notification icon
Ne maradj le semmiről! Iratkozz fel értesítéseinkre!

2006. január 1.-én ünnepelte Gödöllõ, várossá nyilvánításának 40. évfordulóját

hirdetes

2006. január 1.-én ünnepelte Gödöllõ, várossá nyilvánításának 40. évfordulóját

Facebook logo

KÖVESS MINKET

FACEBOOKON

Szervezetünk a STandard-Team Kft. immár hatodik éve mûködik Gödöllõ városában, s mivel szervezetünk élete szorosan kapcsolódik Gödöllõ városához szeretnénk megemlékezni mi is, azon alkalomból, hogy Gödöllõ városa idén 2006. január 1.én ünnepelte várossá nyilvánításának 40. évfordulóját!

ISO 9001, ISO 14001 ISO17799 rendszerkiépítéshez, honlapkészítésre állami támogatás segítségével kérje ajánlatunkat itt!

2006. január 1.-én ünnepelte Gödöllõ, várossá nyilvánításának 40. évfordulóját

Gödöllõ bemutatása pár gondolatban:

Elsõ okleveles említése 1349-bõl ismeretes, mely szerint Nagy Lajos király gyermekkori nevelõjének, Pohárnok Péter udvari vitéznek adományozta Gödöllõt és a hozzá tartozó földeket, erdõket. A település neve Gudulleu, Gudullur, Gödöle, Gedellõ alakban fordul elõ a korai oklevelekben, 1868-ban nyerte el hivatalosan és véglegesen a Gödöllõ elnevezést. A többször gazdát cserélõ falu a török idõk alatt szinte teljesen elpusztult, egy 1692-es összeírás mindössze 26 családot lelt itt. A Vámossy, Hamvay földbirtokos családoknak, majd Bossányi Krisztinának köszönhetõen nem került Gödöllõ idegen birtokosok kezére. Kürty Vámossy István tette kuriális faluvá a XVII. század második felében, s Hamvay Ferenc volt az elsõ földesúr, aki Gödöllõn is lakott a központban fölépített kúriájában (1662).

Grassalkovich Antal

Döntõ fordulatot jelentett a település életében, amikor Grassalkovich Antal (1694-1771) lett a vidék tulajdonosa. A tüneményes pályafutású barokk fõúr Gödöllõt választotta kiterjedt birtokai középpontjául, nagy ívû fejlõdés lehetõségét nyitva meg ezzel a település elõtt. Itt építette föl pompás barokk kastélyát (1744-1751), mely építészeti és történeti szempontból egyaránt jelentõs, 1751-ben Mária Terézia is meglátogatta. Grassalkovich Antal jó ízlésû és bõkezû mecénás is volt. Kora kiváló építészeivel és szobrászaival dolgoztatott (Mayerhoffer András és János, Martin Vogerl, Gföller Jakab). A mai Gödöllõ mûemlékeinek jó része Grassalkovich korából származik. Ezek közül a legjelentõsebb - a kastélyon kívül - a máriabesnyõi kegytemplom, mely neves búcsújáróhely. Grassalkovich szlovák és német mesteremberek betelepítésével oldotta meg az építkezésekhez szükséges munkaerõ-utánpótlást. Ennek következtében a korábban színmagyar és református lakosság vegyes nemzetiségûvé és vallásúvá vált, és létszáma is hamarosan megkétszerezõdött. Vásártartási joggal rendelkezõ mezõváros lett 1763-ban. Vásárai és földrajzi fekvése okán mindig központja volt a környéknek, átmenõ terület az Alföld és a Felvidék között, nyelvjárása is átmenet az alföldi és a palóc dialektus közt.

Gróf Grassalkovich Antal halála után az immár hercegi rangra jutott fia és unokája, II. és III. Grassalkovich Antal a mûpártolásban igen, de az ésszerû gazdálkodásban nem bizonyultak méltó utódnak. A II. Grassalkovich Antal által építtetett Barokk Kastélyszínház 2003 augusztusában nyitott újra, 150 éves szünet után. III. Grassalkovich Antal adományozta azt a telket a fõvárosnak, amelyen a Nemzeti Múzeum és az elsõ Pesti Nemzeti Színház épült. Nagyapja hatalmas és jól gondozott gazdaságát viszont elhanyagolta, elherdálta, 1841-ben bekövetkezett halála a Grassalkovichok kihalását jelentette. Amilyen váratlan és káprázatos volt ennek a nemesi családnak a föltûnése a magyar történelemben, ugyanolyan gyors és meglepõ volt az eltûnése is. A gödöllõi kastélyt elõbb báró Sina György, egy görög származású bankár vásárolta meg, majd egy belga bank tulajdonába került.

1848-1849-es forradalom

Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc idején országos történelmi események helyszínévé vált Gödöllõ. A kastély elõbb Windischgrätz hercegnek, az osztrák seregek fõvezérének volt a szálláshelye, majd a gyõztes isaszegi csata (1849. április 6.) után Kossuth Lajosnak és tábornokainak fõhadiszállása lett. Kossuth itt vetette föl elõször a Habsburg-ház trónfosztásának tervét, itt fogalmazta meg a Függetlenségi nyilatkozatot, melyet április 14-én fogadott el a debreceni országgyûlés.

