Kormány 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelete a támogatások felhasználásának rendjéről

ÚJ ELJÁRÁSRENDRŐL SZÓLÓ KORMÁNYRENDELET
A Kormány 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelete a 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről.
4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet
Hatályos: 2011.02.09 - 2011.07.01
4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet
a 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről
A Kormány az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (2) bekezdés m) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 15. alcím és a 29. alcím tekintetében az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 24. alcím és a 29. alcím tekintetében az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (2) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 42. alcím tekintetében az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (2) bekezdés l) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 7. § (1) és (3) bekezdése, valamint a 36–41. alcím tekintetében az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (2) bekezdés s) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 125. § (1) bekezdése és a 126. § (1) bekezdés 1–4. pontja tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés o) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 125. § (4) bekezdése tekintetében az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény 14. § (5) bekezdés b)–e) és i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, és
a 124. §, a 125. § (3), (5) és (6) bekezdése, valamint a 126. § (1) bekezdés 5–7. pontja tekintetében az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,
az Alkotmány 35. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a 2007–2013 programozási időszakban – az Európai Területi Együttműködés programjaiból származó támogatások kivételével – az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból (a továbbiakban együtt: alapok) származó – visszterhes vagy támogatási célú – kötelezettségek vállalására, teljesítésére, a teljesítés ellenőrzésére, a felhasználásában, a lebonyolításban és az ellenőrzésben részt vevő természetes személyekre, jogi személyekre, és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, a támogatást igénylőkre, a címzettekre és a kedvezményezettekre.
(2) Az e rendelet hatálya alá tartozó források felhasználásának tekintetében az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Ámr.) csak akkor kell alkalmazni, ha e rendelet eltérő szabályokat nem állapít meg.
2. Értelmező rendelkezések
2. § (1) E rendelet alkalmazásában
1. akcióterv: az operatív program vagy egyes prioritástengelyek végrehajtására vonatkozó, két vagy több évre szóló részletes programozási és végrehajtási dokumentum, amely tartalmazza az operatív program, illetve a prioritástengely megvalósításának bemutatását, ütemezését és indikatív forrásfelosztását a teljes programozási időszakra, továbbá a támogatási konstrukciók bemutatását legalább 2 évre,
2. átutalás igénylési dokumentáció: az igazoló hatóság által kiállított átutalási kérelem, költségnyilatkozat és költségigazoló nyilatkozat, amely alapján az Európai Bizottság átutalja az európai uniós támogatást,
3. címzett: közvetett támogatásból, illetve támogatási alapból támogatásban részesülő személy vagy szervezet,
4. egységes működési kézikönyv: normatív utasításban kiadott belső szabályozási dokumentum, amely az egyes intézményi szereplők eljárási cselekményeire vonatkozó szabályokat tartalmazza,
5. ellenőrzési nyomvonal: az Európai Unió által meghatározott, a Nemzeti Stratégia Referencia Keret operatív programok támogatásai felhasználásának rendszervizsgálati eszköze, a támogatástervezési, pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési folyamatainak leírása szövegesen vagy táblázatba foglalva, vagy folyamatábrával szemléltetve, amely tartalmazza különösen a felelősségi és információs szinteket és kapcsolatokat, továbbá irányítási és ellenőrzési folyamatokat, lehetővé téve azok nyomon követését és utólagos ellenőrzését,
6. finanszírozási keret: a Gazdaságfejlesztési Operatív Program 4. pénzügyi eszközök prioritásra és a Közép-Magyarországi Operatív Program 1.3. intézkedésre vonatkozó kötelezettségvállalások mindenkori támogatási keretösszegei, amelyeket a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (a továbbiakban: NFÜ) a finanszírozási szerződés szerint az 1083/2006/EK tanácsi rendelet 44. cikk b) pont (ii) alpontjában meghatározott holdingalapra, illetve annak kezelésével összefüggésben felmerülő feladatok ellátására kijelölt pénzügyi vállalkozás (a továbbiakban: forráskezelő szervezet) rendelkezésére bocsát,
7. folyamatos elbírálás: olyan eljárás, amely során a támogatásra vonatkozó döntés előkészítése és meghozatala a beérkezés sorrendjében a rendelkezésre álló forrás kimerüléséig történik,
8. forrásgazda: az alapok előirányzatai esetében a tervezési, előirányzat-módosítási, felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási, ellenőrzési kötelezettségek viselője és jogok gyakorlója,
9. hitelesítési jelentés: a költségigazoló nyilatkozat alátámasztása érdekében az igazoló hatóság által meghatározott formátumban és ütemezéssel az igazoló hatóság részére benyújtandó jelentés,
10. indikátor: megvalósulást, teljesülést mérő fizikailag vagy pénzügyileg számszerűsített mutató,
11. kedvezményezett: a támogatásban részesített támogatást igénylő,
12. kiemelt projekt: a Kormány által jóváhagyott országos vagy regionális jelentőségű fejlesztési projekt, amelyet az akcióterv nevesítve tartalmaz,
13. kifizetési igénylés: a kifizetési kérelem, és a pénzügyi és szakmai előrehaladást igazoló, a támogatási szerződésben meghatározott dokumentumok összessége,
14. kistérségi program: a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet szerinti, komplex programmal segítendő, leghátrányosabb helyzetű kistérségek esetében a kistérség által kidolgozott és az NFÜ által jóváhagyott többéves tervdokumentum, amely tartalmazza az előzetes projektjavaslatokat is,
15. komplex program: több ágazatot érintő és több operatív program keretében megvalósítandó, egymással szoros kapcsolatban álló projektek együttese,
16. konzorcium: több kedvezményezett támogatásával megvalósuló projektek esetében a részes felek (tagok) polgári jogi szerződésben szabályozott munkamegosztásán alapuló együttműködése a projekt közös megvalósítása, valamint ennek érdekében közös gazdasági érdekeik előmozdítása és erre irányuló tevékenységük összehangolása céljából,
17. közreműködő szervezet: az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2006. július 11-i 1083/2006/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1083/2006/EK tanácsi rendelet) 2. cikk 6. pontja szerint bármely közjogi vagy magánjogi intézmény, amely egy irányító vagy az igazoló hatóság illetékessége alatt jár el, vagy ilyen hatóság nevében hajt végre feladatokat a műveleteket végrehajtó kedvezményezettek tekintetében,
18. közvetítő: olyan szervezet vagy személy, amely a közvetítői szerződések alapján a kedvezményezettek javára a velük megkötött hitel-, kölcsön-, kezességi vagy tőkebefektetésre irányuló szerződések feltételeibe beépített, visszatérítendő támogatást közvetít,
19. lehívási értesítés: a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló olyan bizonylat, amellyel a forráskezelő szervezet kezdeményezi az NFÜ-nél a finanszírozási keret terhére történő kifizetést a programszámlára, és amely az igazoló hatóság számára az Európai Bizottsággal történő elszámolás alapját képezi,
20. pénzügyi eszköz: hitel, tőke vagy garancia eszköz,
21. programszámla: erre a számlára kerülnek átutalásra a lebonyolítási számláról a Pénzügyi eszközök programot érintő támogatások,
22. projekt: az 1083/2006/EK tanácsi rendelet 2. cikk 3. pontjában meghatározott művelet,
23. regionális program: regionális operatív program, illetve az ágazati és regionális prioritásokat egyaránt tartalmazó Közép-Magyarország operatív program regionális prioritása, vagy támogatási konstrukciója,
24. szabálytalanság: az 1083/2006/EK tanácsi rendelet 2. cikk 7. pontjában foglaltak, továbbá a nemzeti jogszabályok előírásainak, és a támogatási szerződésben a felek által vállalt kötelezettségeknek a megsértése, amelyek eredményeképpen a Magyar Köztársaság pénzügyi érdekei sérülnek, illetve sérülhetnek,
25. szabálytalanság-felelős: az NFÜ, illetve a közreműködő szervezet (a továbbiakban együtt: lebonyolításban érintett szervezet) alkalmazásában álló, a szabálytalansági eljárással kapcsolatos feladatok ellátására kijelölt személy,
26. támogatási konstrukció: azonos céllal, támogatható tevékenységekkel, támogatási formával és indikátorokkal jellemezhető egy vagy több pályázat, illetve kiemelt projekt,
27. támogatási szerződés: a kedvezményezett és az NFÜ között létrejött polgári jogi szerződés,
28. támogatói okirat: a lebonyolításban érintett szervezet által kiadott dokumentum, amely a pályázat elfogadásával keletkeztet a támogatás nyújtásának és felhasználásának részletes szabályairól szólóan polgári jogi jogviszonyt,
29. technikai segítségnyújtás projektjei: azon projektek, amelyek célja a II. Nemzeti Fejlesztési Terv hatékony, eredményes, szabályszerű, átlátható megvalósításának biztosítása és a végrehajtásáért felelős intézményrendszer magas színvonalú működése,
30. termék: a közvetítő által a potenciális igénybevevőknek kínált pénzügyi eszköz, amelynek feltételeiről a közvetítő és az igénybevevő a közöttük létrejött hitel-, kölcsön-, kezességi vagy tőkebefektetésre irányuló szerződésben állapodik meg,
31. tényfeltáró látogatás: a költségigazoló nyilatkozat alátámasztása érdekében az igazoló hatóság által a támogatások lebonyolításában érintett szervezeteknél végzett, az eljárások megfelelőségének vizsgálatára irányuló helyszíni ellenőrzés,
32. tényfeltáró vizsgálat: a költségigazoló nyilatkozat alátámasztása érdekében az igazoló hatóság által a támogatások lebonyolításában érintett szervezeteknél végzett számlák és egyéb, kifizetési kérelmet alátámasztó dokumentumok ellenőrzése,
33. utófinanszírozás: a kedvezményezett vagy a támogatási szerződésben megnevezett, a projekt végrehajtásában részt vevő által kifizetett számlák vagy egyéb, az egységes működési kézikönyvben meghatározott, az elszámolást alátámasztó dokumentumok támogatási összegének utólagos megtérítése közvetlenül a kedvezményezett, vagy az engedményes pénzforgalmi számlájára.
(2) Az (1) bekezdésben nem értelmezett fogalmakat
a) az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló, és egyes nemzetközi megállapodások alapján finanszírozott programok monitoring rendszerének kialakításáról és működéséről szóló 102/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet,
b) az 1083/2006/EK tanácsi rendelet,
c) a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 800/2008/EK bizottsági rendelet) és
d) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1083/2006/EK tanácsi rendelet, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló 1080/2006/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok meghatározásáról szóló 2006. december 8-i 1828/2006/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1828/2006/EK bizottsági rendelet)
rendelkezései szerint kell értelmezni.
(3) Ha támogatási konstrukció esetében közreműködő szervezet nem kerül kijelölésre, és e rendelet közreműködő szervezetet említ, azon az NFÜ-t kell érteni.
II. FEJEZET
FEJLESZTÉSPOLITIKAI INTÉZMÉNYRENDSZER
3. A Kormány feladatai
3. § A Kormány
a) dönt a fejlesztéspolitikai tevékenység irányítási, finanszírozási, intézményi és szabályozási rendszerének kialakításáról,
b) dönt az operatív programok tartalmára és azok módosítására vonatkozóan az Európai Bizottság számára benyújtandó javaslatokról,
c) elfogadja az 1083/2006/EK tanácsi rendelet 39. cikke szerinti nagyprojektekre vonatkozóan az Európai Bizottság számára benyújtandó javaslatokat,
d) dönt az akciótervek tartalmáról és azok módosításáról,
e) dönt a kiemelt projektek nevesítéséről,
f) dönt az ötmilliárd forintot meghaladó támogatási igényű projektjavaslatokról.
4. § (1) A 3. § b)–f) pontja szerinti esetben a Kormány egyedi ügyben hozott nyilvános határozattal dönt.
(2) A 3. § e) és f) pontja alapján kiadott határozat legalább a projekt megnevezését, a kapcsolódó operatív program megjelölését, a támogatást igénylő nevét, a támogatás összegét és a projekt rövid bemutatását, – feltételhez kötött támogatás esetén – a támogathatóság feltételeit tartalmazza.
