33. § Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv
a) az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint engedélyezi, nyilvántartja és ellenőrzi a nem
állami laboratóriumokat;
b) az állat-, valamint a növény-egészségügyi - illetve a ba) és bb) alpontok esetében az egyéb - határállomásokon
ba) ellenőrzi az élelmiszer-, illetve takarmánybiztonsági, -minőségi, állat-, és növény-egészségügyi rendelkezések
megtartását;
bb) végrehajtja az áru okirat-ellenőrzését, azonosságvizsgálatát és fizikális ellenőrzését, valamint a
monitoringtervben vagy a jogszabályokban előírt mintavételét;
bc) ellenőrzi az állatok szállításra való alkalmasságát, a kísérő dokumentációt, valamint a szállítóeszközt;
bd) ellenőrzi az Európai Unió jogi aktusaiban teljeskörűen nem szabályozott (a továbbiakban: nem harmonizált)
állatfaj és állati eredetű termék harmadik országból más tagállamba magyar határállomáson keresztüli beléptetéssel
történő szállítása során a rendeltetési hely szerinti tagállam által meghatározott feltételek teljesülését;
be) ellenőrzi a vizsgálatköteles áruk növény-egészségügyi előírásoknak való megfelelőségét;
c) az élelmiszerláncban az élelmiszerek vonatkozásában kivizsgálja és felderíti az élelmiszer-mérgezéseket és -
fertőzéseket, feltárja azok okait, nyilvántartja, összegzi és elemzi az eseményeket, és megteszi a szükséges
intézkedéseket azok megelőzése érdekében, továbbá adatot szolgáltat az egészségügyi államigazgatási szerv részére;
d) működteti az - e törvény hatálya alá tartozó engedélyköteles vagy nyilvántartásba vételi kötelezettség alá vont
növények, növényi termékek, állatok, egyéb termékek, létesítmények, eszközök, természetes személyek, jogi
személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, illetve tevékenységek e törvényben, valamint
a végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott adatait tartalmazó - élelmiszerlánc-felügyeleti adatbázist.
34. § (1) Állat-egészségügyi feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására
kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban foglaltak szerint
engedélyezi
a) az élőállat-szállító járműveket, illetve ezen járművek mosását és fertőtlenítését végző helyeket;
b) a gyepmesteri, illetve ebrendészeti tevékenység végzését;
c) az idegen állományból származó állatok fogadására kiválasztott elkülönítőt (karantén), valamint dönt az állatok
elkülönítésének (karanténozásának) feltételeiről;
d) az állat-egészségügyi szolgáltató létesítmények, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban
meghatározott fajú és létszámú állatot tartó gazdaság, állatrakodó, gyűjtőállomás, kereskedői telep, etető-itató
állomás, pihentető állomás, állati eredetű melléktermék kezelését, szállítását végző vállalkozás működését;
e) az élelmiszert előállító üzemekből származó, takarmányként felhasználható melléktermékek kezelését,
felhasználását, további feldolgozását;
f) az állatok jelölésére szolgáló mikrochip és az állatgyógyászati készítmények forgalomba hozatalát;
g) az állatgyógyászati készítmények és hatóanyagaik üzemi méretű előállítását, az állatgyógyászati készítmények
gyakorlati kipróbálását;
h) az állatgyógyászati termékek forgalomba hozatalát, országba történő behozatalát; valamint
i) az állatgyógyászati készítményekkel, illetve azok hatóanyagaival végzett kereskedelmi tevékenységet.
(2) Állat-egészségügyi feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására
kiadott jogszabályban foglaltak szerint ellenőrzi
a) törvényességi szempontból a magánállatorvosok tevékenységét;
b) az állati eredetű melléktermék kezelését, a járványügyi szempontból szigorúbb eljárást igénylő állati eredetű
melléktermék, anyag, eszköz ártalmatlanná tételét;
c) állat-egészségügyi és takarmányhigiéniai szempontból az állatok etetésére felhasználandó takarmányt, a legelőt,
az itatóvizet, az állatok elhelyezésére szolgáló épületet, az állattartás során használt gépet, berendezést, valamint
alkalmazott technológiát;
d) az állat-egészségügyi szabályok megtartását, így különösen az állatok egészségi állapotát, az előírt
dokumentációt az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint állat-egészségügyi
felügyelet alá tartozó helyeken;
e) a jogszabályban előírt állat-egészségügyi vizsgálatok, kezelések végrehajtását;
f) az állatok tenyésztésének, szaporításának állat-egészségügyi körülményeit;
g) az állatgyógyászati termékek kereskedelmi forgalomba hozatalának körülményeit, valamint az állatgyógyászati
készítmények felhasználását;
h) az állatgyógyászati készítmények gyakorlati kipróbálását és hitelesíti annak vizsgálati jegyzőkönyvét;
i) a gyógyszeres takarmány előállítását, forgalomba hozatalát és felhasználását;
j) az állatgyógyászati készítmények és hatóanyagaik előállító helyeit, előállítási körülményeit és az
állatgyógyászati, illetve gyógyhatású készítmények forgalomba hozatalának körülményeit;
k) a gyógyszergyártás céljára alkalmas állati szövetek és szervek gyűjtését;
l) az élő állat kereskedelmét, szállítását, szállításra való alkalmasságát, a kísérő dokumentációt és a szállítóeszközt.
