notification icon
Ne maradj le semmiről! Iratkozz fel értesítéseinkre!

az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről 10 rész

hirdetes

2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről 10. rész

Pinterest logo

KÖVESS MINKET

PINTERESTEN

Állategészségügyi intézkedések, kártalanítás

Állategészségügyi intézkedések, kártalanítás

Állat-egészségügyi intézkedések


51. § (1) A bejelentendő állatbetegségek körét az e törvény végrehajtására kiadott külön jogszabály állapítja meg.
(2) A hazai állatállományt súlyosan veszélyeztető és a nemzetközi kereskedelmet akadályozó vagy emberre is
veszélyes, újonnan felfedezett fertőző állatbetegségre a miniszter - határozott időtartamra - rendeletben bejelentési
kötelezettséget írhat elő.
(3) Állatbetegség megelőzése, megállapítása, továbbterjedésének megakadályozása, kártételének csökkentése,
felszámolása érdekében, továbbá a betegség természetéhez és elterjedtségéhez mérten, az élelmiszerlánc-felügyeleti
szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi
aktusaiban meghatározott esetekben az alábbi állat-járványügyi intézkedéseket rendelheti el a veszély elhárításához
szükséges mértékben és ideig:
a) elkülönítés;
b) megfigyelési zárlat (hatósági megfigyelés);
c) forgalmi korlátozás;
d) helyi zárlat;
e) települési zárlat (védőzóna);
f) védőkörzet (megfigyelési zóna) létesítése;
g) a marhalevél kezelésének tilalma;
h) termékenyítési tilalom;
i) diagnosztikai vizsgálat és ilyen célú leölés, kilövés;
j) védőoltás;
k) gyógykezelés;
l) elkülönített vagy zárt vágás;
m) állatleölés (leöletés);
n) fertőzésközvetítő anyag, eszköz, tárgy, élelmiszer, takarmány, állati eredetű melléktermék, állati eredetű termék
ártalmatlanná tétele;
o) fertőtlenítés;
p) földterület, jármű, épület, berendezés, eszköz és anyag igénybevétele, használata;
q) a járványügyi intézkedés eredményes végrehajtása érdekében gazdálkodó szervezet - így különösen vágóhíd,
állati eredetű melléktermék kezelését végző üzem - aktív közreműködésre kötelezése;
r) az állattartó, az élelmiszer- vagy takarmányvállalkozó tevékenységének korlátozása, felfüggesztése.
52. § (1) Az állat-járványügyi intézkedések közül egyszerre több is elrendelhető.
(2) A 51. § (3) bekezdésének d)-g) pontjában meghatározott állat-járványügyi intézkedések elrendeléséről
egyidejűleg az érintett település önkormányzatát is értesíteni kell.
(3) Nagy gazdasági kárral fenyegető, illetve nemzetközi kereskedelmet akadályozó fertőző állatbetegség
kitörésekor - amennyiben azt a fertőző állatbetegség rendkívüli veszélye indokolja - a miniszter megtilthatja az élő
állat, állati eredetű termék és élelmiszer, takarmány, továbbá járványos állatbetegség terjesztésére alkalmas egyéb
áru Magyarország területéről történő kiszállítását, behozatalát, illetve a betegség terjedésének megállításához,
valamint a betegség felszámolásához szükséges állat-járványügyi intézkedéseket foganatosíthat.
(4) Amennyiben az a fertőző állatbetegség leküzdéséhez szükséges, a rendőrség a külön jogszabályban foglaltak
szerint közreműködik a járványveszély elhárításában.
53. § (1) A magánállatorvos járványos állatbetegség gyanúja esetén a járványveszély elhárítása érdekében köteles
az adott helyzetben tőle elvárható módon a szükséges intézkedéseket megtenni, valamint a további intézkedésre

hirdetes
jogosult szervet haladéktalanul értesíteni.
(2) Az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint bejelentendő állatbetegség vagy
gyanújának észlelése esetén a magánállatorvos köteles haladéktalanul jelentést tenni az intézkedésre jogosult
élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek, továbbá ellátni a járványügyi feladatokat, megtenni a járvány megelőzéséhez és
felszámolásához szükséges mindazon feladatokat, amelyeket e törvény, illetve a végrehajtására kiadott jogszabály a
feladat-, illetve hatáskörébe utal, valamint az állattartót a szükséges utasításokkal ellátni.
(3) Járványveszély esetén a magánállatorvos - a Magyar Állatorvosi Kamarával kötött megállapodás szerint - az
élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által közcélú munkavégzésre - díjfizetés és költségtérítés ellenében - igénybe vehető.
A magánállatorvos a közcélú igénybevételnek köteles eleget tenni.

Kártalanítás


54. § (1) Zárlati károsító előfordulásának felszámolását, terjedésének megakadályozását szolgáló intézkedés során
a) a termelők növényállományában végrehajtott részleges vagy teljes megsemmisítés esetén az adott dologban
keletkezett károk enyhítésére - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a termelő;
b) a méhészetben okozott károk enyhítésére - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a méhész
az államtól e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint részleges kártalanításra jogosult.
A kártalanításról az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv határozatban dönt.
(2) Nem jár kártalanítás
a) az országba jogellenesen behozott növény, növényi termék után (beleértve a kutatási célból behozott nem honos
szervezeteket is);
b) ha zárlati károsító gyanúja esetén a termelő bejelentési kötelezettségének nem tett eleget;
c) ha a vevőnek a vásárolt növény zárlati károsítóval való fertőzöttségéről tudomása volt, illetve arról kellő
körültekintéssel tudomást szerezhetett volna;
d) ha a növényt kedvtelésből, tudományos kísérleti, laboratóriumi, szolgálati célból tartották fenn;
e) a növény-egészségügyi jogszabályok megsértésével fenntartott, forgalomba hozott növényért, növényi
termékért (beleértve a zárlati károsítók kutatói cseréjét is);
f) ha a növény-egészségügyi zárlatra egyéb, a termelőnek felróható magatartás miatt került sor;
g) ha a növény-egészségügyi zárlatra a növényvédelmi hatóság által előzetesen nem ellenőrzött, nem fémzárolt
vetőmagból vagy nem minősített vegetatív szaporító alapanyagból, illetve ültetési anyagból előállított
növényállományban vagy annak termésében kerül sor;
h) ha a növény-egészségügyi zárlattal érintett termőhelyen és annak szomszédságában a hatósági intézkedés
tárgyát képező károsító ellen a korábban elrendelt növény-egészségügyi zárlatot még nem oldották fel és az újabb
növényvédelmi intézkedésre a zárlat figyelmen kívül hagyása miatt kerül sor;
i) ha a növény-egészségügyi zárlat Magyarországon honos vagy megtelepedett károsító ellen irányul;
j) ha a termelő a növény-egészségügyi zárlat kapcsán meghatározott valamely kötelezettségének nem tesz eleget.

hirdetes
(3) A növényvédelmi védekezéssel okozott kárért nem jogosult kártalanításra az a méhész, aki letelepedésének
bejelentését elmulasztotta.
55. § (1) A 51. § (3) bekezdésének i)-q) pontjaiban felsorolt járványügyi intézkedések elrendelése esetében - a (2)
és (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel - az államtól kártalanításra jogosult
a) az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott állatbetegségben a 18. § (1) bekezdésének f)
pontjában előírt bejelentés teljesítésének időpontját követően elhullott, illetve a járványügyi intézkedésként leölt
bejelentett állat, megsemmisített termék, anyag, eszköz és tárgy tulajdonosa;
b) a 51. § (3) bekezdésének p) pontjában meghatározott földterület, jármű, épület, berendezés, eszköz és anyag
tulajdonosa, használója, amennyiben az igénybevételre, illetve használatra kifejezetten az erre irányuló határozat
alapján került sor;
c) a 51. § (3) bekezdésének q) pontjában meghatározott gazdálkodó szervezet, amennyiben a kötelezésre
kifejezetten az erre irányuló határozat alapján került sor.
(2) Nem jár kártalanítás
a) az országba tilalom ellenére vagy szabálytalanul behozott állatokért, valamint a tartásukkal kapcsolatos
anyagokért, eszközökért és tárgyakért;
b) ha az állat betegségre gyanús állapotát az állattartó vagy élelmiszer-vállalkozó nem jelentette be, illetve az előírt
kötelezettségeket megszegte;
c) ha az átruházással szerzett állat betegségéről, fertőzöttségéről a tulajdonosnak az állat megszerzésekor tudomása
volt;
d) ha a járványügyi intézkedésre az állattartó vagy élelmiszer-vállalkozás egyéb felróható magatartása miatt került
sor;
e) a vadon élő állatokért, kivéve az engedéllyel befogott, legalább hat hónapja zárt körülmények között
(vadasparkban, vadaskertben, röptetőben) tartott vagy tenyésztett, továbbá a járványügyi intézkedésként
diagnosztikai célból kilőtt vadat, és a védett állatokat;
f) trágyáért, alomért;
g) az állat-egészségügyi jogszabályok megsértésével tartott, illetve szállított, levágott, forgalomba hozott állatért
és termékért.
(3) Az elrendelt, az 51. § (3) bekezdésének a)-h) és r) pontja szerinti állat-járványügyi intézkedésben előírt
kötelezettségek teljesítése állami kártalanítás szempontjából nem minősül az 51. § (3) bekezdésének p) és q) pontja
szerinti aktív közreműködésnek.
(4) A kártalanítás összege az állat, anyag, eszköz vagy tárgy forgalmi értéke, az 51. § (3) bekezdésének p) és q)
pontja esetében pedig az igénybevétellel, illetve közreműködéssel okozott károkhoz - ide nem értve az elmaradt
hasznot - igazodik.
(5) A kárbecslés és kifizetés részletes szabályait az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály tartalmazza. A
kártalanítás kifizetésének módjáról az azt elrendelő határozatban kell rendelkezni.

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes

Szótár

vizsgálat

egy vagy több jellemzõ valamely eljárás szerinti meghatározása   Tovább

piac verseny

Az azonos fogyasztókért folytatott verseny, amely kiterjedhet a potenciális fogyasztókra és a... Tovább

Tovább a lexikonra