4. A fejlesztéspolitikáért felelős miniszter feladatai
5. § A fejlesztéspolitikáért felelős miniszter
a) összehangolja a központi államigazgatási szervek országos szintű fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységét, módszereket és követelményeket dolgoz ki a támogatáspolitikai intézkedésekhez,
b) folyamatosan figyelemmel kíséri a fejlesztési folyamatokat, összehangolja a nemzeti és az európai uniós támogatási források felhasználását, nyomon követi a fejlesztéspolitikai programok végrehajtására javasolt intézkedések hatásait és azokról a Kormányt tájékoztatja,
c) javaslatot tesz a fejlesztéspolitikai tevékenység irányítási, finanszírozási, intézményi és szabályozási rendszerének kialakítására, fejlesztésére, gyakorolja a közreműködő szervezetek feletti felügyeleti, irányítási és – a Magyar Állam kizárólagos tulajdonában lévő, közreműködő szervezetként kijelölt gazdálkodó szervezet feletti – tulajdonosi jogokat,
d) előkészíti a fejlesztéspolitikát szolgáló központi állami források felhasználására vonatkozó szabályozást,
e) irányítja az NFÜ-t, és elbírálja a döntései ellen benyújtott jogorvoslati kérelmeket,
f) gondoskodik az állami támogatások versenyszempontú ellenőrzésének koordinálásáról, különös tekintettel az európai uniós jogi aktusok állami támogatási rendelkezéseinek való megfelelés biztosítására, valamint az Európai Bizottsággal való együttműködésre,
g) előterjesztést nyújt be a Kormány részére az operatív programok előrehaladásáról, a monitoring bizottságok által előterjesztett akciótervekről, és a 3. §-ban meghatározott további feladatokkal kapcsolatban.
5. A miniszterek feladatai
6. § (1) Az operatív program vagy prioritástengely, kivételes esetben a prioritástengely egy része által lefedett szakmai területért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a feladatkörébe tartozó operatív program és akcióterv tekintetében különösen
a) javaslatot tesz az operatív program tartalmára, és kezdeményezi annak módosítását,
b) javaslatot tesz az akcióterv tartalmára, és kezdeményezi annak módosítását,
c) javaslatot tesz a kiemelt projektek azonosítására, véleményezi a más szervezetek által javasolt kiemelt projektekre vonatkozó javaslatot, kiadja a kiemelt projektek befogadási kritériumaként meghatározott támogató nyilatkozatot,
d) részt vesz a pályázati kiírások kidolgozásában,
e) tagot javasol a döntés-előkészítő bizottságokba,
f) szakmai szempontból nyomon követi a feladatkörébe tartozó pályázati és kiemelt programokat.
(2) Ha egy operatív programért több miniszter felelős, az (1) bekezdés szerinti javaslattételre a prioritástengelyért felelős miniszter jogosult.
(3) A technikai segítségnyújtás projektjei esetében az (1) bekezdés szerinti feladatokat a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter látja el.
6. Az államháztartásért felelős miniszter feladatai
7. § (1) Az államháztartásért felelős miniszter feladata az alapokból származó támogatások ellenőrzésének szabályozása, harmonizációja, koordinációja, valamint az ellenőrzési hatósági és az igazoló hatósági feladatok ellátásának biztosítása.
(2) Az államháztartásért felelős miniszter az alapokból származó támogatások ellenőrzésének szabályozása, harmonizációja, koordinációja során, amelyet a központi harmonizációs egységen keresztül lát el, gondoskodik
a) az alapokból származó támogatások ellenőrzésére és a belső kontrollokra vonatkozó nemzeti jogszabályok és módszertanok előkészítéséről, kidolgozásáról és folyamatos továbbfejlesztéséről,
b) az ellenőrzési vonatkozású közösségi jogszabályok és módszertani útmutatók kialakításában, továbbfejlesztésében, a magyar álláspont képviseletében való részvételről,
c) az ellenőrzéseknek a megfelelő nemzetközi ellenőrzési standardok és harmonizált módszertan szerint történő lefolytatásáról,
d) az 1083/2006/EK tanácsi rendelet 71. cikk (2) bekezdésének megfelelően az irányítási és ellenőrzési rendszerek felállításáról szóló – az ellenőrzési hatóság által elkészített – értékelés (akkreditáció) kritériumrendszerének véleményezéséről,
e) a nemzeti ellenőrzési stratégiában foglalt ellenőrzések és az alapokból származó támogatások lebonyolításában, ellenőrzésében érintett szervezetek által az alapokból származó támogatások tekintetében végzett egyéb ellenőrzések áttekintéséről, harmonizálásáról, ezek révén az ellenőrzési erőforrások átfedésektől mentes, hatékony és eredményes felhasználásának biztosításáról,
f) az 1083/2006/EK tanácsi rendelet 73. cikke szerinti egyeztetéseken való részvételről,
g) az Európai Bizottság által végzett ellenőrzésekre adandó tagállami válaszok kialakításában, a szükséges tárgyalások lefolytatásában való részvételről,
h) minőségértékelés keretében a folyamatba épített ellenőrzéseket, továbbá a rendszer- és mintavételes ellenőrzéseket végző szervezetek tekintetében a jogszabályok, a módszertani útmutatók, a nemzetközi ellenőrzési standardok alkalmazásának és végrehajtásának figyelemmel kíséréséről, vizsgálatáról,
i) az európai uniós támogatások ellenőrzésének helyzetére vonatkozó beszámoló készítéséről a Kormány számára.
(3) Az ellenőrzési hatóság az Európai Bizottság és az államháztartásért felelős miniszter iránymutatásai, valamint a nemzetközileg elfogadott standardok alapján
a) az 1083/2006/EK tanácsi rendelet 71. cikk (2) bekezdésének megfelelően kidolgozza az irányítási és ellenőrzési rendszerek értékelése kritériumrendszerét, lefolytatja az értékelést, elkészíti az értékelésről szóló jelentést és véleményt,
b) elkészíti a nemzeti ellenőrzési stratégiát,
c) elvégzi a rendszerellenőrzéseket,
d) elvégzi a műveletek mintavételes ellenőrzését,
e) ellenőrzést végez az Európai Bizottság felkérése esetén,
f) nyomon követi az ellenőrzési jelentések megállapításait, javaslatai hasznosulását, az intézkedési tervek végrehajtását,
g) teljesíti az Európai Bizottság felé az éves beszámolási kötelezettségeket,
h) elkészíti a részleges zárónyilatkozatot és az azt megalapozó jelentést,
i) elkészíti a zárónyilatkozatot és az azt megalapozó jelentést,
j) részt vesz az 1083/2006/EK tanácsi rendelet 73. cikke szerinti egyeztetéseken,
k) részt vesz az Európai Bizottság által végzett ellenőrzésekre adandó tagállami válaszok kialakításában, a szükséges tárgyalások lefolytatásában.
(4) Az igazoló hatóság
a) az alapokból származó támogatások folyósítása érdekében összeállítja az operatív programra vonatkozó átutalás igénylési dokumentációt, igazolja a költségnyilatkozatok számszaki pontosságának és megbízhatóságának, valamint a költségek alátámasztottságának ellenőrzésére irányuló eljárások európai uniós és nemzeti jogszabályoknak való megfelelőségét, és benyújtja az igazolt átutalás igénylési dokumentációt az Európai Bizottság részére,
b) a költségek megfelelőségének ellenőrzése érdekében tényfeltáró vizsgálatot és tényfeltáró látogatást végez a pénzügyi lebonyolításban részt vevő szervezeteknél,
c) az NFÜ által közölt kifizetési ütemezések alapján összeállítja és benyújtja a tárgyévre és a következő évre vonatkozó kifizetési előrejelzéseket az Európai Bizottság részére,
d) fogadja az alapokból származó támogatásokat az Európai Bizottságtól,
e) vezeti az igazoló hatóság pénzügyi nyilvántartásait, ennek keretében nyilvántartja az alapokból származó támogatás részben vagy egészben történő törlése következtében visszafizetendő, valamint visszavont összegeket,
f) végrehajtja az adminisztratív hibák, valamint az operatív program megvalósítása során bekövetkezett szabálytalanságok következtében szükségessé váló pénzügyi korrekciókat, és elszámol az alapokból származó visszafizetett támogatásokról az Európai Bizottsággal.
7. A regionális fejlesztési tanácsok feladatai
8. § A regionális fejlesztési tanács (a továbbiakban: RFT) a szakmai felelősségébe tartozó regionális operatív program és akcióterv szakmai kidolgozásában való részvétel során
a) javaslatot tesz az operatív programok és az akciótervek tartalmára és azok módosítására,
b) javaslatot tesz kiemelt projektek azonosítására, kiadja a kiemelt projektek befogadási kritériumaként meghatározott támogató nyilatkozatot,
c) részt vesz a pályázati kiírások kidolgozásában,
d) tagot javasol a döntés-előkészítő bizottságokba.
8. A monitoring bizottságok feladatai
9. § (1) Az operatív programok végrehajtását monitoring bizottságok követik nyomon.
(2) A monitoring bizottság elnökét a miniszterelnök nevezi ki.
(3) A monitoring bizottságba tagot delegál
a) a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter,
b) prioritástengelyenként a feladatkörében érintett miniszter,
c) az államháztartásért felelős miniszter,
d) az NFÜ,
e) regionális program esetében az érintett RFT, és
f) a társadalmi, a gazdasági, a civil és a szakmai szervezetek.
(4) A monitoring bizottság munkájában tanácskozási joggal részt vehet
a) az Európai Bizottság és – ha az adott operatív program finanszírozásához hozzájárul – az Európai Beruházási Bank, valamint az Európai Beruházási Alap képviselője,
b) az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap és az Európai Halászati Alap felhasználásáért felelős szervezet képviselője,
c) az igazoló hatóság, az ellenőrzési hatóság és a központi harmonizációs egység képviselője,
d) a közreműködő szervezet és a forráskezelő szervezet.
(5) A monitoring bizottság ellátja az 1083/2006/EK tanácsi rendelet 65. cikkében meghatározott feladatokat, és megtárgyalja az akciótervet.
(6) Az 1083/2006/EK tanácsi rendelet 65. cikk a) pontja szerinti projektkiválasztási szempontok meghatározásakor biztosítani kell, hogy olyan projektek kerüljenek kiválasztásra, amelyek
a) megvalósulása hozzájárul az operatív program társadalmi-gazdasági céljaihoz,
b) egyértelmű, mérhető és elérhető célokkal rendelkeznek,
c) költséghatékonyak,
d) pénzügyileg, műszakilag és szervezetileg fenntarthatók,
e) hozzájárulnak a környezeti fenntarthatóság és az esélyegyenlőség érvényesítéséhez, és
f) megvalósulásának feltételei biztosítottak.
(7) A monitoring bizottság működésének részletes szabályait ügyrendjében állapítja meg.
9. A döntés-előkészítő bizottságok feladatai
10. § (1) Az NFÜ a projektjavaslatok elbírálására döntés-előkészítő bizottságot hoz létre. A döntés-előkészítő bizottság elnöke felügyeli az eljárás átláthatóságát és pártatlanságát, az eljárási szabályok betartását.
(2) A döntés-előkészítő bizottság tagjait az NFÜ kéri fel. A döntés-előkészítő bizottságba tagot jelölhet
a) a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter,
b) – prioritástengelyenként – a feladatkörében érintett miniszter,
c) az NFÜ, és
d) – regionális program esetében – az érintett RFT.
(3) A döntés-előkészítő bizottságba megfigyelőt jelölhet
a) a közreműködő szervezet, és
b) – prioritástengelyenként – a feladatkörében érintett miniszter.
(4) A döntés-előkészítő bizottság elnöke és tagjai legkésőbb a döntés-előkészítő bizottság első ülésén benyújtják az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvény szerint megtett vagyonnyilatkozatuk leadásáról szóló igazolást a döntés-előkészítő bizottság titkára részére.
