notification icon
Ne maradj le semmiről! Iratkozz fel értesítéseinkre!

az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről 4 rész

hirdetes

2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről 4. rész

Youtube logo

IRATKOZZ FEL

CSATORNÁNKRA

AZ ÉLELMISZERLÁNC SZEREPLŐINEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

AZ ÉLELMISZERLÁNC SZEREPLŐINEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

A nyomon követhetőség rendszere

16. § (1) Az élelmiszer-előállítás folyamatának nyomon követhetősége és - a szükséges esetekben - az élelmiszer
forgalomból történő visszahívhatósága érdekében az élelmiszerlánc valamennyi szereplőjének az e törvény
végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban
meghatározott nyomon követhetőségi eljárást kell létrehoznia, és ahhoz kapcsolódóan naprakész dokumentációs
rendszert kell működtetnie az élelmiszerek, a takarmányok, az élelmiszertermelésre szánt állatok, valamint az
élelmiszerbe vagy takarmányba bekerülő vagy vélhetően bekerülő egyéb anyagok tekintetében.
(2) Az élelmiszerlánc valamennyi szereplője köteles az (1) bekezdés szerinti dokumentációs rendszer adatait
felhívásra az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv rendelkezésére bocsátani az élelmiszer-biztonságot és azzal
összefüggésben az állatvédelmet közvetlenül vagy közvetve befolyásoló veszélyelemzés és a nyomon követés
biztosítása érdekében.

A termelő, a földhasználó és a növényvédőszer-engedély jogosultjának kötelezettségei

17. § (1) A termelő, illetve a földhasználó köteles
a) a zárlati és a vizsgálatköteles nem zárlati károsítókat elpusztítani, azok behurcolását, meghonosodását,
terjedését megakadályozni;
b) a zárlati károsítók okozta fertőzést vagy annak gyanúját haladéktalanul az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek
bejelenteni;
c) az a) pont alá nem tartozó egyéb károsítók ellen védekezni, ha azok más, különösen a szomszédos termelők
növénytermelési, növényvédelmi biztonságát vagy az emberi egészséget bármely módon veszélyeztetik, valamint
figyelembe venni az integrált növénytermesztés alapelveit, továbbá a környezet és a természet védelmét.
(2) A termelő, illetve a földhasználó köteles
a) az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti nyilvántartásba vételi, valamint a tevékenységével
összefüggő nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeinek eleget tenni;
b) az állami és közérdekű védekezéssel megbízott személyek munkavégzését tűrni és elősegíteni.
(3) A termelő, illetve a földhasználó tevékenysége során köteles
a) az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban számára előírt, a méhek védelmére vonatkozó előírásokat
betartani és ezekkel kapcsolatos bejelentési és tájékoztatási kötelezettségének eleget tenni;
b) a termőföldet a talaj szennyezését okozó anyagoktól megóvni, a földhasználat során környezetkímélő tápanyaggazdálkodást
folytatni.
(4) A földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását
megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.
(5) A növényvédő szer felhasználására és forgalomba hozatalára vonatkozó engedély jogosultja (a továbbiakban:
engedélyes) évenként március 1-jéig az előző naptári évre vonatkozóan magyarországi növényvédőszer-forgalmáról
jelentést köteles készíteni az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére. A jelentésnek tartalmaznia kell a növényvédő
szer tételes megnevezését és mennyiségét, a felhasznált csomagolóeszköz mennyiségét és fajtáját.
(6) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint
az (5) bekezdés szerinti jelentéstételi kötelezettséget írhat elő egyes termésnövelő anyagokra vonatkozóan is.
(7) Az engedélyezett engedélyköteles termékkel kezelt növényt, növényi terméket élelmezési és takarmányozási
célra csak az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban előírt élelmezés-egészségügyi várakozási idő lejártát
követően szabad betakarítani, forgalomba hozni és felhasználni, kivéve, ha az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az
általa végzett vizsgálat alapján igazolta, hogy a növény, illetve növényi termék megfelel a forgalomba hozatal
követelményeinek. Harmadik országba a vizsgálatköteles szemes termények az élelmezés-egészségügyi várakozási
idő letelte előtt kivitel céljából feladhatók, amennyiben a célország előírásai azt lehetővé teszik.

