T.V. 24 éves, erőteljében lévő férfi, aki budapesti albérletében lakótársával együtt esett át a koronavíruson. Vagyis azt mondták nekik, hogy átestek… merthogy Covid-19-re senki sem tesztelte őket.

Fiatalok vagytok, szabadok és függetlenek, Budapesten éltek, dolgozni jártok. Mennyire vettétek komolyan a Covid-19-el kapcsolatos intézkedéseket? Mennyire voltatok elővigyázatosak?
Amennyire csak lehet. A munkán és bevásárláson kívül sehova sem mentünk, azt is mindig maszkban és kesztyűben, fertőtlenítővel. Hihetetlenül idegesítőnek tartottam azokat, akik mindennek ellenére a városban bandáznak, teljesen mindegy, hogy fiatalokról vagy idősekről van szó. Én máig úgy gondolom, hogy megtettük a szükséges lépéseket azért, hogy elkerüljük a betegséget.
Hogyan kezdődött az egész? Mikor tapasztaltátok először a tüneteket?
Március végén egyik pillanatról a másikra lettem rosszul. Emlékszem, vasárnap este még a lakótársam édesanyjának vittünk le egy autót Budapest mellé – ahol egyébként T.V. munkahelye is megtalálható – a szerk. -, hogy ne kelljen a vírus alatt tömegközlekednie. Ez volt hetek óta az első olyan alkalom, amikor nem munka vagy bevásárlás miatt mentünk el otthonról. Hétfőn még dolgozni is bementem, aztán kedden hajnali háromkor arra ébredtem, hogy borzasztóan fáj a fejem. Soha nem éreztem még ilyen fejfájást, nem vagyok migrénes, nem szedek gyógyszert, de ez szörnyű volt.
Tehát fejfájással kezdődött. Ha jól értem, először te lettél rosszul…
Igen, a lakótársam ekkor még jól volt. Én már kedden nem tudtam bemenni dolgozni, felállni sem tudtam, az egyik pillanatról a másikra jött ez az egész.
Elég gyorsan ledöntött a lábadról. Csak fejfájást tapasztaltál?
Igen, az elején. Egész nap csak feküdtem a sötétben, naponta egyszer felálltam, de ennyi volt. Semmi több nem ment.
Mikor fordultál orvoshoz?
Először azt hittem, hogy csak a front miatt fáj a fejem, mi másra gondoltam volna? Aztán csak nem múlt el, bármit is csináltam, ezért még azon a héten csütörtökön felhívtam az orvosom, aki azt mondta, biztosan megfázás. Ekkor ugye nem javasolták, hogy felkeressünk bármilyen rendelőt a panaszunkkal, de mivel tisztában voltam a bejelentési kötelezettségemmel, és egyébként is nagyon rosszul éreztem magam, mindenképpen oda akartam szólni. Eltelt még két nap, szombatra felment a lázam, de ekkor még nem volt állandó, és 38,5 foknál több sem.
Tehát tompa tüneteid voltak, de elég hosszú ideig.
Így van, éppen ezért gyanakodtam a koronavírusra. Fiatal vagyok, értelemszerűen tapasztalhatok gyengébb tüneteket, vagy lehettem volna akár teljesen tünetmentes is. Egy teljes hetet feküdtem otthon a szobámban, természetesen elzárkózva a lakótársamtól, amennyire csak lehet. Külön étkészletet használtunk, fertőtlenítettünk magunk után, és így tovább. Pontosan egy héttel azután, hogy elkezdődött ez a borzasztó fejfájás, el is múlt. Ekkor jött a magas láz, a nyak- és hátfájdalom, a végtagfájdalom, a hihetetlen levertség. Szóval megint konzultáltam az orvossal.
Ugyanazzal, akivel korábban is?
Nem, ekkor egy másikkal, aki a tünetek alapján koronavírusra tippelt, de azt mondta az orvos, hogy nem tud tesztet intézni. Azt mondta, a teszt súlyosabb tüneteknél indokolt, de megadott pár elérhetőséget, ahol tudok időpontot foglalni teszteléshez. Próbáltam, a közeljövőben egyáltalán nem volt szabad hely.