(5) A döntés-előkészítő bizottság munkájában az elnök és a tagok szavazati joggal, a megfigyelők és a titkár szavazati jog nélkül vesznek részt. A döntés-előkészítő bizottság működésének részletes szabályait ügyrendjében állapítja meg.
(6) A döntés-előkészítő bizottság titkársági feladatait a közreműködő szervezet látja el.
10. A végrehajtási intézményrendszer működésével kapcsolatos szabályok
11. § (1) A lebonyolításban érintett szervezet az eljárása során köteles megtartani és megtartatni a jogszabályok rendelkezéseit. Hatáskörét a jogszabályokban meghatározott célok megvalósítása érdekében, jogkörét a jogalkotó által meghatározott szempontok figyelembevételével és az adott ügy egyedi sajátosságaira tekintettel gyakorolja.
(2) A lebonyolításban érintett szervezet a hatáskörének gyakorlásával nem élhet vissza, hatásköre gyakorlása során a szakszerűség, az egyszerűség, a szabályszerűség, a támogatást igénylővel és a kedvezményezettel való együttműködés követelményeinek megfelelően köteles eljárni.
(3) A lebonyolításban érintett szervezet által lefolytatott eljárásokban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani.
(4) A támogatást igénylőt, a kedvezményezettet és az eljárás más résztvevőjét megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog.
(5) A lebonyolításban érintett szervezet a támogatást igénylő, a kedvezményezett és az eljárás más résztvevője számára biztosítja, hogy jogaikról és kötelezettségeikről tudomást szerezzenek, valamint előmozdítja az őket megillető jogok gyakorlását.
(6) A lebonyolításban érintett szervezet által lefolytatott eljárásokban a támogatást igénylő, a kedvezményezett és az eljárás más szereplője köteles jóhiszeműen eljárni, magatartásuk nem irányulhat a döntéshozó megtévesztésére vagy a döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan késleltetésére.
(7) E rendelet szerinti eljárásokban méltányosságnak helye nincs.
12. § (1) Az igazoló hatóság és a lebonyolításban érintett szervezet köteles
a) olyan pénzügyi irányítási, monitoring és kontroll rendszert kialakítani és működtetni, amely biztosítja, hogy a szervezetek tevékenysége szabályszerű és megfelelően szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes legyen, az információk, beszámolók, jelentések és nyilatkozatok pontosak, megalapozottak és dokumentáltak legyenek és a megfelelő időben rendelkezésre álljanak,
b) olyan irányítási, monitoring és kontroll rendszert kialakítani, amely biztosítja a támogatási szerződés teljesítésének és az igényelt kiadások hitelességének ellenőrzését, valamint biztosítja az alkalmazandó európai uniós és nemzeti jogszabályok betartását,
c) a pályáztatás, a szerződéskötés és a hitelesítés folyamataiban és ezen folyamatok adatainak az egységes monitoring információs rendszerbe (a továbbiakban: EMIR) történő bevitele során biztosítani a négy szem elvének érvényesülését,
d) gondoskodni az ellenőrzési nyomvonal, a szabálytalanságkezelési és a kockázatkezelési, követeléskezelési eljárásrend kialakításáról, továbbá a közbeszerzési eljárások ellenőrzése belső eljárásrendjének szabályozásáról, valamint az esetleges változások haladéktalan átvezetéséről,
e) az e rendeletben foglalt feladataik ellátására kizárólagosan az EMIR rendszert használni, az e rendeletben foglalt feladataik ellátásánál bármely adat vagy tény megismerését követően 3 napon belül rögzíteni azt az EMIR rendszerben.
(2) A lebonyolításban érintett szervezet a közreműködő szervezeti tevékenység bevételei és kiadásai tekintetében operatív programonként elkülönülő nyilvántartás vezetését köteles biztosítani.
13. § (1) A lebonyolításban érintett szervezet vezetője a 2. melléklet szerint nyilatkozik az általa működtetett irányítási és ellenőrzési rendszerek megfelelő és megbízható működéséről.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott szervezetnél év közben változás történik a szervezet vezetője személyében, vagy ha a szervezet átalakul vagy megszűnik, a távozó vezető, illetve az átalakuló vagy a megszűnő szervezet vezetője köteles a nyilatkozatot az addig eltelt időszak vonatkozásában kitölteni, és az új vezetőnek, illetve a jogutód szerv vezetőjének átadni, aki köteles azt a saját nyilatkozatához mellékelni.
(3) A közreműködő szervezet vezetője a tárgyévre vonatkozó nyilatkozatot a következő év február 28-áig megküldi az NFÜ vezetőjének. Az NFÜ vezetője a közreműködő szervezet vezetőjének nyilatkozatát és a saját működésére vonatkozó nyilatkozatot, a tárgyévet követő év május 31-éig megküldi az államháztartásért felelős miniszter részére.
14. § (1) A támogatásra vonatkozó döntés előkészítésében és meghozatalában nem vehet részt az a személy vagy szervezet, aki az adott támogatási konstrukcióra projektjavaslatot nyújtott be, a projektjavaslat elkészítésében részt vett, a projekt megvalósítója, ha a projektjéről még nem született döntés, valamint az, aki
a) a szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,
b) a szervezet vezető tisztségviselője, vagy felügyelő bizottságának tagja,
c) a szervezet tagja, vagy aki abban közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkezik,
d) az értékelésre, a minőség-ellenőrzésre vagy a bírálatra benyújtott dokumentumok előkészítésében vagy kidolgozásában bármilyen formában részt vett,
e) a)–d) pont szerinti személynek a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója,
f) tekintetében az NFÜ elnökéhez érkezett bejelentés alapján vagy hivatalból az NFÜ elnöke megállapítja, hogy a pártatlan és objektív közreműködése nem biztosítható.
(2) A támogatásra vonatkozó döntés előkészítésében és meghozatalában döntés-előkészítő bizottsági tagként nem vehet részt politikai párt vezető tisztségviselője vagy alkalmazottja, helyi önkormányzati képviselő, vagy országgyűlési képviselő.
(3) A támogatásra vonatkozó döntés előkészítésében és meghozatalában részt vevő személy vagy szervezet képviseletére jogosult személy a döntés-előkészítési vagy döntéshozatali eljárás megkezdésekor teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozatot tesz arról, hogy az (1) bekezdés szerinti összeférhetetlenség vele szemben nem áll fenn, a támogatásra vonatkozó döntés előkészítése és meghozatala során tudomására jutott állam-, szolgálati-, üzleti- vagy fizetési titkot megőrzi. A nyilatkozatot az NFÜ-nek át kell adni.
(4) Ha a támogatásra vonatkozó döntés előkészítése és meghozatala során olyan tény merül fel, amely alapján az (1) bekezdés szerinti összeférhetetlenség fennáll, az összeférhetetlenséggel érintett személy vagy szervezet ezt az NFÜ-nek haladéktalanul írásban bejelenti. Az összeférhetetlenséggel érintett személy vagy szervezet azon dokumentum tekintetében, amellyel kapcsolatban az összeférhetetlenség felmerült, a továbbiakban nem járhat el.
(5) Ha az összeférhetetlenséget az összeférhetetlenséggel érintett személy vagy szervezet nem jelenti be, a döntés-előkészítő bizottság bármely tagja jogosult az összeférhetetlenség megállapítását az NFÜ-nél kezdeményezni. Ha az NFÜ az összeférhetetlenséget megállapítja, az összeférhetetlenséggel érintett személy vagy szervezet azon dokumentum tekintetében, amellyel kapcsolatban az összeférhetetlenség felmerült, a továbbiakban nem járhat el, és az erre a dokumentumra vonatkozó addigi eljárását érvénytelennek kell tekinteni.
(6) A projektek folyamatba épített dokumentum alapú ellenőrzését, helyszíni ellenőrzését és a kifizetés engedélyezését nem végezheti olyan személy, akivel szemben az (1) bekezdés szerinti kizáró ok fennáll.
(7) Az (1)–(6) bekezdést nem kell alkalmazni az NFÜ vagy a miniszter által vezetett minisztérium által benyújtott és megvalósított projektek esetében.
(8) A kutatás-fejlesztési és innovációs projektek támogatására irányuló támogatási konstrukciók esetében az (1) bekezdés a) pontja alól az NFÜ elnöke felmentést adhat.
(9) A támogatásra vonatkozó döntés előkészítésében és meghozatalában részt vevő személy vagy szervezet a feladat ellátására vonatkozó jogviszonyban alkalmazandó felelősségi szabályok szerint felelősséggel tartozik a pártatlan, semleges és szakmai követelményeknek megfelelő feladatellátásáért.
11. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség feladatai
15. § (1) Az NFÜ feladata az operatív programok tervezésének, programozásának és megvalósításának koordinációja, így különösen
a) az operatív programok tervezésének koordinációja, az operatív program szakmai előrehaladásának nyomon követése és felügyelete, különös tekintettel az indikátorok teljesülésére,
b) javaslattétel az operatív program módosítására, beleértve a pénzügyi tábla prioritástengelyek közti módosítását, a Kormány által jóváhagyott operatív programok, valamint azok módosításának benyújtása az Európai Bizottsághoz,
c) az akciótervek és módosításuk elkészítése,
d) forrás biztosítása az operatív programok fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámláin, illetve a lebonyolítási számlákon, a jogosulatlan vagy szabálytalan felhasználásból eredő összegek visszautalása az igazoló hatóság vonatkozó pénzforgalmi számláira,
e) a komplex programok tervezése és értékelése, megvalósításának koordinációja, nyomon követése,
f) a programok megvalósításának folyamatos nyomon követése, az operatív programokat érintő kérdésekben kapcsolattartás az Európai Bizottsággal, és a Magyar Köztársaság érdekeinek képviselete,
g) az operatív programok irányítási és ellenőrzési rendszere leírásainak kidolgozása, folyamatos aktualizálása és megküldése az Európai Bizottság és az ellenőrzési hatóság részére, a programok megvalósulásával kapcsolatos értékelő munka koordinációja,
h) a támogatások felhasználásával kapcsolatos belső eljárásrendek kialakításához egységes működési kézikönyv kidolgozása, szabálytalanságkezelési rendszer kialakítása és működtetése,
i) a monitoring bizottság működtetése, ügyrendjének kidolgozása, titkársági feladatainak ellátása,
j) a pályázati kiírások és támogatási szerződés minták, valamint az ezen mintáktól eltérő egyedi támogatási szerződések elkészítése,
k) a projektkiválasztást előkészítő döntés-előkészítő bizottságok felállítása, ügyrendjének kidolgozása,
l) elszámolás az igazoló hatóság felé,
m) az EMIR folyamatos továbbfejlesztése és működtetése, a jogszabályokban meghatározottak szerint.
n) a programok megvalósítására vonatkozó egységes kommunikációs stratégia kidolgozása és módosítása, az 1083/2006/EK tanácsi rendelet 69. cikke szerinti tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos kötelezettségek teljesítése,
o) egységes, minden operatív programot lefedő pályázati ügyfélszolgálat kialakítása és működtetése,
p) javaslattétel a fejlesztéspolitikáért felelős miniszternek a közreműködő szervezet kiválasztására,
q) szerződés megkötése a közreműködő szervezettel, teljesítményalapú finanszírozás biztosítása a közreműködő szervezet szolgáltatásaiért, a finanszírozás éves felülvizsgálata és indokolt esetben korrekciója,
r) pályázati kiírások elkészítése és megjelentetése.
(2) Az (1) bekezdés q) pontjában meghatározott feladat elvégzéséhez az irányítási jogokat gyakorló miniszter jóváhagyása szükséges.
16. § (1) Az NFÜ kockázatelemzés alapján legalább évente elvégzi a közreműködő szervezetre átruházott feladatok végrehajtásának ellenőrzését. Az ellenőrzés eredményét tartalmazó dokumentumot az NFÜ 7 napon belül megküldi a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter, az igazoló hatóság, az ellenőrző hatóság és az államháztartásért felelős miniszter részére.
