Melléklet a 2008. évi XLVI. törvényhez
Fogalommeghatározások

E törvény alkalmazásában:
1. alaptermék: az élelmiszer-higiéniáról szóló, az Európai Bizottság és a Tanács 2004. április 29-i 852/2004/EK
rendelete (a továbbiakban: 852/2004/EK rendelet) 2. cikkének b) pontja szerinti fogalom;
2. állat-egészségügy: az állattartással, az állatok tenyésztésével, szaporításával, levágásával, állatok etetésére szánt
takarmány szállításával és forgalomba hozatalával összefüggő járványügyi, gyógyászati, állathigiéniai, állatvédelmi,
szaporodásbiológiai és takarmányhigiéniai feladatok, állati eredetű élelmiszerrel, állati eredetű szaporító anyaggal,
állati eredetű melléktermékkel, a zoonózisokkal és állatgyógyászati termékekkel kapcsolatos járványügyi és higiéniai
feladatok, valamint az ezekkel kapcsolatos igazgatás, irányítás, szervezés, ellenőrzés, eszközellátás, továbbá az e
feladatokkal összefüggő kutatást, képzést is magában foglaló tevékenységek összessége;
3. állatgyógyászati készítmény (gyógyszer): bármely anyag vagy anyagok keveréke, amelyet állatok betegségeinek
kezelésére vagy megelőzésére készítenek, továbbá bármely anyag vagy anyagok keveréke, amely farmakológiai,
immunológiai vagy metabolikus hatások kiváltása révén az állatok valamely élettani funkciójának helyreállítása,
javítása vagy módosítása, illetve orvosi diagnózis felállítása érdekében alkalmazható;
4. állatgyógyászati termék: állatgyógyászati készítmény, állatgyógyászati készítmény hatóanyaga,
állategészségügyi biocid termék, állatgyógyászatban használatos gyógyhatású készítmény, ápolószer, segédanyag;
5. állati eredetű melléktermékek: a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó
egészségügyi előírások megállapításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 1774/2002/EK 2002. október 3-i
rendeletének 2. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti fogalom;
6. állat-járványügy: a fertőzésközvetítő útján vagy egyéb módon terjesztett, állatra, vagy az emberre veszélyes
kórokozó - a kizárólag emberről emberre terjedő kórokozók kivételével -, illetve az általa okozott betegség elleni
védekezésre, annak felismerésére, felszámolására hozható intézkedések és azok végrehajtása;
7. állatorvos: külön jogszabály szerinti állatorvosi oklevéllel rendelkező személy;
8. állattartó: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó
szervezet, aki (amely) az állat ellátásáért és felügyeletéért felelős állandó vagy ideiglenes jelleggel, beleértve a
szállítás, forgalomba hozatal alatti időszakot is;
9. behozatal: áru harmadik országból a Magyar Köztársaság területére történő behozatala, beleértve az importot is;
10. élelmiszer: az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság
létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, az Európai Parlament és a
Tanács 2002. január 28-i 178/2002/EK rendelete (a továbbiakban: 178/2002/EK rendelet) 2. cikke szerinti fogalom;
11. élelmiszer-biztonság: az élelmiszer emberi egészségre ártalmatlansága és emberi fogyasztásra alkalmassága a
178/2002/EK rendeletnek megfelelő fogalom;
12. élelmiszer-higiénia: a 852/2004/EK rendelet 2. cikkének a) pontja szerinti fogalom;
13. élelmiszer-jelölés: az élelmiszeren, annak csomagolásán vagy az élelmiszerhez egyéb módon rögzített
eszközön vagy azt kísérő dokumentumban megjelenő bármilyen, az élelmiszerre vonatkozó információ;
14. élelmiszer-csomagolóanyag: olyan anyag, amelyet az élelmiszerek burkolására, megóvására, kezelésére,
szállítására használnak az élelmiszerlánc bármely szakaszában;
15. élelmiszer-előállítás: feldolgozatlan és feldolgozott termék - kivéve az alaptermék - előállítása érdekében
történő alapanyag-tárolási, tisztítási, osztályozási, előkészítési, gyártástechnológiai, csomagolási, jelölési, tárolási és
szállítási műveletek bármelyike;
16. élelmiszer-vállalkozás: a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 2. pontjában meghatározott fogalom;
17. élelmiszer-vállalkozási létesítmény: a 852/2004/EK rendelet 2. cikkének c) pontja szerinti fogalom;
18. élelmiszer-vállalkozó: a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 3. pontjában meghatározott fogalom;
19. élelmiszerjog: a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 1. pontja szerinti fogalom;
20. élelmiszer-minőség: az élelmiszer azon tulajdonságainak összessége, hogy az megfelel a rá vonatkozó, e
törvény végrehajtására kiadott jogszabályban vagy közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusban
meghatározott, az élelmiszer-biztonságra vonatkozó követelményektől eltérő előírásoknak, valamint az előállító 22.
