notification icon
Ne maradj le semmiről! Iratkozz fel értesítéseinkre!

Vállalati és Közhasznú hálózatok

hirdetes

Vállalati és Közhasznú hálózatok

Facebook logo

KÖVESS MINKET

FACEBOOKON

Mindennapi munkánk során mindig hálózatokkal dolgozunk. Kiterjedésük szerint vagy helyi, másnéven belsõ (LAN) hálozaton, vagy az interneten keresztül (WAN). A hálózatokatból én most két csoportosítás mutatnék be az olvasónak. Az egyik a vállalati hálózatokat mutatja be, a másik a közhasznú hálózatok.

Ön miért jutott erre a honlapra? Mert ez az oldal egy hatékony, keresõbarát oldal! Szeretne Ön is több látogatót, egy hatékony és üzletet hozó honlapot? Online marketing tanácsadás, honlapkészítés állami támogatás segítségével! Kérje ajánlatunkat itt!

Vállalati és Közhasznú hálózatok

Vállalati hálózatok

  1. Sok szervezet rendelkezik nagyszámú, egymástól távol esõ helyeken mûködõ számítógéppel. Ilyen például egy több üzembõl álló vállalat, amely minden egyes üzemében mûködtet egy árunyilvántartó, termelést felügyelõ, valamint bérszámfejtést végzõ számítógépet. Kezdetben valószínûleg minden számítógép önállóan dolgozott, de aztán egyszer csak valamelyik vállalat vezetése úgy gondolta, hogy a számítógépeket összeköti annak érdekében, hogy begyûjthesse és összehasonlíthassa az egyes vonatkozó információkat.
  2. Kicsit általánosabban megfogalmazva azt mondhatjuk, hogy a fenti példa probléma az erõforrás-megosztásra. Az erõforrás-megosztás célja az, hogy a hálózatban levõ programok, adatok és eszközök - az erõforrások és a felhasználók fizikai helyétõl függetlenül - bárki számára elérhetõ legyenek. Magyarán, ha egy felhasználó történetesen 100 km-re van az általa elérni kívánt adatok fizikai helyétõl, akkor pusztán ez a tény ne akadályozza meg abban, hogy az adatokhoz ugyanúgy hozzáférjen, mintha helyben lennének. Az elõzõkben megfogalmazott célt úgy is mondhatnánk, hogy megkíséreltünk véget vetni a "földrajzi távolság zsarnokságának".
  3. Egy másik cél a nagyobb megbízhatóság, amit alternatív erõforrások alkalmazásával érhetünk el. Például legyen minden fájl két vagy több gépen is megtalálható, így ha valamelyik fájlhoz nem férünk hozzá az egyik gépen (pl. hardverhiba következtében), akkor ugyanannak egy másolatát elérhetjük egy másik gépen. Egyszerre több központi egység (CPU) alkalmazása is növeli a megbízhatóságot. Az egyik CPU leállása esetén ugyanis a többi még átveheti a kiesõre jutó feladatokat, így a teljes rendszer üzemképes marad, bár igaz, a teljesítõképessége csökkeni fog. A folyamatos mûködés - akár hardverhiba esetén is - kulcsfontosságú a katonai, a banki, a légi irányítási és más egyéb alkalmazásokban.
  4. Egy újabb cél a takarékosság. A kis számítógépek sokkal jobb ár/teljesítmény aránnyal rendelkeznek, mint nagyobb testvéreik. Az erõforrásgépek kb. tízszer gyorsabbak, mint az egyetlen chipbõl álló mikroprocesszorok, ugyanakkor kb. ezerszeres az áruk. Ez az aránytalanság arra késztette a rendszertervezõket, hogy olyan rendszereket építsenek ki, amelyekben minden felhasználónak saját személyi számítógépe van, és az adatokat egy vagy több, közösen használt szerveren tárolják. Ebben a modellben, a felhasználót kliensnek hívják, az ilyen rendszert pedig kliens-szerver modellnek (client-server model) nevezik. A kliens-szerver modellben a kommunikáció alapja általában az, hogy a kliens üzenetet küld a szervernek, amelyben feladat elvégzését kéri tõle. Miután a szerver elvégezte a feladatot, visszaküld egy válaszüzenetet. Általában sok kliens létezik, és ezek kisszámú szervert használnak.
  5. A hálózatok egy további célja a skálázhatóság, tehát annak a biztosítása, hogy a rendszer teljesítményét a terhelés növekedésével oly módon lehessen fokozatosan növelni, hogy újabb processzorokat adunk hozzá. Központi erõforrásgépek esetén általában komoly költséggel és a felhasználók számára kellemetlenséggel jár az, amikor rendszer telítõdik, és emiatt ki kell cserélni a meglévõ erõforrásgépet egy nagyobbra. A kliens-szerver modellben szükség szerint növelhetõ a kliensek és a szerverek száma.
  6. hirdetes
  7. Egy további, egyáltalán nem technológiai jellegû cél az, hogy egymástól nagy távolságra lévõ alkalmazottak a számítógép-hálózatok segítségével egy hatékony kommunikációs eszköz birtokába jussanak, és például könnyen megírhassanak egy közös cikket. Amikor az egyik szerzõ valamit On-line változtat egy szövegen, a többiek azt azonnal látják, és nem kell napokig várniuk a változásokat tartalmazó levélre. Ez a sebességnövekedés olyan helyeken is megkönnyíti az egymástól távol dolgozó csoportok együttmûködését, ahol az korábban lehetetlen volt. Hosszabb távon a hálózatok felhasználása az emberek közötti kommunikációban bizonyára sokkal fontosabb lesz az olyan mûszaki szempontoknál, mint amilyen a nagyobb megbízhatóság.