(2) A Magyar Államkincstár (a továbbiakban: kincstár) az NFÜ által meghatározott közreműködő szervezet vonatkozásában a közreműködő szervezetre átruházott feladatok ellátásának elsőszintű ellenőrzését a (3)–(5) bekezdés szerint látja el.
(3) A kincstár utólagosan ellenőrzi az NFÜ által kijelölt kedvezményezett benyújtott pályázatának és elszámolásainak közreműködő szervezet által történő feldolgozását, ennek keretében azt, hogy
a) a közreműködő szervezet a vonatkozó jogszabályokban, az egységes működési kézikönyvben és a módszertani útmutatókban meghatározott ellenőrzési tevékenységet elvégezte-e, és
b) a megfelelő szintű jóváhagyások megtörténtek-e és azok dokumentálására sor került-e.
(4) A kincstár utólagosan, mintavételezés alapján ellenőrzi a tranzakciók közreműködő szervezet által az EMIR-ben történő rögzítésének szabályosságát és teljeskörűségét.
(5) Az NFÜ felkérésére a kincstár a közreműködő szervezet által készített kifizetési előrejelzéseket az EMIR-ben szereplő adatok és az NFÜ által rendelkezésre bocsátott útmutató alapján ellenőrizheti.
(6) A kincstár az NFÜ által meghatározott közreműködő szervezettel közösen, illetve az NFÜ által meghatározott projekteknél önállóan is elsőszintű helyszíni ellenőrzéseket végez. A kincstár által végzett elsőszintű helyszíni ellenőrzések a hitelesítés részét képezik, az ezekkel kapcsolatos információkat be kell építeni az igazoló hatóság részére benyújtandó hitelesítési jelentésbe.
(7) Az NFÜ a (2)–(6) bekezdésben meghatározott feladatok elvégzésére a kincstárral az NFÜ és a közreműködő szervezetek közötti megállapodások tartalmára is tekintettel lévő együttműködési megállapodást köt.
(8) Az NFÜ összehangolja a közreműködő szervezetre átruházott feladatok végrehajtásával kapcsolatos ellenőrzéseit.
12. A közreműködő szervezet feladatai
17. § (1) A közreműködő szervezet feladatai különösen a következők:
a) részvétel az operatív program és az akcióterv kidolgozásában és módosításában,
b) éves munkaterv készítése és megküldése az NFÜ-nek,
c) támogatói okiratok kibocsátása, támogatási szerződések megkötése és módosítása, biztosítéki szerződések megkötése és módosítása,
d) a projektek megvalósítása előrehaladásának nyomon követése, a támogatás kifizetésének engedélyezése, folyamatba épített ellenőrzések (dokumentumalapú ellenőrzések és kockázatelemezésre alapozott helyszíni ellenőrzések) végzése, a projektek zárásával kapcsolatos feladatok ellátása, közreműködés a szabálytalanságkezelési rendszer működtetésében,
e) ellenőrzési nyomvonal készítése és folyamatos aktualizálása,
f) az adatok folyamatos rögzítése az EMIR-ben, az adatbázis naprakészségének, hitelességének és megbízhatóságának biztosítása,
g) beszámolók készítése és megküldése a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter és az NFÜ, illetve a szakmailag illetékes miniszter részére az akcióterv és az éves munkaterv megvalósításában történt előrehaladásról, az egyes konstrukciók előrehaladásáról és a szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatokról,
h) támogatást igénylők és kedvezményezettek szakszerű tájékoztatása,
i) részvétel a 21. § (1) bekezdése szerinti felhívás és az útmutató, valamint a támogatási szerződésminta kidolgozásában és módosításában.
(2) A közreműködő szervezet feladatainak ellátásához alvállalkozót kizárólag átmeneti jelleggel vagy speciális szakterületen, és – az NFÜ által meghatározott érték felett – az NFÜ előzetes egyetértésével vonhat be. A közreműködő szervezet felelős az alvállalkozók teljesítéséért.
13. A forráskezelő szervezet feladatai
18. § (1) A forráskezelő szervezet feladata a kis- és középvállalkozások finanszírozását célzó pénzügyi programok kidolgozása és lebonyolítása, így különösen
a) a közvetítők kiválasztására irányuló – 21. § (1) bekezdése szerinti – felhívások elkészítése, és az NFÜ jóváhagyását követően annak közzététele,
b) a közvetítők kiválasztása az NFÜ jóváhagyásával, és velük a pénzügyi eszközök kihelyezésére vonatkozó szerződések megkötése,
c) a rendelkezésére álló források felhasználásának ellenőrzése, nyilvántartása és az erről szóló beszámoló elkészítése az NFÜ részére.
(2) A forráskezelő szervezet feladataira és finanszírozására vonatkozóan az NFÜ a forráskezelő szervezettel – egy, vagy több operatív programra vonatkozóan – finanszírozási szerződést köt. A finanszírozási szerződés tartalmazza legalább az 1828/2006/EK bizottsági rendelet 44. cikkében foglaltakat.
(3) Az EMIR használatát kivéve a forráskezelő szervezetre – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – nem alkalmazandók a közreműködő szervezetre vonatkozó rendelkezések.
(4) A forráskezelő szervezet az operatív program keretében megvalósuló programok végrehajtása érdekében a finanszírozási keretből forrást hív le és helyez ki.
(5) A pénzügyi eszközök vonatkozásában kezességen a garanciát és a viszontgaranciát is érteni kell.
14. Az alapkezelő szervezet feladatai
19. § (1) Az alapkezelő szervezet feladata a kis- és középvállalkozások finanszírozását célzó pénzügyi programok lebonyolítása, így különösen
a) az irányító hatóság által nevesített programokban a pénzügyi eszközök kihelyezése,
b) a rendelkezésére álló források felhasználásának ellenőrzése, nyilvántartása és az erről szóló beszámoló elkészítése az NFÜ részére.
(2) Az alapkezelő feladataira és finanszírozására vonatkozóan az NFÜ az alapkezelő szervezettel – egy, illetve több programra vonatkozóan – programfinanszírozási- és végrehajtási szerződést köt. A szerződés tartalmazza legalább az 1828/2006/EK bizottsági rendelet – az alapkezelőre más tekintetben nem hatályos – 44. cikkében foglaltakat.
(3) Az alapkezelő működésére az 1828/2006/EK bizottsági rendelet 45. cikkét kell alkalmazni.
III. FEJEZET
TERVEZÉSI ÉS TÁMOGATÁS-VÉGREHAJTÁSI FOLYAMAT
15. Tervezés, programozás
20. § (1) Az alapok támogatásait a forrásgazdának a feladatkörében érintett miniszterrel egyeztetve kell megterveznie.
(2) Az alapok támogatásaival megvalósuló programokra tervezett európai uniós forrást és a kapcsolódó nemzeti társfinanszírozást ugyanazon az előirányzaton kell megjeleníteni.
(3) Az előirányzatok tervezésénél figyelembe kell venni
a) a költségvetési tervezés ütemezésével összhangban a programidőszak kötelezettségvállalási keret-előirányzataira vonatkozó adatait és – az elmúlt év tényleges kifizetéseinek, a várható teljesítés, és az operatív program lezárulásáig várható kifizetési ütemére vonatkozó – kifizetési előrejelzését,
b) az Európai Bizottság által elfogadott operatív programokat,
c) az Európai Bizottságnak a nagyprojektek elfogadásáról hozott határozatait,
d) a végső egyenleg megelőlegezéséből fakadó kiadásokat,
e) az európai uniós forrásokat, továbbá más bevételként és kiadásként feltüntetett forrásokat külön soron megjelenítve, ha a nemzeti társfinanszírozást bevételként és kiadásként tervezett pénzösszeg is fedezi.
(4) Az alapok támogatásával megvalósuló program nemzeti társfinanszírozási kötelezettségeit kiemelten kell kezelni, amely nem jelenthet az érintett fejezet számára a költségvetési tervezés során meghatározott kereteken túli pótlólagos finanszírozási igényt.
(5) Az Európai Bizottsággal való elszámolásokból adódó árfolyam-különbözet elszámolására szolgáló fedezet európai uniós céltartalékként való költségvetési tervezése a forrásgazda feladata a mindenkori tervezési tájékoztató és a költségvetési törvény előírásaival összhangban.
(6) A végső egyenleg átutalásából származó forrást a központi költségvetés fő bevételei fejezetben, bevételként kell megtervezni és elszámolni.
16. A pályázati felhívás és a pályázat tartalmi követelményei
21. § (1) Az NFÜ kiemelt projekt esetén kiemelt projekt felhívásban, pályázat esetén pályázati felhívásban (a továbbiakban együtt: felhívás) tájékoztatja az akciótervben meghatározott lehetséges támogatást igénylőket a támogatás igénylésének feltételeiről. A közreműködő szervezet az NFÜ koordinációja és felügyelete mellett, a feladatkörében érintett miniszter véleményének kikérésével elkészíti és megküldi az NFÜ-nek a felhívást és a támogatási szerződés tervezetét. A felhívást az NFÜ internetes honlapján teszi közzé.
(2) A felhívás tartalmazza legalább
a) a támogatási konstrukció akcióterv szerinti bemutatását,
b) az 1. melléklet szerinti adatmező alapján elkészített projektadatlapot,
c) a projektjavaslat elkészítéséhez összeállított útmutatót és
d) a támogatási szerződés tervezetét.
(3) Az útmutató tartalmazza legalább
a) a projektadatlaphoz csatolandó mellékletek listáját,
b) az elszámolható költségek ismertetését,
c) a projektjavaslat benyújtásának módját, helyét és határidejét,
d) a projekt kiválasztásának és megvalósításának eljárásrendjét, különösen a közreműködő szervezetnek a projektjavaslat benyújtását követő tevékenységeit és ezek határidőit, a hiánypótlás szabályait, a kiválasztás szempontrendszerét, a kifogás benyújtásának lehetőségét, a támogatás folyósításának formáját, a kifizetési kérelmek benyújtásának gyakoriságát, valamint a biztosítékokra vonatkozó szabályokat és
e) a további részletes információk elérhetőségét.
(4) Az egymilliárd forintot meghaladó támogatással megvalósítandó fejlesztés esetén a projektadatlaphoz csatolni kell a megvalósíthatósági tanulmányt. Az egymilliárd forintot el nem érő támogatással megvalósítandó fejlesztéseknél a megvalósíthatósági tanulmány csatolásának szükségességéről a felhívás rendelkezik.
(5) Kizárólag a támogatást igénylő megfelelősége és alkalmassága, és a projektjavaslat megfelelősége megítéléséhez az adott támogatási konstrukció esetében szükséges mellékletek csatolása követelhető meg.
(6) Az NFÜ az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben kidolgozza az elszámolható költségek nemzeti szabályait az 1083/2006/EK rendelet 56. cikk (4) bekezdésének megfelelően.
(7) A közreműködő szervezet a projektjavaslatok benyújtásának határidejét megelőző tizedik napig biztosítja, hogy a támogatást igénylők kérdéseket tehessenek fel, és azokra ésszerű határidőn, de legkésőbb a kérdés közreműködő szervezethez való érkezését követő 7 napon belül tájékoztatást kapjanak.
(8) Ha az operatív program, az akcióterv vagy jogszabály módosítása miatt, vagy egyéb okból szükségessé válik a felhívás módosítása, az NFÜ haladéktalanul módosítja a felhívást a honlapján, ahol erről – a módosítások kiemelésével – közleményt is megjelentet, biztosítva a hiánypótlás keretében való korrekciót.
(9) A támogatást igénylő, ha a projektjavaslatot a módosítás előtti feltételekkel nyújtotta be, a felhívás módosítása miatt nem kerülhet kedvezőtlenebb helyzetbe azzal szemben, aki a projektjavaslatot a módosított feltételeknek megfelelően nyújtotta be. Ha a felhívás módosítása miatt a módosítás előtti feltételekkel benyújtott pályázatok nem értékelhetőek, hiánypótlást kell elrendelni.