§ (2) bekezdése szerinti írásos dokumentációjában feltüntetett jellemzőknek;
21. élelmiszerlánc: azon folyamatok összessége, melyek szereplői közvetlen vagy közvetett hatással vannak az
élelmiszerre a talajvédelem, agrár-környezetvédelem, növénytermesztés, növény-egészségügy, növényvédelem, az
engedélyköteles termék és az állatgyógyászati termék előállítása, forgalomba hozatala és felhasználása, az
élelmiszer- és takarmány-előállítás, szállítás, tárolás és forgalombahozatal, felhasználás, az állat tartása, szállítása,
forgalomba hozatala, az állat-egészségügy, a növényi és állati eredetű melléktermék kezelés, tárolás, szállítás,
forgalomba hozatal és felhasználás során;
22. élelmiszerlánc-esemény: az élelmiszerláncban bekövetkező olyan e törvény hatálya alá tartozó esemény, mely
az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági intézkedését teszi szükségessé;
23. elsődleges termelés: a 178/2002/EK rendelet 3. cikk 17. pontja szerinti meghatározás,
24. engedélyköteles termék: a növényvédő szer, növényvédőszer-hatóanyag, -adalékanyag, -segédanyag, a
növényvédelmi hatású termék, a növényvédelmi célú eszköz és anyag (a műszerek kivételével), valamint a
termésnövelő anyag (kivéve a 2003/2003/EK rendelet szerinti EK-műtrágya), engedélyköteles továbbá az alkalmazás
célja szerint ezekre visszavezethető egyéb termék, amelynek forgalomba hozatala és felhasználása engedélyhez
kötött;
25. feldolgozás: a 852/2004/EK rendelet 2. cikkének m) pontja szerinti fogalom;
26. feldolgozatlan termékek: a 852/2004/EK rendelet 2. cikkének n) pontja szerinti fogalom;
27. feldolgozott termék: a 852/2004/EK rendelet 2. cikkének o) pontja szerinti fogalom;
28. felhasználó: a végső fogyasztó, valamint az élelmiszert tevékenységéhez felhasználó élelmiszer-vállalkozás;
29. forgalomba hozatal: a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 8. pontja szerinti fogalom;
illetve azt használja, vagy a termőföld hasznosítására kötelezett, vagy olyan dologgal (eszközzel, berendezéssel,
tárggyal) rendelkezik, illetve azt használja, amelyben növény fenntartható;
31. gyógyszeres takarmány: olyan takarmány, amely az állatgyógyászati készítményekre vonatkozó
jogszabályokban meghatározott anyagot is tartalmaz;
32. harmadik ország: az Európai Unión kívüli ország;
33. import: áru harmadik országból a Magyar Köztársaság területére forgalomba hozatal céljából történő
beszállítása;
34. integrált növényvédelem: biológiai, biotechnológiai, kémiai, termesztési vagy növénynemesítési intézkedések
ésszerű alkalmazása, amelyek során a kémiai növényvédő szerek használata arra a szorosan vett legalacsonyabb
értékre korlátozódik, amely a károsító populációnak egy gazdaságilag elfogadhatatlan kárt vagy veszteséget okozó
szint alatt való tartásához szükséges;
35. ivóvíz: a 852/2004/EK rendelet 2. cikkének g) pontja szerinti fogalom;
36. járványos állatbetegség: állatról állatra terjedő fertőző állatbetegség;
37. károsító: növényre vagy növényi termékre káros növény-, állat- vagy kórokozó faj, törzs vagy biotípus;
38. kockázat: a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 9. pontja szerinti fogalom;
39. kötelező védekezés: az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által elrendelt állami, közérdekű vagy termelői
védekezés;
40. laboratórium: az élelmiszerlánc bármely szakaszában fizikai, kémiai, biológiai komponensek, radioaktív
szennyezők vizsgálatát, így különösen analitikai, virológiai, szerológiai, géntechnológiával módosított szervezet,
