notification icon
Ne maradj le semmiről! Iratkozz fel értesítéseinkre!
Máté Balázs online marketing asztali

az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről 2 rész

2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről 2. rész

hirdetes

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

 

Értelmező rendelkezések, az élelmiszerlánc hatósági felügyelete, illetve alapvető rendelkezések

Értelmező rendelkezések, az élelmiszerlánc hatósági felügyelete, illetve alapvető rendelkezések

Értelmező rendelkezések

 

3. § E törvény alkalmazásában a mellékletben szereplő kifejezések alatt az ott meghatározott fogalmakat kell
érteni.

 

Az élelmiszerlánc hatósági felügyelete

 

4. § Az élelmiszerlánc hatósági felügyelete kiterjed
a) a termőföld védelmét szolgáló, a termőföldről szóló törvényben, valamint a termőföld védelméről szóló
törvényben nem szabályozott, élelmiszer-biztonsággal összefüggő tevékenységekre;
b) a növényvédő szerek és termésnövelő anyagok forgalombahozatalára, tárolására, kereskedelmére és
felhasználására;
c) a növények termesztésére, a növények, növényi termékek és egyéb anyagok hasznosítására, feldolgozására,
tárolására, szállítására és forgalomba hozatalára;
d) a növényvédelmi gépek forgalomba hozatalára és működtetésére;
e) a zöldség és gyümölcs termesztésére, tárolására és forgalomba hozatalára;
f) a takarmányok előállítására, tárolására, szállítására, forgalomba hozatalára és felhasználására;
g) az állatok tartásának, szaporításának, tenyésztésének, szállításának és forgalomba hozatalának állategészségügyi
vonatkozásaira;
h) az állatok állat-egészségügyi ellátására és felügyeletére;
i) az élelmiszer-termelés, -előállítás, -feldolgozás, -tárolás, -szállítás és -forgalomba hozatal minden szakaszára;
j) az állatgyógyászati termékek előállítására, kereskedelmére, és felhasználására;
k) a növényi és állati eredetű melléktermékek gyűjtésére, kezelésére, tárolására, szállítására, forgalomba
hozatalára, felhasználására;
l) az ökológiai termeléssel kapcsolatos felügyeleti feladatok ellátására.

Alapvető rendelkezések


5. § (1) Élelmiszerként, illetve takarmányozási célra használt növény termesztése nem folytatható az e törvény
végrehajtására kiadott jogszabály szerinti szennyezettségi határértéket meghaladó koncentrációban toxikus anyagot
tartalmazó termőföldön.
(2) Az integrált növényvédelem gyakorlatának betartása, az ember és az állat egészségének, valamint a környezet
és a természet védelmének szigorú figyelembevétele és a technológiai előírások betartása mellett a növényvédelmi
tevékenység célja
a) a növények egészségének és a növényi termékek minőségének megőrzése
aa) megelőző intézkedésekkel,
ab) a károsítók behurcolásának vagy elterjedésének megakadályozásával,
ac) a károsítók elleni hatékony védekezéssel;
b) az olyan veszélyek elhárítása, amelyek a növényvédő szerek alkalmazása, tárolása és az azokkal való egyéb

