Az ISO által, az energiagazdálkodás területén, mely a jövő generációinak legkomolyabb kihívása, kidolgozott ISO 50001-es szabvány megjelenése 2011.június 15-én igen komoly érdeklődésre adott okot, figyelembe véve azt a tényt, hogy a becslések szerint a világ energiafogyasztásának 60%-át befolyásolhatja pozitív irányban a szabvány alkalmazása.
Az ISO 50001 mind a magán, mind pedig a közszféra szervezetei számára olyan stratégiákat kínál, melyekkel javítható az energiahatékonyság, az energiaköltségek csökkentése érhető el és javítható a szervezetek teljesítménye energiagazdálkodási szempontból.
Az ISO főtitkára, Rob Steele megjegyezte: „Az energia minden szervezet számára kiemelt jelentőséggel bír, és komoly költségekkel is jár, bármilyen tevékenységű cégről legyen is szó. Az energiahasználat átgondolásával a beszerzési láncon keresztül, egészen a nyersanyagoktól az újrahasznosítás témaköréig bezárólag számos változtatási lehetőség adódik.”
Az egyes gazdálkodó szervezetek nem befolyásolhatják az energiaárakat, a kormánypolitikákat vagy a világgazdaságot, de javíthatják energiagazdálkodásukat a jelenben. Márpedig a szervezet javuló energiateljesítménye azonnali előnyöket biztosít, az energiaforrásaik, illetve energiafüggő javaik optimális kiaknázásával, illetve csökkentve mind az energiaköltségeket, mind pedig az energiafogyasztást. A szervezetek ugyancsak közreműködhetnek az energiaforrások kimerülésének kezelésében és az olyan globális hatások, mint például a globális felmelegedés problémájának enyhítésében.
A multinacionális szervezetek egy olyan egységes, harmonizált szabványhoz jutnak, amely egy logikus és konzisztens módszertant ad az eredmények nyomonkövetéséhez és a változtatások bevezetéséhez. A szabvány a következőket érinti:
• segíti a szervezeteket abban, hogy meglévő energiafogyasztó eszközeiket jobban kihasználhassák,
• átláthatóságot biztosít és lehetővé teszi a kommunikációt az energiagazdálkodás területén a szervezetek között,
• segíti az új, energiahatékonyabb technológiák bevezetésének felmérését, illetve bevezetésének priorizálását,
• elősegíti az energiagazdálkodási fejlesztéseket az üvegházhatású gázkibocsátásokkal kapcsolatos projektekben,
• támogatja az energiagazdálkodási legjobb gyakorlatok terjedését,
• lehetővé teszi az integrációt a szervezet más irányítási rendszereivel, úgy mint minőségirányítási rendszer (ISO 9001:2008), környezetirányítási rendszer (ISO 14001:2005), munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi irányítási rendszerek (MEBIR),
• az energiahatékonyságot támogató követelményrendszert kialakítását ösztönzi a beszerzési láncon belül
