Állategészségügyi intézkedések, kártalanítás

Állat-egészségügyi intézkedések
51. § (1) A bejelentendő állatbetegségek körét az e törvény végrehajtására kiadott külön jogszabály állapítja meg.
(2) A hazai állatállományt súlyosan veszélyeztető és a nemzetközi kereskedelmet akadályozó vagy emberre is
veszélyes, újonnan felfedezett fertőző állatbetegségre a miniszter - határozott időtartamra - rendeletben bejelentési
kötelezettséget írhat elő.
(3) Állatbetegség megelőzése, megállapítása, továbbterjedésének megakadályozása, kártételének csökkentése,
felszámolása érdekében, továbbá a betegség természetéhez és elterjedtségéhez mérten, az élelmiszerlánc-felügyeleti
szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi
aktusaiban meghatározott esetekben az alábbi állat-járványügyi intézkedéseket rendelheti el a veszély elhárításához
szükséges mértékben és ideig:
a) elkülönítés;
b) megfigyelési zárlat (hatósági megfigyelés);
c) forgalmi korlátozás;
d) helyi zárlat;
e) települési zárlat (védőzóna);
f) védőkörzet (megfigyelési zóna) létesítése;
g) a marhalevél kezelésének tilalma;
h) termékenyítési tilalom;
i) diagnosztikai vizsgálat és ilyen célú leölés, kilövés;
j) védőoltás;
k) gyógykezelés;
l) elkülönített vagy zárt vágás;
m) állatleölés (leöletés);
n) fertőzésközvetítő anyag, eszköz, tárgy, élelmiszer, takarmány, állati eredetű melléktermék, állati eredetű termék
ártalmatlanná tétele;
o) fertőtlenítés;
p) földterület, jármű, épület, berendezés, eszköz és anyag igénybevétele, használata;
q) a járványügyi intézkedés eredményes végrehajtása érdekében gazdálkodó szervezet - így különösen vágóhíd,
állati eredetű melléktermék kezelését végző üzem - aktív közreműködésre kötelezése;
r) az állattartó, az élelmiszer- vagy takarmányvállalkozó tevékenységének korlátozása, felfüggesztése.
52. § (1) Az állat-járványügyi intézkedések közül egyszerre több is elrendelhető.
(2) A 51. § (3) bekezdésének d)-g) pontjában meghatározott állat-járványügyi intézkedések elrendeléséről
egyidejűleg az érintett település önkormányzatát is értesíteni kell.
(3) Nagy gazdasági kárral fenyegető, illetve nemzetközi kereskedelmet akadályozó fertőző állatbetegség
kitörésekor - amennyiben azt a fertőző állatbetegség rendkívüli veszélye indokolja - a miniszter megtilthatja az élő
állat, állati eredetű termék és élelmiszer, takarmány, továbbá járványos állatbetegség terjesztésére alkalmas egyéb
áru Magyarország területéről történő kiszállítását, behozatalát, illetve a betegség terjedésének megállításához,
valamint a betegség felszámolásához szükséges állat-járványügyi intézkedéseket foganatosíthat.
(4) Amennyiben az a fertőző állatbetegség leküzdéséhez szükséges, a rendőrség a külön jogszabályban foglaltak
szerint közreműködik a járványveszély elhárításában.
53. § (1) A magánállatorvos járványos állatbetegség gyanúja esetén a járványveszély elhárítása érdekében köteles
az adott helyzetben tőle elvárható módon a szükséges intézkedéseket megtenni, valamint a további intézkedésre
(2) Az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint bejelentendő állatbetegség vagy
gyanújának észlelése esetén a magánállatorvos köteles haladéktalanul jelentést tenni az intézkedésre jogosult
élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek, továbbá ellátni a járványügyi feladatokat, megtenni a járvány megelőzéséhez és
felszámolásához szükséges mindazon feladatokat, amelyeket e törvény, illetve a végrehajtására kiadott jogszabály a
feladat-, illetve hatáskörébe utal, valamint az állattartót a szükséges utasításokkal ellátni.
(3) Járványveszély esetén a magánállatorvos - a Magyar Állatorvosi Kamarával kötött megállapodás szerint - az
élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által közcélú munkavégzésre - díjfizetés és költségtérítés ellenében - igénybe vehető.
A magánállatorvos a közcélú igénybevételnek köteles eleget tenni.
Kártalanítás
54. § (1) Zárlati károsító előfordulásának felszámolását, terjedésének megakadályozását szolgáló intézkedés során
a) a termelők növényállományában végrehajtott részleges vagy teljes megsemmisítés esetén az adott dologban
keletkezett károk enyhítésére - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a termelő;
b) a méhészetben okozott károk enyhítésére - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a méhész
az államtól e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint részleges kártalanításra jogosult.