hirdetes
tevékenység miatt léphetnek fel;
c) a növények, illetve a növényi eredetű élelmiszer közvetlenül emberi fogyasztásra, illetve élelmiszer-előállításra
alkalmassá tétele.
(3) A növényvédelmi tevékenységet a károsítóra célzottan, térben és időben okszerű módon és eszközzel kell
végezni. Ennek során tilos a gazdasági növényekre veszélyt nem jelentő szervezetek pusztítása, életterük rombolása,
elterjedésük növényvédelmi eszközökkel való akadályozása. A növényvédelmi szempontból hasznos élő szervezetek
(beleértve a méheket is) minden fejlődési alakját védeni kell.
(4) Tilos forgalomba hozni olyan növényt, növényi terméket, amely a megengedett határértéknél magasabb
növényvédőszer-maradékot vagy toxikus vegyi anyagot tartalmaz.
(5) Növények termesztése során növénytáplálási, illetve talajvédelmi céllal csak az e törvény végrehajtására
kiadott jogszabályban meghatározott mértéket meg nem haladó szennyezőanyag-tartalmú termésnövelő anyag
használható fel.
(6) Engedélyköteles terméket Magyarországon csak az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által kiadott engedély
alapján, e törvény végrehajtására kiadott külön jogszabály szerint lehet forgalomba hozni és felhasználni.
(7) A növényvédelmi gépeket az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint típusminősítés alá kell vetni
forgalomba hozatalukat megelőzően, továbbá a használatuk során kétévente időszaki felülvizsgálatnak kell alávetni.
6. § (1) Állatot tartani csak az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban előírtaknak megfelelő helyen és
módon szabad. Az állati eredetű élelmiszer előállítása céljából az állattartáshoz olyan, az e törvény végrehajtására
kiadott jogszabály szerinti állattartó helyet kell létesíteni, továbbá olyan állattenyésztési és állattartási technológiát
kell alkalmazni, amely lehetővé teszi az állatok egészségének megóvását, valamint azt, hogy az így nyert állati
eredetű élelmiszer emberi fogyasztásra, illetve élelmiszer-előállításra alkalmas legyen.
(2) Az állatok tartása nem veszélyeztetheti az emberek és állatok egészségét, jólétét, nem károsíthatja a
környezetet.
(3) Az állat itatására csak az állat és közvetve az ember egészségét nem veszélyeztető minőségű vizet szabad
felhasználni.
(4) E törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi
hirdetes
aktusaiban foglalt kivételekkel tilos az állat tartása során - különösen az állat szaporodási vagy termelési
eredményeinek növelésére - hormontartalmú, -hatású vagy más olyan anyagot felhasználni, amely az ember vagy az
állat egészségére káros.
(5) Állat tartását csak állat-egészségügyi, közegészségügyi, állatjóléti, környezetvédelmi, illetve természetvédelmi
indokkal lehet korlátozni.
7. § A takarmány előállítása, forgalomba hozatala és felhasználása során a takarmány
a) az állat termelőképességét károsan nem befolyásolhatja, közvetlenül az állat vagy közvetve az ember egészségét
nem veszélyeztetheti, illetve károsíthatja;
b) e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott tiltott anyagot, illetve e törvény végrehajtására
kiadott jogszabályban meghatározott mennyiségnél nagyobb mértékben nemkívánatos anyagot nem tartalmazhat;
c) minőségét, illetve az állat termelőképességét károsan befolyásoló, valamint a takarmány nem megfelelő
minőségét elfedő technológia vagy anyag nem alkalmazható.
8. § (1) Élelmiszer-vállalkozás csak olyan helyen és módon létesíthető, amely esetében biztosított, hogy az
élelmiszer az élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-minőségi előírásoknak, valamint a környezet és az állatok
védelmére vonatkozó külön jogszabályok szerinti követelményeknek megfelel. Az élelmiszer-vállalkozás
működéséhez az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti élelmiszer-ipari szakképesítés megléte
szükséges.
(2) Hatósági eljárás során az élelmiszernek az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai
Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban foglaltak szerinti emberi fogyasztásra való alkalmasságára
vonatkozó hatósági döntést csak az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hozhat.
9. § Élő állatot, növényt vagy ezek szaporítóanyagát, állati eredetű vagy növényi terméket harmadik országból az
ország területére behozni, onnan kiszállítani - az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai
Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott feltételekkel és kivételekkel - csak állat-egészségügyi,
illetve növény-egészségügyi határállomáson keresztül lehet.

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes
hirdetes

Hasznos volt számodra ez a cikk?

Mondd el mennyire!

Szavazatok száma: 215

Átlagos értékelés: 4.9

Szótár

marketing alapstratégia

A vállalat vagy a stratégiai üzleti egységek céljainak kitűzése és azon eszközök hosszabb... Tovább

esomar

Vélemény- és Marketing Kutatók Világszövetsége (World Association of Opinion and Marketing... Tovább

Tovább a lexikonra