Közhasznú hálózatok

A számítógép-hálózatok építését kiváló fent említett összes motiváció lényegében gazdasági és mûszaki jellegû. Ha megfizethetõ áron rendelkezésre állnak elegendõen nagy kapacitású és teljesítményû erõforrásgépek, a legtöbb vállalat egyszerûen azokon tartaná összes adatát, és az alkalmazottakat az erõforrásgépekhez kapcsolódó terminálok, elé ültetné. A 70-es években és a 80-as évek elején a legtöbb vállalat ezt az utat követte. A számítógép-hálózatok akkor váltak népszerûvé, amikor a személyi számítógépekbõl felépített hálózatok már jóval kedvezõbb ár/teljesítmény aránnyal rendelkeztek, mint az erõforrásgépek.
A 90-es évek elejétõl kezdõdõen a számítógép-hálózatok elkezdtek szolgáltatást nyújtani magánszemélyeknek otthon. Ezek a szolgáltatások és a használatukat ösztönzõ tényezõk már egészen mások, mint az elõzõ bekezdésben leírt "vállalti hatékonyság" modell. Az alábbiakban három ilyen tényezõt ismertetünk a legérdekesebbek közöl:

  1. hozzáférés távoli információkhoz.
  2. személyek közötti kommunikáció,
  3. interaktív szórakozás.
  • A távoli információkhoz való hozzáférésnek számos formája van. Az egyik ilyen terület, amely már manapság is mûködik, a pénzintézetekhez való hozzáférés. Sok ember fizeti a számláit elektronos úton, sokan kezelik bankszámlájukat vagy a befektetéseiket elektronikusan. Az otthoni vásárlás (home shopping) szintén népszerûbb, mivel ma már több ezer vállalat on-line katalógusa tekinthetõ meg a hálózaton (Interneten) keresztül. Ezek közül néhány hamarosan arra is képes lesz, hogy azonnal lejátsszon egy videofilmet arról a termékrõl, amelyikre rákattintunk a képernyõn.
  • Az újságok közvetlenül elérhetõvé és személyhez szólóvá válnak. Megmondhatjuk majd egy újságnak, hogy mindent tudni szeretnénk a korrupt rendõrökrõl, a nagy tûzesetekrõl, híres emberek botrányairól és a járványokról, ugyanakkor a futballról hallani sem akarunk. Éjszaka, amíg alszunk, az újság letöltõdik számítógépünk diszkjére, vagy kinyomtatódik a lézernyomtatónkon. Alacsony fejletségi szinten, de ilyen szolgáltatás már létezik. Az újságok, illetve a folyóiratok és a tudományos szaklapok után a következõ lépés az on-line digitális könyvtár lesz. A könyvméretû notebook számítógépek árát, méretét és súlyát tekintve a nyomtatott könyvek könnyen elavulhatnak. Aki kételkedik ebben, az gondoljon csak bele, hogy milyen következménnyel járt a középkori cirádás kódexekre nézve a könyvnyomtatás kialakulása.
  • Egy másik alkalmazás, amely szintén ebbe a kategóriába tartozik, az olyan információ rendszerekhez való hozzáférés, mint amilyen a Világháló (World Wide Web). Ez a rendszer rengeteg információt tartalmaz a mûvészetekrõl, az üzleti életrõl, a fõzésrõl, a kormányrõl, az egészségrõl, a történelemrõl, a hobbikról, a szórakozásról, a tudományról, a sportokról, az utazásról, és még számos olyan témáról, amelyeket fel sem tudunk itt mind sorolni.
  • hirdetes
  • A fent említett alkalmazások mindegyike egy személy és egy távoli adatbázis közötti párbeszédet foglal magában. A hálózatok alkalmazási lehetõségének a második nagy csoportja a személyek közötti párbeszéd. Ez tulajdonképpen nem más, mint a XXI. század válasza a XIX. század telefonjára. Az elektronikus levelet (e-levelet vagy idegen szóval e-mailt) már ma is sok millió ember használja, és ezek a levelek szövegen kívül hamarosan hangokat és mozgóképet is gond nélkül továbbítanak majd. A szagok küldése egy darabig még biztosan nem lesz tökéletes.