Az állattartó és az állatorvos jogai és kötelezettségei

18. § (1) Az állattartó köteles
a) állata rendszeres ellátásáról és felügyeletéről gondoskodni;
b) e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi
aktusaiban meghatározott fajú és létszámú állat tartása esetén állomány-nyilvántartást vezetni, továbbá e törvény
végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint az állatok állat-egészségügyi felügyeletét magán-állatorvossal
kötött írásbeli szerződéssel biztosítani;
c) az állat állat-egészségügyi felügyeletét ellátó magánállatorvost a tartott állatok fajáról, létszámáról, az állatok
tartási helyéről az állattartó tevékenység megkezdésétől számított öt napon belül tájékoztatni;
d) az egyedi jelölésre kötelezett állatok esetében az egyedi jelölésről az e törvény végrehajtására kiadott
jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott határidőn belül és

hirdetes
módon gondoskodni;
e) az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott esetekben az állatok tartását, tartási helyét,
jelölését és mozgatását bejelenteni az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek;
f) állata betegségéről vagy annak gyanújáról haladéktalanul értesíteni az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet, illetve
a magánállatorvost, a beteg, illetve betegségre gyanús állatát megvizsgáltatni, járványos állatbetegség esetén az
élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek, illetve a magánállatorvosnak az állat (állomány) kezelésére és a betegség
továbbvitelének megakadályozására adott utasításait végrehajtani, az elrendelt járványügyi intézkedésben foglalt
kötelezettségeket teljesíteni;
g) állatának az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által elrendelt vizsgálatát, kezelését, védőoltását, elszállítását,
levágatását, illetve leölését tűrni, ezen feladatokat ellátó állatorvos részére segédszemélyzetről gondoskodni, és a
kárenyhítési kötelezettségének megfelelően közreműködni;
h) az állat elhullását vagy kényszervágását az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek, illetve a magánállatorvosnak -
az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint - bejelenteni, és az állati testet vizsgálatra
bemutatni;
i) az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi
aktusaiban meghatározottak szerint a levágott állatát az élelmiszerlánc-felügyeleti szervvel, illetve a
magánállatorvossal megvizsgáltatni;
j) állatának az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott állat-egészségügyi vizsgálata
elvégzéséről - amennyiben jogszabály másként nem rendeli - saját költségén gondoskodni.
(2) Az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott kötelezettség vonatkozik
a) az állattenyésztésre, szaporításra, vadászatra, halászatra jogosult személyre, illetve szervezet vezetőjére;
továbbá arra, aki
b) a tulajdonos képviseletében az állattartó telepet (üzemet) vezeti;
c) az állatot felügyeli;
d) az állatot gondozza, ápolja, takarmányozza, őrzi;
e) szállításkor az állatot kíséri.
(3) Az állat levágása, valamint az állat, az állati eredetű termék vagy az állati eredetű melléktermék szállítása
alkalmával az állattartó köteles a közreműködő állatorvost a forgalomba hozatalt befolyásoló körülményekről, így
különösen az állat egészségi állapotáról, gyógykezeléséről, takarmányozásáról megfelelően tájékoztatni, valamint az
e törvény végrehajtására kiadott jogszabályok, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban
előírt nyilvántartásokat bemutatni.
(4) Az (1) bekezdés f) és h) pontjában előírt tájékoztatási, illetve bejelentési kötelezettség vonatkozik minden
olyan - nem állatorvos - személyre, aki állatok gyógykezelésével, vizsgálatával, mesterséges termékenyítéssel,
embrióátültetéssel, állatszállítással, állatkereskedelemmel, húsvizsgálattal, a levágott, leölt vagy elhullott állatok,
illetve a belőlük vagy tőlük származó termék értékesítésével, szállításával, feldolgozásával, ártalmatlanná tételével
foglalkozik, vagy ezekben közreműködik.
(5) Az állattartó az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül
alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott fajú és létszámú állat tartása esetén köteles bejelenteni az állattartó hely
meghatározott adatait az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek engedélyezés, illetve nyilvántartásba vétel céljából.
(6) A méhész köteles a méhállományok tartásának helyét, vándoroltatását nyilvántartásba vétel céljából az e
törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint bejelenteni a letelepedés helye szerint illetékes
élelmiszerlánc-felügyeleti szervnél.
19. § (1) Az állati eredetű melléktermék - így különösen az elhullott állat tetemének - tulajdonosa saját költségén
köteles annak elszállításáról, ártalmatlanná tételéről az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az
Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban előírt módon gondoskodni, az élelmiszerlánc-felügyeleti
szervet - annak felhívására - az állati eredetű melléktermék ártalmatlanná tételének jogszabályban meghatározott
módon történő végrehajtásáról e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint tájékoztatni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség
a) ha az állati eredetű melléktermék tulajdonosa ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodik, az állati eredetű
melléktermék fellelési helye szerint illetékes települési (fővárosban kerületi) önkormányzatot,
b) közterületen a települési (fővárosban kerületi) önkormányzatot,
c) közúton a közút kezelőjét
terheli.
(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a tulajdonos a felmerült költségeket köteles az önkormányzatnak, illetve a
közút kezelőjének megtéríteni.
(4) Bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegség (a továbbiakban: bejelentendő állatbetegség) megelőzése,
hirdetes
felderítése és felszámolása során keletkezett állati eredetű melléktermék ártalmatlanná tételéről az élelmiszerláncfelügyeleti
szerv intézkedik.
20. § (1) Az állattartó - e törvény végrehajtására kiadott jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - eldöntheti,
hogy az állatorvosi szolgáltató tevékenységet mely - arra működési engedéllyel rendelkező - magánállatorvostól
veszi igénybe.
(2) A magánállatorvos köteles az állattartó részére az állat tartásával, takarmányozásával, egészségi állapotával, a
megteendő intézkedésekkel, ezek várható anyagi és jogi kihatásával kapcsolatos legjobb tudása szerint felvilágosítást
adni.
(3) A magánállatorvos köteles tőle elvárható módon elsősegélyt nyújtani, és az állattartót a további állatorvosi
szolgáltatás igénybevételének lehetőségéről, illetve kötelezettségéről tájékoztatni.
(4) Az állatorvos az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint jogosult a törzskönyvezett, valamint a
hatályos Európai, illetve a Magyar Gyógyszerkönyvben szereplő készítmények és anyagok rendelésére.
21. § (1) Az állattartó az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül
alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott esetekben állata forgalomképességének igazolására köteles az e törvény
végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott okiratot (marhalevelet) kiállíttatni és érvényesíttetni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti okirat (marhalevél) kiállítása előtt az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban,
valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban előírtak szerint az állatot tartósan meg kell
jelölni.

