ISO 9001, ISO 14001 ISO17799 rendszerkiépítéshez, honlapkészítésre állami támogatás segítségével kérje ajánlatunkat itt!

2006. január 1.-én ünnepelte Gödöllõ, várossá nyilvánításának 40. évfordulóját

Gödöllõ bemutatása pár gondolatban:

Elsõ okleveles említése 1349-bõl ismeretes, mely szerint Nagy Lajos király gyermekkori nevelõjének, Pohárnok Péter udvari vitéznek adományozta Gödöllõt és a hozzá tartozó földeket, erdõket. A település neve Gudulleu, Gudullur, Gödöle, Gedellõ alakban fordul elõ a korai oklevelekben, 1868-ban nyerte el hivatalosan és véglegesen a Gödöllõ elnevezést. A többször gazdát cserélõ falu a török idõk alatt szinte teljesen elpusztult, egy 1692-es összeírás mindössze 26 családot lelt itt. A Vámossy, Hamvay földbirtokos családoknak, majd Bossányi Krisztinának köszönhetõen nem került Gödöllõ idegen birtokosok kezére. Kürty Vámossy István tette kuriális faluvá a XVII. század második felében, s Hamvay Ferenc volt az elsõ földesúr, aki Gödöllõn is lakott a központban fölépített kúriájában (1662).

Grassalkovich Antal

Döntõ fordulatot jelentett a település életében, amikor Grassalkovich Antal (1694-1771) lett a vidék tulajdonosa. A tüneményes pályafutású barokk fõúr Gödöllõt választotta kiterjedt birtokai középpontjául, nagy ívû fejlõdés lehetõségét nyitva meg ezzel a település elõtt. Itt építette föl pompás barokk kastélyát (1744-1751), mely építészeti és történeti szempontból egyaránt jelentõs, 1751-ben Mária Terézia is meglátogatta. Grassalkovich Antal jó ízlésû és bõkezû mecénás is volt. Kora kiváló építészeivel és szobrászaival dolgoztatott (Mayerhoffer András és János, Martin Vogerl, Gföller Jakab). A mai Gödöllõ mûemlékeinek jó része Grassalkovich korából származik. Ezek közül a legjelentõsebb - a kastélyon kívül - a máriabesnyõi kegytemplom, mely neves búcsújáróhely. Grassalkovich szlovák és német mesteremberek betelepítésével oldotta meg az építkezésekhez szükséges munkaerõ-utánpótlást. Ennek következtében a korábban színmagyar és református lakosság vegyes nemzetiségûvé és vallásúvá vált, és létszáma is hamarosan megkétszerezõdött. Vásártartási joggal rendelkezõ mezõváros lett 1763-ban. Vásárai és földrajzi fekvése okán mindig központja volt a környéknek, átmenõ terület az Alföld és a Felvidék között, nyelvjárása is átmenet az alföldi és a palóc dialektus közt.

Gróf Grassalkovich Antal halála után az immár hercegi rangra jutott fia és unokája, II. és III. Grassalkovich Antal a mûpártolásban igen, de az ésszerû gazdálkodásban nem bizonyultak méltó utódnak. A II. Grassalkovich Antal által építtetett Barokk Kastélyszínház 2003 augusztusában nyitott újra, 150 éves szünet után. III. Grassalkovich Antal adományozta azt a telket a fõvárosnak, amelyen a Nemzeti Múzeum és az elsõ Pesti Nemzeti Színház épült. Nagyapja hatalmas és jól gondozott gazdaságát viszont elhanyagolta, elherdálta, 1841-ben bekövetkezett halála a Grassalkovichok kihalását jelentette. Amilyen váratlan és káprázatos volt ennek a nemesi családnak a föltûnése a magyar történelemben, ugyanolyan gyors és meglepõ volt az eltûnése is. A gödöllõi kastélyt elõbb báró Sina György, egy görög származású bankár vásárolta meg, majd egy belga bank tulajdonába került.

1848-1849-es forradalom

Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc idején országos történelmi események helyszínévé vált Gödöllõ. A kastély elõbb Windischgrätz hercegnek, az osztrák seregek fõvezérének volt a szálláshelye, majd a gyõztes isaszegi csata (1849. április 6.) után Kossuth Lajosnak és tábornokainak fõhadiszállása lett. Kossuth itt vetette föl elõször a Habsburg-ház trónfosztásának tervét, itt fogalmazta meg a Függetlenségi nyilatkozatot, melyet április 14-én fogadott el a debreceni országgyûlés.

1867-es kiegyezés

Az 1867-es kiegyezés után a magyar állam visszavásárolta a gödöllõi kastélyt és uradalmat a belga banktól, és koronázási ajándékul adta I. Ferenc Józsefnek és Erzsébet királynénak. Ybl Miklós irányításával átalakították a kastélyt a megváltozott igények szerint (ekkor szüntették meg a 2003. augusztus 8-án újra megnyitott barokk színházat), s ettõl kezdve általában tavasszal és õsszel idõzött itt a királyi család. A királyi nyaralóhely és a koronauradalom lendületes fejlõdést biztosított a településnek. Az északi vasút vonalát a király kedvéért vezették Gödöllõn át, 1911-tõl pedig HÉV-vonal is összekötötte a fõvárossal. Fejlesztették az infrastruktúrát: 1907-tõl kövezett fõutakkal, 1908-tól villanyvilágítással rendelkezett az idõközben - a közigazgatás átszervezése miatt 1884-tõl - nagyközséggé lett Gödöllõ. A koronauradalom területére különbözõ mezõgazdasági tanintézeteket, mintagazdaságokat telepítettek: Baromfitenyésztõ Szakiskolát (1898), Méhészeti Gazdaságot (1899-1900), Burgonyatermesztési Telepet (1913), melyeknek a jogutódjai még ma is mûködnek. A koronauradalom szerény, de biztos megélhetést biztosított a lakosság nagy részének. Megalakult 1869-ben a Gödöllõi Takarékpénztár, melynek elsõ részvényeit Ferenc József jegyezte.

XX. század

A XX. század elején Gödöllõ divatos nyaraló- és kirándulóhely lett. Az egészséges levegõ, szép táj, kellemes környezet, nagy parkok, jó közlekedés, Budapest közelsége és a királyi család jelenléte ide vonzotta a fõvárosi polgárságot. Számos színész, író, újságíró épített vagy bérelt itt villát. Két szálloda, fürdõk, kisvendéglõk álltak az idelátogatók szolgálatára. Körösfõi Kriesch Aladár festõmûvész kezdeményezésére alakult meg a Gödöllõi Mûvésztelep (1901-1920), mely a magyar szecesszió egyetlen szervezett társulása volt. Tagjai 1907-tõl szövõmûhelyt is mûködtettek. A föllendülõ idegenforgalom fejlesztette a kiskereskedelmet és a kisipart, különösen a szolgáltatóipart. Mindez természetesen a népesség strukturális átrendezõdését vonta maga után: csökkent a mezõgazdasági lakosság számaránya, míg 1900-ban az összlakosság 49,4%-a, 1930-ban már csupán 21,9%-a foglalkozott földmûveléssel. 1990-ig járási székhely volt Gödöllõ.

Elsõ világháború

Az elsõ világháború végén ismét fontos politikai események helyszínévé vált Gödöllõ. 1918 õszén IV. Károly király itt értesült a Monarchia összeomlásáról, a gödöllõi kastélyban tárgyalt többek között Károlyi Mihállyal, sikertelenül. Az 1919. február 20-án Gödöllõn tartott földmûvelésügyi tanácskozáson merült föl elõször, hogy az itteni koronauradalom területét mezõgazdasági központtá kellene tenni a gazdasági akadémia idetelepítésével. Ezt az értekezleten szintén részt vevõ Móricz Zsigmond is megörökítette az Egy koronagyémánt és ezer koldustarisznya címû cikkében.

1919 májusában a Tanácsköztársaság Vörös Hadseregének vezérkari fõnöke, Stromfeld Aurél rendezte be fõhadiszállását a Grassalkovich-kastélyban, majd a megszálló román csapatokat vezetõ Károly román trónörökös idõzött itt. A két világháború között Horthy Miklós kormányzó rezidenciájaként kiegyensúlyozottan fejlõdött a község. Itt alakult meg 1928-ban az elsõ egészségügyi mintajárás, melyet amerikai tapasztalatok alapján és a Rockefeller Alapítvány támogatásával hoztak létre. Elemeit, a védõnõi hálózatot, a szülõotthont és az iskolafogászatot az 1930-ban szervezett tisztiorvosi szolgálat fogta össze. Reprezentatív, nemzetközi hírû rendezvények zajlottak Gödöllõn ebben az idõszakban: az 1933-as Jamboree-n 54 nemzet 26.000 cserkésze vett részt, 1939-ben ugyanitt rendezték meg a Leánycserkész Világtalálkozót, a Paxtingot. Az akkori fõcserkész, gróf Teleki Pál a máriabesnyõi temetõben nyugszik (1946 óta). A kormányzó vadászvendégeként olyan neves személyiségek jártak a községben, mint Viktor Emmanuel olasz király (1934) vagy Pacelli bíboros (1937), a késõbbi XII. Pius pápa.

II. világháború

A II. világháború után eltérõ irányt vett a község fejlõdése. A Grassalkovich-kastély egy része szovjet laktanya lett, másik részébe a Fõvárosi Tanács Szociális Otthonát költöztették. Új településfejlesztési elvek alakították a község arculatát. Háttérbe szorítva nyaralóhely jellegét, nagyipart kezdtek ide telepíteni, a Ganz Árammérõgyárat (1950) késõbb több kisebb-nagyobb üzem, vállalat követte. A másik meghatározó jelentõségû döntés a település életében az Agrártudományi Egyetem Gödöllõre helyezése volt (1950). Ezzel beteljesedett a század elején formálódó, akkor még csak vágyálomként megjelenõ terv: a település agrárcentrummá való fejlesztése. Az egyetem több tudományos kutatóintézet és mezõgazdasági intézmény létrejöttét vonta maga után. Az iparosítás, új munkahelyek teremtése következtében szinte megháromszorozódott a lakosság. A belterületeken lakótelepeket emeltek. 1965-ben Gödöllõhöz csatolták a korábban önálló Máriabesnyõt, bár a két település összeépülése már a két világháború közötti idõszakban megtörtént. 1966. január 1-jén nyilvánították várossá Gödöllõt, s egyben az egyesített gödöllõi és aszódi járás székhelye is lett.

A város közlekedési csomópont. Átszeli a Budapest-Miskolc vasúti fõvonal, amelynek egy állomása és két megállóhelye (Állami Telepek és Máriabesnyõ) található a város területén. Munkanapokon 42 személy, 22 sebes- és 19 gyorsvonat áll meg a gödöllõi állomáson. A fõvárossal helyiérdekû vasút (HÉV) is összeköti; a csúcsidõben 15 percenként induló szerelvények megkönnyítik a Budapestre való munkába járást. A Budapest Örs vezér téri végállomástól induló vonal végállomása a gödöllõi vasútállomás mellett található. A 3-as számú országos fõút átszeli a várost, az M3-as autópálya mellette halad el, csomópontjából a Dózsa György úton át lehet a település központjába jutni. Az autópályán húsz perc alatt elérhetõ a fõváros. Ezen kívül Vácra, Pécelre és Jászberénybe vezetõ utak ágaznak el a városból. Gödöllõn vezet át számos távolsági autóbuszjárat. A városon belül 9 helyi autóbuszjárat bonyolítja a közlekedést. Közforgalmon kívüli, nem nyilvános repülõterének füves a kifutópályája; sajátossága, hogy ejtõernyõs központi ugróterület.

A város gazdasága

A város gazdasága az elmúlt években jelentõsen átalakult. A korábbi iparvállalatok karcsúsodtak, korszerûsödtek; mellettük újabb nagyvállalatok települtek le, a város munkaerõlétszámát meghaladó kapacitással. Az iparterületek a város jelenlegi ipari területein beteltek. A Gödöllõi Ipari Park hosszú távon elegendõ helyet kínál a térségbe befektetni kívánó cégeknek és munkalehetõséget biztosít a régió településein élõknek. Az ipartelepítés a tudásigényes, környezetbarát technológiákat szorgalmazza, amelyek fejlett technikát alkalmaznak és kutatás-fejlesztési tevékenységre is számot tartanak.

A város népességmegtartó

A város népességmegtartó ereje jelentõsen javult. Az önkormányzat arra törekszik, hogy Gödöllõ lakossága lehetõség szerint minden alapvetõ vagy fontos szolgáltatást elérhessen a városban valamint a közvetlen környezetében.

A város erõforrásai

A város erõforrásai közül a humán tényezõk a legfontosabbak. Gödöllõ rendelkezik a teljes oktatási palettával, minden lehetõség megvan a humán erõforrás átfogó, átgondolt fejlesztésére. A kialakult, szerkezetében és tartalmában is differenciált nevelési-oktatási rendszer és többletszolgáltatást nyújtó intézményhálózat megfelel a követelményeknek, a szolgáltatást igénybevevõk igényeinek. Ide tartozik, hogy 2001-ben a város 7 évesnél idõsebb népessége 24,6%-ának volt felsõfokú végzettsége. (A Pest megyei átlag ekkor 10,9% volt.)

A város idegenforgalma

A város idegenforgalma a kastély felújításával párhuzamosan jelentõsen növekszik, fejlõdésének elõsegítése az önkormányzat egyik fontos feladata. Emellett szükség van a városközpont rekonstrukciójának folytatására és törekedni kell arra, hogy regionális ellátást nyújtó intézmények letelepítésével, fejlesztésével erõsödjön Gödöllõ regionális központ jellege, s tovább bõvüljenek a lakosság számára kínált szolgáltatásai.
 

ISO 9001, ISO 14001 ISO17799 rendszerkiépítéshez, honlapkészítésre állami támogatás segítségével kérje ajánlatunkat itt!

Forrás: