Egyre több multinacionális nagyvállalat ébred rá, hogy a klímatudatosság nemcsak remek reklám, hanem többletbevételt is hoz. A multik "klímavállalásai" ugyanakkor cselekvésre buzdítják a kormányokat és a gazdasági szférát is.
Tavaly nyáron nyolc magyarországi nagyvállalat tett "klímavállalást", vagyis felajánlást szén-dioxid-kibocsátásának visszaszorítására a klímaváltozás hatásainak mérséklése érdekében a társadalmi felelősségvállalás napján.
A Pannon GSM Távközlési Zrt. kezdeményezésére tett ígéretet az Ericsson, a HP, a Nokia, a Richter, a Tesco, az Oracle és a Magyar Posta. A vállalások nem az alaptevékenységet, hanem a mindenkinél hasonló, ezért összevethető irodai tevékenységeket érintik, amelyeket kis- és középvállalatok vagy akár háztartások is alkalmazni tudnak - emelte ki Majorosi Emese, a Pannon sajtó- és információs igazgatója.
A vállalások lényeges eleme például, hogy a munkatársak kikapcsolják az éppen nem használt számítógépeket, internetes videotelefon-konferencia eszközökkel váltják ki a nemzetközi utazásokat, távmunkára ösztönzik a dolgozókat, begyűjtik a veszélyes hulladékot és megszervezik a szelektív hulladékgyűjtést.
Klímavédő program
Persze nem csak a hazai nagyvállalatok tesznek ilyen erőfeszítéseket. A WWF nemzetközi természetvédelmi szervezet kezdeményezésére indult Climate Savers (Klímavédő) programhoz 15 multinacionális vállalat csatlakozott.
A "klímavédő" vállalatok egyetértenek abban, hogy a világ üvegházhatású gáz-kibocsátását 2050-ig legalább 50 százalékkal kell csökkenteni, ezért nyilatkozatban vállalták a klímaváltozás elleni önkéntes és innovatív fellépésüket.
A HP például évi 27 millió kWh energiamegtakarítást ért el globális szinten, és vállalta, hogy 2010-re 15 százalékkal csökkenti energiafogyasztását és 6 millió tonnával pedig CO2-kibocsátását a 2005-ös szinthez képest.
A Tesco 2005-ben indított programot a természet és a környezet védelmében: bevezették a lebomló műanyagtáskát, reklámkiadványaikat újrahasznosított papíron jelentetik meg, környezetvédelmi és energiatakarékossági szempontok figyelembevételével alakítják ki az új áruházakat, az áruházi hulladékot pedig újrahasznosítják. A jövőben globális szinten is szem előtt kívánják tartani a környezet védelmét, ennek jegyében 2020-ig 50 százalékkal csökkentik a károsanyag-kibocsátását a 2000. évi szinthez képest - áll a FigyelőNetnek átadott tájékoztatóban.
Lebomló szatyrok
Magyarországon 2008 februárjában vezette be a Tesco a száz százalékban lebomló anyagból készülő bevásárlószatyrot. A biológiailag lebomló táskák gyártásakor egy úgynevezett TDPA (Totally Degradable Plastic Additive - Teljesen Lebomló Műanyag Adalék) adalékot adnak az alapanyaghoz, amelynek következtében a táska a természetben fellelhető mikroorganizmusok segítségével teljes mértékben elbomlik.
Ezen túl harmadik éve forgalmazzák a visszaváltható, úgynevezett "örökzöld" bevásárlótáskát: ha a szatyor tönkremegy vagy elhasználódik, az áruházakban díjmentesen kicserélik. A táska tartós, újrahasznosított és újrahasznosítható, nagy sűrűségű polietilénből készül.
A Nokia lapunkhoz eljuttatott információi szerint a környezettudatosság esetükben anyagi haszonnal is járt. A cég egyik legújabb mobiltelefonjának borítása több mint 50 százalékban újrahasznosítható alapanyagokból áll, a készülék csomagolása 60 százalékban újrafeldolgozott anyagból készült. A cég legújabb telefontöltőin arra figyelmezteti a vásárlót, hogy a használaton kívüli töltőket húzzák ki a konnektorból. Az ilyen üresjárat ugyanis globális szinten annyi energiát pazarol, amely százezer átlagos méretű európai otthon energiaszükségletét fedezné.
Kisebb anyagigényű csomagolás
A vállalat két éve vezette be a korábbiaknál 54 százalékkal kisebb anyagigényű csomagolást, amelynek következtében éves szinten ötezerrel kevesebb kamionra volt szükség a termékek kiszállításához. Az üzemanyag-fogyasztás és az ezzel összefüggő szén-dioxid-kibocsátás csökkenésével a Nokia 100 millió eurót takarított meg.
A tavalyi évben a Nestlé Csoport 16 százalékkal csökkentette globális CO2-kibocsátását, és 28 százalékkal szorította vissza összes vízkivételét a tíz évvel ezelőtti szinthez képest. Magyarországon 100 millió forintért végeztek klímavédelmi fejlesztéseket.
Szerencsen és Diósgyőrben az esővíz gyűjtésével, a klímarendszer vizének újrafelhasználásával és a csatornarendszer korszerűsítésével elérték, hogy a két gyár a tonnánkénti termeléshez 20 százalékkal kevesebb vizet használt fel 2007-ben, mint két évvel korábban. A Büki gyár vízfogyasztása az elmúlt két évben mintegy 15 százalékkal csökkent, a kékkúti üzem pedig minden évben további öt százalékkal csökkenti vízfelhasználását.
Szelektív hulladék gyűjtés
A Nestlé magyarországi gyáraiban szelektíven gyűjtik a hulladékot, és évről évre csökkentik a termékekhez felhasznált csomagolóanyagok mennyiségét. A büki gyárban az energiafelhasználás a tonnánkénti termeléshez viszonyítva 7, Kékkúton 5, a szerencsi és diósgyőri gyárakban pedig két év alatt 34 százalékkal csökkent.
Azok a vállalatok, amelyek jelentős klímavédelmi vállalásokat tesznek és hajtanak végre, nem csak azért érdemelnek elismerést, mert csökkentik a saját kibocsátásukat, hanem azért is, mert ezzel cselekvésre buzdítják a kormányokat, a szélesebb üzleti szférát, a vevőiket és a fogyasztókat.
A cégek ezzel megerősítik, hogy a gazdasági növekedés és az üvegházhatású gázok csökkentése történhet egyidejűleg is. Az erőforrások hatékonyabb felhasználása a termelés során és az alacsonyabb energiaigényű termékek az üzleti gyakorlat részévé válhatnak. A WWF Magyarország is több hazai vállalattal dolgozik együtt, hiszen még jelentős kiaknázatlan lehetőségek vannak számukra energiahatékonyság és megújuló energiák használata terén.
