanakkor pontosan olyan hiteles, mint a kinyomtatott megfelelõje: elektronikus aláírás és idõpecsét-szolgáltatás kapcsolódik hozzá.
Konszolidátor modell
„A nemzetközi tapasztalatok szerint a piac egyértelmûen a konszolidátor modellt részesíti elõnyben.” – világít rá Kovács Zoltán, a Díjbeszedõ Holding vezérigazgatója. „A külföldi gyakorlat azt mutatja, hogy ezt a számlakiállítókat, számlafizetõket és a számlafizetõk bankjait együttesen kiszolgáló modellt egy ekkora méretû piacon hosszabb távon két-három szereplõ lesz képes nyereségesen mûködtetni.”
Azt, hogy a már meglévõ, illetve a jövõben elinduló konszolidátorok között ki marad talpon, több tényezõ is befolyásolja majd. Döntõ lesz, hogy az adott cég mennyi számlakibocsátót fog a szolgáltatásának megnyerni. Ebben nyilvánvalóan azok vannak elõnyben, akik hitelesek és semlegesek: nem tartoznak egyetlen nagyobb szolgáltató érdekeltségébe sem. Az idõben piacra lépõk elõnye is nyilvánvaló, ugyanakkor a lassú felfutás megköveteli a tõkeerõs vállalkozói hátteret. Ügyféloldalon pedig akkor várható nagyobb érdeklõdés, ha az elektronikus számlákhoz kapcsolódó szolgáltatások egyéb számlázási szolgáltatások kiegészítõ tevékenységeként tud megjelenni.
Európában ma már több mint 260 e-számla szolgáltatást biztosító társaság mûködik, számuk 2008-ban akár 40-50 százalékkal is nõhet. E szolgáltatók zöme elsõsorban a helyi piacokra koncentrál, de közülük egyre többen - akár a versenytársaikkal összefogva – nemzetközi szolgáltatásokat is kínálnak. Az európai e-számla szolgáltatók ma már igen jelentõs forgalmat bonyolítanak le: a becslések szerint ebben az évben a vállalatok felé 610 millió, míg a fogyasztók felé 330 millió darab e-számlázást hajtanak végre. E szolgáltatások térnyerését több ország – például Svédország és Spanyolország – kormánya is különféle ösztönzõkkel támogatja.
Forrás: