IRATKOZZ FEL
CSATORNÁNKRA
A K and H Bank felmérése szerint a negyedéves kkv bizalmi index negatív tartományban maradt 2005. második negyedévében, a 2004-ben plusz 2 ponton záró mutató mínusz 14 pontra csökkent a mínusz 100 és plusz 100 közötti skálán.
A K and H kkv bizalmi indexének romlása a felmérésben résztvevõ kis- és középvállalkozások vezetõi szerint gazdaságpolitikai okokra, emellett a vállalkozások által tapasztalt jelentõs közterhekre és a romló likviditási helyzetükre vezethetõ vissza.
A kkv-szektor nehéz évet prognosztizál magának és ennek megfelelõen árbevétel növekedési várakozásai is csak egyszámjegyûek (6-7 százalékra várják a bõvülést a következõ egy év távlatában). Ennek ellenére töretlen az innovációs kedv a körükben.
A kkv-k többsége új termékek bevezetésében, új piacok megszerzésében és az EU-források bevonásában látja a kitörési pontot. A K and H kkv bizalmi index 2005. második negyedévében mínusz 14 pontot ért el. Eszerint a kis- és középvállalkozások az elõzõ negyedévnél borúlátóbbak, mivel akkor a kkv index mínusz 6 pont volt. Az országos eredmények szerint ágazatonként a mezõgazdasági vállalkozások jövõképe a leginkább borúlátó ( mínusz 19 ponttal). Az agrárvállalkozások most ismerték fel, hogy a kelet-európai országokból egyre erõsödõ konkurenciával kell számolniuk.
A szolgáltatási index (mínusz 11 ponttal) és az ipari index (9 ponttal) romlása a gazdaságpolitikai helyzetre és a romló likviditási pozícióra vezethetõ vissza. A legkisebb cégek várakozásai a leginkább negatívak, a legfeljebb 100 millió forint éves nettó árbevételû csoportban az index értéke mínusz 23 pont volt. A K and H Bank a GfK közvélemény-kutató intézettel közösen végzi a K and H kkv bizalmi index-kutatást. A kutatás során több mint hétszáz, éves szinten 700 millió forint nettó árbevétel alatti kis- és középvállalkozást kérdeztek meg a versenyhelyzetrõl, eredményeikrõl, azok elérését nehezítõ tényezõkrõl.
A monetáris politika megítélése az elõzõ negyedévekhez viszonyítva tovább romlott, az indexe mínusz 14 pont volt.
A kkv szektor várakozásai az elmúlt négy adatfelvétel mindegyike során forintgyengülést mutattak. A kis és közepes cégek a jövõjükkel kapcsolatban az eddigi kutatások során nem találták kiemelten fontos tényezõnek a monetáris politika hatásait. A jegybanki alapkamat folyamatos csökkenése a monetáris politikát kiszámíthatóbbá tette a piac szereplõi számára, és ez megnyugvást keltett a kkv-k körében is. Az EU-s lehetõségek megítélése összességében ugyan romlott az elõzõ negyedévhez képest, de a többi vizsgált területhez viszonyítva mégis optimistább képet mutat. Az idei második negyedév a kisvállalkozások szempontjából pozitívan értelmezhetõ, most már õk is jobban figyelnek az uniós források nyújtotta lehetõségekre.A leginkább ellátott mezõgazdasági szektor cégei kiemelkedõen optimisták, 84 százalékuk tartja reálisnak EU-támogatás elnyerését.
A szolgáltatói ágazat 56 százaléka, a kereskedelmi ágazat 52 százaléka számít sikeres pályázati lehetõségekre. A vállalatok méretét tekintve csak a mikrovállalkozások optimistábbak, amire a magyarázat az lehet, hogy az eddigi nagy ráfordítás és kemény feltételrendszer miatt kimaradó kisebb cégek kezdik ledolgozni a hátrányukat nagyobb társaikkal szemben.
Forrás:
