Az ISO9001 a termék figyelemmel kísérése

során azt követeli meg, hogy vizsgáljuk, a termék jellemzõi teljesíti-e a követelményeket:

A szervezet dolgozza ki és írja elõ a termékeire vonatkozó mérési követelményeket (beleértve az átvételi kritériumokat). A terméken végzett méréseket úgy tervezzék és úgy hajtsák végre, hogy igazolja: az érdekelt felek követelményei teljesültek és felhasználást nyertek az elõállítási folyamatok fejlesztéséhez. A termék mérése során tehát nem csak a vevõk által támasztott követelmények teljesülését célszerû vizsgálni, hanem a lehetséges érdekelt felek követelményeit is, illetve hogy adatokat szolgáltasson a folyamatok fejlesztéséhez.

Amikor a mérési módszereket kiválasztják, – gondoskodva arról, hogy a termékek megfeleljenek a követelményeknek –  és amikor számba veszik a vevõ igényeit és elvárásait, a szervezet vegye figyelembe a következõket:

a) a termékjellemzõk típusait, amelyek alapján ki lehet választani a mérések típusait, a megfelelõ mérõeszközöket, a kívánt pontosságot és a szükséges készségeket;

b) a szükséges berendezést, szoftvert és eszközöket;

c) a megfelelõ mérési helyek kiválasztását az elõállítási folyamatok sorában;

d) minden egyes mérési helyen a mérendõ jellemzõket, az alkalmazandó dokumentumokat és az átvételi kritériumokat;

e) azokat a vevõ által meghatározott pontokat, amelyeknél a termék kiválasztott jellemzõinek a megfigyelését, vagy igazolását (verifikálását) végzik;

f) azokat az ellenõrzéseket és vizsgálatokat, amelyekre nézve a törvényhozó, vagy a szabályozó hatóságok megkövetelik, hogy ezeknél jelen legyenek, vagy ezeket maguk végezzék;

g) hol, mikor és hogyan kívánja a szervezet felkérni illetékes harmadik fél részvételét, vagy hol követeli ezt meg a vevõ vagy a jogszabályalkotó és a szabályozó hatóság a következõ feladatok elvégzésére:

• típusvizsgálat,
• folyamatközi ellenõrzés, vagy vizsgálat,
• termékigazolás (verifikálás),
• termékjóváhagyás (validálás), valamint
• termékminõsítés;
  

h) a munkatársak, az anyagok, a termékek, a folyamatok, és a minõségirányítási rendszer minõsítését;

i) a végellenõrzést annak megerõsítésére, hogy minden elõírt igazolási (verifikálási) és érvényesítési (validálási) tevékenységet elvégeztek és az eredményt elfogadták;

j) a termékre vonatkozó mérési eredmények feljegyzését.

A szervezet vizsgálja át a termékkel kapcsolatos méréshez alkalmazott módszereket és az igazolás (verifikálás) tervezett feljegyzéseit, hogy megfontolhassa a mûködés fejlesztésének lehetõségeit. Célszerû a termék figyelemmel kísérésének, mérésének folyamatát is vizsgálni, ha lehet fejleszteni, hogy a legpontosabb adatokat biztosítsa. A termékkel kapcsolatos olyan mérések feljegyzéseire, amelyeknél megfontolható a mûködés fejlesztése,  tipikus példák a következõk:

• ellenõrzési és vizsgálati jelentések,
• továbbengedési közlések,
• termékek átvételi formanyomtatványai, valamint
• az elõírt megfelelõségi tanúsítványok.

Az ISO 9004 szabvány

 még a 8.2 fejezethez sorolja az érdekelt felek megelégedettségét is. Erre az ISO 9001 szabvány nem határoz meg követelményeket:

ISO 9001 8.2.4. 

Az érdekelt felek megelégedettségének mérése és figyelemmel kísérése

A szervezeteknek nem pusztán a vevõ megelégedettségét kell szem elõtt tartania. Minden gazdasági társaságot azért hoznak létre, hogy a tulajdonosoknak jövedelmet, hasznot termeljen, vagy valamilyen közhasznú feladatot lássanak el. Tehát nem csak a vevõ az érdekelt fél, akinek az elégedettsége fontos, hanem például a tulajdonosok, társadalom.

A szervezet állapítsa meg, hogy milyen információra van szükség az érdekelt felek igényeinek kielégítéséhez (a vevõkéin kívül) a szervezet egyes folyamataival kapcsolatban, hogy kiegyensúlyozottan bocsáthassa rendelkezésre az erõforrásokat. Az ilyen információ tartalmazzon olyan méréseket, amelyek a saját munkatársakra, a tulajdonosokra és a befektetõkre, a (be)szállítókra és a partnerekre, valamint a társadalomra vonatkoznak.

Példák az ilyen mérésekre a következõk.

a) A szervezet munkatársai vonatkozásában a szervezet
– tekintse át saját munkatársainak véleményét arról, hogy milyen jól elégíti ki a szervezet az õ igényeiket és elvárásaikat, valamint
– értékelje az egyéni teljesítéseket és a kollektíva teljesítéseit, továbbá hozzájárulásukat a szervezet eredményeihez.

A munkatársak elégedettsége nagymértékben hozzájárul a megfelelõ mûködéshez, végsõ soron a vevõk igényinek megfelelõ termék elõállításához. Ha a munkatársak rosszul érzik magukat a munkahelyen, nem érik el céljaikat, nem fognak úgy dolgozni, ahogyan azt a vevõi igény kielégítése megkövetelné.

b) A tulajdonosok és a beruházók vonatkozásában a szervezet

• értékelje ki képességét a meghatározott célok elérésére,
• értékelje ki pénzügyi eredményességét,
• értékelje ki a külsõ tényezõk befolyását az eredményekre, valamint
• állapítsa meg, hogy milyen értékkel járultak hozzá az eredményhez a megtett intézkedések.
  

c) A (be)szállítók és a partnerek vonatkozásában a szervezet

• mérje fel a (be)szállítók és a partnerek véleményét arról, hogy meg vannak-e elégedve a szervezet beszerzési folyamataival,
• kísérje figyelemmel a (be)szállítók és a partnerek teljesítését és azt, hogy megfelelnek-e a szervezet beszerzési politikájának és adjon arról visszajelzést, valamint
• értékelje a beszerzett termékek minõségét, a (be)szállítók és a partnerek közremûködését és a kapcsolatból származó kölcsönös elõnyöket.
  

A szállítókkal való kölcsönös jó viszony kialakítása a szervezet érdeke is, hiszen akkor kevesebb gondjuk támad a szállítók teljesítményével kapcsolatban, hatékonyabb lehet a munkavégzés.

d) A társadalom vonatkozásában a szervezet

• határozzon meg a vállalati célokhoz kapcsolódó, jól használható adatokat és figyelje meg ezek alakulását, hogy kielégítõ kölcsönhatást érjen el a társadalommal, valamint
• idõszakonként értékelje tevékenységeinek eredményességét és hatékonyságát és azt, hogy mûködését hogyan ítélik meg a társadalom érintett részei.