notification icon
Ne maradj le semmiről! Iratkozz fel értesítéseinkre!
Máté Balázs online marketing asztali

Ki találta fel a linket?

Ki találta fel a linket?

hirdetes

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

 

Mindannyian tudjuk ki „találta fel” a Windowst vagy a World Wide Webet, sőt a legtöbben azt is tudják, kinek köszönhetjük az egeret vagy az USB-s kulcsokat. De mi a helyzet a linkekkel?

Az USB-s kulcsot Dov Moran találta ki, a spameket Gery Thuerk vezette be (bár ne tette volna…), az iPod-ot pedig Tony Fadell-nek köszönhetjük (részletesen itt).

Father Mouse megalkotta az egeret, Paul Flaherty pedig az internetes keresőket - de kinek a fejéből pattanhatott ki, az internet leghíresebb megoldása, az aláhúzott, klikkelhető, további dokumentumokra vonatkozó kulcsszó, azaz a link? Sajnos még a Wiki sem tartalmaz erről információt, így kénytelen voltunk egy kis nyomozásba kezdeni…

Az első írásos bejegyzés 1934-ből származik: Paul Otlet (előadóművész, ügyvéd, építész, békeaktivista és feltaláló – amolyan reneszánsz ember volt) tollából származik.

Otlet rajzán érthető okból még nem számítógépek szerepeltek, a találmány lényege azonban meglepően hasonlít a mai internethez. Otlet leírása szerint „hálózatba kötött gépek tárolnák a könyvek tartalmát – a könyvek között interlinkek és hivatkozások segítségével lehetne navigálni”. A találmány egy robusztus kartoték-rendszer lett volna, teljesen mechanikus alapokon, Otlet azonban megjegyzi, hogy „a jövőben esetleg elképzelhető lesz, hogy egy személy, kényelmesen az íróasztala mellől, egy elektronikus teleszkópon keresztül láthatja az összes tárolt adatot”. Az „elektronikus teleszkóp” kifejezés különösen találó.

A linkeket tehát, ha nagyon igazságosak akarunk lenni, Otlet találta fel még 1934-ben, igaz a technológia nem tette lehetővé, hogy bármilyen jellegű kísérletet vagy prototípust állítson elő, így az elképzelés csak koncepció maradt.

1945-ben Vannevar Bush megírta híres „As We May Think” című publikációját (eredeti verzió itt),  amelyben egy kitalált masináról, a „Memexről” is hosszasan elmélkedik. A Memex (memory extender) nem más, mint asszociációk segítségével összelinkelt (Bush már a link kifejezést használja) információk adatbázisa. A Memex ebben az írásban még mikrofilm-alapokon működik, és bár Bush nem említi, hogy Otlet „linkelési”találmánya hatással lett volna az ötletére, talán nem paranoia feltételezni, hogy onnan vette az alapötletet.

hirdetes

1965-ben Ted Nelson megalkotta a „hypertext” kifejezést, mégpedig az általa létrehozott,  Project Xanadu nevű ötlethez. Később ő maga is elismerte, hogy Bush írása és a Memex inspirálta az ötletet és a  hypertext elnevezést. A Xanadu egy interaktív olvasási élmény, szórakoztatási forma létrehozására irányult – …”olyasmi, mint egy elektronikus könyv, csak éppen az olvasó, a szövegben elhelyezett „linkek” alapján tudja irányítani az élményt, […] azaz saját olvasási útvonalát” – fogalmaz Nelson. A Xanadu végül soha nem készült el, bár egészen 1998-ig foglalkoztak vele, és még ma is van honlapja.

1966-ban a Stanford egyetemen, Doug Engelbart (ugyanaz az Engelbart, aki feltalálta az egeret) NLS „oN-Line System” nevű prototípusában először használta a gyakorlatban is a „hypertext”-et. Az első verzióban csak egy dokumentumon belül lehetett „ugrálni”, később azonban már több dokumentum is össze volt fűzve linkek segítségével. Érdekesség, hogy az NLS-t futtató konfigurációhoz már tartozott rendes egér is (valószínűleg az első pár darab egyike), monitor, szövegszerkesztő szoftver, sőt még egy egyszerű prezentációs alkalmazás is. Az NLS-t és a linkeket 1968-ban, San Franciscóban mutatta be Engelbart – lássuk a videót.
hirdetes

Az NLS-nek természetesen semmi gyakorlati haszna nem volt (még). A linkelt dokumentumok előállításához iszonyú sok programozói munkára és tudásra volt szükség, a szükséges hardver csak prototípus formájában létezett, ráadásul egy 5 bites bináris kódot kellett megtanulni az adatbevitelhez, ami lássuk be, nem egy mindennapi dolog. Az NLS projekt abba is maradt, a fejlesztők Engelbarttal együtt elhagyták a Stanfordot (a legtöbben a Xeroxhoz mentek), Doug pedig inkább foglalkozott az egérrel. De a link már megszületett, működés közben is látható volt, innen tehát már nem volt visszaút.

1989-ben Sir Timothy Berners Lee a World Wide Web atyja, a CERN akkori kutatója meglátta a lehetőséget a Nelson, illetve Engelbart-féle hypertextben. Pontosan ilyesmire volt szüksége! Ahogy ő fogalmazott „csak fogtam a hypertext ötletet, összekötöttem az adatátviteli kontroll szabvánnyal (transmission control- protocol) és a domain-név ötletemmel, és tadam! Készen is van a web.”

Ki találta tehát fel a linkeket? Paul Otlet zseniális víziója vagy Nelson klasszikus írása juttatott el minket idáig? Netán Engelbart az egér mellett mintegy „mellesleg” feltalálta a linkeket is? Esetleg Sir Timothynak köszönhetjük? Nos, maradjunk abban, hogy hálásan köszönjük mindegyiküknek, nélkülük az olvasó most nem olvashatta volna el ezt az írást.

Forrás: Techline.hu

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes
hirdetes

Hasznos volt számodra ez a cikk?

Mondd el mennyire!

Szavazatok száma: 140

Átlagos értékelés: 4.9

Szótár

eltérés

egy követelmény (3.1.2.) nem teljesülése Tovább

az audit következtetése

az auditnak az auditcsoport által az audit céljainak és az audit valamennyi... Tovább

Tovább a lexikonra