notification icon
Ne maradj le semmiről! Iratkozz fel értesítéseinkre!
Máté Balázs online marketing asztali

az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről 11 rész

2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről 11. rész

hirdetes

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

 

JOGKÖVETKEZMÉNYEK

JOGKÖVETKEZMÉNYEK

A jogkövetkezményekre vonatkozó általános rendelkezések


56. § (1) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban
meghatározott jogszabálysértés, illetve hatósági határozatban foglaltak megsértése esetén intézkedést hozhat,
bírságot szabhat ki vagy figyelmeztetésben részesíti az eljárás alá vont jogi személyt, jogi személyiséggel nem
rendelkező gazdálkodó szervezetet vagy természetes személyt (e fejezetben a továbbiakban együtt: eljárás alá vont
személy).
(2) Az (1) bekezdés szerinti jogkövetkezmény alkalmazásának nincs helye, ha a cselekménynek az élelmiszerláncfelügyeleti
szerv tudomására jutásától számított egy év, illetve a cselekmény elkövetésétől számított három év eltelt.
A határidő számításakor a jogorvoslati eljárás időtartamát nem kell figyelembe venni.

 

Intézkedések

 

57. § Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak
szerint, a feltárt jogsértés súlyával arányosan, a jogsértésben rejlő kockázat mértékének és jellegének
figyelembevételével a következő intézkedéseket hozhatja:
a) tevékenység végzését határozott időre, teljesen vagy részlegesen felfüggesztheti, korlátozhatja, a működést
megtilthatja, az újbóli működést feltételhez kötheti;
b) vállalkozás, létesítmény működési engedélyét feltételhez kötheti, módosíthatja, felfüggesztheti, visszavonhatja,
illetve kezdeményezheti annak visszavonását;
c) vállalkozás, létesítmény nyilvántartásba vételét feltételhez kötheti, határozott időre vagy véglegesen
megtagadhatja, a vállalkozást, létesítményt törölheti nyilvántartásából;
d) a nem állami laboratóriumok működési engedélyét feltételhez kötheti, módosíthatja, visszavonhatja;
e) az újbóli engedélyezést oktatáson való részvételhez, annak igazolásához, illetve vizsgázáshoz kötheti;
f) termék előállítását, tárolását, szállítását, felhasználását, forgalomba hozatalát, behozatalát, kivitelét, illetékességi
területén való átszállítását feltételhez kötheti, korlátozhatja, felfüggesztheti, megtilthatja;
g) elrendelheti a termék forgalomból való kivonását, visszahívását, megsemmisítését, ártalmatlanítását;
h) állat vizsgálatát, forgalmi korlátozását, elkülönítését, kötelező gyógykezelését, védőoltását vagy leölését
elrendelheti;
i) elismert hagyományos különleges termék előállítását, forgalomba hozatalát megtilthatja vagy feltételhez kötheti;
j) élelmiszerrel, illetve takarmánnyal érintkezésbe kerülő anyagok, gépek, eszközök használatát megtilthatja;
k) szállítóeszköz engedélyét visszavonhatja, használatát megtilthatja;
l) élelmiszert emberi fogyasztásra alkalmatlannak minősíthet;
m) takarmányt etetésre alkalmatlannak nyilváníthat, új takarmány eseti engedélyét felfüggesztheti, újabb
feltételhez kötheti, módosíthatja, illetve visszavonhatja;
n) engedélyköteles tevékenység végzésére vonatkozó engedélyt módosíthat, visszavonhat;
o) növény-egészségügyi zárlatot és járványügyi intézkedést rendelhet el;
p) a határállomásokon végzett ellenőrzése során elrendelheti az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály

hirdetes
szerinti, illetve az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban foglalt intézkedéseket;
q) termelési, betakarítási, kísérleti, felhasználási, alkalmazási tilalmat, illetve növényvédelmi korlátozást rendelhet
el;
r) betilthatja vagy korlátozhatja a növény-egészségügyi szempontból nem megfelelő vetőmagok, szaporítóanyagok
vagy nemesítési alapanyagok használatát;
s) elrendelheti eszköz, tárgy, anyag zár alá vételét, ártalmatlanítását, szállítójárművet visszatarthat mindaddig,
amíg a szállítmányával kapcsolatos zárolási, és ártalmatlanítási eljárás be nem fejeződik, illetve annak költsége
megfizetésre nem kerül.
58. § Ha az élelmiszer- vagy takarmányjogi előírások megsértése esetén az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv egy
adott élelmiszer vagy takarmány forgalomba hozatalát megtiltja, a jogsértésért felelős élelmiszer- vagy takarmányvállalkozás
köteles az érintett élelmiszer vagy takarmány vonatkozásában az e törvény végrehajtására kiadott
jogszabályokban meghatározottak szerint eljárni, és eljárásáról, valamint a megtett intézkedésekről az
élelmiszerlánc-felügyeleti szervet részletesen tájékoztatni. Amennyiben a hatóság az adott élelmiszer vagy
takarmány vonatkozó előírásoknak való megfelelésének biztosítása szempontjából az élelmiszer- vagy takarmányvállalkozás
eljárását nem kielégítőnek ítéli meg, az élelmiszer- vagy takarmány-vállalkozás költségére
haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket.