(10) Folyamatos elbírálás esetében, ha a támogatásra rendelkezésre álló kötelezettségvállalási keret kimerül, vagy annak kimerülése előre jelezhető, az NFÜ a benyújtási határidő előtt a benyújtás lehetőségét felfüggesztheti vagy a pályázatot lezárhatja, és az erről szóló tájékoztatást az NFÜ honlapján közzéteszi. A benyújtási lehetőség felfüggesztése az erről szóló tájékoztató NFÜ honlapján való megjelenését követő harmadik naptól lehetséges.
(11) Ha a felfüggesztés dátuma előtt beérkezett projektjavaslatokról hozott döntést követően a támogatásra rendelkezésre álló keret nem merült ki, a felfüggesztést meg lehet szüntetni, és új benyújtási határidőt lehet meghatározni.
(12) A közvetítők kiválasztására irányuló felhívások tervezetét a forráskezelő szervezet készíti el, majd az NFÜ jóváhagyását követően – az NFÜ nevében, vagy kezességvállalás esetén a saját nevében – a felhívást közzéteszi. A közvetítők kiválasztására programonként olyan nyilvános pályázatot kell kiírni, amely biztosítja a pályázat átláthatóságát, a verseny tisztaságát és az ajánlattevők esélyegyenlőségét.
17. A támogatási kérelem
22. § (1) A támogatási kérelemnek – a felhívásban közölt formában elkészítve – tartalmaznia kell
a) a támogatást igénylő azonosító adatait, így különösen cégnevét (nevét), székhelyét (címét),
b) a támogatást igénylő – külföldi támogatást igénylő esetén a magyarországi – adóazonosító számát,
c) szükség szerint a támogatást igénylő képviselőjének és kapcsolattartójának nevét,
d) a támogatást igénylő elérhetőségét,
e) a költségvetésből nyújtott támogatásból megvalósítani tervezett tevékenységek, feladatok, beszerzések részletes ismertetését, azok tervezett szakmai hatásait, összefüggéseit a felhívásban megjelölt céllal, valamint az ezekhez kapcsolódó költségtervet, szükség szerint költség-haszon elemzést, és megvalósíthatósági tanulmányt,
f) a támogatott tevékenységhez igényelt költségvetésből nyújtott támogatás általános forgalmi adót is tartalmazó összegét és a levonható, visszaigényelhető általános forgalmi adó összegét,
g) a megvalósítás és a finanszírozás tervezett időbeni ütemezését,
h) a rendelkezésre álló saját és egyéb forrás összegét,
i) nagyprojekt esetén az 1828/2006/EK bizottsági rendelet XXI. vagy XXII. számú melléklete szerinti támogatási kérelmet,
j) a felhívásban meghatározott egyéb adatokat.
(2) A támogatást igénylő az (1) bekezdésben meghatározott adatokat tartalmazó elektronikus projektadatlap és mellékletei közreműködő szervezethez történő benyújtásával igényli a támogatást. A támogatást igénylő a támogatás igénylésével egyidejűleg hozzájárulását adja ahhoz, hogy a támogatás nyújtója a támogatás elnyerése esetén a kedvezményezett nevét, a projekt tárgyát, a döntés időpontját az év és a hónap megjelölésével nyilvánosságra hozza, valamint a támogatást igénylő által rendelkezésre bocsátott adatokat a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével nyilvántartsa és kezelje.
(3) A projektadatlapot és mellékleteit a támogatást igénylő a felhívásban meghatározott elektronikus alkalmazással készíti el, és a felhívásban meghatározott módon, elektronikus formában nyújtja be. A felhívás előírhatja, hogy a projektadatlapot a támogatást igénylő papír alapon is köteles benyújtani. A kétféle módon benyújtott projektadatlapban mutatkozó eltérés esetén a papír alapú és aláírt projektadatlap tekintendő hitelesnek azzal, hogy a papír alapú és az elektronikus projektadatlap egyezőségéről a támogatást igénylő köteles gondoskodni.
(4) A közreműködő szervezet megvizsgálja, hogy a projektjavaslat megfelel-e a felhívásban meghatározott és az alábbi befogadási kritériumoknak:
a) a pályázat a benyújtási határidőn belül került benyújtásra,
b) az igényelt támogatás összege nem haladja meg a maximálisan igényelhető támogatási összeget, és eléri a minimálisan igényelhető támogatást, és az igényelt támogatási arány nem haladja meg a kiírásban megjelölt maximális támogatási intenzitást,
c) a támogatást igénylő a pályázati felhívásban meghatározott lehetséges pályázói körbe tartozik.
(5) Kiemelt projektek esetében – a felhívás szerint – az érintett RFT vagy az NFÜ, illetve a miniszter írásos támogatása befogadási kritérium.
(6) Ha a projektjavaslat a (4) és (5) bekezdésben meghatározott feltételeknek nem felel meg, a közreműködő szervezet a támogatást igénylő egyidejű tájékoztatása mellett, az indokok megjelölésével, a projektjavaslat beérkezésétől számított 15 napon belül hiánypótlási felhívás nélkül elutasítja a projektjavaslatot. A tájékoztatásban ki kell térni a kifogás benyújtásának lehetőségére és módjára is.
(7) A támogatói okirat kiadásához vagy a támogatási szerződés megkötéséhez az NFÜ által meghatározott dokumentumok ismételt benyújtása nem szükséges, ha azok korábban már benyújtásra kerültek, és azok tartalma a befogadást követően nem módosult.
23. § (1) Ha a felhívás nem zárja ki, projektjavaslatot a projekt megvalósítására létrehozott konzorcium is benyújthat.
(2) A konzorcium létrehozására irányuló, a felhívás részeként közzétett megállapodás-tervezetben foglalt rendelkezéseket is tartalmazó konzorciumi együttműködési megállapodással a projektjavaslat benyújtására jogosult támogatást igénylők arra vállalnak kötelezettséget, hogy a projektet a projektadatlapban meghatározott módon közösen megvalósítják.
(3) A konzorcium tagja csak olyan szervezet lehet, amely a felhívásban meghatározott követelményeknek megfelel és támogatásban részesülhet.
(4) A konzorciumot a lebonyolításban érintett szervezettel szemben a konzorciumi tagok által a konzorciumi szerződésben kijelölt tag képviselheti.
(5) A konzorcium valamely tagja által – a konzorcium nevében – kötött szerződésért a tagok felelőssége egyetemleges.
18. A támogatási kérelem elbírálása
24. § (1) Ha a támogatást igénylő által benyújtott támogatási kérelem nem felel meg a felhívásban meghatározott követelményeknek, és a felhívás lehetőséget nyújt a hiánypótlásra, megfelelő, de legalább 5 napos határidő kitűzésével – az összes hiány, vagy hiba egyidejű megjelölése mellett – fel kell szólítani a támogatást igénylőt támogatási kérelmének kijavítására. Hiánypótlásra egyszer lehet felhívni a támogatást igénylőt.
(2) Ha a támogatást igénylő a hiánypótlást hibásan, hiányosan nyújtja be, úgy a hibás, hiányos támogatási kérelmet a rendelkezésre álló adatok alapján kell elbírálni, vagy ha befogadási vagy jogosultsági kritériumra vonatkozó adat hiányzik, úgy további vizsgálat nélkül el kell utasítani.
(3) Ha a projektjavaslat megfelel a felhívásban meghatározott befogadási és jogosultsági kritériumoknak, a közreműködő szervezet azt befogadja, és az NFÜ által meghatározott módon tartalmilag értékeli. A befogadásról a közreműködő szervezet a benyújtási határidőtől – folyamatos elbírálás esetén a projektjavaslat beérkezésétől, hiánypótlás esetén a hiánypótlás beérkezésétől – számított 7 napon belül írásban tájékoztatja a támogatást igénylőt a projektjavaslat befogadásáról (befogadó nyilatkozat). Ha a beérkező projektjavaslatok száma jelentősen meghaladja a tervezettet, a befogadásról szóló értesítésre meghatározott határidőt az NFÜ egy alkalommal meghosszabbíthatja.
(4) A közreműködő szervezet a befogadott projekteket az objektív és számszerűsíthető tartalmi értékelési kritériumok alapján sorrendbe rendezi, jelzi a további szempontokra vonatkozó szakmai javaslatát és összegző lapokkal a döntés-előkészítő bizottság elé terjeszti. A döntés-előkészítő bizottság minden előzetes projektjavaslatról összegző lapot tölt ki, amely tartalmazza
a) a támogatást igénylő és a projektjavaslat azonosításához szükséges adatokat,
b) a projektkiválasztási szempontok szerinti szöveges értékelést, továbbá a pontozást,
c) indokolással ellátott javaslatot a projektjavaslat változatlan tartalommal történő támogatására, csökkentett összköltséggel, illetve feltétellel történő támogatására vagy elutasítására,
d) támogatási javaslat esetén a támogatást igénylő által teljesítendő előfeltételek meghatározását.
(5) A projektjavaslat csökkentett elszámolható összköltséggel, vagy csökkentett támogatási összeggel történő támogatására kell javaslatot tenni, ha a projektjavaslat tervezett elszámolható költségei között olyan költségtétel szerepel, amely nem elszámolható, nem szükséges a projekt céljának teljesítéséhez, vagy aránytalanul magas.
(6) Ha a támogatást igénylő támogatás szempontjából releváns adataiban, vagy a támogatás feltételeiben változás következik be, a támogatást igénylő köteles azt haladéktalanul írásban bejelenteni a támogatónak.
(7) Ha a támogatást igénylő pályázatában valótlan adatot közölt, vagy valótlan tartalmú nyilatkozatot tett – a nyilvánvaló adminisztrációs hiba esetét kivéve – a projektjavaslat nem támogatható.
25. § (1) A projektkiválasztási eljárás keretében a támogatott projektek egyfordulós, könnyített elbírálású vagy kiemelt projektkiválasztási eljárás során kerülnek kiválasztásra, amelyek folyamatos vagy szakaszos meghirdetésűek.
(2) Ha a támogatási döntés mérlegelés nélkül, kizárólag a projektkiválasztási szempontoknak való megfelelőségen alapul (a továbbiakban: könnyített elbírálású támogatás) az összegző lap alapján az NFÜ dönt a projektjavaslat támogatásáról vagy elutasításáról.
(3) Könnyített elbírálású támogatás esetén – a felhívás eltérő rendelkezése hiányában – hiánypótlásnak nincs helye.
26. § (1) A közreműködő szervezet a döntés-előkészítő bizottság ülése előtt legalább 5 nappal megküldi a tagoknak a projektjavaslatok összegző lapjait. A döntés-előkészítő bizottság ülésén részt vesz a közreműködő szervezet azon munkatársa, vagy a tartalmi értékelést végző szakértője, aki szükség esetén kiegészítő tájékoztatást ad vagy részletezi az összegző lapban foglaltak indokait.
(2) A döntés-előkészítő bizottság döntési javaslatot tesz
a) a projektjavaslat támogatására,
b) a projektjavaslat feltételekkel vagy csökkentett összköltséggel történő támogatására, vagy
c) a projektjavaslat elutasítására.
(3) A döntés-előkészítő bizottság szavazással határoz a döntési javaslatról. Határozatát tagjai több mint felének egyező szavazatával hozza meg.
(4) A támogatási döntés előkészítését írásban dokumentálni kell. Az elbírált projektjavaslatokról döntési javaslatot kell készíteni. A döntési javaslat tartalmazza a támogatásra javasolt projektek azonosító adatait, a javasolt támogatási összeget, az elutasításra javasolt projektek azonosító adatait és az elutasításra irányuló javaslatot.
(5) A közreműködő szervezet a döntés-előkészítő bizottság ülését követően haladéktalanul elkészíti a döntési javaslatot.
(6) Az NFÜ a döntési javaslat kézhezvételétől számított 5 napon belül jóváhagyja a döntés-előkészítő bizottság döntési javaslatát, vagy részletes írásban rögzített indokolás alapján, a döntés-előkészítő bizottság javaslatát megváltoztatja. Jogszabálysértés vagy a pályázati kiírás szerinti tájékoztatásban foglaltak megsértésének gyanúja esetén részletes, írásban rögzített indokolás alapján elrendeli a projektjavaslat soron kívüli újbóli értékelését.
(7) Ha a projektjavaslat javasolt támogatása meghaladja az ötmilliárd forintot, a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter előterjesztésére a Kormány dönt a projektjavaslat támogatásáról.
(8) A döntésről a közreműködő szervezet tájékoztatja a támogatást igénylőt. A közreműködő szervezet döntésről szóló tájékoztatása tartalmazza a projektjavaslat elutasítása, csökkentett összköltséggel történő támogatása vagy feltételekkel történő támogatása esetén a kifogás benyújtásának lehetőségét, módját.
(9) A támogatásra vonatkozó döntés előkészítésében és meghozatalában részt vevőket a döntésről történő tájékoztatás időpontjáig titoktartási kötelezettség terheli a bírálat és a döntés tartalmával kapcsolatban. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a benyújtott projektjavaslatnak az eljárásban történő előrehaladásáról való tájékoztatásra.
(10) A támogatást igénylők a döntési javaslat pályázatukra vonatkozó részét megtekinthetik.
(11) A közreműködő szervezet a döntést, a döntést követő 4 napon belül rögzíti az EMIR-ben.
27. § (1) A projektek esetében az NFÜ – támogatásról vagy elutasításról hozott – döntési határideje, ide nem számítva az esetleges hiánypótlás vagy a kifogás elbírálására irányuló eljárás időtartamát
a) kiemelt projekt esetében a projektjavaslat beérkezésétől számított hatvanadik nap, nagyprojekteknél a projektjavaslat beérkezésétől számított kilencvenedik nap,
b) a benyújtási határidőtől, folyamatos elbírálásnál a projektjavaslat beérkezésétől számított hatvanadik nap, könnyített elbírálású támogatás esetében a benyújtási határidőtől, folyamatos elbírálásnál a projektjavaslat beérkezésétől számított harmincadik nap,
c) kistérségi programban meghatározott projektek esetében a projektjavaslat részletes kidolgozását követően, a projektek kiválasztása során a projektjavaslat beérkezésétől számított hatvanadik nap.
(2) Nagyprojekt esetében az (1) bekezdésben meghatározott határidők a támogatásról vagy az elutasításról hozott döntési javaslatról történő értesítés határidejét jelentik.
(3) Ha a támogatási konstrukció sajátosságai indokolják, vagy ha a beérkező projektjavaslatok száma meghaladja a tervezettet, a határidőt az NFÜ egy alkalommal legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja.
19. A kiemelt projektekre vonatkozó szabályok
28. § (1) Az NFÜ a kiemelt projektek esetében az akciótervi nevesítést megelőzően – a feladatkörében érintett miniszterrel együtt – előterjesztést készít azon projektötletek bemutatására, amelyeket az akciótervben nevesítésre javasol. Az akciótervi nevesítés nem eredményezi a támogatási szerződés megkötésének kötelezettségét.
(2) Olyan országos jelentőségű fejlesztések esetében, amelyek megvalósításáról a Kormány a kiemelt projektek jóváhagyását megelőzően döntött, a támogatásra vonatkozó döntés előkészítése és meghozatala során az értékelő és a döntés-előkészítő bizottság kizárólag a projektötlet európai uniós forrásból való támogathatóságát, megfelelő előkészítettségét, illetve a többi kiemelt projektötlettel való összhangját vizsgálja.
(3) Ha a felhívás lehetővé teszi, az akciótervben történő nevesítést megelőzően benyújtott és a 24–27. § szerinti eljárás alapján támogatásra javasolt projektjavaslatra az akciótervi nevesítést követően támogatási szerződés köthető.
(4) Kiemelt projekt esetében a közreműködő szervezet a hiánypótlásra 15 napnál hosszabb határidőt is meghatározhat.
(5) Kiemelt projektek esetében a támogatást igénylőnek az NFÜ által meghatározott határidőn, de a döntéstől számított legfeljebb egy éven belül be kell nyújtania a részletesen kidolgozott projektjavaslatot. Ha a támogatási konstrukció sajátosságai szükségessé teszik, az NFÜ az egyéves határidő helyett hosszabb határidőt is meghatározhat. A határidő eredménytelen elteltét követően a projektjavaslat nem nyújtható be, és a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter az akciótervi nevesítést tartalmazó kormányhatározat módosítását kezdeményezi.
(6) Kiemelt projekteknél az NFÜ közvetlenül megbízhat a támogatást igénylőtől független műszaki szakértőt.
20. A közvetett támogatásra vonatkozó szabályok
29. § (1) Az 1083/2006/EK tanácsi rendelet 42. és 43. cikke szerinti támogatás (a továbbiakban: közvetett támogatás) esetében a címzettek kiválasztása és a támogatás felhasználása során alkalmazandó eljárást, valamint a kedvezményezett és a címzettek között kötendő szerződés fő pontjait az NFÜ a feladatkörében érintett miniszterrel egyetértésben a felhívásban, vagy ennek hiányában a támogatást igénylő a projektjavaslatban határozza meg.
(2) A kedvezményezett tájékoztatja a közreműködő szervezetet a támogatás igénylésének feltételeiről. A közreműködő szervezet a tájékoztatást közzététel céljából továbbítja az NFÜ-nek és a kormányzati internetes portál fenntartójának.
(3) Az NFÜ kezdeményezése esetén a megvalósítás rendszeres nyomon követésére projektirányító bizottság kerül felállításra. A projektirányító bizottságba tagot delegál a kedvezményezett, az NFÜ, a közreműködő szervezet és a feladatkörében érintett miniszter.
21. A támogatási szerződés, támogató okirat
30. § (1) Könnyített elbírálású támogatás esetén az NFÜ támogatói okiratot bocsát ki, egyéb esetekben támogatói okiratot bocsát ki vagy támogatási szerződést köt. Ahol e rendelet támogatási szerződést említ, azon támogatói okiratot is érteni kell.
(2) A támogatási szerződés megkötése és a támogatói okirat kiadása előtt helyszíni szemle rendelhető el. A támogatási szerződés megkötéséhez vagy – ha a felhívás lehetővé teszi –legkésőbb az első kifizetési kérelemhez a kedvezményezet köteles benyújtani
a) a kedvezményezett nevében aláíró személy vagy személyek – a költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, a kisebbségi önkormányzat, az egyház, a felsőoktatási intézmény, a közalapítvány és a Magyar Állam kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaság kivételével – bank által igazolt, vagy ügyvéd által ellenjegyzett, vagy közjegyző által hitelesített aláírásmintáját,
b) a kedvezményezett – a költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, a kisebbségi önkormányzat, az egyház, a felsőoktatási intézmény, a közalapítvány, és a Magyar Állam kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaság kivételével – alapító (létesítő) okiratát, vagy jogszabályban meghatározott nyilvántartásba vételét igazoló okiratát,
c) a saját forrás rendelkezésre állását igazoló dokumentumokat és nyilatkozatokat, és
d) a projekt megvalósításának elindításához szükséges összes jogerős hatósági engedélyt, vagy az azok megadására vonatkozó kérelmek benyújtását igazoló dokumentumokat.
(3) A támogatási szerződés megkötéséhez szükséges feltételeket a felhívás tartalmazza.
(4) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) hatálya alá tartozó kedvezményezett részére a támogatási szerződés megkötésének feltételeként, a szerződéskötést megelőzően közbeszerzési eljárás lefolytatása is előírható.
(5) A közreműködő szervezet a támogatási szerződés megkötéséhez szükséges dokumentumok beérkezésétől számított 10 napon belül az általa aláírt támogatási szerződést a kedvezményezettnek megküldi. Ha a megküldött dokumentumok hiányosak vagy hibásak, a közreműködő szervezet a beérkezéstől számított 10 napon belül, az összes hiány, illetve hiba egyidejű megjelölésével, hiánypótlásra hívja fel a kedvezményezettet.
31. § (1) Nagyprojekt esetében a támogatási szerződés megkötését követően az NFÜ jóváhagyás céljából megküldi az Európai Bizottságnak a támogatási kérelmet. Kivételesen az NFÜ a támogatási szerződés megkötését megelőzően is megküldheti az Európai Bizottságnak a támogatási kérelmet, azonban ha a támogatási szerződés megkötésére a támogatási kérelem megküldését követő 40 napon belül nem kerül sor, az NFÜ kezdeményezi az Európai Bizottságnál a jóváhagyás folyamatának felfüggesztését.
(2) Az NFÜ tájékoztatja a közreműködő szervezetet, a feladatkörében érintett minisztert, a kedvezményezettet és az igazoló hatóságot a támogatási kérelem Európai Bizottság által történő befogadásáról, valamint jóváhagyásáról vagy elutasításáról.
(3) Ha az Európai Bizottság döntése alapján a projekt tartalma, illetve költségvetése megváltozik, a támogatási szerződést a bizottsági határozattal összhangban módosítani kell.
32. § (1) A közvetítők útján juttatott támogatások feltételeit, a termék nyújtásának és felhasználásának részletes szabályait a forráskezelő szervezet által kezelt programmal összefüggésben a közvetítő és a forráskezelő szervezet között létrejött – a termék nyújtásának és felhasználásának részletes szabályait tartalmazó – szerződésben (a továbbiakban: közvetítői szerződésben) kell rögzíteni.
(2) A forráskezelő szervezet a közvetítői szerződéseket a közvetítővel az NFÜ nevében köti meg, kivéve a forráskezelő szervezet kezességvállalását. A forráskezelő szervezet a kezességvállalást a saját nevében nyújtja a közvetítők javára a nyújtott hitel-, kölcsön-, kezességi vagy tőkebefektetésre irányuló szerződésből származó követeléseik biztosítására, vagy azokra vonatkozóan az ilyen követelést biztosító harmadik személy javára.
(3) A közvetítők hitel-, kölcsön-, kezesi vagy tőkebefektetésre irányuló szerződéseket kötnek a programok feltételei szerint. A közvetítők kötelesek biztosítani és ellenőrizni, hogy velük szerződők megfelelnek a programok feltételeinek.
33. § (1) A támogatási szerződésben rendelkezni kell a támogatás visszavonása, a támogatási szerződéstől történő elállás, illetve szabálytalanság esetén visszafizetendő támogatás visszafizetésének biztosítékairól. A támogatás visszafizetésének biztosítéka a felhívásban meghatározottak szerint
a) bankgarancia,
b) ingatlan jelzálogjog, vagyont terhelő zálogjog kikötése,
c) vállalkozások és nonprofit szervezetek esetében a támogatást igénylő szervezet vezetőjének vagy tulajdonosának kezességvállalása, vagy
d) garanciaszervezet által vállalt kezesség
lehet.
(2) A biztosítékoknak a támogatási jogviszony alapján, – a (3) és (8) bekezdésben meghatározott kivételekkel – a fenntartási kötelezettségek megszűnéséig rendelkezésre kell állniuk. A biztosíték a biztosítéknyújtási kötelezettséggel érintett időszaknál rövidebb lejárattal is rendelkezésre bocsátható azzal, hogy az érintett biztosíték érvényességének lejártát megelőző legalább 45 nappal annak meghosszabbítását vagy cseréjét a kedvezményezettnek igazolnia kell. Ennek elmaradása a kifizetések felfüggesztését, illetve szabálytalansági eljárást von maga után.
(3) A biztosítéki értéknek fedeznie kell legalább a kifizetési igénylésben igényelt, továbbá a már kifizetett támogatás együttes összegét. Biztosíték legfeljebb a projektre megítélt támogatási összeget elérő biztosítéki értékig kérhető. A húszmillió forintot meghaladó, de az ötvenmillió forintot meg nem haladó támogatással megvalósuló beruházási projektek esetében a megvalósítást követő (fenntartási) időszakra vonatkozóan biztosítékokat nem kell nyújtani. Az ötvenmillió forintot meghaladó támogatással megvalósuló beruházási projektek esetében a fenntartási időszakra biztosítékokat a kifizetett támogatás 50%-ának megfelelő mértékben kell nyújtani.