(3) Állat-egészségügyi hatósági feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény
végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint elrendeli:
a) a járványveszély esetén szükséges járványügyi intézkedéseket, továbbá a közcélú igénybevételt;
b) az emberre is veszélyes betegségben elhullott vagy emiatt leölt állatok tetemei, valamint a járványügyi
szempontból szigorúbb intézkedést igénylő állati eredetű melléktermékek, fertőzött anyagok, eszközök ártalmatlanná
tételét és meghatározza annak módját;
c) az állat-egészségügyi programok végrehajtását.
(4) Állat-egészségügyi feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv
a) vezeti az állatgyógyászati készítmények törzskönyvét;
b) részt vesz az állatok azonosítási és nyilvántartási rendszerének kialakításában és működtetésében, valamint
ellátja az állatok azonosításával és nyilvántartásával kapcsolatos ellenőrzési feladatait;
c) az állat szállításának megkezdése előtt megvizsgálja a származási hely állatállományát, a szállítandó állatokat, a
szállítóeszközt, igazolja az állat állat-egészségügyi forgalomképességét és kiállítja a szállításhoz szükséges okiratot;
d) igazolja az állatállomány betegségektől, fertőzésektől való mentességét;
f) az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint megtilthatja áru behozatalát, Magyarország
területéről történő kiszállítását, vagy az ország területén történő átszállítását;
g) részt vesz az állatgyógyászati készítmények előállításának, forgalomba hozatalának, országba történő
behozatalának ellenőrzésében;
h) irányítja és ellenőrzi a jogszabályokban előírt állat-egészségügyi feladatok végrehajtását, az e törvény
végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott esetben részt vesz a végrehajtásban;
i) elvégzi az állatgyógyászati készítmények - az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az
Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban előírt - vizsgálatát, kivizsgálja az állatgyógyászati
készítmények minőségi problémáit és feltételezett mellékhatásait, és intézkedik azok megelőzése és megszüntetése
érdekében;
j) működteti az államilag előírt állat-egészségügyi feladatok ellátásához szükséges oltó- és kórjelző anyagok
központi tárolóját és elosztóját.
35. § (1) Élelmiszer-biztonsági feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény
végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban foglaltak
szerint engedélyezi
a) az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, az Európai Parlament és
a Tanács 2004. április 29-i 853/2004/EK rendelete 4. cikkének (2) bekezdése alapján engedélyköteles élelmiszervállalkozás
működését;
b) az élelmiszer-szállító járműveket, illetve az ilyen járművek mosását és fertőtlenítését végző helyeket.
(2) Élelmiszer-biztonsági feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv nyilvántartásba veszi
a) a (1) bekezdés a) pontja szerinti engedélyezési kötelezettség alá nem tartozó élelmiszer-vállalkozásokat;
b) az élelmiszer-csomagolóanyag gyártókat, forgalomba hozókat;
c) az élelmiszer-iparban felhasználható fertőtlenítőszereket előállítókat.
(3) Élelmiszer-biztonsági feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv ellenőrzi
a) az élelmiszer-vállalkozások tevékenységét;
b) az élelmiszer-előállító, -elosztó, és -forgalomba hozó létesítmény harmadik országba irányuló exportra való
alkalmasságát a nemzetközi előírásoknak megfelelően;
c) rendszeres jelleggel a járványügyi, higiéniai, élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-minőségi előírások betartását
az élelmiszerek termelésének, előállításának, feldolgozásának, tárolásának, szállításának és forgalomba hozatalának
bármely szakaszában, illetve az ennek során közreműködő személyekre vonatkozó egészségügyi alkalmassági és
higiénés előírások betartását;
d) az élelmiszer-vállalkozásoknál bevezetett „Jó Higiéniai Gyakorlatot”, a nyomonkövetési, az élelmiszervisszahívási
és a „veszélyelemzés, kritikus szabályozási pontok”-ra (HACCP) vonatkozó rendszerek, valamint az
élelmiszer-vállalkozásoknál felhasznált tisztító- és fertőtlenítőszerek, fertőtlenítő eljárások megfelelőségét, beleértve
a rovar- és rágcsálóirtást is;
e) az emberi fogyasztásra szánt állatokat kísérő bizonyítványokat, okiratokat;
f) és irányítja az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos állami feladatokat végző személyek munkáját, folyamatos
továbbképzését.
