notification icon
Ne maradj le semmiről! Iratkozz fel értesítéseinkre!

A hulladékok fajtái és jellemzõi, a hulladékok csoportosítása eredetük, halmazállapotuk, minõségük szerint, veszélyes hulladékok

hirdetes

A hulladékok fajtái és jellemzõi, a hulladékok csoportosítása eredetük, halmazállapotuk, minõségük szerint, veszélyes hulladékok

Pinterest logo

KÖVESS MINKET

PINTERESTEN

A hulladékok többféleképpen csoportosíthatók, ezek közül a legelterjedtebb, mert a legegyszerûbb az a felosztás, amely a keletkezés, az eredet szerint történik. A legtöbb országban két nagy csoportot különböztetnek meg:

  • a települési (vagy kommunális) és
  • a termelési (vagy ipari, beleértve a szolgáltatások és a mezõgazdaság területén keletkezõket is) hulladékok csoportját, de ezeken belül rendszerint rögtön elkülönítik a "veszélyesnek", illetve "nem veszélyesnek" ítélhetõ hulladékokat is.

Az elsõ csoportba sorolják a közvetlen emberi szükségletek kielégítése folytán keletkezõ, nem ipari vagy egyéb tevékenységbõl származó, túlnyomórészt a háztartásokban keletkezõ hulladékokat. A második csoportba tartoznak azok a hulladékok, amelyek a különbözõ termelési tevékenységek során keletkeznek, vagyis az ipar, a mezõgazdaság és a szolgáltatások területén. A veszélyesség megítélése és a veszélyes hulladékok körének meghatározása a legkevésbé egységes, itt országonként jelentõs eltérések vannak: egyes helyeken szélesebb körben, máshol konkrétabban meghatározott feltételek szerint sorolják ide a különleges szennyezettségû hulladékokat. Általában azok tartoznak ide, amelyek a vonatkozó elõírásokban, illetve jogszabályokban rögzített határértékeknél nagyobb mennyiségben (koncentrációban) tartalmaznak bizonyos meghatározott veszélyes anyagokat.
Rendszerint teljesen külön kategóriát képeznek a radioaktív és a radioaktív szennyezettségû anyagok, amelyek külön ellenõrzési rendszerben vannak számon tartva, kezelve és elhelyezve.

Látható, hogy az eredet szerinti csoportosítás eléggé nagyvonalú, amelyben - a keletkezési hely mellett - különösen a veszélyes hulladékok esetében figyelembe vesznek bizonyos minõségi jellemzõket is. Ennek ellenére - fõleg a második csoportban - igen különbözõ, egymástól eltérõ összetételû és konzisztenciájú hulladékok kerülnek azonos csoportba, ami miatt rendszerint valamilyen további osztályozásra van szükség. Japánban pl. az ipari (termelési) hulladékokat a statisztikai adatközlésekben is 19 csoportba sorolják, amelyek a következõk:

  1. Hamu
  2. Isza
  3. Hulladék olaj
  4. Hulladék sav
  5. Hulladék lúg
  6. Mûanyag hulladék
  7. Hulladék papír
  8. Fahulladék
  9. Rongy
  10. Növényi és állati eredetû hulladék
  11. Hulladék gumi
  12. Fémhulladék
  13. Üveg- és porcelán-törmelék
  14. Salak
  15. Építési hulladék
  16. Állati ürülék
  17. Állati tetemek
  18. Por
  19. Hulladékkezelés után visszamaradt anyagok

A halmazállapotuk szerint megkülönböztetünk:

