A cikk sorozat elõzõ részében néhány alapfogalom került tisztázásra, mint például: domain, ip, ip-cím (host), URL, protokollok. E fogalmak ismerete elengedhetetlen egy honlap adminisztrátor számára, ugyanis minden weboldalt ezek miatt tudunk elérni (sõt nem csak weboldalakat, hanem bármilyen információt, vagy szolgáltatást az interneten). Most, hogy már ismerjük a helymeghatározást (URL), végre elérhetjük adminisztrációs felületünket is (ha tudjuk a megfelelõ URL-t). A manapság használatos adminisztrációs felületek mindegyike rendelkezik ún. online WYSIWYG szövegszerkesztõkkel, általában ezekkel tudjuk szerkeszteni a fennhatásunk alá tartozó honlapokat.
A legismertebbek közül néhány:
- FCKeditor (www.fckeditor.net)
- TinyMCE (tinymce.moxiecode.com)
- Rich Text Editor (http://www.kevinroth.com/rte/)
Honlapkészítés online marketing tanácsadó segítéségvel? A hatékony honlapkészítés titka az online marketing tanácsadás alapján készülõ honlap!
Honlap adminisztrátoroknak II.
A kényelmes online szövegszerkesztõk
De mit is csinálnak ezek az online szövegszerkesztõk? Miért nem jó, ha a honlapot WORD-ben írjuk, és onnan másoljuk be az adatot? E kérdések megválaszolásához még néhány alapfogalommal kell tisztában lennünk. Az elsõ ilyen fogalom a HTML. A HTML (angolul: HyperText Markup Language) egy leíró nyelv, melyet web oldalak készítéséhez fejlesztettek ki. Általában szöveges állományokban található meg olyan számítógépeken, melyek az internethez kapcsolódnak. Ezek az állományok tartalmazzak azokat a szimbólumokat, amelyek a megjelenítõ programnak leírják, hogyan is kell megjeleníteni illetve feldolgozni az adott állomány tartalmát. Megjelenítõ program lehet egy webböngészõ (angolul: web browser), aural böngészõ (olyan, amelyik a felhasználónak felolvassa a megjelenítendõ szöveget), braille olvasó, amely konvertálja a szöveget braille "formátumba", levelezõ program (mint például: Mozilla Thunderbird, Microsoft Outlook, Eudora, stb.), valamint egyéb eszközök, például mobiltelefon.
Tehát, a HTML kódok írásához szakemberre lenne szükségünk, és így a honlap adminisztrátort nehezebben találnánk. Ekkor jönnek képbe a HTML szerkesztõk, amik ugyanúgy mûködnek, mint például a Word, csak nem *.doc kiterjesztésû fájlokat hoznak létre, hanem *.html kiterjesztésûeket.
Például egy ilyen szerkesztõben készített PELDA.HTML már feltehetõ az internetre, és megtekinthetõ a tartalma egy böngészõ segítségével (Firefox, Internet Explorer, stb...). De még mindig fennáll egy probléma, mégpedig az, hogy hogyan is tegyük elérhetõvé az így elkészített oldalunkat.
Oldalak tárolása
Az oldalak tárolására, és elérhetõségére szervereket tartunk fent. A kiszolgáló vagy szerver (az angol server szóból) az informatikában olyan (általában nagyteljesítményû) számítógépet, illetve szoftvert jelent, ami más számítógépek számára a rajta tárolt vagy elõállított adatok felhasználását, a kiszolgáló hardver erõforrásainak (például nyomtató, háttértárolók, processzor) kihasználását, illetve más szolgáltatások elérését teszi lehetõvé. A HTML oldalakhoz két protokollra is szükségünk van, a HTTP-re (segítségével tudjuk megnézni a HTML fájlunkat) és az FTP-re (segítségével másoljuk fel a HTML fájlunkat a szerverre).
Hogyan is néz ki egy offline HTML szerkesztõvel elkészített oldal elérhetõségének megvalósítása? Elsõ körben megírjuk a HTML fájlunkat. Utána FTP-n csatlakoznunk kell a szerverhez felhasználói nevünkkel és jelszavunkkal, majd fel kell másolnunk a fájlt a tárhelyünkre. Ellenõrzésnél pedig be írjuk a böngészõnk címsorába: http://www.akarmi.com/ezt_a_fajlt_masoltuk_fel.html , ami meg fogja jeleníteni az általunk készített weboldalt.
De ez így még mindig nem jó...
Az online szövegszerkesztõk integrálása a CMS-ekbe (adminisztrációs felületekbe) megnyitotta a kaput az egyszerû felhasználók elõtt a weboldalak szerkesztéséhez. Használatukkal nem kell ismernünk (sajnos?) az FTP és HTTP protokollokat, és nem kell hogy tudjuk: mi az a domain? De ezen ismeretek hiánya miatt néha nem is tudják pontosan a felhasználók, hogy az általuk használt szoftver mire is képes. Az online szövegszerkesztõk (vagy online HTML szerkesztõk) ugyanúgy mûködnek (szinte), mint offline társaik, kivéve azt, hogy a futtatásukhoz csak egy böngészõre van szükségünk (megjegyzés: de jelenleg csak JavaScript-et futtatni képes böngészõkkel tudjuk használni õket). Ami nagyon meg zavarhatja a "rendes" mûködésüket, az a Word-bõl másolt szöveg. A Microsoft Word-ben írt szövegek formázása néha nem felel meg a HTML leíró nyelvnek, ezért a szövegszerkesztõk különbözõ trükkökkel próbálják meg konvertálni a bejövõ adatot, általában sikertelenül. (Ehhez még az is hozzá tartozik, hogy az MS Word .doc formátuma zárt, ami annyit jelent, hogy a külsõ szövegszerkesztõk nem is tudhatják pontosan ezen fájlok pontos felépítését - kivéve ha licencet fizetnek - de ez már egy másik történet...). Excel-bõl is lehet bemásolni táblázatokat, de érdemes formázás és egyenletek nélküli táblából másolni a biztos siker érdekében.
Az online szövegszerkesztõk képességei
Általános képességek közé lehet sorolni a szövegek vastagítását (félkövér), aláhúzását, döntését, behúzását, felsorolását, színezését. Ami egy HTML szerkesztõt lényegében megkülönböztet egy szimpla szövegszerkesztõtõl, az az, hogy HTML kódot készít a szerkesztett szövegünkbõl, a másik pedig, hogy linkeket is tudunk beszúrni. Az elõzõ cikkben említettem, hogy ezekrõl és a képekrõl is szó lesz, de úgy alakult, hogy az elõzõekben felsorolt fogalmakat is tisztázni kellett.
A cikksorozat következõ részében az online szövegszerkesztõk mûködésérõl, a linkekrõl, és a képekrõl lesz szó... de tényleg ;)
Felhasznált irodalom:
HTML - http://hu.wikipedia.org/wiki/HTML
Szerver - http://hu.wikipedia.org/wiki/Szerver
Honlapkészítés online marketing tanácsadó segítéségvel? A hatékony honlapkészítés titka az online marketing tanácsadás alapján készülõ honlap!
Forrás:
