A lopás a tulajdonlással egy idős. Régebben a zsebesek a pénztárcánkat lopták el, manapság viszont ez kezd visszaszorulni. Hiszen pénzünket már nem zsebünkben tartjuk, hanem „bankkártyánkon”. Manapság a csalók nem pénzünket lopják el, még csak nem is bankkártyánkat, hanem kártyánk adatait. Megdöbbentő, de semmi másra nincs szükségük, csak a bankkártyánkon található információkra, és már is vad idegnek költik a pénzünket.
Még is hogyan?
Lehet, hogy ijesztőnek tűnik, de elég a bankkártyádon található adatokat beütnie bárkinek egy internetes fizető felületen és már is meglopott téged. A te pénzeden vesz ruhát, cipőt, vagy utazik el. Gondolj csak bele, te is csak ezeket írod be egy webshop fizető felületébe, ha rendelsz valamit, nem?
De még is hogyan jutnak ezekhez az adatokhoz? A legkézenfekvőbb, ha leolvassák, mondjuk miközben fizetsz vele, persze ez sokszor nem lehetséges az idő rövidsége miatt. A leggyakoribb módszer, hogy az internetes fizetés közben beírt adatokat szerzik meg a csalók különböző nem biztonságos oldalakról.
Mit lehet tenni?
Nem megoldás, ha nem fizetsz mától az interneten, hiszen az eddig beírt adataid attól nem vesznek el. A magyar honlapokon ráadásul nem túl gyakoriak a visszaélések, de jól ismert külföldi webshopokban is nyugodtan megbízhatsz! Mindig figyeld a bankkártyád forgalmát, ha az segít állíts be sms értesítőt a tranzakciókról, és minden gyanúsat jelents a bankod felé! Természetesen a bankoknak is az a célja, hogy minél kevesebb ügyfelet károsítsanak meg az online tolvajok, hiszen sok esetben őket éri anyagi kár.
Az okozott kár 462,6 millió forint
Szerencsére, ha a kártyatulajdonos csalás áldozatává válik, az anyagi terhet nem neki kell viselnie. Azaz, ha azt veszed észre, hogy pénz tűnt el a kártyádról, ne könyveld el keserűen és lépj rajta túl, hogy így jártál! Jelezd bankod felé, ki fogják vizsgálni az esetet. És annak megfelelően, hogy kit illet a felelősség vállalják a károd megfizetését, vagy a kereskedőre terhelik azt. Az első negyedévben 462,6 millió forintnyi veszteség származik bankkártyás csalásokból, amiből mindössze 33 millió terhelte az ügyfelek számláját. Közel a felét a kártya kibocsájtó bankok vállalták magukra, ez 237 millió forintot jelent, a kereskedők 192,6 millió forintot nyeltek le.
Mit tesznek a pénzügyi szervezetek?
Ahogy a fent leírt számok mutatják, sem a szolgáltatóknak, sem a bankoknak nem kedvez ez a jelenség. Ezért mi hamarabb lépést szeretnének tenni, megfékezésérére. Persze nem most kezdik meg a különböző biztonsági rendszerek kiépítését, de ahogy látjuk az eddigi intézkedések nem elegek. A bankok, és nagyobb szolgáltatók is különböző műszerekkel és rendszerekkel igyekeznek kiszűrni a csalásokat, de természetesen az újabb és újabb praktikák miatt ez nem egyszerű.
Szabályzások- egy éves halasztás
A tervek szerint szeptember 12-én léptek volna életbe az új intézkedések, ami fizetés közbeni magasfokú hitelesítésre irányult volna. Ezt azt jelenti, hogy az internetes vásárlás során, a korábbiakban ellentétben már nem elég a kártyán szereplő adatokat megadni, a bankoknak meg kell gőzöniük, hogy valóban a tulajdonos használja- e a kártyát. Ez lehetséges például egy mobiltelefonra küldött ellenőrző kód segítségével. Azonban az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa további 12 hónap türelmi időt adott a szervezeteknek, hogy felkészüljenek a változtatásokra.
De erősítik a nem interneten történő kártyás fizetések közbeni azonosítást is. A Pay Pass rendszer nagyon kényelmes, de ha valakinek elveszik a kártyája, gyakorlatilag gyerekjáték lenullázni a rajta lévő összeget, ugyanis sokaknak nincs napi limit beállítva. Ezért ne lepődj meg, ha ötszöri érintéses fizetés után a terminál pin kódot fog kérni. Erre azért van szükség, hogy a bank azonosítja, hogy valóban te vásárolsz-e. Ha közben pénzt veszel fel, vagy kóddal fizetsz, akkor természetesen a számlálás újra indul.
