Izgatott találgatás övezi a párizsi Louvre hamarosan megnyíló da Vinci kiállását, amelyben jelenleg senki sem tudja igazán, hogy megjelenik-e vagy sem a Salvator Mundi nevet viselő festmény. A Jézust reneszánsz ruhában ábrázoló kép az első da Vinci-mű volt, amelyet egy évszázada felfedeztek, azonban a Louvre és a művészetek iránt érdeklődők reményei ellenére nem biztos, hogy látható lesz.
A híres da Vinci festményről
A Salvator Mundi 2017-ben lett a világ legdrágább festménye, amely abban az évben 450 millió euróért, azaz több, mint 135 milliárd forintért kelt el egy aukción. A fényképet Leonardo leghíresebb alkotása, a Mona Lisa vallásos párjának tartják, és állítólag „rendkívüli, kommunikatív jelenléte” van.
A Louvre is nyilatkozott a da Vinci festméynről
Nem csoda tehát, hogy a művészetek világát megrázta a hír, miszerint a festmény nem jelenik majd meg a kiállításon. Az Art Newspaper című lap konkrétan azt állítja, hogy nem állítják ki a képet. A Louvre szóvivője az Observernek elmondta:
„Megerősíthetem, hogy a Louvre kérvényezte a Salvetor Mundi bérlését. Még nem kaptunk választ, és így nem tudunk többet hozzászólni.”
Valójában da Vinci festménye a mű?
Nem ez (lenne) az első bonyodalom a festmény tartalmas, botrányokkal teli történetében. A kép temérdek pozitív kritikai véleményt kapott, miközben a művészettörténészek már több mint egy éve vitatják valódiságát.
A Salvator Mundit először Giovanni Boltraffio, a korai reneszánsz egyik festőjének (és da Vinci tanítványának) iskolájához kötötték, majd később már Boltraffio munkájának tartották, amikor mindössze 45 fontért elárverezték egy 1958-as londoni aukcióban.
Később Robert B Simon, egy New York-i művészettörténészhez és műkereskedőhöz került, aki 2005-ben 1175 dollárért jutott hozzá New Orleansban, egy újabb aukció keretei között. A művet 2011 óta tartják Leonardóénak.
Leonardo da Vinci egyedi stílusa megkérdőjelezhetetlen
„Számos oka van annak, amiért 100%-ig hiszek abban, hogy a Salvator Mundi Leonardo műve – legfőképpen festmény utánozhatatlan stílusa, egyedi ikonográfiája, fenomenális minősége” mondta Simon az Observernek. „Ehhez hozzávehetjük még Leonardo technikájának különlegességeit, a festmény autográf rajzokkal való kapcsolatát, és a mű történetében található bizonyítékokat. Azonban számomra a legmeggyőzőbb ok, amiért hiszek a festményben nem is tudományos: abból a mély spiritualitásból ered, amit a kép 500 év alatt kommunikál a művész és a megtekintő között.”
Mai napig vannak, akik megkérdőjelezik, hogy a Salvator Mundi valóban da Vinci műve-e, habár Simon szerint a Louvre nincs ezen entitások között. „Tudom, hogy a festményt bekérték a Louvre kiállítására – méghozzá Leonardo műveként” mondta. „De persze a tulajdonos kezében a döntés, hogy kölcsönadja-e vagy sem. És erről a döntésről semmit nem tudok.”
De ki a da Vinci festmény tulajdonosa?
Az, hogy kinek a birtokában is van a kép szintén vita tárgya. A szóbeszédek szerint a festmény az Abu Dhabi-i, vagyis az Al Nahyan királyi családé. Nemrégiben felmerült, hogy talán Mohammed bin Salman, Szaud-Arábia koronahercege szuperjachtjának fedélzetén lehet.
Az árverés körül is voltak botrányok a képpel kapcsolatban
A festmény előző tulajdonosa az orosz oligarcha Dmitry Rybolovlev volt, aki 2013 május 3-án hagyott ott érte 127,5 millió dollárt egy árverésen, miután a kép jelentős restauráción esett át. Rybolovlev később felháborodottan tudta meg, hogy művészeti tanácsadója, Yves Bouvier (egy svájci üzletemben) állítólag egy nappal korábban, május 2-án egy, a Sotheby’s által közvetített privát értékesítés keretei között szerezte meg a képet egy konzorciumtól, amelyet Simon vezetett. A bírósági dokumentumok szerint Bouvier 83 millió dollárt fizetett a Sotheby’s-nek, mielőtt egy 50%-os haszonkulccsal tovább adta volna azt Rybolovlevnek.
Rybolovlev állítása szerint Bouvier legalább 38 másik műtárggyal is eljátszotta ezt a trükköt, beleértve Picasso, Gauguin, Klimt, és egyéb legendás alkotóművészek munkáit. A Sotheby’s ellen indított perben Rybolovlev „a történelem legnagyobb művészeti csalásának” nevezte az esetet, és azt állította, hogy több mint 1 milliárd dollárt csaltak ki így tőle.
Az eset jó marketingnek bizonyult a Salvator Mundi számára, értéke ugyanis megtöbbszöröződött, míg a művészeti piacnak szabályai sokkal szigorúbbakká váltak.
Simon azonban szkeptikus:
„Nem értem, hogy hogy lenne bármilyen piacszabályozásnak hatása a mű értékesítését övező botrányra. Az olyan értékes műalkotások, mint Leonardo képeinek értékesítését hasonló, vagy gyakran ugyan azok a meglévő törvények szabályozzák, mint amik a más értékes tulajdonokéra is vonatkoznak – legyen szó műalkotásokról, aranyról, ékszerekről, földekről, egy épületről, jachtról, vagy egy repülőről.”
De hol van most a híres fetmény?
A Salvator Mundi 2018-ban elvileg Abu Dhabiban is meg kellett volna, hogy jelenjen az ottani Louvre-ban, azonban ez akkor sem történt meg, ami hasonló találgatásokat lobbantott fel hollétéről, mint idén.
