A GDP az angol Gross Domestic Product kifejezés rövidítése – magyarul „bruttó hazai termék”. A GDP egy ország határain belül vagy egy adott területen megtermelt termékek és szolgáltatások összesített piaci értékére utal egy adott időkereten belül. A GDP-be beletartoznak a külföldiek által termelt termékek és szolgáltatások is, ha azokat az ország határain belül gyártották le, készítették el, termelték meg, stb.
Mi az a GDP?
A GDP-t gyakran egy ország gazdasági egészségének felmérésére használják.
A GDP-t számos tényező befolyásolja, úgymint a fogyasztás és a befektetések, illetve emellett a Taylor-szabály fontos része is.
A Nemzetközi Valutaalap szerint GDP értelmében az Egyesült Államok a világ legnagyobb gazdasága, amelyet második helyen Kína, a harmadikon pedig Japán követ.
A GDP kiszámításához számos értéket figyelembe szokás venni, nagyvonalakban azonban a következők összegéről van szó:
• A személyes és nyilvános fogyasztás
• A nyilvános és privát befektetések
• Állami kiadások
• Nettó exportok
Mi a különbség a nominális és a reál GDP között?
A GDP kétféleképpen fejezhető ki: nominális és reál GDP-ként.
A nominális GDP az aktuális piaci árakat veszi figyelembe anélkül, hogy számolna az inflációval vagy a deflációval. Ez az érték az árak természetese mozgását vizsgálja és folyamatosan nyomon követi egy gazdaság értékének változását.
Ezzel szemben a reál GDP figyelembe veszi az inflációt és az árszintek növekedését. A közgazdászok szívesebben használják a reál GDP-t, ha egy ország gazdasági helyzetére kíváncsiak. A reál GDP-t árdeflátorral szokás kiszámolni, ami az aktuális és az alapul vett év közötti árkülönbségeket jelenti. Így tudják megállapítani a közgazdászok, hogy egy ország gazdasága ténylegesen erősödött-e egy adott idő alatt.
A GDP kiszámítása
A GDP kiszámítása egy összetett feladat, amit alapvetően kétféleképpen lehet elvégezni. Az egyik opció összeadni minden összeget, amit egy év alatt mindenki megkeresett (ez a jövedelmi megközelítés), vagy összeadni az elköltött összegeket (ez a költekezési megközelítés). Elméletileg mindkét számítás hasonló végeredményhez ér majd.
A jövedelmi megközelítés kiszámításához az alkalmazottak összes kompenzációját, az egyesült és önálló cégek bruttó profitját és az adókat kell összeadni, levonva ezekből az állami támogatásokat. A költekezési megközelítés a gyakoribb módszer, amelyhez az összes fogyasztás, befektetés, állami kiadás és nettó export értékét kell összeadni.
Miért fontos a GDP a közgazdászok és befektetők számára?
Természetesen mind a gazdasági termelés, mind pedig a növekedés – amelyet a GDP mutat meg – jelentős hatással vannak egy gazdaság minden elemére és tagjára.
Például egy egészséges gazdaságban általánosságban kisebb a munkanélküliek aránya, és a bérek is egyre növekednek, ahogy a cégek egyre több termelést követelnek meg, hogy megfeleljenek a gyarapodó gazdaság elvárásainak. A közgazdászok a GDP növekedéséből állapítják meg, hogy mennyire virágzik egy ország gazdasága. A GDP csökkenése ezzel szemben recesszióra, gazdaságai válságra utal.
A GDP-ben bekövetkező jelentős változások – legyenek azok pozitívak vagy negatívak – általában hasonlóan jelentős hatással vannak a részvénypiacra is. Nem nehéz észrevenni az összefüggést: egy rossz gazdaságban a cégek általában kevesebbet keresnek. Ennek következtében a részvények árai is lejjebb csúsznak. A befektetők gyakran a GDP pozitív és negatív változásait is figyelembe veszik egy befektetési döntés előtt vagy egy befektetési stratégia létrehozásakor. Fontos azonban észben tartani, hogy mivel a GDP az előző évhez vagy negyedévhez mért gazdasági változás mutatója, azt segíthet megmagyarázni, hogy milyen hatással volt a részvényekre és a befektetésekre, de az nem jósolható meg belőle, hogy a jövőben hogyan változik majd a piac helyzete.