mikrobiológiai, mikológiai, enthomológiai, károsító-diagnosztikai, toxikológiai vagy radiológiai vizsgálatot, továbbá
egyéb, az élelmiszerek és takarmányok biztonságosságát, illetve az élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó
minőségi előírásoknak való megfelelését ellenőrző vizsgálatot végző laboratórium;
41. magánállatorvos: a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásáról
szóló 1995. évi XCIV. törvényben előírtak szerinti magán-állatorvosi tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező
állatorvos;
42. monitoring: az élelmiszerlánc felügyelete során végzett tervezett, kockázatbecslésen alapuló, folyamatos,
ellenőrző, országos laboratóriumi vizsgálat-program;
43. növény: növény-egészségügyi vonatkozásban az élő növény és a növény meghatározott élő részei (beleértve a
friss gyümölcsöt és a magvakat), így különösen:
a) a termés botanikai értelemben, a gyorsfagyasztással tartósítottak kivételével;
b) a zöldség, a gyorsfagyasztással tartósítottak kivételével;
c) a gumó, hagyma, hagymagumó, gyöktörzs;
d) a vágott virág;
e) a leveles ág;
f) a leveleit megtartó kivágott fa;
g) a levél, levélzet;
h) a növényi szövettenyészet;
i) az élő pollen;
j) a szemzőhajtás, dugvány, nemesoltvány;
k) a vetőmag botanikai értelemben, a nem elvetésre szántak kivételével; valamint
l) bármely más növényi rész, amelyet az Európai Bizottság a növényeket vagy növényi termékeket károsító
szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési
intézkedésekről szóló, az Európai Tanács 2000. május 8-i 2000/29/EK irányelve (a továbbiakban: 2000/29/EK
irányelv) 18. cikkének (2) bekezdésében hivatkozott eljárás szerint növénynek meghatároz;
44. növény-egészségügyi zárlat: zárlati károsító előfordulásának felszámolását, terjedésének megakadályozását
szolgáló, védekezési vagy megsemmisítési célú növény-egészségügyi intézkedés;
45. növény-egészségügyi bizonyítvány: az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) keretében 1951.
december 6-án létrehozott és 1952. április 3-án hatályba lépett Nemzetközi Növényvédelmi Egyezménynek a FAOkonferencia
1997. novemberi, huszonkilencedik ülésszakán elfogadott, 2005. október 2-án hatályba lépett
módosításaival egységes szerkezetben történő kihirdetéséről szóló 2006. évi LXXV. törvényben meghatározott
tartalmú, az ott meghatározott szabályok szerint kiállított, sorszámozott okirat annak igazolására, hogy a növényt,
növényi terméket a vonatkozó előírások szerint megvizsgálták, és az megfelel a célország előírásainak;
46. növényi károsítók járványos fellépése: gazdaságilag veszélyes mértékű károsító-felszaporodás, amely a
növényállomány vagy növényi termék megóvása érdekében a hatóság által elrendelt növényvédelmi eljárás
alkalmazását teszi szükségessé;
47. növényi termék: a feldolgozatlan vagy egyszerű előkészítésen (például őrlés, szárítás vagy préselés) átesett
növény, a 43. pontban meghatározott növények kivételével;
48. növényvédelmi korlátozás: szállítási, forgalomba hozatali, felhasználási tilalmi intézkedés, melyet
a) növényben, növényi termékben a megengedettnél magasabb növényvédőszermaradék-tartalom, vagy az arra
irányuló gyanú tisztázása idejére,
b) engedélyköteles termék engedélytől eltérő jellemzője, vagy az arra irányuló gyanú tisztázása idejére,
c) engedélyköteles termék jogellenes forgalomba hozatalának megszüntetéséig,
d) zárlati károsító előfordulás, vagy az arra irányuló gyanú tisztázása idejére, valamint
e) e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint ellenőrzés-köteles szaporító és ültetési anyag esetében
hoznak;
49. növényvédő hatású termék, növényvédelmi célú eszköz és anyag: a károsítók elleni védekezés
megalapozásához szükséges műszer, eszköz, a növényvédelmi előrejelzéshez használt műszer és csapda, a
kifejezetten a károsítókat csalogató, riasztó, ölő, fizikai hatáson alapuló eszköz, illetve a károsító riasztására,
csalogatására, biológiájának, viselkedésének, szaporodásának, életfolyamatainak gátlására, módosítására szolgáló
készítmény, továbbá olyan növényvédelemmel kapcsolatos termék, amely nem minősül növényvédő szernek, illetve
növényvédőszer-hatóanyagnak;
50. növényvédő szer: egy vagy több növényvédőszer-hatóanyagot tartalmazó készítmény, felhasználásra kerülő
formában, amely
a) védi a növényeket és növényi termékeket a károsító szervezetektől, vagy megakadályozza a károsító
szervezetek tevékenységét;
b) nem tápanyagként (például növekedésszabályozóként) befolyásolja a növények életfolyamatait;
c) tartósítja a növényi termékeket, kivéve a tartósító-szerekre vonatkozó külön előírások hatálya alá tartozó
készítményeket;
d) irtja a nemkívánatos növényeket; vagy
e) elpusztítja a növények egyes részeit, befolyásolja vagy megelőzi a növények nemkívánatos növekedését;
51. növényvédőszer-hatóanyag: olyan anyag vagy mikroorganizmus, beleértve a vírusokat is, amely hatást fejt ki
a) a károsító szervezetekre, vagy
b) a növényre, a növény részeire vagy a növényi termékre;
52. nyomon követhetőség: a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 15. pontja szerinti fogalom;
53. ökológiai termelés: a termelési módszereknek a mezőgazdasági termékek ökológiai termeléséről, valamint a
mezőgazdasági termékeken és élelmiszereken erre utaló jelölésekről szóló, az Európai Tanács 1991. június 24-i
2092/91/EGK rendelete szerint meghatározott szabályoknak megfelelően történő alkalmazása a termelés, a
feldolgozás és a forgalmazás valamennyi szakaszában;
54. rendkívüli élelmiszerlánc-esemény: a lakosság széles körét érintő, az emberek életét, egészségét veszélyeztető
élelmiszer-biztonsági jogsértés, továbbá a nagy nemzetgazdasági kárral fenyegető vagy közegészségügyileg
veszélyes állatbetegségek, növényi károsítók okozta járvány, valamint a gazdasági haszonállat-állomány széles körét
érintő, az állatok egészségét veszélyeztető takarmánybiztonsági jogsértés;
55. takarmány: a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 4. pontja szerinti fogalom;
56. takarmány-adalékanyag: a takarmányhigiénia követelményeinek meghatározásáról szóló, az Európai
Parlament és a Tanács 2005. január 12-i 183/2005/EK rendelete (a továbbiakban: 183/2005/EK rendelet) I. fejezet 3.
cikkének c) pontja szerinti fogalom;
57. takarmányhigiénia: a 183/2005/EK rendelet I. fejezet 3. cikkének a) pontja szerinti fogalom;
58. takarmány-vállalkozás: a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 5. pontja szerinti fogalom;
59. takarmány-vállalkozási létesítmény: a 183/2005/EK rendelet I. fejezet 3. cikkének d) pontja szerinti fogalom;
60. takarmány-vállalkozó: a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 6. pontja szerinti fogalom;
61. takarmányjog: a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére
vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági
ellenőrzésekről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 882/2004/EK rendelete 2. cikkének 3.