1867-es kiegyezés

Az 1867-es kiegyezés után a magyar állam visszavásárolta a gödöllõi kastélyt és uradalmat a belga banktól, és koronázási ajándékul adta I. Ferenc Józsefnek és Erzsébet királynénak. Ybl Miklós irányításával átalakították a kastélyt a megváltozott igények szerint (ekkor szüntették meg a 2003. augusztus 8-án újra megnyitott barokk színházat), s ettõl kezdve általában tavasszal és õsszel idõzött itt a királyi család. A királyi nyaralóhely és a koronauradalom lendületes fejlõdést biztosított a településnek. Az északi vasút vonalát a király kedvéért vezették Gödöllõn át, 1911-tõl pedig HÉV-vonal is összekötötte a fõvárossal. Fejlesztették az infrastruktúrát: 1907-tõl kövezett fõutakkal, 1908-tól villanyvilágítással rendelkezett az idõközben - a közigazgatás átszervezése miatt 1884-tõl - nagyközséggé lett Gödöllõ. A koronauradalom területére különbözõ mezõgazdasági tanintézeteket, mintagazdaságokat telepítettek: Baromfitenyésztõ Szakiskolát (1898), Méhészeti Gazdaságot (1899-1900), Burgonyatermesztési Telepet (1913), melyeknek a jogutódjai még ma is mûködnek. A koronauradalom szerény, de biztos megélhetést biztosított a lakosság nagy részének. Megalakult 1869-ben a Gödöllõi Takarékpénztár, melynek elsõ részvényeit Ferenc József jegyezte.

hirdetes

XX. század

A XX. század elején Gödöllõ divatos nyaraló- és kirándulóhely lett. Az egészséges levegõ, szép táj, kellemes környezet, nagy parkok, jó közlekedés, Budapest közelsége és a királyi család jelenléte ide vonzotta a fõvárosi polgárságot. Számos színész, író, újságíró épített vagy bérelt itt villát. Két szálloda, fürdõk, kisvendéglõk álltak az idelátogatók szolgálatára. Körösfõi Kriesch Aladár festõmûvész kezdeményezésére alakult meg a Gödöllõi Mûvésztelep (1901-1920), mely a magyar szecesszió egyetlen szervezett társulása volt. Tagjai 1907-tõl szövõmûhelyt is mûködtettek. A föllendülõ idegenforgalom fejlesztette a kiskereskedelmet és a kisipart, különösen a szolgáltatóipart. Mindez természetesen a népesség strukturális átrendezõdését vonta maga után: csökkent a mezõgazdasági lakosság számaránya, míg 1900-ban az összlakosság 49,4%-a, 1930-ban már csupán 21,9%-a foglalkozott földmûveléssel. 1990-ig járási székhely volt Gödöllõ.

Elsõ világháború

Az elsõ világháború végén ismét fontos politikai események helyszínévé vált Gödöllõ. 1918 õszén IV. Károly király itt értesült a Monarchia összeomlásáról, a gödöllõi kastélyban tárgyalt többek között Károlyi Mihállyal, sikertelenül. Az 1919. február 20-án Gödöllõn tartott földmûvelésügyi tanácskozáson merült föl elõször, hogy az itteni koronauradalom területét mezõgazdasági központtá kellene tenni a gazdasági akadémia idetelepítésével. Ezt az értekezleten szintén részt vevõ Móricz Zsigmond is megörökítette az Egy koronagyémánt és ezer koldustarisznya címû cikkében.

1919 májusában a Tanácsköztársaság Vörös Hadseregének vezérkari fõnöke, Stromfeld Aurél rendezte be fõhadiszállását a Grassalkovich-kastélyban, majd a megszálló román csapatokat vezetõ Károly román trónörökös idõzött itt. A két világháború között Horthy Miklós kormányzó rezidenciájaként kiegyensúlyozottan fejlõdött a község. Itt alakult meg 1928-ban az elsõ egészségügyi mintajárás, melyet amerikai tapasztalatok alapján és a Rockefeller Alapítvány támogatásával hoztak létre. Elemeit, a védõnõi hálózatot, a szülõotthont és az iskolafogászatot az 1930-ban szervezett tisztiorvosi szolgálat fogta össze. Reprezentatív, nemzetközi hírû rendezvények zajlottak Gödöllõn ebben az idõszakban: az 1933-as Jamboree-n 54 nemzet 26.000 cserkésze vett részt, 1939-ben ugyanitt rendezték meg a Leánycserkész Világtalálkozót, a Paxtingot. Az akkori fõcserkész, gróf Teleki Pál a máriabesnyõi temetõben nyugszik (1946 óta). A kormányzó vadászvendégeként olyan neves személyiségek jártak a községben, mint Viktor Emmanuel olasz király (1934) vagy Pacelli bíboros (1937), a késõbbi XII. Pius pápa.

II. világháború

A II. világháború után eltérõ irányt vett a község fejlõdése. A Grassalkovich-kastély egy része szovjet laktanya lett, másik részébe a Fõvárosi Tanács Szociális Otthonát költöztették. Új településfejlesztési elvek alakították a község arculatát. Háttérbe szorítva nyaralóhely jellegét, nagyipart kezdtek ide telepíteni, a Ganz Árammérõgyárat (1950) késõbb több kisebb-nagyobb üzem, vállalat követte. A másik meghatározó jelentõségû döntés a település életében az Agrártudományi Egyetem Gödöllõre helyezése volt (1950). Ezzel beteljesedett a század elején formálódó, akkor még csak vágyálomként megjelenõ terv: a település agrárcentrummá való fejlesztése. Az egyetem több tudományos kutatóintézet és mezõgazdasági intézmény létrejöttét vonta maga után. Az iparosítás, új munkahelyek teremtése következtében szinte megháromszorozódott a lakosság. A belterületeken lakótelepeket emeltek. 1965-ben Gödöllõhöz csatolták a korábban önálló Máriabesnyõt, bár a két település összeépülése már a két világháború közötti idõszakban megtörtént. 1966. január 1-jén nyilvánították várossá Gödöllõt, s egyben az egyesített gödöllõi és aszódi járás székhelye is lett.

hirdetes

A város közlekedési csomópont. Átszeli a Budapest-Miskolc vasúti fõvonal, amelynek egy állomása és két megállóhelye (Állami Telepek és Máriabesnyõ) található a város területén. Munkanapokon 42 személy, 22 sebes- és 19 gyorsvonat áll meg a gödöllõi állomáson. A fõvárossal helyiérdekû vasút (HÉV) is összeköti; a csúcsidõben 15 percenként induló szerelvények megkönnyítik a Budapestre való munkába járást. A Budapest Örs vezér téri végállomástól induló vonal végállomása a gödöllõi vasútállomás mellett található. A 3-as számú országos fõút átszeli a várost, az M3-as autópálya mellette halad el, csomópontjából a Dózsa György úton át lehet a település központjába jutni. Az autópályán húsz perc alatt elérhetõ a fõváros. Ezen kívül Vácra, Pécelre és Jászberénybe vezetõ utak ágaznak el a városból. Gödöllõn vezet át számos távolsági autóbuszjárat. A városon belül 9 helyi autóbuszjárat bonyolítja a közlekedést. Közforgalmon kívüli, nem nyilvános repülõterének füves a kifutópályája; sajátossága, hogy ejtõernyõs központi ugróterület.

A város gazdasága

A város gazdasága az elmúlt években jelentõsen átalakult. A korábbi iparvállalatok karcsúsodtak, korszerûsödtek; mellettük újabb nagyvállalatok települtek le, a város munkaerõlétszámát meghaladó kapacitással. Az iparterületek a város jelenlegi ipari területein beteltek. A Gödöllõi Ipari Park hosszú távon elegendõ helyet kínál a térségbe befektetni kívánó cégeknek és munkalehetõséget biztosít a régió településein élõknek. Az ipartelepítés a tudásigényes, környezetbarát technológiákat szorgalmazza, amelyek fejlett technikát alkalmaznak és kutatás-fejlesztési tevékenységre is számot tartanak.

A város népességmegtartó

A város népességmegtartó ereje jelentõsen javult. Az önkormányzat arra törekszik, hogy Gödöllõ lakossága lehetõség szerint minden alapvetõ vagy fontos szolgáltatást elérhessen a városban valamint a közvetlen környezetében.

A város erõforrásai

A város erõforrásai közül a humán tényezõk a legfontosabbak. Gödöllõ rendelkezik a teljes oktatási palettával, minden lehetõség megvan a humán erõforrás átfogó, átgondolt fejlesztésére. A kialakult, szerkezetében és tartalmában is differenciált nevelési-oktatási rendszer és többletszolgáltatást nyújtó intézményhálózat megfelel a követelményeknek, a szolgáltatást igénybevevõk igényeinek. Ide tartozik, hogy 2001-ben a város 7 évesnél idõsebb népessége 24,6%-ának volt felsõfokú végzettsége. (A Pest megyei átlag ekkor 10,9% volt.)

A város idegenforgalma

A város idegenforgalma a kastély felújításával párhuzamosan jelentõsen növekszik, fejlõdésének elõsegítése az önkormányzat egyik fontos feladata. Emellett szükség van a városközpont rekonstrukciójának folytatására és törekedni kell arra, hogy regionális ellátást nyújtó intézmények letelepítésével, fejlesztésével erõsödjön Gödöllõ regionális központ jellege, s tovább bõvüljenek a lakosság számára kínált szolgáltatásai.
 

ISO 9001, ISO 14001 ISO17799 rendszerkiépítéshez, honlapkészítésre állami támogatás segítségével kérje ajánlatunkat itt!

Forrás:

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes

Szótár

nemzetközi marketing

A külföldi piacokon végzett marketingtevékenység, ahol a vállalat differenciált vagy... Tovább

Benchmarking

Az a folyamat, amikor a vállalat üzleti folyamatait más vezető vállalatok hasonló adataival... Tovább

Tovább a lexikonra