Sokszor hallhattuk már, hogy az alkoholizálás egyidős az emberiséggel. Nos, ha ez így van, akkor ugyan ez igaz a másnaposságra is. Számos régészeti lelet és történelmi feljegyzés tesz említést az áttivornyázott éjszakák fájdalmas utóhatásairól, illetve a javasolt gyógyírokról is.
Olvashatunk a sózott hering, vagy éppen a sült kanári jótékony hatásairól, de – a leletek szerint – volt már példa arra is, hogy az emberek sózott szilvával, vagy a „préri osztrigájával” (nyers tojások, paradicsomlé, csípő szósz, és egyéb finomságok egzotikus keveréke) próbálták elkergetni a másnaposságot.
Az alkohol és a szervezet
Hiába a temérdek „megoldás” szemben a leghatékonyabb módszernek a mai napig is a türelem és a pihenés bizonyult. A másnaposság kezelése még a modern orvostudomány számára is kihívást jelent, ugyanis még mindig nem tudjuk, hogy egészen pontosan mi okozza, vagyis hogy milyen biológiai folyamatok állnak a hátterében. Egy érdekességre azonban már rájöttünk, mégpedig arra, hogy a másnaposság tünetei nem jelentkeznek, amíg az alkohol el nem hagyja a vért.
Ez arra enged következtetni, hogy a metabolitoknak (az alkohol lebontásakor keletkező anyagcseretermékek) valamilyen közük lehet a kellemetlen utóhatáshoz. Az alkoholban található etanolt a máj enzimjei először acetaldehiddé alakítja, ami később zsírsavakká és vízzé válik.
Néhány tudós elmélete szerint az acetaldehid is okozhat bizonyos másnaposság-mellékhatásokat, főleg azért, mert a részegség sokkal hamarabb kialakul azokban, akiknek a szervezetei egy mutáció miatt nem képes megfelelően előállítani az alkohol lebontásáért felelős enzimeket. Bizonyos kutatások cáfolják ezt az állítást, mondván az acetaldehid-szint nem befolyásolja a másnaposság súlyosságát. Mások nem feltétlenül az alkoholra, vagy a metabolitokra gyanakodnak, hanem a szeszesitalokban található egyéb anyagokra, amelyek az italok színéért és ízéért felelősek (ezek az úgynevezett kongenerek). A viszki érlelése során például temérdek molekula keletkezik, amelyek szintén hatással lehetnek arra, hogy hogy érzi magát az ember, ha egy kicsit túlzásba viszi a fogyasztást.
A sötétebb szeszesitalokban több ilyen anyag van jelen, aminek köszönhetően súlyosabb hatásuk is van, mint a tisztább színűeknek. Egy 2009-ben végzett kutatás során kiderült, hogy azok, akik sötét bourbont ittak sokkal rosszabbul érezték magukat, mint azok, akik vodkát fogyasztottak. Persze két ember között rengeteg eltérés lehet biológiai szempontból, nem is beszélve arról, hogy az italfogyasztás mennyisége és sebessége is befolyásoló tényezők. E mellett fontos megjegyezni, hogy sokan úgy tartják, hogy a kor előrehaladtával egyre nehezebbé válik szenvedés nélkül ébredni egy átszórakozott éjszaka után. Mivel nehéz laboratóriumi körülmények között megteremteni azokat a körülményeket, amelyekben az emberek általában alkoholt fogyasztanak, így nem sok olyan kutatásról tudunk, amelyek az összes tényezőt figyelembe vették.
Min múlik a másnaposság?
Egyre több jel utal arra, hogy a másnaposságot nem egy bizonyos molekula okozza, hanem több tényezőn múlik. Először is, az alkohol megzavarja a szervezet hormonszabályozását, így több vizelettől szabadulunk meg, mint egyébként, ami másnap kiszáradáshoz vezet, hozzájárulva ezzel a másnapi fejfájáshoz.
Mivel az iszogatás általában este, éjszaka történik, az emberek többsége nem alszik eleget, ráadásul az alkoholnak köszönhetően az a kevés alvás sem valami jó minőségű. Így már érthetőbb a másnapi kimerültség, nem igaz? Néhány szakértő szerint a másnaposság egyfajta immunreakció lehet a nagymértékű alkoholbevitelre, habár ezt a feltételezés még kutatás alatt áll.
De akkor mi a megoldás? A következő oldalon kiderül!
Enyhíthető a másnaposság egy nagy adag étellel?
Az internet tele van jóindulatú, ámde üres tippekkel arról, hogy mivel és hogyan érdemes eltüntetni a másnaposságot, vagy legalább enyhíteni annak tüneteit. Vannak, akik például banánfogyasztást javasolnak, amivel elméletileg pótolható az ivással elveszített káliummennyiség. Azonban nem valószínű, hogy a tápanyaghiány jelentősen hozzájárulna a másnaposság tüneteihez, legalább is nem egy akkora hiány, ami egy éjszakányi ivás után kialakulhat a szervezetben.
A nehéz, zsíros ételeket is szokták javasolni, ami segíthet ugyan, de nem utólag. Egy jó adag étel ivás előtt segíthet, hogy az alkohol lassabban szívódjon fel a szervezetben, de nincs bizonyíték arra, hogy ez a hatást utólag is kifejtheti. Olvashatjuk azt is, hogy érdemes tojásokat enni, mert olyan aminosavak vannak bennük, amelyeket a szervezet is használ az acetaldehidek lebontására. Azonban az aminosav-fogyasztás sem bizonyított gyógyír, ráadásul számos étel tartalmaz ilyeneket, nem csak a tojások.
Mi tehát a megoldás?
Ha már túl késő, és megérkezett a rettegett másnap, akkor sok pihenés, víz, és némi aszpirin segíthet a legtöbbet a kellemetlen állapoton. Mint azt már említettük, iszogatás előtt jó ötlet enni egy nagy adag ételt, mert az alkohol így lassabban szívódik fel a szervezetben, így a májnak több ideje lesz megbirkózni a szervezetbe bejutó anyagokkal az éjszaka folyamán. Ne feledkezzünk meg a rendszeres vízfogyasztásról sem, hiszen pótolni kell valamivel a vizelettel elveszett folyadékot.
A legjobb módszer persze tartózkodni a túlzott alkoholfogyasztástól – nem muszáj persze végleg letenni a poharat, de tartsuk észben, hogy hol a személyes határunk!
Forrás: BBC
