A nyugati világban Németországban található a veganizmus és a vegetarianizmus képviselőinek egyik legnépesebb tábora. Az etikai evésért kampányoló aktivisták csoportja az elmúlt években szerzett lendületet, és szoros kapcsolatban áll a klímaváltozás elleni mozgalommal. Németország húsfogyasztása 2011 óta minden évben folyamatosan csökkent, 2019-ben pedig a német lakosság a környezetvédelmi problémákat jelölte meg elsődleges aggodalmaként egy májusi választásban. Ennek ellenére a németek még így is lényegesen több húst esznek, mint amennyi egészségesnek számítana saját maguk, vagy fenntarthatónak a bolygó számára.
A politikusok tehát eljátszottak a hústermékekre kivetett adó megemelésének gondolatával. A cél az állatok jólétének fokozása lenne, amelyet az adókból befolyó összegekből finanszíroznának: a pénzekkel a gazdákat támogatnák, hogy azoknak legyen miből korszerű felszereléseket vásárolniuk, és hogy ezzel is felléphessenek a klímaváltozás ellen. A kezdeményezés továbbá elméletben javíthatná a német lakosság egészségét is, hiszen kevesebb hús fogyasztására ösztönözné az embereket.
Az indítvány, amelyet a német Állatjóléti Egyesület terjesztett elő 7-ről 19%-ra növelné a hústermékekre kivetett áfát, hogy az megegyezzen a többi élelmiszerével. Akárcsak a cigarettára, alkoholra, és műanyag zacskókra kirótt „bűnadók”, a húsokat is negatív hatásuk miatt adóztatnák erősebben.
Habár a környezetvédelmi aktivisták szerint a mezőgazdasági ipar fokozott szénlábnyoma és Németország párizsi éghajlatvédelmi egyezmény céljai miatt a húsadó elkerülhetetlen, mind a gazdák, mind az állatok támogatói között vannak olyanok, akik nem teljesen értenek egyet a döntéssel.
„Totálisan fenntarthatatlan”
A környezetvédelmi szószólók szerint a problémát nem lehet kikerülni: az embereknek muszáj csökkenteniük az állati származékú termékek fogyasztását, hogy elkerüljék a klímaváltozás legsúlyosabb következményeit.
„Nem igazán lehet kikerülni” nyilatkozta Marco Springmann, az Oxfordi Egyetem „Oxford Martin Program for the Future of Food” programjának egyik lakosság-egészségügyi kutatója. „Ha csak egy kis esélyt is szeretnénk a veszélyes mértékű klímaváltozás elkerülésére … akkor változtatnunk kell azon, hogy mit eszünk.”
A mezőgazdaság és más földhasználat adja a világszintű üvegházhatású gázok kibocsátásának negyedét. Az emberek okozta metánkibocsátás fele a mezőgazdaságból származik, a metán pedig harmincszor annyira hatékonyan tartja meg a hőt, mint a szén-dioxid.
Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete augusztusban publikált egy jelentést, amely szerint az embereknek be kellene erdősíteniük a Föld mezőgazdaságra használt területeinek nagy részét, illetve növényalapú étrendre kellene átállniuk, hogy megakadályozzák a veszélyes klímaváltozást.
Maria Lettini, a Farm Animal Investment Risk and Return Initiative befektetési csoportjának vezérigazgatója szerint a hús ára arányos kellene legyen a termékek környezeti hatásaival.
„A hús árai nem fair árak ahhoz képest, hogy mennyi földterületre, vízre [és] szénre van szükség ahhoz, hogy meglegyen a heti 300 gramm fehérjebevitelünk” mondta. „Ez totálisan fenntarthatatlan, és találnunk kell egy fair árat.”
A kezdeményezés támogatói szerint a húsárak enyhe megnövelése szükséges része a megoldásnak, azonban még ha a fogyasztás nem is csökken jelentős mértékben, szerintük a lépés segítene eloszlatni azt a hitet, hogy az állati termékeknek mindennapi élelmiszereknek kellene lenniük.
„Egy nagyon határozott üzenet ez az állam részéről, miszerint nem fogunk támogatni egy olyan ipart, ami károsítja a környezetet, ami nagyon is rossz az éghajlat számára” mondta Lasse van Aken, egy német Greenpeace-aktivista. „Segít[hetne] megváltoztatni az emberek gondolkodásmódját.”
A mezőgazdasági ipar szerint jobb megoldások is lennének a környezettbarátabb működésre.
Bernhard Krüsken a német Gazdák Egyesületének főtitkára elismeri, hogy a nyugati területek húsfogyasztása nem fenntartható az világ népessége számára, de megemlítette azt is, hogy a fogyasztás drasztikus csökkentése helyett Németországnak környezetbarátabb termelési módszereken kellene inkább dolgoznia.
„Semmiképpen nem lehetséges, hogy Argentínához vagy az Egyesült Államokéhoz hasonló húsfogyasztást biztosítsunk annak a 9 milliárd embernek, ahányan 2050-re lesznek, de mindez attól függ, hogy hogyan termeljük meg a húst és a tejtermékeket.”
A húsfogyasztás csökkentése életeket menthet
Habár a húsfogyasztás mértéke az Egyesült Államokban csak tovább emelkedik, a „hústalan” húsokból és más, növényi alapú alternatívákból egyre több kel el mind az USA-ban, mind Európa szerte. A húsmentes opciók több gyorséttermi lánc, úgymint a Burger King, vagy a KFC kínálatában is megjelentek.
A folyékony tejtermékek eladásai jelentősen csökkentek azonban az Egyesült Államokban, míg a dió- és egyéb, növényi alapú tejalternatívák iránti kereset 9%-ot nőtt 2018 során.
