Növényvédelmi, takarmány, élelmiszer-ellenőrzési, élelmiszerlánc-felügyeleti bírság, illetve bírságok megfizetésének szabályai
Növényvédelmi bírság
60. § (1) Növényvédelmi bírságot kell kiszabni azzal szemben, aki
a) a zárlati károsítóval való fertőzés azonnali felszámolására vonatkozó kötelezettségét megszegi, zárlati károsítót
terjeszt, vagy a terjedést elősegíti, a zárlati intézkedést megszegi;
b) növényvédő szerrel olyan cselekményt valósít meg, amellyel az ember vagy az állat egészségét, az élelmiszer-,
illetve takarmánybiztonságot vagy a környezetet veszélyezteti;
c) a 17. § (1) bekezdésében előírt kötelezettségét, továbbá a 17. § (4) bekezdésében előírt, a parlagfű elleni
védekezési kötelezettségét elmulasztja;
d) engedélyköteles terméket előírt képesítés, illetve engedély nélkül vagy engedélytől eltérő módon forgalomba
hoz, hirdet, nyilvánosság számára ajánl, illetve felhasznál;
e) az engedélyköteles termék csomagolására vonatkozóan e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályban
előírt szabályokat megsérti;
f) az adott évi analitikailag tiszta hatóanyag benyújtására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget;
g) a méhészetek növényvédelmi szempontból elrendelt vándoroltatási tilalmát megszegi;
h) a műtrágyákról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2003. október 13-i 2003/2003/EK rendeletének
jelölésre, csomagolásra, a Közösségen belüli letelepedésre, nyilvántartásra, tápanyagtartalomra, valamint az egyes
műtrágyatípusokra vonatkozó előírásait megsérti;
i) forgalomba hozatali engedéllyel (típusminősítés) nem rendelkező, továbbá időszakos felülvizsgálaton részt nem
vett, vagy meg nem felelt növényvédelmi gépet forgalomba hoz, üzemeltet vagy használ;
j) a zárlati károsítóval való fertőzés bejelentésére vonatkozó kötelezettségét megszegi;
k) az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által elrendelt vegyszeres növényvédelmi munkavégzést akadályozza;
l) a növényvédelmi hatósági tevékenységet akadályozza, a hatóság intézkedését figyelmen kívül hagyja, az állami
vagy közérdekű védekezés végrehajtását akadályozza;
m) a növényvédelemmel kapcsolatban előírt vagy elrendelt növény-egészségügyi, kísérleti, termelési,
megsemmisítési, előállítási, formálási, kiszerelési, csomagolási, raktározási, szállítási, felhasználási, forgalomba
hozatali rendelkezéseket megszegi;
n) az előírt vagy elrendelt növény-egészségügyi korlátozásokat megszegi;
o) az e törvény, valamint e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban előírt adatszolgáltatási, nyilvántartási,
nyilvántartásba vételi kötelezettségének nem tesz eleget;
p) engedélyköteles terméket műszakilag alkalmatlannak minősített vagy érvényes műszaki engedéllyel nem
rendelkező géppel, illetve berendezéssel árutermelő gazdaságban juttat ki;
q) a méhekre veszélyes növényvédelmi munkavégzés bejelentési kötelezettségét elmulasztja;
r) a növényvédő szer belföldi forgalmára vonatkozó, a 17. § (5)-(6) bekezdése szerinti jelentési kötelezettségnek
nem tesz eleget.
(2) A bírság ismételten is kiszabható.
Takarmány-ellenőrzési bírság
61. § (1) Ha ellenőrzése során az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv megállapítja, hogy az előállított, illetve
forgalomba hozott takarmány
a) az előírt gyártmánylappal nem rendelkezik;
b) az előírt mennyiségtől eltérő mértékben vagy módon, illetve meg nem engedett állatgyógyászati készítményt,
takarmány-adalékanyagot vagy az előírt legmagasabb értéket meghaladó mennyiségű nemkívánatos anyagot,
mikroorganizmust, tiltott anyagot, nem engedélyezett állati fehérjét tartalmaz;
d) beltartalmi értéke az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottnál nagyobb mértékben tér el
a gyártmánylapban, illetve a jelölésen vagy a kísérő okmányon feltüntetett garantált beltartalmi értéktől;
e) a c) pontban említettől kisebb mértékben minőségében károsodott;
f) a takarmányjelölési előírásoknak nem felel meg;
g) egyéb, e törvény végrehajtására kiadott jogszabályi előírásoknak nem felel meg, takarmány-ellenőrzési bírságot
szab ki.
(2) A takarmány-ellenőrzési bírságot (1) bekezdés a)-e) és g) pontjában foglalt esetben a 14. § (1), (3)-(5)
bekezdésében, az (1) bekezdés f) pontjában foglalt esetben a 14. § (7) bekezdésében meghatározott felelőssel
szemben kell kiszabni.
(3) Ha a (2) bekezdés szerinti felelős kilétét nem lehet megállapítani, a bírságot azzal a takarmány-vállalkozással
szemben kell kiszabni, akinél a jogsértést megalapozó takarmányt az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv megtalálta,
kivéve, ha a takarmány-vállalkozás bizonyítja, hogy a bírság kiszabására okot adó hibát nem ő okozta.
Élelmiszer-ellenőrzési bírság
62. § (1) Élelmiszer-ellenőrzési bírságot kell kiszabni
a) az élelmiszer-biztonságra vonatkozó követelmények megsértése;
b) élelmiszer-minőségi előírásoknak való meg nem felelés;
c) fogyaszthatósági határidő lejárta utáni forgalomba hozatal;
d) minőségmegőrzési határidő lejárta utáni forgalomba hozatal;
e) a Magyar Élelmiszerkönyvi megnevezéseket jogellenesen használó élelmiszer forgalomba hozatala, vagy egyéb
élelmiszer-jelölési előírásoknak való meg nem felelés esetén.