 

A bírságok kiszabásának általános szabályai és elvei

 

59. § (1) Az élelmiszer-ellenőrzési bírság és a takarmány-ellenőrzési bírság legkisebb összege tizenötezer forint,
legmagasabb összege
a) ha az eljárás alá vont személy a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) hatálya alá
tartozó, 100 millió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező vállalkozás, az eljárás alá vont személy
éves nettó árbevételének 5%-áig, de legfeljebb százmillió forintig, illetve az emberek vagy állatok széles körének
egészségét károsító vagy veszélyeztető, továbbá a felhasználók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó
jogsértés esetén legfeljebb kétmilliárd forintig;
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó esetben 500 ezer forintig, illetve az emberek vagy állatok széles körének
egészségét károsító vagy veszélyeztető, továbbá a felhasználók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó
jogsértés esetén az eljárás alá vont személy éves nettó árbevételének 5%-áig, az Szt. hatálya alá nem tartozó eljárás
alá vont személy esetében ötmillió forintig
terjedhet.
(2) Ha az eljárás alá vont személy a tevékenységét a 23. § (1), illetve (2) bekezdésének be nem tartásával végezte,
az élelmiszer-ellenőrzési bírság, illetve a takarmány-ellenőrzési bírság legkisebb összege tizenötezer forint,
legmagasabb összege pedig - az (1) bekezdéstől eltérően - százmillió forint, illetve az emberek vagy állatok széles

hirdetes
körének egészségét károsító vagy veszélyeztető, továbbá a felhasználók széles körének jelentős vagyoni hátrányt
okozó jogsértés esetén kétmilliárd forint lehet.
(3) A növényvédelmi bírság és az élelmiszerlánc-felügyeleti bírság legmagasabb összege tizenötmillió forint,
legkisebb összege tizenötezer forint.
(4) Az (1) bekezdés szerinti nettó árbevételt a jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évre
vonatkozó éves beszámoló vagy az egyszerűsített éves beszámoló (a továbbiakban együtt: beszámoló) szerinti nettó
árbevétel alapján kell meghatározni. Ha a vállalkozás működési ideje egy évnél rövidebb, az adatokat éves szintre
kell vetíteni. Ha a vállalkozásnak a jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó
árbevételéről nem áll rendelkezésre hitelesnek tekinthető információ, a bírság összegének meghatározásakor az
utolsó hitelesen lezárt üzleti év nettó árbevétele az irányadó. Beszámolóval még nem rendelkező, újonnan alapított
vállalkozás esetében az eljárás megindításának évére vonatkozó üzleti tervet, ennek hiányában a vállalkozás által a
hatóság felhívására közölt, az Szt.-nek a közbenső mérleg készítésére vonatkozó szabályai szerint az eljárás
megindításának napjával mint fordulónappal kiszámított nettó árbevételt kell figyelembe venni.
(5) A bírság mértékét az eset összes körülményére - így különösen az érintettek érdekei sérelmének körére,
súlyára, a jogsértő állapot időtartamára és a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, a jogsértéssel elért előnyre, a
60. § (1) bekezdésének a)-c), g), i)-l), n)-q) pontjában, valamint a 63. § (1) bekezdésének b) és d) pontjában foglalt
tényállások kivételével az eljárás alá vont személy gazdasági súlyára - tekintettel kell meghatározni.
(6) Amennyiben a jogsértő állapot megszüntetése érdekében a törvény szerint alkalmazható legalacsonyabb
összegű bírság kiszabása is szükségtelen, bírságolás helyett az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv figyelmeztetésben
részesítheti az eljárás alá vont személyt.
(7) A (6) bekezdés nem alkalmazható
a) a 60. § (1) bekezdésének a)-i) pontjában meghatározott tényállások,
b) a 61. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott tényállások,
c) a 62. § (1) bekezdésének a)-d) pontjában meghatározott tényállások,
d) három éven belül ismételten megállapított azonos jogsértés
esetén.
(8) Azonos tényállású, három éven belüli ismételt jogsértés esetén a bírság összege a korábban kiszabott bírság
másfélszeresénél nem lehet kevesebb, de nem haladhatja meg az adott jogsértés esetén kiszabható bírság
legmagasabb mértékét.
(9) A bírság tételes mértékét és kiszabásának részletes szabályait az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály
állapítja meg.

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes
hirdetes

Hasznos volt számodra ez a cikk?

Mondd el mennyire!

Szavazatok száma: 238

Átlagos értékelés: 4.8

Szótár

policentrikus marketingstratégia

A vállalat minden piacot önálló egységként kezel, és a helyi adottságokhoz igazodó egyedi... Tovább

infrastruktúra

<szervezet> egy szervezet mûködéséhez szükséges feltételek, berendezések és... Tovább

Tovább a lexikonra