(4) Zálogjog alkalmazásánál első ranghelyű jelzálogjogot kell előírni. Második vagy további ranghelyre – akár ranghelycsere útján történő – bejegyzés elfogadásra akkor alkalmas, ha a korábbi ranghelyű bejegyzések teljesítése esetén a vagyontárgy értéke még fedezetet nyújt a támogatási összegre.
(5) Ha az adott biztosíték a vonatkozó jogszabályok szerint valamely nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre, a támogatás folyósításához a nyilvántartásba való bejegyzésre van szükség. A támogatási összeg – ideértve az előleget is – első folyósítása csak akkor engedélyezhető, ha a biztosítékok a támogatási szerződésben foglaltak szerint rendelkezésre állnak.
(6) A kedvezményezett számára a biztosítékcserét lehetővé kell tenni, ha az új biztosíték végrehajthatósága, illetve az általa fedezett érték megfelel a biztosítékokra vonatkozó feltételeknek.
(7) A kedvezményezett az egyes kifizetési igénylésben igényelt támogatási összegnek megfelelően megemelt biztosítéki mértéket legkésőbb a kifizetési igénylés benyújtásával egyidejűleg igazolja. Ennek elmaradása – a kifizetési igénylés hiánypótlását követően – a kifizetések felfüggesztését vonja maga után.
(8) Nem köteles biztosítékot nyújtani
a) a költségvetési szerv,
b) az egyház és intézménye, ha a támogatás az egyház (egyházi intézmény) olyan közfeladat-ellátásával kapcsolatos, amelyre tekintettel normatív költségvetési támogatásra jogosult,
c) a helyi önkormányzat, a kisebbségi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, az önkormányzatok egyéb társulása, ha a támogatás teljes egészében önként vállalt helyi közügy megoldását vagy önkormányzati kötelező feladat ellátását szolgálja, továbbá nem kötelesek biztosítékot szolgáltatni, ha a fejlesztés tárgya vagy a fejlesztés eredményeként létrejövő vagyontárgy önkormányzati törzsvagyon, vagy törzsvagyonná válik,
d) a vízgazdálkodási társulat, ha a támogatást teljes egészében az általa üzemeltetett önkormányzati vagy állami tulajdonú vizek és vízi létesítmények fejlesztésére használja fel,
e) az NFÜ döntése alapján az állami többségű tulajdonban lévő gazdasági társaság, ha a támogatásból létrejövő vagyon ingyenesen az állam vagy az önkormányzat kizárólagos tulajdonába kerül vagy az 1083/2006/EK tanácsi rendelet 57. cikk (1) bekezdésében foglalt, a projekt fenntartására vonatkozó időszaknak megfelelő tartalmú elidegenítési és terhelési tilalom kikötése mellett – vasúti pályahálózat működtetője, illetve közszolgáltatást ellátó gazdasági társaság kizárólagos tulajdonába kerül,
f) a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685/B. §-ában meghatározott többségi önkormányzati befolyás alatt álló gazdasági társaság, amely a támogatást tömegközlekedési tárgyú kiemelt projekt vagy nagyprojekt megvalósításához kapja, és a támogatásból létrejövő vagyon ingyenesen az önkormányzat vagy a többségi önkormányzati befolyás alatt álló gazdasági társaság kizárólagos tulajdonába kerül,
g) bármely kedvezményezett, ha a projektre megítélt támogatás összege nem haladja meg a húszmillió forintot, vagy ha a projektet több kedvezményezett valósítja meg, és a ráeső megítélt támogatás összege nem haladja meg a húszmillió forintot,
h) bármely kedvezményezett, ha a támogatás nem beruházási célú,
i) bármely kedvezményezett, ha a támogatás kutatás-fejlesztésre vagy innovációra irányul,
j) a megvalósítási időszakra az a kedvezményezett, aki a támogatás kifizetését a projekt megvalósítását követően, egy összegben kérelmezi
k) társasház és lakásszövetkezet a szociális célú városrehabilitáció támogatási konstrukciók keretében.
34. § (1) A kedvezményezett által a projekt keretében beszerzett ingatlan, vagyontárgy a projekt fenntartási jelentés elfogadásáig csak az NFÜ egyedi engedélye és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet 57. cikkében meghatározott feltételek sérelme nélkül terhelhető meg vagy idegeníthető el.
(2) A kedvezményezett a támogatási szerződésbe foglalt következő nyilatkozatok nyújtására köteles:
a) a helyi önkormányzatok, a kisebbségi önkormányzatok, az önkormányzatok társulásai, továbbá ezek költségvetési szervei esetében az érintett önkormányzat, és – ha önállóan gazdálkodó költségvetési szerv pályázik – az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv kötelezettségvállalása arról, hogy a projekt meghiúsulása, vagy a támogatás szabálytalan felhasználása esetén a támogatást visszafizeti,
b) az egyházak és intézményeik, az alapítványok és intézményeik, a közalapítványok és intézményeik, a közhasznú szervezetnek minősülő non-profit gazdasági társaságok, a köztestületek, valamint az egyéb közhasznú és társadalmi szervezetek esetében – a politikai pártok kivételével – a kedvezményezett kötelezettségvállalása arról, hogy ha a projekt részben vagy egészben meghiúsul, vagy a támogatást szabálytalanul használja fel, a támogatást visszafizeti, és tudomásul veszi, hogy ennek elmulasztása esetén annak összege a számára a központi költségvetésből biztosított támogatásból levonásra kerül,
c) a kedvezményezett azon nyilatkozata, hogy az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 122/A. § (1) és (2) bekezdése szerinti támogatási rendszerből való kizárás hatálya alatt nem áll,
d) a kedvezményezett azon nyilatkozata, hogy nem áll fenn harmadik személy irányában olyan kötelezettség, amely a támogatással létrejött projekt céljának megvalósulását meghiúsíthatja,
e) a kedvezményezett kötelezettségvállalása arról, hogy – a projekt részbeli vagy egészbeli meghiúsulása, vagy a támogatás szabálytalan felhasználása esetén – a támogatást a közreműködő szervezet vagy az NFÜ döntésében, vagy a döntés ellen benyújtott jogorvoslat alapján hozott jogerős határozatban foglaltaknak megfelelően visszafizeti, és tudomásul veszi, hogy ennek elmulasztása esetén annak összege
ea) az adott projektre vonatkozóan a kedvezményezett részére megítélt, de még ki nem fizetett támogatási összegbe beszámításra kerül, ennek hiányában
eb) a központi költségvetésből biztosított támogatásból – ha a kedvezményezett ilyen támogatásra jogosult – levonásra kerül.
22. A támogatói okirat visszavonása, a támogatási szerződés módosítása, a támogató elállási joga
35. § Az NFÜ jogosult – a Ptk.-ban és a támogatási szerződésben meghatározott egyéb esetek mellett – a támogatási szerződéstől elállni, vagy támogatói okirat alkalmazása esetén a támogatás visszavonásáról rendelkezni, ha a következő feltételek közül legalább egy bekövetkezik:
a) a támogatói okiratban vagy a támogatási szerződésben meghatározott megvalósítási időszak kezdő időpontjától számított 12 hónapon belül a támogatott tevékenység nem kezdődik meg és a megvalósítás érdekében harmadik féltől megvásárolandó szolgáltatásokat, árukat, építési munkákat legalább azok tervezett összértékének 50%-át elérő mértékben – esetleges közbeszerzési kötelezettségének teljesítése mellett – nem rendeli meg, vagy az erre irányuló szerződést harmadik féllel nem köti meg,
b) a támogatói okiratban vagy a támogatási szerződésben meghatározott megvalósítási időszak kezdő időpontjától számított 12 hónapon belül a kedvezményezett a támogatás igénybevételét neki felróható okból nem kezdeményezi, kifizetési kérelem benyújtásával a megítélt támogatás legalább 10%-ának felhasználását nem igazolja és késedelmét ezen idő alatt írásban sem menti ki,
c) bebizonyosodik, hogy a kedvezményezett a támogatási döntést érdemben befolyásoló valótlan adatot szolgáltatott a támogatási igény benyújtásakor vagy a támogatási szerződés megkötésekor,
d) a támogatott tevékenység megvalósítása meghiúsul, tartós akadályba ütközik, vagy a támogatói okiratban, támogatási szerződésben foglalt ütemezéshez képest jelentős késedelmet szenved,
e) a kedvezményezett megszegi a támogatói okiratban vagy a támogatási szerződésben foglalt, vagy más jogszabályi kötelezettségeit, így különösen nem tesz eleget ellenőrzéstűrési kötelezettségének, és ennek következtében a támogatott tevékenység szabályszerű megvalósítását nem lehet ellenőrizni,
f) a kedvezményezett az adott nyilatkozatok bármelyikét visszavonja,
g) a kedvezményezett részéről, vagy a kedvezményezettre tekintettel harmadik személy részéről nyújtott biztosíték megszűnik, megsemmisül vagy értéke egyébként számottevően csökken, és a kedvezményezett megfelelő új biztosíték, vagy az értékcsökkenésnek megfelelő további biztosíték nyújtásáról az NFÜ által megszabott ésszerű határidőn belül nem intézkedik.
36. § (1) Ha a kedvezményezettnek a támogatás szempontjából releváns adataiban, vagy a támogatás feltételeiben változás következik be, a kedvezményezett a tudomására jutástól számított 30 napon belül köteles azt írásban bejelenteni a támogatónak. A bejelentést követően a támogató a támogatói okiratban, támogatási szerződésben rögzített határidőn belül megteszi az általa nyilvántartott adatok megváltoztatására, a költségvetésből nyújtott támogatás feltételeinek módosítására, a támogatói okiratban vagy a támogatási szerződésben meghatározott esetekben annak visszavonására, az attól történő elállásra, annak módosítására, továbbá a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszakövetelésére, vagy más szükséges eljárás lefolytatására irányuló intézkedéseket.
(2) A kedvezményezett a támogatási szerződés módosítását köteles kezdeményezni, ha
a) a projekt megvalósításának befejezése a hatályos támogatási szerződésben meghatározott időponthoz képest előre láthatóan 3 hónapot meghaladóan késik,
b) a hatályos támogatási szerződésben rögzített bármely indikátor értékének várható teljesülése nem éri el a célérték 90%-át,
c) változik a projekt bármely egyéb, a célkitűzéseket befolyásoló lényeges jellemzője.
(3) Támogatói okirat alkalmazása esetén a támogatás visszavonása külön okirat kiadásával és a kedvezményezett részére történő megküldésével történik. A támogatási szerződéstől történő elállásról a támogató írásban értesíti a kedvezményezettet.
(4) A támogatói okirat vagy a támogatási szerződés csak abban az esetben módosítható, ha a támogatott tevékenység az így módosított feltételekkel is támogatható lett volna. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a módosítás – a vis maior helyzetek kivételével – nem irányulhat a támogatási döntésben meghatározott összegen felüli többlet költségvetésből nyújtott támogatás biztosítására.
(5) Ha a támogatott tevékenység összköltsége csökken a tervezetthez képest, a támogatás összegét az összköltség csökkenésének arányában csökkenteni kell, több forrás esetén az eredeti arányoknak megfelelően.
(6) Átalakulás esetén a jogutód akkor léphet be a támogatási jogviszonyba, ha a felhívásban foglalt feltételeknek megfelel és ahhoz az NFÜ előzetesen hozzájárul.
(7) A projekt megvalósítását a kedvezményezett másra átruházhatja, ha az új kedvezményezett a felhívásban foglalt feltételeknek megfelel, és ahhoz az NFÜ előzetesen hozzájárul.
23. Közbeszerzés
37. § (1) Az ebben az alcímben meghatározott kötelezettségeket a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett teljesíti, és azok teljesítését biztosítja akkor is, ha a Kbt. alapján nem ő minősül ajánlatkérőnek.