(2) Az élelmiszer-ellenőrzési bírságot a (4) bekezdésben foglalt kivétellel az (1) bekezdés a)-d) pontjában foglalt
esetben a 14. § (2)-(5) bekezdésében, az (1) bekezdés e) pontjában foglalt esetben a 14. § (6) bekezdésében
meghatározott felelőssel szemben kell kiszabni.
(3) Ha a (2) bekezdés szerinti felelős kilétét nem lehet megállapítani, a bírságot azzal az élelmiszer-vállalkozással
szemben kell kiszabni, akinél a jogsértést megalapozó élelmiszert az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv megtalálta,
kivéve, ha az élelmiszer-vállalkozás bizonyítja, hogy a bírság kiszabására okot adó hibát nem ő okozta.
(4) A zöldség-gyümölcs ellenőrzés során a bírságot a termék birtokosával - ide nem értve a végső fogyasztót -
szemben kell kiszabni.
Élelmiszerlánc-felügyeleti bírság
63. § (1) Élelmiszerlánc-felügyeleti bírságot kell kiszabni
a) azzal szemben, aki tevékenységével vagy mulasztásával
aa) a termőföld védelmének a termőföldről szóló törvényben, valamint a termőföld védelméről szóló törvényben
nem szabályozott, élelmiszer-biztonsággal összefüggő;
ab) a növényvédő szerek és termésnövelő anyagok forgalomba hozatalára, kereskedelmére és felhasználására;
ac) a növények termesztése, a növények, növényi termékek és egyéb anyagok hasznosítása, feldolgozása, tárolása,
szállítása és forgalomba hozatala növény-egészségügyi szabályainak betartására;
ad) növényvédelmi gépek forgalomba hozatalára és működtetésére;
ae) a zöldség és gyümölcs termesztésére, tárolására és forgalomba hozatalára;
af) a takarmányok előállítására, tárolására, szállítására, forgalomba hozatalára és felhasználására;
ag) az állat-egészségügyre;
ah) az állatok tartásának, szaporításának, tenyésztésének, szállításának és forgalomba hozatalának állategészségügyi
ai) az állatok állat-egészségügyi felügyeletére és ellátására;
aj) az élelmiszer-termelésre, -előállításra, -feldolgozásra, -tárolásra, -szállításra és -forgalomba hozatalára;
ak) az állatgyógyászati termékek előállítására, kereskedelmére, és felhasználására;
al) a növényi és állati eredetű melléktermékek gyűjtésére, kezelésére, tárolására, szállítására, forgalomba
hozatalára, felhasználására;
am) az ökológiai termelésre
vonatkozó, a 60-62. §-okban meghatározottaktól eltérő egyéb előírásokat megszegi;
b) azzal szemben, aki az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági tevékenységét akadályozza, intézkedését
figyelmen kívül hagyja;
c) azzal az élelmiszer- vagy takarmány-vállalkozással szemben, amelynek eljárását az 58. §-ban foglaltak
vonatkozásában az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv nem kielégítőnek ítéli meg;
d) az élelmiszer- vagy takarmány-vállalkozóval szemben, amennyiben az élelmiszer- vagy takarmányvállalkozással
szemben élelmiszer- vagy takarmány-ellenőrzési bírság kerül kiszabásra, és az élelmiszer- vagy
takarmány-vállalkozó - bár azt megtehette volna - nem gondoskodott megfelelő módon a bírság kiszabására okot adó
jogsértés megelőzéséről vagy azt az ő utasítására követték el.
(2) A bírság ismételten is kiszabható.
A bírságok megfizetésének szabályai
64. § (1) A bírságot az azt kiszabó határozat közlésétől számított tizenötödik napig meg kell fizetni.
(2) A forgalmazó által okozott hiba miatt kiszabott bírság a terméket a forgalmazónak kereskedelmi céllal
értékesítő személyre (beszállító) nem hárítható át.
(3) A bírságok meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget a Ket. szerinti mértékű késedelmi pótlék terheli. A
bírságot és a késedelmi pótlékot adók módjára kell behajtani, amelyről az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv
megkeresésére az állami adóhatóság gondoskodik.
(4) Ha a jogi személyre, vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetre kiszabott bírságot a
kötelezett nem fizeti meg és azt tőle nem lehet behajtani, a bírság megfizetésére a jogsértés elkövetése idején
helytállni köteles tagot, vezető tisztségviselőt, illetve azt a személyt kell kötelezni, aki a jogi személy vagy a jogi
személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet kötelezettségeiért a törvény alapján felel.
(5) A bírság kiszabásáról rendelkező határozat fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtása, vagy - a bírságfizetési
kötelezettség teljesítésének biztosítása érdekében - biztosítási intézkedés rendelhető el.
(6) A bírság összegét az azt kiszabó szerv számlájára kell befizetni, amely annak saját bevétele.
(7) A befolyt összeget az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv - a miniszter engedélyével - kizárólag az állategészségügyi
és élelmiszer-ellenőrző szolgálat, illetve a növény- és talajvédelmi szolgálat adott szakterülete
ellenőrzésének és vizsgálati módszereinek folyamatos fejlesztésére, szakembereinek képzésére, valamint a 24. § (3)
bekezdésében foglalt feladatok teljesítéséhez használhatja fel.