Németország világszinten vezető pozícióban áll a növényi alapú alternatívák és vegán termékek területén – csak Berlinben nagyjából 600 vegán és vegetáriánus étkezde működik.
A német főváros egyik közkedvelt utcai élelme az úgynevezett „currywurst”, ami lényegében egy currys-ketchupos szósszal ízesített bratwurst (egy német kolbászfajta), aminek vegán formája már csaknem annyira elterjedt, mint eredeti, valódi húsból készített változata.
Tereza Roshofa, Reinis Alulle, és Robert Schleier mind megkóstolták a vegán alternatívát Berlint egyik legrégebbi currywurst lelőhelyén, és habár véleményük szerint „nem az igazi”, mindhárman támogatják a vegán mozgalmat és a húsadót, még úgy is, hogy ők a húsfogyasztók táborát erősítik.
Roshofa például igyekszik csökkenteni a húsfogyasztását, Schleier szerint pedig a dolgok nem mehetnek tovább ilyen formában: „Valaminek történnie kell, igaz? Nem hagyhatjuk, hogy minden így menjen tovább”.
A vörös és feldolgozott húsok, illetve a rák, a szívkoszorúér-betegség, a stroke, és a 2-es típusú cukorbetegség között már több kutatás is párhuzamot vont.
A kezdeményezés támogatói a húsadót a mexikói cukoradóhoz hasonlítják, ami jelentősen csökkentette az ország cukrosital-fogyasztását. Hasonló cukoradó él Norvégiában, az Egyesült Királyságban és Franciaországban is.
Habár sok növényi alapú alternatívában éppen nátrium és telített zsír van, mint a húsokban, amiket le hivatottak cserélni, a szakértők szerint ezek a növényi opciók még így is mentesek a húsok legsúlyosabb kockázataitól.
„Az egyetlen dolog, ami teljesen egyértelmű az az, hogy a feldolgozott vörös húsok fogyasztása növeli a rák kialakulásának esélyét” mondta Timothy Searchinger, a World Resources Institute egyik rangidős tagja, és a Princeton kutatója. „Minden, ami alternatívát szolgál a feldolgozott vörös húsokra, az csak előnyös lehet.”
Az adóztatás árnyoldala
Az élelmiszerekre kivetett adókkal kapcsolatban mindig fontos kérdés az is, hogy milyen hatással lehetnek a közepes és alacsony jövedelemmel bíró emberekre.
A kritikusok szerint az adó csak arra sarkallná az embereket, hogy olcsóbb, még kevésbé egészséges hústermékeket vásároljanak. Az organikus húsok termelői épp, hogy szeretnék, ha csökkenne az termékeikre kivetett adó, hogy kiegyenlítsék az árakat a fogyasztók számára.
A húsadó mellett állók azonban nem hiszik, hogy a húsok relatíve alacsony ára arra ösztönözné a német lakosságot, hogy más termékek helyett ezeket válasszák.
„Jelenleg olyan olcsó a hús, hogy az emberek úgy eszik, mintha vizet innának” mondja Achim Stammberger, az ARIWA állatjogi szervezet vezetője.
Egy másik ötlet is kering az üggyel kapcsolatban, amit a politikai spektrum több képviselője is támogatna, miszerint csökkenteni kellene a gyümölcsökre, zöldségekre, és más, nem állati eredetű termékekre kivetett áfát, hogy ezzel is inkább a növényi alapú étrend irányába csábítsák a lakosságot.
A Gazdák Egyesülete azt szeretné elérni, hogy minden élelmiszer esetében 7%-ra csökkentsék az áfát, ahol jelenleg az állati eredetű termékek is állnak.
A környezetvédelmi szószólók továbbá igyekeznek kiharcolni, hogy az esetleges adóból befolyó összegek egy részét az oktatásba forgassák vissza – például, hogy főzésre koncentráló órákat indítsanak az iskolákban. Springmann szerint, ha az emberek megtanulnak egészségesen főzni, akkor azzal az élelmiszer-költségeiket is csökkenthetik.
Állatjóléti kérdések
A mezőgazdasági érdekek és az állatjóléti csoportok egyet értenek abban, hogy Németországban növelni kellene az állattenyésztés szabványainak színvonalát. Valójában az egész kontinensen egyre több helyen követelik az emberek az állatok emberségesebb körülmények közötti tenyésztését.
A húsadó konzervatív támogatói a befolyó összegekből a gazdákat támogatnák, hogy azok jobb körülményeket tudjanak biztosítani az állatok számára.
A kritikusok szerint az áfa nem lenne hatékony módja az állatok jólétének fokozására, részben azért, mert az adó csökkentené a gazdák bevételét, és részben mert a befolyó összegeket nem lehet közvetlenül az állatjóléti befektetésekre irányítani.
„Jelentős befektetésekre lesz szükségünk, hogy megfeleljünk a fogyasztók állatjóléti elvárásainak” mondta Krüsken a Gazdák Egyesületétől. De hozzátette azt is, hogy „az áfa nem felel meg […] arra, hogy hosszútávú finanszírozást biztosítson e folyamat számára”.
Az állatjogi aktivista, Stammberger szerint az áfa megnövelése csak arról győzné meg hamisan az embereket, hogy az állatokkal emberibben bánnak, holott csak „kis mértékben” javulna az életminőségük.
„Ha ez a pénzt az állatok jólétére fordítanák, akkor az emberek jobban éreznék magukat miatta” mondta. „Ez stabilizáló hatással lenne az állatfogyasztásra, ami pont nem az, amit az állati termékek áfájának megnövelését támogatók akarnak”.