hirdetes
  • szilárd,
  • folyékony
  • iszapszerû
  • gáznemû

Ez a fajta csoportosítás elsõsorban a hulladékok manipulálása, a gyûjtés, a szállítás, a tárolás elõkészítése és megszervezése miatt fontos, hiszen a beltartalom szerint ugyancsak heterogén hulladékféleségek szerepelhetnek egymás mellett egy-egy csoportban.
Megfelelõ ipari háttér hiányában általában megoldatlan az újrahasznosítható hulladékok szétválasztása, elkülönített gyûjtése és újrafelhasználása, ami a keletkezõ hulladéktömeg elhelyezését is megnehezíti.
Magyarországon a termelésben keletkezõ mintegy 100 millió tonna hulladék felét hasznosítják újra, ami az összes anyagfelhasználásnak azonban csak 3%-a. A hulladékszegény technológiák bevezetése a fejlesztések, rekonstrukciók elmaradása miatt csak a kezdeteknél tart. A kormányzat ezért a hulladékok keletkezését csökkentõ, az újrahasznosítást ösztönzõ programot indít.
Az érdekeltség megteremtéséhez elengedhetetlen az anyag- és energiatakarékos, hulladékszegény technológiák és termékek, valamint a hulladékhasznosítás gazdasági preferálása. Fontos és sürgetõ feladat a jelentõs környezeti veszélyeztetést okozó illegális hulladéklerakók és a szennyezett területek felkutatása, feltárása, felszámolása.
Minõségük szerint lenne a legfontosabb osztályoznia hulladékokat, de a nagy összetételbeli eltérések miatt igen sok csoportot kellene kialakítani. Ha van is egy-egy jellemzõ közös mutató, a minõséget jelzõ paraméterek zömében nagy különbségek adódnak még az eredet szerint azonos hulladékok között is, amelyek miatt a csoportok további bontása válik szükségessé. A minõség ismerete különösen a kezelés, a feldolgozás, az ártalmatlanítás szempontjából döntõ fontosságú, ahol másodlagossá, vagy még érdektelenebbé válnak az eredet szerinti értékelések.
A legfontosabb és a leggyakrabban igényelt, kiválasztott fizikai, kémiai és biológiai paraméterek szerint szokták minõsíteni a hulladékokat.

hirdetes

A tervezés számára minden esetben szükséges adatokat nyerni, illetve szolgáltatni.

  • a morfológiai jellemzõk közül a darabosság (szemcseméret), a konzisztencia, a nedvességtartalom és a hamutartalom értékeirõl,
  • a kémiai jellemzõk közül pedig a szervesanyag-tartalom, a C/N arány, a pH, a nyomelemek és az N-, P-, K-tartalom értékeirõl.

Ezen túlmenõen vizsgálják még a vízáteresztõ képességet (az áteresztõ képességi együtthatót), a víz hatására bekövetkezõ térfogatváltozást, az éghetõséget, az öngyulladást, a tûz- és robbanásveszélyességet, a bûzösséget, a porszennyezõ hatást, a bomlékonyságot, a vízoldhatóságot, a vizes oldat kémhatásváltozását, valamint az anyag fertõzést terjesztõ és sugárzó voltát, illetve ezek mértékét.
Külön kell említést tenni a veszélyes hulladékokról, amelyeket a jelenleg érvényben lévõ 102/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet szabályoz és sorol veszélyességi osztályokba. A rendelet szerint a veszélyes hulladék fogalmába tartozik "az a hulladék, amely vagy annak bármely összetevõje, illetve átalakulás terméke az e rendeletben meghatározott veszélyességi jellemzõk valamelyikével rendelkezik és a veszélyes összetevõ olyan koncentrációban van jelen, hogy ezáltal az élõvilágra, az emberi életre és egészségre, a környezet bármely elemére veszélyt jelent, illetve nem megfelelõ tárolása és kezelése esetében károsító hatást fejt ki". A rendelet mellékletében lévõ jegyzék három (I. - III) veszélyességi osztályt különböztet meg, és azt az eredetük szerint felsorolt hulladékonként megjelöli.

Ebben a jegyzékben az egyes hulladékok a következõ fõ csoportokba sorolva szerepelnek:

  • növényi és állati eredetû hulladékok,
  • ásványi eredetû hulladékok,
  • kémiai átalakítás hulladékai, valamint
  • települési és intézményi hulladékok.

Forrás:

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes

Szótár

javítás

tevékenység egy nem megfelelõ terméken, hogy azt a szándék szerinti használatra... Tovább

stratégiai partnerkapcsolat

Olyan kölcsönösen előnyös, hosszabb távra szóló együttműködés, melynek során... Tovább

Tovább a lexikonra