notification icon
Ne maradj le semmiről! Iratkozz fel értesítéseinkre!

az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről 9 rész

hirdetes

2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről 9. rész

Youtube logo

IRATKOZZ FEL

CSATORNÁNKRA

JÁRVÁNYOKKAL ÉS KÁRTEVŐK FELSZAPORODÁSÁVAL KAPCSOLATOS
INTÉZKEDÉSEK ÉS A KÁRTALANÍTÁS SZABÁLYAI

JÁRVÁNYOKKAL ÉS KÁRTEVŐK FELSZAPORODÁSÁVAL KAPCSOLATOS

Növény-egészségügyi intézkedések

48. § (1) Növények és növényi termékek egyes károsítói behurcolásának, elterjedésének és felszaporodásának
megakadályozása, kártételének csökkentése, felszámolása érdekében, továbbá a károsító természetéhez és
elterjedtségéhez mérten, a veszély elhárításához szükséges mértékben és ideig az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az
e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott esetekben az alábbi növény-egészségügyi
intézkedéseket hozhatja:
a) fertőtlenítést, megsemmisítést rendelhet el, amelynek érdekében meghatározott szerek, eszközök, illetve
eljárások alkalmazását előírhatja vagy betilthatja;
b) javaslatot tehet védett zónák kijelölésére;
c) térítés ellenében történő közcélú munkavégzést, a létesítmény, a szállító-, növényvédő és más eszközök,
valamint anyagok igénybevételét rendelheti el;
d) fogékony növényfajok, illetve fajták termesztését korlátozhatja, betilthatja;
e) károsítók, valamint a fertőzés közvetítését lehetővé tevő tárgyak szállítását, forgalomba hozatalát és tárolását
betilthatja, korlátozhatja, engedélyhez, illetve bejelentéshez kötheti;
f) zárlati károsítók vagy Magyarországon nem honos szervezetek tenyésztését és tartását, valamint a velük való
munkát betilthatja, korlátozhatja, engedélyhez, illetve bejelentéshez kötheti;
g) a károsítók behurcolásának és elterjedésének megakadályozására, előfordulásának, felszaporodásának
figyelemmel kísérésére és a védekezési intézkedések megtételére kötelezhet;
h) a fertőzött, fertőzésgyanús vagy fertőzés által veszélyeztetett területeken meghatározott károsítóktól való
mentesítésre, illetve mentesen tartásra kötelezhet;
i) korlátozhatja a fertőzött, a fertőzésgyanús vagy a fertőzésveszélynek kitett ingatlanok, földterületek
mezőgazdasági célú használatát, hasznosítását, valamint az ilyen földterületeket növény-egészségügyi zárlat alá
helyezheti;
j) meghatározott károsítókkal való fertőzés vagy a fertőzés gyanúja esetén, illetve egyes károsítókkal szembeni
rezisztenciavizsgálat eredményétől függően betilthatja vagy korlátozhatja olyan növényi részek forgalomba
hozatalát, amelyek köztermesztés céljára nem alkalmasak;
k) elrendelheti növények vagy növényi termékek tárolására, raktározására szolgáló földterületek, épületek,

hirdetes
építmények, helyiségek vagy tartályok fertőtlenítését, mentesítését vagy megtisztítását, és ennek érdekében
meghatározott anyagok, eszközök vagy eljárások használatát előírhatja vagy betilthatja;
l) állami és közérdekű védekezést rendelhet el.
(2) A zárlati és a vizsgálatköteles nem zárlati károsítóval fertőzött területet, növényt, növényi terméket és az azt
tartalmazó szállítmányt, raktárt, eszközt növény-egészségügyi zárlat alá kell helyezni, illetőleg behozatalnál a
szállítmányt vissza kell utasítani attól függetlenül, hogy az rendelkezik növény-egészségügyi bizonyítvánnyal.
(3) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban fel nem sorolt egyéb
károsítóval erős mértékben fertőzött szaporítóanyag behozatalánál a szállítmányra növényvédelmi korlátozást
rendelhet el, illetve azt visszautasíthatja.

