Az ember életében szerencsére sok boldog esemény, ünnep van. Ilyenek a születésnapok, esküvők, babavárók, szilveszter és még sorolhatnám. Ami közös ezekben az eseményekben az a lufi, ami szerves része lett ezeknek az alkalmaknak. De tudod e, hogyan készül?
Mielőtt megnéznék, hogy készül a lufi, nézzünk utána a történetének!
A feljegyzések szerint mind az aszték, mind maja kultúrában felhasználták elhunyt állatok belsőségét, azokat felfújták kívánt alakra hajtogatták és az isteneknek mutatták be áldozatul.
Az indián és eszkimó gyerekek évszázadokon keresztül játszottak, főleg tengeri állatokból kinyert felfújt belsőséggel.
Gumiból először 1824-ben készült lufi. Michael Faraday professzor kísérletezett gázokkal, nyersgumival és kaucsukkal. Leírta, hogy a nyersgumiból készült tasakok, úgy kitágultak amikór levegőt fújtak bele, hogy a kaucsuk teljesen áttetsző lett.
A Léggömb
A léggömb vagy légballon levegővel vagy a levegőnél kisebb sűrűségű anyaggal töltött ballon. A léggömböt eredetileg légi utazás céljára találták fel és fejlesztették. A mai léggömbök a 19. századfolyamán a nagy léggömbök építése terén végbement fejlődés eredményei
Manapság két területen alkalmazzák:
1. Az első csoportba tartozó léggömböket levegővel vagy nem robbanásveszélyes nemesgázzal (például hélium) töltik fel, és a szórakoztatásban, tömegrendezvényeken, sporteszközként vagy gyerekekjátékszereként használják. Ide tartozik az utasokat is a magasba emelő nagy léggömb – amelynek változatai a földhöz rögzített aerosztát, illetve a szabadon szálló hőlégballon, gázballon és Rozière-ballon–, valamint a kis méretű, kézben is tartható játékléggömb vagy „lufi” (a német luftballon szó rövidítéséből).
2. Másik csoportjuk a műszerekkel felszerelt, meteorológiai megfigyelésre vagy katonai felderítésre használt léggömbök. A töltőgáz ezeknél lehet hidrogén is.
A tudományos célú léggömb esetében kis gáztöltésű léggömböt engednek a magasba, amely meteorológiai vagy egyéb műszereket, rádióadót visz magával. 30–40 km magasra is emelkedhet, miközben a rádióadó adatokat sugároz a földre. Nagy magasságban az alacsony légsűrűség miatt a léggömb kipukkad, és a műszerek ejtőernyővel visszaereszkednek a földre.
Lapozz a videóért!
Forrás: octo.blog.hu/wikipédia
