IRATKOZZ FEL
CSATORNÁNKRA
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szombaton jelentette be, hogy újra bevezetik a kiskereskedelmi különadót, ami legutóbb 2010 és 2012 között volt érvényben, ugyanis részben ebből szeretnék a koronavírus elleni harcot finanszírozni. Egyes számítások szerint ez azonban nem egyforma mértékben fogja érinteni a kiskereskedelmi üzletláncokat.
Nem egyformán sújtja a különadó a cégeket
A különadónak külön sávjai vannak, egyes kereskedelmi üzletláncok besorolása pedig az éves nettó árbevétel alapján történik. A sávok következőképpen alakulnak:
500 millió forint alatt: nincs és bevallást sem kell ehhez kitölteniük
500 millió – 30 milliárd forint: 0,1 %
30 – 100 milliárd forint: 0,4 %
100 milliárd forint fölött: 2,5 %
Tehát a nagyobb árbevétellel rendelkezőknek nagyobb arányban kell befizetniük, de a probléma nem ezzel van. Ha kicsit utánanézünk a dolgoknak, akkor láthatjuk, hogy ez az adó csak a külföldi tulajdonú multinacionális vállalatokat sújtja. Ugyanis a 3 magyar üzletlánc, a Coop, CBA, valamint a Real franchise-rendszerben működik, azaz az egyes boltok jogilag egymástól elkülönült társaságnak számítanak, gyakorlatilag, mintha sarki kisboltok lennének.
Várhatóan ennyi befizetési kötelezettségei lesznek az egységeknek
Tehát a fent felsorolt 3 gazdasági szereplőnek semmilyen befizetési kötelezettsége nem fog keletkezni a kereskedelmi különadó miatt, szemben a külföldi tulajdonú vállalatokkel. Számítások alapján a Tesco fog a legtöbbet fizetni, akinek 600 milliárd fölött van az éves forgalma, de a Sparnak és a Lidlnek is 500 milliárd felett van, valamint az Auchan, és a Penny forgalma is meghaladja a 100 milliárdot. Ráadásul az online vásárlások is beleesnek a számításokba. Az eMag és az Extreme Digital sem ússza meg, feltehetőleg a 0,4%-os adó alá fognak kerülni számításaik alapján.
Mennyire jogszerű ez?
Felmerül a kérdés, hogy teljesen jogszerű-e ilyen adót bevezetni, ami nem egyformán sújtja a különböző gazdasági szereplőket, felmerülhet a kérdés, hogy ez nem akadályozza-e a szabad verseny gyakorlatát. Mikor legutóbb ez az adó hatályos volt a Tesco, valamint a Vodafone beperelte a magyar államot. Ennek a pernek éppen a múlt hónapban lett meg az ítélete: az Európai Bizottság kimondta, hogy nem történt hátrányos megkülönböztetés. Pedig ebben az időszakban az adó mintegy 95%-át külföldi tulajdonú vállaltok fizették be.
Meddig kell ezt az adót fizetni?
A kiskereskedelmi különadót a veszélyhelyzet fennállásának teljes idején kell fizetniük a gazdasági szereplőknek, a rendelet május 1-jén lép hatályba. A rendelet alapján, minden olyan hónapban meg kell fizetni ezt az adót, amelyben csak egy napra is fentáll a veszélyhelyzet, tehát ha nem a hónap végével ér véget, a csonka hónapra is meg kell fizetni a különadót. A számítás alapját a legutolsó lezárt évi mérleg árbevételi adatai jelentik majd.