(4) Élelmiszer-biztonsági feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv
a) elvégzi, illetve felügyeli a vágóállat-vizsgálatot és - az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban
meghatározott kivételekkel - a közfogyasztásra, illetve az egyéb okból levágott (elejtett, kifogott, gyűjtött) állatok
húsvizsgálatát;
b) elbírálja és igazolja az egyes élelmiszerek feldolgozásra és emberi fogyasztásra való alkalmasságát;
c) vizsgálja az élelmiszer-ipari gépek, berendezések higiéniai alkalmasságát.
36. § (1) Takarmány-ellenőrzési feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény
végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban
meghatározottak szerint engedélyezi
a) a takarmány-előállító és takarmányt forgalomba hozó létesítményeket;
b) eseti jelleggel az új takarmányok előállítását, felhasználását és behozatalát;
c) a lejárt etethetőségi, felhasználhatósági, illetve minőségmegőrzési idejű takarmány forgalomba hozatalát,
valamint a minőségében károsult takarmány felhasználását.
(2) Takarmány-ellenőrzési feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására
kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározottak szerint
nyilvántartásba veszi az (1) bekezdés a) pontja szerinti engedélyezési kötelezettség hatálya alá nem tartozó
takarmány-vállalkozási létesítményt.
(3) Takarmány-ellenőrzési feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv ellenőrzi
a) a takarmányt előállítóknál, tárolóknál, felhasználóknál, forgalomba hozóknál és a szállítóknál a járványügyi és
takarmányhigiéniai előírások megtartását, a takarmányok biztonságosságát, összetételét, garantált beltartalmát,
mikrobiológiai állapotát, tiltott anyagoktól való mentességét, nemkívánatosanyag-tartalmának mértékét,
csomagolásának megfelelőségét, a takarmányjelölési előírások betartását;
b) a takarmányok felhasználását és szállítását;
c) a takarmányokra vonatkozó nyilvántartásokat, dokumentációkat és a nyomon követhetőséget;
d) a takarmányok exportját és importját;
e) a takarmány-vállalkozási létesítményekben bevezetett HACCP-rendszereket;
f) a takarmány-vállalkozási létesítményeket, azok működési engedélyében foglaltak betartását.
37. § (1) Növény- és talajvédelmi feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény
végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi
aktusai szerint engedélyezi
a) a határon feltartóztatott szállítmányok növény-egészségügyi beléptetését, és meghatározza a forgalomba
hozataluk szakmai feltételeit;
b) a növények, növényi termékek behozatalát;
c) az engedélyköteles termékek forgalomba hozatalát és felhasználását;
d) a lejárt felhasználhatósági idejű vagy megváltozott minőségű növényvédő szerek forgalomba hozatalát, illetve
használatát.
(2) Növény- és talajvédelmi feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására
kiadott jogszabályban meghatározottak, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai szerint
ellenőrzi
a) a termelők károsítók ellen folytatott növényvédelmi tevékenységét, a kijuttatástechnikai, az egészségügyi és a
kémiai biztonságot, az engedélyköteles termékek felhasználásához rendelt szakképesítés meglétét, a növényvédő szer
felhasználási és vásárlási engedély érvényességét;
b) az engedélyköteles termékek, valamint az EK-műtrágyák nyilvántartási, jelölési, csomagolási, szállítási,
forgalomba hozatali, tárolási, minőségi, felhasználhatósági és alkalmazási előírásainak megtartását, illetve az ezek
céljára szolgáló helyiségeket, berendezéseket és felszereléseket, valamint a biztonsági adatlapok meglétét;
c) növény-egészségügyi szempontból a növények, növényi termékek előállítását, raktározását, szállítását és
forgalmazását;
d) a vetőmag, a szaporító- és ültetvényanyag előállítást és forgalomba hozatalt, valamint az egyéb szemleköteles
növények termő-, tároló-, berakó-, feladó- és forgalmazó helyeit;
e) az engedélyköteles termékekből származó növényvédőszer-maradék, nitrát-, nitrit-, nehézfém- és egyéb toxikus
anyagok, szennyeződések mennyiségét a növényben, növényi termékben, azok felületén, a környezetben, a termelési
folyamatban és export, import és kereskedelmi forgalomban;
f) a termelő, illetve földhasználó növényvédelmi kötelezettségének teljesítését az e törvény végrehajtására kiadott
jogszabályban meghatározott károsítók ellen;
g) a növény-egészségügyi szempontból nyilvántartott termelőknél a nyilvántartási feltételek megtartását;
h) a zöldséget, gyümölcsöt, és az előállításukkal, forgalomba hozatalukkal kapcsolatos követelmények betartását;
i) a növényvédelmi gépek alkalmasságát igazoló forgalomba hozatali engedély, valamint a kijuttatástechnikai
alkalmasságát igazoló működési engedély érvényességét.