Az élelmiszer- és takarmány-vállalkozások kötelezettségei

22. § (1) Az élelmiszer-vállalkozás működése során
a) a külső és a belső környezetnek, az elhelyezésnek, az elrendezésnek, a méreteknek, a berendezéseknek, az
eszközöknek, a technológiáknak, a termelési és tárolási kapacitásnak, a felhasznált élelmiszer, illetve élelmiszerösszetevők
biztonságosságának, minőségének, az alkalmazott csomagolóanyagok és fertőtlenítőszerek
megfelelőségének, illetve biztonságos alkalmazásának, az alkalmazott személyek egészségének, szakképesítésének,
illetve szaktudásának alkalmasnak kell lennie az élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-minőségi előírások betartásának
folyamatos garantálására;
b) olyan önellenőrzési, minőségbiztosítási, nyomonkövetési, termék-visszahívási rendszereket vagy ilyen
rendszerek olyan elemeit kell működtetni, amelyekkel biztosítható az élelmiszer biztonságossága, megfelelő
minősége, azonosíthatósága és nyomon követhetősége;
c) az üzemelés teljes időtartama alatt jelen kell lennie egy - az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban
meghatározott élelmiszer-biztonsági szaktudással rendelkező - azonnali intézkedésre feljogosított, felelős
személynek.
(2) Az élelmiszer-, illetve takarmány-vállalkozás az élelmiszer, illetve a takarmány előállítását, valamint
forgalomba hozatalát megelőzően az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott részletes, írásos
dokumentációt (így különösen gyártmánylapot, anyaghányad-nyilvántartást) köteles készíteni és vezetni.
23. § (1) Az élelmiszer-, illetve takarmány-vállalkozás működését az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által az e
törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban
meghatározottak szerint történt nyilvántartásba vételét vagy engedélyezését követően kezdheti meg.
(2) Élelmiszer- és takarmány-vállalkozás kizárólag az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által az e törvény
végrehajtására kiadott jogszabály, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai szerint
engedélyezett, illetve nyilvántartott élelmiszer- és takarmány-létesítményt működtethet, valamint az e törvény
végrehajtására kiadott jogszabály, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai alapján
engedélyezett, illetve nyilvántartott élelmiszer-, illetve takarmány-vállalkozási tevékenységeket végezhet.
(3) Az élelmiszer-vállalkozó haladéktalanul köteles bejelenteni az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek, ha
tudomására jut, hogy az általa előállított vagy forgalomba hozott termék megbetegedést okozott, vagy ennek gyanúja
áll fenn.
(4) Az az élelmiszer-vállalkozás, amely egy másik tagállamból szerez be terméket vagy ilyen termék szétosztását
végzi, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv
felhívására köteles bejelenteni a más tagállamból származó állati eredetű élelmiszerek első betárolási helyre történő
beszállítás megtörténtét.

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes

Szótár

rabatt

Nagy tételben vásárló vevő számára engedmény.   ... Tovább

auditor

személy, akinek megvan a felkészültsége audit végzésére Tovább

Tovább a lexikonra