Állami védekezés

49. § (1) Az állami védekezés elrendelésére az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv jogosult.
(2) Állami védekezést akkor lehet elrendelni, ha
a) az országban nem honos zárlati károsító megjelenését észlelték;
b) a zárlati károsító kiirtására végzett termelői, földhasználói védekezés - a termelőn kívülálló ok miatt - nem volt
kielégítő hatású;
c) a zárlati károsító terjedését szükséges megakadályozni.
(3) Az állami védekezést elrendelő határozatban a termelők, földhasználók megnevezése mellőzhető, ugyanakkor
rendelkezni kell az érintett közigazgatási területről, továbbá a fertőzés megszüntetésének módjáról és határidejéről is.
(4) Az állami védekezés állami feladatnak minősül, költségeinek fedezetéről a központi költségvetésben kell
gondoskodni.

Közérdekű védekezés

50. § (1) Közérdekű védekezést kell elrendelni, ha a termelő, illetve a földhasználó védekezési kötelezettségének
az azt elrendelő hatósági határozat ellenére sem tesz határidőre eleget. A közérdekű védekezést az élelmiszerláncfelügyeleti
szerv rendeli el.
(2) A költségvetési törvényben meghatározott előirányzatból kell biztosítani a közérdekű védekezés költségeinek
megelőlegezését. A közérdekű védekezés elrendelését követően a költségek tizenöt napon belüli megtérítésére kell

hirdetes
kötelezni az (1) bekezdés szerinti mulasztás elkövetőjét, késedelmes fizetés esetén a mindenkori jegybanki
alapkamat kétszeresével megnövelt összegben. A kötelezett nem fizetése esetén a közérdekű védekezés költségei
adók módjára kerülnek behajtásra az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv javára. A költségek behajtásáról az állami
adóhatóság gondoskodik.
(3) Amennyiben a költségek megtérítésére kötelezett a közérdekű védekezéssel érintett ingatlan tulajdonosa és az
ingatlan közös tulajdonban áll, a költségek megtérítéséért valamennyi tulajdonos egyetemlegesen felel.
(4) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően parlagfű elleni közérdekű védekezést kell elrendelni, ha a
földhasználó a 17. § (4) bekezdésében szereplő parlagfű elleni védekezési kötelezettségének nem tesz eleget. A
kötelezettség teljesítésének helyszíni ellenőrzéséről a földhasználó előzetes értesítése mellőzhető.
(5) A parlagfű elleni közérdekű védekezést elrendelő határozatot - ha a közlés más módja az azonnali
végrehajtáshoz fűződő érdeket veszélyeztetné - hirdetmény útján is lehet közölni. A határozat fellebbezésre tekintet
nélkül azonnal végrehajtható.
(6) A közérdekű védekezés elvégzése során a hatóság, valamint a közérdekű védekezést elvégző vállalkozó
feladata végrehajtásának keretei között az érintett területre beléphet, ott a szükséges cselekményeket elvégezheti.
Erre való jogosultságát kérésre köteles igazolni. A közérdekű védekezést a hatóság a lezárt terület felnyitásával, az
ott tartózkodó személyek akarata ellenére is megtarthatja, illetve elvégeztetheti.
(7) Ha a parlagfű elleni közérdekű védekezést kultúrnövény károsodása nélkül nem lehet elvégezni, a parlagfű
elleni közérdekű védekezés abban az esetben rendelhető el, ha az adott területen a kultúrnövény tőszáma nem éri el
az agronómiailag indokolt tőszám 50%-át és a parlagfűvel való felületi borítottság a 30%-ot meghaladja. A parlagfű
elleni közérdekű védekezés során az érintett kultúrában okozott károkért a földhasználó kártalanításra nem tarthat
igényt.

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes

Szótár

hatékonyság

az elért eredmény és a felhasznált erõforrások viszonya Tovább

Szeretem a bankom

A Budapest Bank szeretem a bankom kampányának online marketing csődje, avagy amikor nem... Tovább

Tovább a lexikonra