(3) Növény- és talajvédelmi feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására
kiadott jogszabályban meghatározottak szerint
a) intézkedik a zárlati és a vizsgálatköteles nem zárlati károsítókon kívüli egyéb, a gazdasági növényekre ártalmas
szervezetek okozta különleges veszély vagy erős mértékű fertőzöttség esetén;
b) figyelemmel kíséri a gazdaságilag jelentős károsítók előfordulását, terjedését, felszaporodását, az ellenük
alkalmazott termelői védekezések területi alakulását és eredményességét;
c) előírhatja vagy betilthatja egyes növények szaporításához vagy termesztéséhez meghatározott termesztőközegek
felhasználását;
d) intézkedik a talajszennyezést eredményező, illetve a nem engedélyezett anyagok termőföldön történő
felhasználása, továbbá termőföldön történő lerakása esetén;
e) ellátja a talaj- és agrárkörnyezet-védelem élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos egyes feladatait;
f) engedélyezési vizsgálatokat végez az engedélyköteles termékekkel;
g) kérelemre vizsgálja a lejárt felhasználhatósági idejű engedélyköteles termékek minőségét;
h) kiadja az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti I. és II. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő
szerek vásárlására, illetve felhasználására jogosító engedélyt;
i) részt vesz a növényvédelmi szakemberképzésben, és véleményezi az iskolarendszeren kívüli oktatási pályázatok
tematikáját.
38. § (1) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az élelmiszerlánc hatósági felügyeletével kapcsolatos feladatainak
ellátása érdekében az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint nyilvántartást vezet
a) az állatorvosokról;
b) a termelőkről, állattartókról, állattartó tenyészetekről, állatkereskedőkről;
c) az élelmiszer- és a takarmány-vállalkozásokról;
d) a közúti élőállat-szállításra engedélyezett gépjárművezetőkről, az állatkísérőkről, állatszállítókról,
állatszállítmányozókról;
e) az élelmiszer-biztonsági felügyelet alá tartozó helyekről;
f) az állat-egészségügyi felügyelet alá tartozó helyekről;
g) a takarmányozási hatósági felügyelet alá tartozó helyekről;
h) a növényvédelmi felügyelet alá tartozó helyekről, eszközökről;
i) a nem állami laboratóriumokról;
j) az állat-egészségügyi szolgáltató létesítményekről;
k) az élelmiszer-szállító és a közúti élőállat-szállításra engedélyezett gépjárművekről;
l) az állatgyógyászati készítményt forgalomba hozókról, illetve gyártókról;
m) az engedélyköteles termékekről, a magyarországi forgalomba hozatalukról;
n) az engedélyköteles termékek vásárlási és felhasználási engedélyeiről;
o) az állatgyógyászatban használatos állatgyógyászati készítményekről, gyógyhatású készítményekről,
ápolószerekről, segédanyagokról, az engedélyezett mikrochipekről;
p) az egyedi azonosítású állatokról;
q) a Növényvédelmi Gépek Jegyzékében azokról a növényvédelmi géptípusokról, amelyekre a benyújtott
nyilatkozat alapján forgalomba hozatali engedélyt adott ki.
(2) A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény hatálya alá tartozó
adatkörben az (1) bekezdésben megjelölt nyilvántartás tartalmazza
a) természetes személyek esetén a nevet, születési időt, lakhelyet, telephelyet, elérhetőséget, a nyilvántartásba
vétel alapjául szolgáló hatósági engedély, bizonyítvány, határozat számát;
b) jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet esetén a cégnevet, adószámot,
székhelyet, telephelyet, elérhetőséget, a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló hatósági engedély, bizonyítvány,
határozat számát.
(3) Élelmiszer-, illetve takarmány-vállalkozások működési engedélyének kiadásáról, visszavonásáról vagy
módosításáról szóló határozatát az azt kiadó szerv köteles megküldeni az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére
azok nyilvántartásba vétele céljából.
(4) A nyilvántartott adatokból az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv adatbázist hoz létre.
(5) A vámhatóság az országos vámadatbázishoz hozzáférést biztosít az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére,
annak hatósági eljárásához szükséges mértékben, melynek során a személyes adatok körébe tartozó adatok közül az
érintett nevét, címét is hozzáférhetővé teszi.
