notification icon
Ne maradj le semmiről! Iratkozz fel értesítéseinkre!
Máté Balázs online marketing asztali

az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről 8 rész

2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről 8. rész

hirdetes

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

 

HATÓSÁGI ELJÁRÁS

HATÓSÁGI ELJÁRÁS

Különös eljárási szabályok

 

39. § (1) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv eljárására a Ket. rendelkezéseit az e törvényben meghatározott
eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az ügyintézési határidő a laboratóriumi vizsgálat elvégzéséhez elengedhetetlenül szükséges időtartammal, de
legfeljebb hatvan nappal meghosszabbítható.
(3) Ha a hatósági ellenőrzés keretében történő monitoringvizsgálat során a vizsgálati eredmény alapján nem
állapítható meg jogsértés, a hatóság a vizsgálati jegyzőkönyvet nem küldi meg az ügyfél részére.
(4) Az élelmiszerlánc felügyelete során
a) a 33. § a) és az 57. § d) pontjában leírt;
b) a 42. § (4) bekezdésében leírt;
c) az országos monitoringvizsgálatot elrendelő;
d) az engedélyköteles termék és az állatgyógyászati készítmény forgalomba hozatalával és nagykereskedelmi
forgalmazásával kapcsolatos engedélyezési, engedélymódosítási, illetve visszavonási;
e) az állatok jelölésére szolgáló elektronikus jelölőeszközök (mikrochipek) forgalomba hozatalával kapcsolatos
engedélyezési;
f) az engedélyköteles termék és az állatgyógyászati készítmény behozatalával kapcsolatos engedélyezési;
g) az engedélyköteles termék, és az állatgyógyászati készítmény eseti felhasználásával kapcsolatos engedélyezési;
h) a még nem engedélyezett engedélyköteles termékkel folytatott szabadföldi kísérletek nyilvános bemutatásával,
illetve a vizsgálati eredmények ismertetésével kapcsolatos engedélyezési;
i) az új takarmánnyal kapcsolatos engedélyezési;
j) az állat-, illetve növény-egészségügyi ellenőrzésre kötelezett áruk behozatalával kapcsolatos engedélyezési;
k) az országhatáron élelmiszerlánc-felügyeleti okból feltartóztatott áruk beszállításának engedélyezésével
kapcsolatos;
l) a Magyarországon nem engedélyezett, egyébként engedélyköteles termékkel kezelt növény, növényi termék
behozatalával kapcsolatos engedélyezési;
m) az országban nem honos zárlati károsító megjelenése miatt több megyére, illetve országosan kiterjedő állami
védekezést elrendelő
eljárásban hozott döntés ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs.
40. § (1) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a növényvédő szer forgalomba hozatali és felhasználási
engedélyezési eljárása során az engedély megadásáról tizennyolc hónapon, mikroorganizmusok esetében tizenkét
hónapon belül dönt.
(2) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a növényvédő szerek párhuzamos behozatalának engedélyezési eljárásában
az engedély megadásáról hatvan napon belül dönt.
(3) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a termésnövelő anyagok engedélyezési eljárásában az engedély
megadásáról hat hónapon belül dönt.
(4) A növényvédő szer forgalomba hozatali és felhasználási engedélyezési eljárásában a hiánypótlási felhívás
kibocsátásának határideje hatvan nap, a termésnövelő anyagok engedélyezési eljárásában pedig harminc nap.
(5) Az állatgyógyászati készítmény laboratóriumon kívüli gyakorlati kipróbálásának, gyártásának, forgalomba
hozatalának, valamint az állatgyógyászati készítmények hatóanyaga gyártásának engedélyezéséről szóló határozatot
kilencven napon belül, az állatgyógyászati termék forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló határozatot
kétszáztíz napon belül kell meghozni.
41. § (1) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a növényvédő szer forgalomba hozatali és felhasználási
engedélyezési eljárása során ha az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott védelmi célok
érdekében szükséges, elrendelheti, hogy az engedélyezési eljárás ideje alatt a növényvédő szerek alkalmazásáról
meghatározott ismereteket kell nyerni, gyűjteni és értékelni. Az eredményeket az engedélyező hatóságnak

hirdetes
meghatározott időn belül meg kell küldeni, felhívásra a megfelelő dokumentumokat és mintákat be kell mutatni.
(2) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a már engedélyezett növényvédő szer esetében az engedélyestől adatokat
és mintákat kérhet be, amennyiben új ismeretek az engedély felülvizsgálatát teszik szükségessé.
42. § (1) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv
a) védekezést;
b) állami védekezést;
c) közérdekű védekezést;
d) járványügyi intézkedést
elrendelő határozata fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható.
(2) A védekezésre kötelező, valamint a közérdekű védekezést elrendelő határozat hirdetmény útján közölhető
akkor is, ha a termelő ismeretlen.
(3) Az állami védekezést, járványügyi intézkedést elrendelő határozat hirdetmény útján is közölhető nagyszámú
ügyfél érintettsége esetén, továbbá, ha az intézkedés célját a kézbesítésből adódó késedelem veszélyeztetné.
(4) A miniszter rendkívüli élelmiszerlánc-eseményre vonatkozó,
a) adatszolgáltatásra - így a személyes adatok körében név, cím, elérhetőség megadására - kötelező,
b) termék vagy termékcsoport felhasználását, forgalmazását felfüggesztő, illetve megtiltó,
c) állatjárványügyi intézkedést tartalmazó,
d) növény-egészségügyi zárlati intézkedést tartalmazó, valamint
e) az 52. § (3) bekezdése szerinti
határozatát két országos napilapban, és a közszolgálati televízióban és rádióban kell közzétenni. Az így közzétett
határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtandó. A határozat közlése időpontjának az első közzététel
időpontja minősül.
43. § Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv e törvény szerinti hatósági eljárásához és tájékoztatási kötelezettségének
teljesítéséhez - ha az emberek, illetve állatok egészsége veszélyeztetésének fennállása miatt szükséges - a nyomozó
hatóságot, az ügyészséget, valamint a bíróságot a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 74/B. §-a (6)
bekezdésében meghatározott célból megkeresheti. A megkeresés irányulhat a lefoglalt dologból - külön jogszabály
szerint - történő minta szolgáltatására.
44. § (1) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv helyszíni ellenőrzésre feljogosított köztisztviselője, valamint
jelenlétében az Európai Bizottság szakértője és az általa kijelölt szakértő az e törvény végrehajtására kiadott
jogszabály, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai szerinti ellenőrzés során jogosult
a) az ellenőrzött helyiségbe, illetve létesítménybe belépni;
b) berendezéseket, eszközöket, technológiai folyamatokat ellenőrizni;
c) az ellenőrzés tárgyát képező vagy azzal kapcsolatos iratokat, dokumentációt, adathordozókat - az
adatvédelemre, valamint a titoktartásra vonatkozó külön jogszabályok figyelembevételével - megismerni és azokról
másolatot, illetve kivonatot készíteni;
d) eljárása dokumentálására a helyszínen kép-, illetve hangfelvételt készíteni;
e) eljárásához szükséges vizsgálatok elvégzése céljából térítésmentesen mintát venni;
f) hatósági mintavétel esetén az ügyfél kérésére - az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az
Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott kivételek figyelembevételével - ellenmintát
venni;
g) élelmiszerlánc-esemény elhárítása érdekében a lezárt terület felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata
ellenére is a lezárt ingatlanok területére, üzlethelyiségbe, üzemi helyiségbe belépni akkor is, ha azok egyidejűleg
lakás céljára szolgálnak, továbbá szállítóeszközöket, dokumentációt ellenőrizni.
(2) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági eljárása során próbavásárlást (ideértve az interneten történő
hirdetes
vásárlást is) végezhet.
(3) A próbavásárláshoz az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv közreműködő személyt vehet igénybe.
(4) A közreműködő személy részére a közreműködést igénybe vevő élelmiszerlánc-felügyeleti szerv
megbízólevelet állít ki, amely tartalmazza a közreműködő nevét, továbbá azt, hogy mely forgalmazónál milyen
típusú ellenőrzésben vehet részt.
(5) A közreműködő személyre az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv ügyintézőjére vonatkozó kizárási szabályokat
kell alkalmazni.
(6) Próbavásárlás esetén az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az ellenőrzési jogosultságát a próbavásárlás
befejezésekor igazolja, ezzel egyidejűleg a forgalmazó képviseletében eljáró személy a termék visszavétele mellett
köteles a vételárat visszatéríteni. Ha a próbavásárlással lefolytatott hatósági ellenőrzés során a termék károsodik,
részben vagy egészben megsemmisül, a vételár eljárási költségnek minősül.
(7) A próbavásárlás során szerzett adatok a feltárt jogsértés miatt indított hatósági eljárást megalapozó bizonyítási
eszközül szolgálnak.

 

A költségek viselése

 

45. § (1) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv kérelemre indított engedélyezési és ellenőrzési eljárásáért, továbbá a
21. § (1) bekezdése szerinti okirat (marhalevél) kiállításáért, illetve érvényesítéséért az e törvény végrehajtására
kiadott jogszabályban meghatározottak szerint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(2) Az igazgatási szolgáltatási díjat az azt kiszabó élelmiszerlánc-felügyeleti szerv számlájára kell befizetni.
(3) A díj megfizetésének elmulasztása esetén az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a kérelem benyújtásától számított
15 napon belül hiánypótlási felhívást bocsát ki. A kérelmező a hiánypótlási felhívás kézhezvételétől számított 15
napon belül köteles a díjat megfizetni, illetve igazolni annak megfizetését.
(4) Ha az igazgatási szolgáltatási díj meg nem fizetése ellenére az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv eljár, a meg
nem fizetett díj adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
(5) Az igazgatási szolgáltatási díj késedelmes megfizetése esetén a Ket. 138. §-ának (3) bekezdése szerinti
mértékű késedelmi pótlékot kell fizetni.
46. § (1) A hivatalból indított eljárások költségeit a Ket.-ben és az e törvényben meghatározott kivételekkel az
állam viseli.
(2) A hatósági eljárás eljárási költsége magában foglalja a mintavétel, a mintatovábbítás, a helyszíni ellenőrzés, az
elvégzett laboratóriumi vizsgálatoknak és ellenőrzéseknek a - jogszabálysértés megállapítását megalapozó -
vizsgálati eredménnyel összefüggő, továbbá az áru ártalmatlanná tételével, illetve megsemmisítésével kapcsolatos
költségeket.
(3) A vizsgálattal felmerülő költség mértékének megállapításánál a kérelemre végzett vizsgálatok díjait tartalmazó
külön jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) A meg nem fizetett eljárási költségek és késedelmi pótlékok adók módjára behajtandó köztartozásnak
minősülnek.
47. § (1) Az EK-műtrágya hivatalból végzett vizsgálatának költségeit az az EK-műtrágya gyártó, az a
Magyarországon való forgalomba hozatalért felelős személy, importőr, csomagoló, illetve az a műtrágya jellemzőit
megváltoztató forgalomba hozó köteles viselni, akinél az ellenőrzést lefolytatták.
(2) A veszélyes hulladékká minősített anyagok ártalmatlanításának költségeit azok tulajdonosának kell viselnie.

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes
hirdetes

Hasznos volt számodra ez a cikk?

Mondd el mennyire!

Szavazatok száma: 105

Átlagos értékelés: 4.9

Szótár

esomar

Vélemény- és Marketing Kutatók Világszövetsége (World Association of Opinion and Marketing... Tovább

szakterületi szakértõ

<audit> személy, aki az auditálandó tárgyra nézve szakismeretét rendelkezésre... Tovább

Tovább a lexikonra