az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről 9 rész

Növény-egészségügyi intézkedések

48. § (1) Növények és növényi termékek egyes károsítói behurcolásának, elterjedésének és felszaporodásának
megakadályozása, kártételének csökkentése, felszámolása érdekében, továbbá a károsító természetéhez és
elterjedtségéhez mérten, a veszély elhárításához szükséges mértékben és ideig az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az
e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott esetekben az alábbi növény-egészségügyi
intézkedéseket hozhatja:
a) fertőtlenítést, megsemmisítést rendelhet el, amelynek érdekében meghatározott szerek, eszközök, illetve
eljárások alkalmazását előírhatja vagy betilthatja;
b) javaslatot tehet védett zónák kijelölésére;
c) térítés ellenében történő közcélú munkavégzést, a létesítmény, a szállító-, növényvédő és más eszközök,
valamint anyagok igénybevételét rendelheti el;
d) fogékony növényfajok, illetve fajták termesztését korlátozhatja, betilthatja;
e) károsítók, valamint a fertőzés közvetítését lehetővé tevő tárgyak szállítását, forgalomba hozatalát és tárolását
betilthatja, korlátozhatja, engedélyhez, illetve bejelentéshez kötheti;
f) zárlati károsítók vagy Magyarországon nem honos szervezetek tenyésztését és tartását, valamint a velük való
munkát betilthatja, korlátozhatja, engedélyhez, illetve bejelentéshez kötheti;
g) a károsítók behurcolásának és elterjedésének megakadályozására, előfordulásának, felszaporodásának
figyelemmel kísérésére és a védekezési intézkedések megtételére kötelezhet;
h) a fertőzött, fertőzésgyanús vagy fertőzés által veszélyeztetett területeken meghatározott károsítóktól való
mentesítésre, illetve mentesen tartásra kötelezhet;
i) korlátozhatja a fertőzött, a fertőzésgyanús vagy a fertőzésveszélynek kitett ingatlanok, földterületek
mezőgazdasági célú használatát, hasznosítását, valamint az ilyen földterületeket növény-egészségügyi zárlat alá
helyezheti;
j) meghatározott károsítókkal való fertőzés vagy a fertőzés gyanúja esetén, illetve egyes károsítókkal szembeni
rezisztenciavizsgálat eredményétől függően betilthatja vagy korlátozhatja olyan növényi részek forgalomba
hozatalát, amelyek köztermesztés céljára nem alkalmasak;
k) elrendelheti növények vagy növényi termékek tárolására, raktározására szolgáló földterületek, épületek,

építmények, helyiségek vagy tartályok fertőtlenítését, mentesítését vagy megtisztítását, és ennek érdekében
meghatározott anyagok, eszközök vagy eljárások használatát előírhatja vagy betilthatja;
l) állami és közérdekű védekezést rendelhet el.
(2) A zárlati és a vizsgálatköteles nem zárlati károsítóval fertőzött területet, növényt, növényi terméket és az azt
tartalmazó szállítmányt, raktárt, eszközt növény-egészségügyi zárlat alá kell helyezni, illetőleg behozatalnál a
szállítmányt vissza kell utasítani attól függetlenül, hogy az rendelkezik növény-egészségügyi bizonyítvánnyal.
(3) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban fel nem sorolt egyéb
károsítóval erős mértékben fertőzött szaporítóanyag behozatalánál a szállítmányra növényvédelmi korlátozást
rendelhet el, illetve azt visszautasíthatja.

Állami védekezés

49. § (1) Az állami védekezés elrendelésére az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv jogosult.
(2) Állami védekezést akkor lehet elrendelni, ha
a) az országban nem honos zárlati károsító megjelenését észlelték;
b) a zárlati károsító kiirtására végzett termelői, földhasználói védekezés - a termelőn kívülálló ok miatt - nem volt
kielégítő hatású;
c) a zárlati károsító terjedését szükséges megakadályozni.
(3) Az állami védekezést elrendelő határozatban a termelők, földhasználók megnevezése mellőzhető, ugyanakkor
rendelkezni kell az érintett közigazgatási területről, továbbá a fertőzés megszüntetésének módjáról és határidejéről is.
(4) Az állami védekezés állami feladatnak minősül, költségeinek fedezetéről a központi költségvetésben kell
gondoskodni.

Közérdekű védekezés

50. § (1) Közérdekű védekezést kell elrendelni, ha a termelő, illetve a földhasználó védekezési kötelezettségének
az azt elrendelő hatósági határozat ellenére sem tesz határidőre eleget. A közérdekű védekezést az élelmiszerláncfelügyeleti
szerv rendeli el.
(2) A költségvetési törvényben meghatározott előirányzatból kell biztosítani a közérdekű védekezés költségeinek
megelőlegezését. A közérdekű védekezés elrendelését követően a költségek tizenöt napon belüli megtérítésére kell

kötelezni az (1) bekezdés szerinti mulasztás elkövetőjét, késedelmes fizetés esetén a mindenkori jegybanki
alapkamat kétszeresével megnövelt összegben. A kötelezett nem fizetése esetén a közérdekű védekezés költségei
adók módjára kerülnek behajtásra az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv javára. A költségek behajtásáról az állami
adóhatóság gondoskodik.
(3) Amennyiben a költségek megtérítésére kötelezett a közérdekű védekezéssel érintett ingatlan tulajdonosa és az
ingatlan közös tulajdonban áll, a költségek megtérítéséért valamennyi tulajdonos egyetemlegesen felel.
(4) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően parlagfű elleni közérdekű védekezést kell elrendelni, ha a
földhasználó a 17. § (4) bekezdésében szereplő parlagfű elleni védekezési kötelezettségének nem tesz eleget. A
kötelezettség teljesítésének helyszíni ellenőrzéséről a földhasználó előzetes értesítése mellőzhető.
(5) A parlagfű elleni közérdekű védekezést elrendelő határozatot - ha a közlés más módja az azonnali
végrehajtáshoz fűződő érdeket veszélyeztetné - hirdetmény útján is lehet közölni. A határozat fellebbezésre tekintet
nélkül azonnal végrehajtható.
(6) A közérdekű védekezés elvégzése során a hatóság, valamint a közérdekű védekezést elvégző vállalkozó
feladata végrehajtásának keretei között az érintett területre beléphet, ott a szükséges cselekményeket elvégezheti.
Erre való jogosultságát kérésre köteles igazolni. A közérdekű védekezést a hatóság a lezárt terület felnyitásával, az
ott tartózkodó személyek akarata ellenére is megtarthatja, illetve elvégeztetheti.
(7) Ha a parlagfű elleni közérdekű védekezést kultúrnövény károsodása nélkül nem lehet elvégezni, a parlagfű
elleni közérdekű védekezés abban az esetben rendelhető el, ha az adott területen a kultúrnövény tőszáma nem éri el
az agronómiailag indokolt tőszám 50%-át és a parlagfűvel való felületi borítottság a 30%-ot meghaladja. A parlagfű
elleni közérdekű védekezés során az érintett kultúrában okozott károkért a földhasználó kártalanításra nem tarthat
igényt.