  • A valós idejû elektronikus levelezés lehetõvé teszi majd azt, hogy az egymástól távol levõ felhasználók késletetés nélkül tudjanak kommunikálni, és lehetõleg lássák és hallják is egymást. Ez a technológia virtuális talákozókat, úgynevezett videokonferenciákat hozhat létre egymástól távol lévõ emberek között. Azt szokták mondani, hogy a közlekedés és a távközlés állandóan versenyez egymással, és ha valamelyikük gyõzne, akkor a másik biztos, hogy elavulna. A virtuális találkozókat sok mindenre lehetne használni: többek közt távoktatásra vagy messze levõ orvosok szakvéleményének megkérdezésére.
  • A minden elképzelhetõ témárõl beszélgetést folytató világméretû hírcsoportok (newsgroups) közös találkozóhelynek számítanak számtalan azonos érdeklõdésû csoportok számára. A hírcsoportok száma rohamosan növekszik. Ezek a beszélgetések, amelyek során egy valaki által postázott üzenet a hírcsoport minden elõfizetõjéhez eljut, a legkülönbözõbb stílusban folynak a humorostól a türelmetlenig terjedõen.
  • Harmadik kategóriánk a szórakozás, amely egy óriási és gyorsan fejlõdõ iparrá. Itt a legkellemetlenebb alkalmazás a hálózati videózás (video on demand), amely az összes többi alkalmazást ellehetetleníti. Talán egy évtized sem kell hozzá, és lehetõvé válik, hogy saját képernyõnkön azonnal megnézhessük egy bármelyik országban készített, tetszõleges régi filmet. Az új filmek interaktívvá válnak, azaz a felhasználó idõnként saját maga is megváltoztathatja a történet menetét, amit persze minden lehetséges esetre felkészített forgatókönyv tesz lehetõvé. Az élõ adások szintén interaktívvá válhatnának azáltal, hogy a nézõk részt vehetnének vetélkedõ mûsorokban, vagy hogy kiválaszthatnák a vetélkedõ személyeket stb.
  • Másfelõl viszont lehet, hogy mégsem a hálózati videózás lesz a legkellemetlenebb alkalmazás, hanem a játékok. Már vannak valós idejû szimulációs társasjátékok, mint például a bújócska egy virtuális bunkerben, vagy egy olyan repülõgép-szimulátor, amelyben az egyik csapatnak le kell lõnie az ellenséges csapat tagjait. Ha minden ezt egy speciális szemüveggel és háromdimenziós, valós idejû, fénykép minõségû mozgóképpel tesszük, akkor egyfajta világméretû, elosztott virtuális valóságba jutunk.
  • Röviden arról van szó, hogy az információ, a kommunikáció és a szórakoztatás összekapcsolásának lehetõsége bizonyosan elõidézi egy számítógép-hálózaton alapuló új és erõteljes iparág kifejlõdését.

Ön miért jutott erre a honlapra? Mert ez az oldal egy hatékony, keresõbarát oldal! Szeretne Ön is több látogatót, egy hatékony és üzletet hozó honlapot? Online marketing tanácsadás, honlapkészítés állami támogatás segítségével! Kérje ajánlatunkat itt!


Forrás:

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes

Szótár

Vízipisztoly egy örök nyári szórakozás

A vízipisztoly egy örök klasszikus, ami mindig meg fogja találni a maga közönségét, legyen... Tovább

projekt

egyedi folyamat , amely egy sor összehangolt és szabályozott, a kezdeti és a... Tovább

Tovább a lexikonra