pontja szerinti fogalom;
62. takarmányok nemkívánatos anyagai: bármely olyan anyag vagy termék - a kórokozók kivételével -, amely
jelen van a takarmányozásra szánt termékben, illetve annak felületén, és amely az állati vagy az emberi egészségre,
illetve a környezetre veszélyt jelenthet, vagy az állat termelőképességére káros hatást fejthet ki;
63. termelő: aki növényt termeszt, növényt, növényi terméket hasznosít (beleértve a legeltetést is), feldolgoz,
forgalomba hoz, tárol, szállít vagy felhasznál;
64. termésnövelő anyag: a növények tápanyagellátását szolgáló vagy a talajok tápanyag-szolgáltató képességét,
termőképességét befolyásoló (kivéve a víz, a szén-dioxid és az adalékanyag nélküli, kezeletlen istállótrágya),
természetes eredetű vagy fizikai, kémiai, biológiai, illetve egyéb mesterséges úton előállított anyagok, valamint ezek
kereskedelmi céllal összeállított kombinációja;
65. termesztőközeg: olyan földek, földkeverékek és egyéb közegek szilárd vagy folyékony halmazállapotban,
amelyek a növények számára gyökerezési közegként és élettérként szolgálnak;
66. tiltott anyagok: olyan anyagok, amelyeket takarmány vagy élelmiszer nem tartalmazhat az állatok, illetve az
ember egészségének vagy a környezet veszélyeztetése vagy károsítása miatt;
67. új élelmiszer: az új élelmiszerekről és az új élelmiszer-összetevőkről szóló, az Európai Parlament és a Tanács
1997. január 27-i 258/97/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott fogalom;
68. új takarmány: sem határozott, sem határozatlan időtartamra szóló engedéllyel nem rendelkező, az e törvény
végrehajtására kiadott jogszabályban, illetve az Európai Unió kötelező jogi aktusában foglaltak szerint
engedélyköteles takarmány;
69. védett zóna: az Európai Unió olyan területe, amely a 2000/29/EK irányelv 18. cikkében foglalt eljárás szerint
elismerést kapott, figyelemmel arra, hogy
a) az Európai Unió tagállamaiban (a továbbiakban: tagállamok) előforduló károsító nem honos vagy nem
telepedett meg annak ellenére, hogy számára adottak a megtelepedéshez szükséges ökológiai feltételek, vagy
b) fennáll a veszélye annak, hogy kedvező ökológiai feltételek esetén egyes károsító szervezetek bizonyos
termékekben megtelepednek, annak ellenére, hogy ezek a károsítók nem honosak vagy még nem telepedtek meg az
Európai Unió területén;
70. végső fogyasztó: a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikkének 18. pontjában
meghatározott fogalom;
71. vendéglátó-ipari termék: olyan étel, ital (az ivóvíz kivételével), cukrászati, hidegkonyhai készítmény, amelyet
az előállítás helyén, ideiglenes árusítóhelyen, tálalókonyhán vagy házhoz szállítva értékesítenek a végső fogyasztó
számára;
72. vizsgálatköteles áru: olyan növény, növényi termék, tárolóhely, csomagolóanyag, szállítóeszköz, tárolóeszköz,
talaj és bármely egyéb szerkezet, eszköz vagy anyag, amelyben a károsító megtelepedhet, illetve a károsító terjedését
elősegítheti, emiatt növény-egészségügyi intézkedés lehet szükséges;
73. vizsgálatköteles nem zárlati károsító: azon nem zárlati károsító, amelynek jelenléte a telepítésre szánt
növényekben gazdaságilag elfogadhatatlan mértékben kedvezőtlenül befolyásolja e növények tervezett
felhasználását, és amely ennek megfelelően vizsgálatköteles az importáló ország területén;
74. zárlat: személy, állat, állati eredetű termék, állati eredetű melléktermék, jármű, egyéb fertőzésközvetítő anyag
mozgásának, mozgatásának, illetve szállításának hatósági korlátozása állatbetegség terjedésének megakadályozása
érdekében;
75. zárlati károsító: potenciális gazdasági jelentőségű károsító, amely a veszélyeztetett területen még nem fordul
elő, vagy előfordul, de nem terjedt el, és hatósági határozat alapján védekezést folytatnak ellene.