Híres magyar termékek

A békési szilvapálinka

A Körösök-völgyének 30 km-es körzetében termelt, legalább 50 százalékban vörösszilvából készült, hagyományos módon előállított gyümölcspálinkát jelent.
A szilvatermesztés kezdete Békés megyében az 1900-as évek elejére tehető. A Körösök-völgyében kialakult talaj- és klimatikus adottságok mellett jól terem a besztercei és a vörösszilva, mely utóbbi külsőre ugyan mutatós, de csak másodlagos asztali gyümölcs, elsősorban pálinkafőzésre alkalmas.

A makói vöröshagyma

Egy vöröshagymafajta, melyet Makó térségben termesztenek. A makói vöröshagyma hungarikum, és ezért csak az ezen a területen ültetett hagymára használható ez a kifejezés.
A makói ősfajta a kisebb méretű, kemény fejű, élénk, világos színű kelet-európai hagymák családjába tartozott. Az ősi makói vöröshagymát minden bizonnyal magról termesztették, és az itteni természeti adottságok miatt apró maradt.

A tokaji aszú

Különleges minőségű magyar desszertbor. Készítéséhez aszúsodott szőlőszemeket használnak. A Botritys cinerea nevű gomba, amely a szőlőszemeket aszúsítja, adja a jellegzetes ízt. Késői szüreten (október-december) szedik, válogatják az aszúsodott szemeket. Csak a rothadt szemek kerülnek be (ellentétben a tokaji szamorodnival, amelyet egész fürtökből készítenek – ezekben pedig ép, nem nemesrodhadt szemek is vannak). Az összegyűjtött rothadt szemek saját súlya alatt kicsepegő nedű a tokaji esszencia, igen magas cukorfokkal (a lepalackozott esszenciának legalább 250 g/l cukrot kell tartalmaznia, de nem ritka a 400-500 g/l sem) és cukormentes extrakttal. Az aszúbor készítéséhez mustot, erjedő vagy már kierjedt bort használhatnak, ezekkel áztatják az adott évben szedett, feldolgozott aszúszemeket (az aszútésztát).

Egri bikavér:

Az alapot a bor jellegét és színét meghatározó kadarka vagy a kékfrankos adja. A különböző pincészetekben a borászok ehhez adják a saját ízlésük szerinti oportót, medoc-noirt, merlot-t vagy cabernet-t. A hosszú, fahordós ászkolás mellett sok más tényező is meghatározója a végső minőségnek. A bikavér fűszeres illatát, zamatát, testes, bársonyosan fanyarkás, harmonikus ízét nemcsak hazánkban ismerik és kedvelik, országhatárainkon kívül is sok dicsőséget szerzett már a magyar borkultúrának.

Béres csepp:

Dr. Béres József világhírű találmánya, a Béres Csepp Magyarországon évtizedek óta egyet jelent az egészséggel. A kisvárdai tudós által a hetvenes években megalkotott, egyedi összetételű gyógyszert hazánkban évente milliók alkalmazzák egészségük védelme és betegségeik leküzdése érdekében, s a legendás cseppek híre már eljutott a világ minden pontjára.

Gyulai kolbász:

Jelentéktelen, XIX. század végi gyárépületből indult világhódító útjára a gyulai kolbász. Ma olyan fogalom, mely a város, Gyula nevével teljesen eggyé forrt. E több mint százesztendős sikertörténet egyik legnevesebb alakja Balogh József gyulai hentesmester, akinek kolbásztermékei már 1910 táján sikert arattak a hazai termékbemutatókon. A nemzetközi elismerést azonban Stéberl András húsgyáros munkássága hozta meg.

Herendi porcelán:

Herenden 1826-ban Stingl Vince kőedénygyártásra indította azt az üzemet, ahol hamarosan porcelánnal is kísérleteztek. Az 1840-es években már maga Kossuth Lajos segítette a manufaktúrát, amelynek létét a hazai kézműipar jelentős eredményének tartotta. Ekkor már Fischer Mór a tulajdonos, aki még 1839-ben pénzügyi befektetőként mentette meg a csődtől a termékek művészi értékére már akkor is nagyon ügyelő üzemet. 1842-ben, majd egy évvel később az országos iárműkiállításon mutatkozott be a herendi porcelán, 1845-ben pedig a bécsi ipari kiállításon.

Kecskeméti barackpálinka:

A gyümölcspálinka főzése csaknem mindenütt hasonló folyamat. Az érett, magas cukor- és íztartalmú gyümölcsöket kádakba gyűjtik és zúzzák. (Kellemes aromaanyagú, zúzott vagy sértetlen magot is adhatnak hozzá változó mennyiségben.) A gyümölcsben lévő cukor nemes gombák segítségével alkohollá alakul. A lepárlás megőrzi az alapanyag ízeit, a párlómesterek dolga, hogy csak a legkedvezőbbek maradjanak meg.

Pick Szalámi:

A szalámi készítésének technológiáját Olaszországban találták fel a XIX. század elején. A század közepére Magyarországra is eljutott. A hagyományos kolbász készítésekor a húst és a sertés zsíros részeit ledarálják, fűszerezik, sertésbélbe töltik, füstöléssel tartósítják. A szalámi készítésekor a darálót gyorsvágó szerkezettel helyettesítik, amely az alapanyagot rizsszem nagyságúra vágja. A roncsolásmentes aprítással biztosítják, hogy a hús magas víztartalma eltávozhasson, és a fűszerek átadhassák ízanyagukat. Ezt a masszát töltik azután vastagbélbe (ma steril speciális anyagokba), majd füstölik, érlelik, csomagolják. Ezt a technológiát az egész világon ismerik

Unicum:

Szerte a világon törekednek a kevésbé aromás égetett szeszes italok íz- és illatharmóniájának gazdagítására, egyedivé formálására. A régi magyarországi eljárások egyikének eredménye az "ágyas pálinka". Ennek készítésekor a különböző gyümölcsökből főzött párlatba a gyümölcsérés ritmusának megfelelően, ízlés szerinti mennyiségű, friss termést tesznek, amely a tárolóedény alján - mint egy ágy - selymesebbé, aromásabbá teszi a pálinkát, s az ital színe is érettebb lesz.
A különböző gyógynövények bioaktív anyagaikat is átadják a pálinkának az áztatás következtében és így gyógyhatású élvezeti szerek keletkeznek.