A múltkori sörfőzésünk után eltelt a négy hét, sőt egy pár nappal több is. Tehát itt az ideje, hogy palackozzunk - na meg előtte egy kicsit kóstoljunk is, még akkor is, ha nincs szénsav és hab a sörünkben.
Felnyitva az erjesztő edényt igazi sör illat fogad, a lé elég tiszta, persze azért úszkál benne néhány szilárd elem is - de összességében jónak tűnik a folyadék. Egy feles pohárral kimerek a sörből - és az íze is tetszik. A komló és a maláta is egyensúlyban van - persze olyan, mintha kiment volna belőle a szénsav.
Mivel Viktor most épp Gentben van, Tomi pedig Pesten forgat - így Eszter és jómagam fogjuk lepalackozni a söröcskénket. Kicsit furi, hogy a nejem is munkálkodik a sörös projektünkben, már csak azért is, mert Ő nem is issza, nem is szereti a sört. Na de egy nagyszerű anya mi mindent meg nem tesz a gyerekeiért...?
Szóval készítek egy cukros oldatot, ami megy majd a sörös levünkbe. Literenként 4,5 g étkezési cukrot oldok fel vízben, majd a gázon össze forralom. Az edényt ezután hideg vízbe teszem, vagyis visszahűtöm az oldatot. A sörünkbe finoman beleöntöm a cukros vizet, lágyan összekeverem, de ügyelek arra, hogy az üledéket fel ne kavarjam.
A sörfőzés és a palackozás egyik fontos eleme a higiénia, a fertőtlenítés. Ehhez Chemipro Oxi-t használok, aminél az arány 4 g egy liter vízben feloldva. Az üvegeket alaposan átöblítjük, majd ki is mossuk üvegmosó kefével. Az elkészült palackokat nyakkal lefelé szárítjuk - mi a mosogató gép rácsát használjuk erre a célra.
A száradás után kezdődhet a tényleges palackozás és a kupakolás. (Rossz, aki rosszra gondol) Így, hogy ketten vagyunk elég jól haladunk, viszonylag gyorsan elkészül 55 palack söröcske. Mivel 0,33-as üvegekkel dolgozunk, ez 18 liter sört jelent, amit remélem minél előbb meg is kóstolhatok. Egy biztos, hogy jövő hét pénteken én egyet felbontok, aztán majd meglátom, hogy lesz-e hab és szénsav.
Azt hiszem elkapott bennünket a gépszíj, mert már a második adag sör is tartályban van, sőt a hétvégi budapesti látogatásunk során ismét komlót és malátát vásároltunk - vagyis nincs megállás, beindult a Húsimádó sörmanufaktúra. Persze még rengeteg gyermekbetegsége van a projektnek - mert egy kicsit szűretlenebb és kevésbé habos lett az első szériás Angol IPA-nk, de ízre és aromára már meggyőző volt, nemcsak nekünk, hanem a barátainknak is. Szóval finomítunk még a technológiákon, jobban odafigyelünk a megkívánt hőfokokra - de olyan jó érzés a saját sörünket iszogatni a barátokkal és a srácokkal - hogy azt nehéz elmondani. A végén pedig még az is kiderül, hogy árban is versenyképesek leszünk a boltban vásárolt kézműves sörökhöz képest - tehát egyre szebb a "sörfőzdénk" jövője.
Ha lemaradtál az 1. részről olvasd el itt!
Hegyvári Zoltán
alias Húsimádó
Forrás: husimado-eger.blog.hu