A kártalanításról az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv határozatban dönt.
(2) Nem jár kártalanítás
a) az országba jogellenesen behozott növény, növényi termék után (beleértve a kutatási célból behozott nem honos
szervezeteket is);
b) ha zárlati károsító gyanúja esetén a termelő bejelentési kötelezettségének nem tett eleget;
c) ha a vevőnek a vásárolt növény zárlati károsítóval való fertőzöttségéről tudomása volt, illetve arról kellő
körültekintéssel tudomást szerezhetett volna;
d) ha a növényt kedvtelésből, tudományos kísérleti, laboratóriumi, szolgálati célból tartották fenn;
e) a növény-egészségügyi jogszabályok megsértésével fenntartott, forgalomba hozott növényért, növényi
termékért (beleértve a zárlati károsítók kutatói cseréjét is);
f) ha a növény-egészségügyi zárlatra egyéb, a termelőnek felróható magatartás miatt került sor;
g) ha a növény-egészségügyi zárlatra a növényvédelmi hatóság által előzetesen nem ellenőrzött, nem fémzárolt
vetőmagból vagy nem minősített vegetatív szaporító alapanyagból, illetve ültetési anyagból előállított
növényállományban vagy annak termésében kerül sor;
h) ha a növény-egészségügyi zárlattal érintett termőhelyen és annak szomszédságában a hatósági intézkedés
tárgyát képező károsító ellen a korábban elrendelt növény-egészségügyi zárlatot még nem oldották fel és az újabb
növényvédelmi intézkedésre a zárlat figyelmen kívül hagyása miatt kerül sor;
i) ha a növény-egészségügyi zárlat Magyarországon honos vagy megtelepedett károsító ellen irányul;
j) ha a termelő a növény-egészségügyi zárlat kapcsán meghatározott valamely kötelezettségének nem tesz eleget.
bejelentését elmulasztotta.
55. § (1) A 51. § (3) bekezdésének i)-q) pontjaiban felsorolt járványügyi intézkedések elrendelése esetében - a (2)
és (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel - az államtól kártalanításra jogosult
a) az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott állatbetegségben a 18. § (1) bekezdésének f)
pontjában előírt bejelentés teljesítésének időpontját követően elhullott, illetve a járványügyi intézkedésként leölt
bejelentett állat, megsemmisített termék, anyag, eszköz és tárgy tulajdonosa;
b) a 51. § (3) bekezdésének p) pontjában meghatározott földterület, jármű, épület, berendezés, eszköz és anyag
tulajdonosa, használója, amennyiben az igénybevételre, illetve használatra kifejezetten az erre irányuló határozat
alapján került sor;
c) a 51. § (3) bekezdésének q) pontjában meghatározott gazdálkodó szervezet, amennyiben a kötelezésre
kifejezetten az erre irányuló határozat alapján került sor.
(2) Nem jár kártalanítás
a) az országba tilalom ellenére vagy szabálytalanul behozott állatokért, valamint a tartásukkal kapcsolatos
anyagokért, eszközökért és tárgyakért;
b) ha az állat betegségre gyanús állapotát az állattartó vagy élelmiszer-vállalkozó nem jelentette be, illetve az előírt
kötelezettségeket megszegte;
c) ha az átruházással szerzett állat betegségéről, fertőzöttségéről a tulajdonosnak az állat megszerzésekor tudomása
volt;
d) ha a járványügyi intézkedésre az állattartó vagy élelmiszer-vállalkozás egyéb felróható magatartása miatt került
sor;
e) a vadon élő állatokért, kivéve az engedéllyel befogott, legalább hat hónapja zárt körülmények között
(vadasparkban, vadaskertben, röptetőben) tartott vagy tenyésztett, továbbá a járványügyi intézkedésként
diagnosztikai célból kilőtt vadat, és a védett állatokat;
f) trágyáért, alomért;
g) az állat-egészségügyi jogszabályok megsértésével tartott, illetve szállított, levágott, forgalomba hozott állatért
és termékért.
(3) Az elrendelt, az 51. § (3) bekezdésének a)-h) és r) pontja szerinti állat-járványügyi intézkedésben előírt
kötelezettségek teljesítése állami kártalanítás szempontjából nem minősül az 51. § (3) bekezdésének p) és q) pontja
szerinti aktív közreműködésnek.
(4) A kártalanítás összege az állat, anyag, eszköz vagy tárgy forgalmi értéke, az 51. § (3) bekezdésének p) és q)
pontja esetében pedig az igénybevétellel, illetve közreműködéssel okozott károkhoz - ide nem értve az elmaradt
hasznot - igazodik.
(5) A kárbecslés és kifizetés részletes szabályait az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály tartalmazza. A
kártalanítás kifizetésének módjáról az azt elrendelő határozatban kell rendelkezni.