(2) A kedvezményezett a támogatási döntésről szóló értesítés kézhezvételét – kiemelt és kistérségi programban meghatározott projektek esetében a részletes projektjavaslat benyújtását – követően az ezen alcím rendelkezései szerint köteles eljárni. Ha a kedvezményezett a támogatási döntésről szóló értesítés kézhezvételét – kiemelt és kistérségi programban meghatározott projektek esetében a részletes projektjavaslat benyújtását – megelőzően közbeszerzési eljárást folytat le, abban az esetben is az ezen alcím rendelkezései szerint köteles eljárni.

(3) Az ezen alcím szerinti közbeszerzési eljárások lefolytatásáért és Kbt. szerinti dokumentálásáért – a központosított közbeszerzés kivételével – a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett felelős. Ha a támogatás felhasználására központosított közbeszerzési eljárás alapján kerül sor, a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett felelős az eljárás során a pályázat, illetve a támogatási szerződés és a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló kormányrendelet szerinti keretmegállapodáson alapuló egyedi szerződés összhangjának megteremtéséért, továbbá a támogatás felhasználásának ellenőrzése során az eljárás dokumentumai rendelkezésre bocsátásáért.
(4) Ha a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett az ezen alcímben foglalt kötelezettségeit nem, vagy nem megfelelően teljesíti, és a felelőssége szabálytalansági eljárás keretében megállapításra kerül, a támogatási szerződés szerinti támogatás egy része vagy egésze visszavonható, kiemelt és kistérségi programban meghatározott projektek esetében az igényelthez képest csökkentett támogatás ítélhető meg.
38. § A közösségi értékhatárokat el nem érő értékű, továbbá építési beruházás, építési koncesszió esetén a háromszázmillió forintot el nem érő értékű közbeszerzési eljárás során a 39. §-t, a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárás, továbbá építési beruházás, építési koncesszió esetén a háromszázmillió forintot elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárás esetében a 40–45. §-t kell alkalmazni.
39. § (1) A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a közbeszerzési eljárás eredményhirdetésének időpontjáról – legalább 5 nappal az eredményhirdetést megelőzően – értesíti a közreműködő szervezetet. Eredményhirdetés alatt az eljárás eredményéről szóló összegzés megküldésének napját is érteni kell.
(2) A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett az eredményhirdetést követő 5 napon belül megküldi a közbeszerzési eljárás során keletkezett összes dokumentumot – jogorvoslati eljárás esetén a Közbeszerzési Döntőbizottság döntését tartalmazó dokumentumot is – a közreműködő szervezet részére.
(3) A közreműködő szervezet a (2) bekezdés szerinti dokumentumokat – figyelemmel az egységes működési kézikönyvben foglaltakra is – utóellenőrzésnek veti alá. A közreműködő szervezet a dokumentumok beérkezését követő 7 napon belül az ellenőrzés eredményéről a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezettet értesíti. A közreműködő szervezet az ellenőrzés eredményétől függően szabálytalansági eljárást folytat le, illetve jogorvoslati eljárást kezdeményez.
(4) Ha a közbeszerzési eljárásban utóellenőrzés szükséges, azt a közreműködő szervezet folytatja le. Az NFÜ a közbeszerzési eljárások utóellenőrzését – a közreműködő szervezet egyidejű értesítése mellett – magához vonhatja.
40. § (1) A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett – a műszaki-szakmai tartalom közreműködő szervezettel történt egyeztetését követően – a közbeszerzési eljárás megindítását megelőzően legalább 20 nappal a közbeszerzési dokumentumokat közbeszerzési-jogi minőségellenőrzés céljából az NFÜ részére megküldi.
(2) Az NFÜ a közbeszerzési dokumentum beérkezésétől számított 7 napon belül elvégzi a közbeszerzési dokumentumok közbeszerzési-jogi minőségellenőrzését, és az erről készített közbeszerzési-jogi minőségellenőrzési jelentését a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett részére megküldi. Az NFÜ a határidőt – az indokok megjelölésével egyidejűleg – legfeljebb 7 nappal meghosszabbíthatja.
(3) A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a közbeszerzési-jogi minőségellenőrzési jelentés alapján módosított közbeszerzési dokumentumokat – a közbeszerzési-jogi minőségellenőrzési jelentésben foglaltakkal egyet nem értése esetén a részletes írásbeli indokolással együtt – a közbeszerzési-jogi minőségellenőrzési jelentés közlésétől számított 5 napon belül az NFÜ részére megküldi.
(4) Az NFÜ a (3) bekezdés szerinti módosított közbeszerzési dokumentumok beérkezését követő 5 napon belül közbeszerzési minőségellenőrzési tanúsítványt állít ki és erről tájékoztatja a támogatást igénylőt, illetve a kedvezményezettet.
(5) A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a közbeszerzési dokumentumokat a közbeszerzési minőségellenőrzési tanúsítvány figyelembevételével véglegesíti.
(6) A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett – figyelemmel a 37. § (3) bekezdésében foglaltakra is – a közbeszerzési eljárást abban az esetben indíthatja meg, ha az NFÜ a közbeszerzési dokumentumokat ellenőrizte, és erről a (4) bekezdés szerinti közbeszerzési minőségellenőrzési tanúsítványt állított ki. A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett az eljárás megindításával egyidejűleg az eljárást megindító végleges dokumentumot az NFÜ részére megküldi. Az NFÜ egyet nem értése esetén dönt a szabálytalansági eljárás lefolytatásáról, illetve jogorvoslati eljárás kezdeményezéséről.
41. § (1) A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a Kbt. szerinti bontási eljárás időpontjáról legalább 15 nappal korábban tájékoztatja az NFÜ-t. Az NFÜ a közbeszerzési eljárásba – a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett tájékoztatása alapján – megfigyelőt jelöl, erről a támogatást igénylőt, illetve a kedvezményezettet egyidejűleg értesíti.
(2) A megfigyelő az eljárásban a bíráló bizottsági üléseken való személyes részvétellel, illetve a közbeszerzési eljárás iratainak vizsgálatával jogosult részt venni.
(3) A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a megfigyelőt a közbeszerzési eljárás lefolytatása során valamennyi eljárási cselekményről megfelelő időben írásban tájékoztatja, illetve az eljárás során keletkezett dokumentumokat, különösen a felvett jegyzőkönyveket, az egyes eljárási cselekményekhez kapcsolódó dokumentumokat, jogorvoslat esetén az azzal összefüggésben keletkezett dokumentumokat, valamint az ajánlatkérői döntéseket, döntési javaslatokat tartalmazó dokumentumokat a megfigyelő részére – figyelemmel a 42. § (1) bekezdésében foglaltakra – megfelelő időben megküldi.
42. § (1) Az NFÜ az eljárás eredményhirdetését megelőzően – a 41. § (3) bekezdés szerinti dokumentumok kézhezvételét követő 15 napon belül – közbeszerzési szabályossági tanúsítványt állít ki, amelyet megküld a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett részére.
(2) A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett – figyelemmel a 37. § (3) bekezdésében foglaltakra is – a közbeszerzési eljárást lezáró döntését akkor hozhatja meg, ha az NFÜ az eljárás lefolytatását ellenőrizte és erről közbeszerzési szabályossági tanúsítványt állított ki. A közbeszerzési eljárást lezáró döntést meghozó személy vagy testület a Kbt. szerinti írásbeli szakvélemény és döntési javaslat, valamint a közbeszerzési szabályossági tanúsítványban foglaltak figyelembevételével hozza meg az eljárást lezáró döntését.
(3) A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett az eljárás eredményének kihirdetésével egyidejűleg az írásbeli összegezést, valamint – eltérő vélemény esetén – a közbeszerzési szabályossági tanúsítványban foglaltakkal kapcsolatos álláspontját az NFÜ részére megküldi. Az NFÜ egyet nem értése esetén dönt a szabálytalansági eljárás lefolytatásáról, illetve jogorvoslati eljárás kezdeményezéséről.
43. § (1) Támogatás csak a közreműködő szervezet által ellenjegyzett szerződés alapján felmerülő költségekre folyósítható.
(2) A szerződést a közreműködő szervezet ellenjegyzi, ha
a) a szerződés ellenjegyzését megalapozó feltételeket az NFÜ a közbeszerzési eljárás előkészítése, illetve lefolytatása során közbeszerzési-jogi megfelelőségi szempontból ellenőrizte, és erről közbeszerzési minőségellenőrzési, illetve közbeszerzési szabályossági tanúsítványt állított ki, és
b) a szerződés tartalma a pályázatban vagy a támogatási szerződésben meghatározott projektcéllal összhangban áll, illetve annak tartalmával szemben támogathatósági kifogás nem merül fel.
(3) Ha a közreműködő szervezet a szerződés ellenjegyzését megtagadja, annak okáról részletes írásbeli indokolást ad, amelyet a támogatást igénylőnek, illetve a kedvezményezettnek és az NFÜ-nek is megküld.
44. § (1) A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárás, továbbá építési beruházás, építési koncesszió esetén a háromszázmillió forintot elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés módosításával kapcsolatban – a módosítást 30 nappal megelőzően – az NFÜ írásbeli véleményét kéri. A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a szerződést, a módosítás tervezetét, a módosítás indokolását, az indokolást alátámasztó valamennyi dokumentumot, a közreműködő szervezetnek a módosítással kapcsolatos előzetes jogi álláspontját, valamint a módosítás műszaki-szakmai szempontú indokoltságára vonatkozó nyilatkozatát tartalmazó dokumentumot az NFÜ részére egyidejűleg megküldi. Az NFÜ a szerződés módosításával összefüggésben további dokumentumok benyújtását is kérheti.
(2) Az NFÜ a szerződés módosítását közbeszerzési-jogi szempontból véleményezi.
(3) Az NFÜ a szerződés módosításával kapcsolatos véleményét a szerződés módosításával kapcsolatban benyújtott kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett részére.
(4) A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a vélemény alapján módosított dokumentumokat – egyet nem értése esetén a részletes írásbeli indokolással együtt – a vélemény kézhezvételét követő 7 napon belül megküldi az NFÜ részére.
(5) Az NFÜ a további észrevételeiről a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett (4) bekezdése szerinti válaszának beérkezésétől számított 7 napon belül tájékoztatja a támogatást igénylőt, illetve a kedvezményezettet.
(6) A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a módosított szerződést az (5) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételét követő 5 napon belül megküldi az NFÜ részére. Az NFÜ egyet nem értése esetén dönt a szabálytalansági eljárás lefolytatásáról, illetve jogorvoslati eljárás kezdeményezéséről.
(7) A szerződés módosítása során a szerződés közreműködő szervezet általi ellenjegyzésére a 43. §-t kell alkalmazni.
45. § Ha a közbeszerzési eljárásban utóellenőrzés szükséges, azt az NFÜ folytatja le.
46. § (1) Az ezen alcím alkalmazása során a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett
a) a projektek megvalósítását és a kapcsolódó eljárások időbeli ütemezését az ezen alcímben meghatározott határidők figyelembevételével köteles tervezni és megvalósítani,
b) a dokumentumok megküldésével egyidejűleg köteles feltüntetni a beszerzés Kbt. szerinti becsült értékékét, a szerződéshez rendelt elnevezést és a projekt azonosítószámát,
c) a dokumentumokat elektronikus formában küldi meg.
(2) Ha az NFÜ a 40–45. §-ban meghatározott határidőket elmulasztja, az ellenőrzést megtörténtnek kell tekinteni. Az NFÜ számára meghatározott határidőbe nem számít bele a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő, jogorvoslati, illetve szabálytalansági eljárás esetén az eljárás felfüggesztésének időtartama.
IV. FEJEZET
A TÁMOGATÁSOK PÉNZÜGYI LEBONYOLÍTÁSI RENDSZERE
24. Az uniós hozzájárulások fogadására és kifizetésére szolgáló kincstári pénzforgalmi számlák
47. § (1) Az Európai Bizottságtól érkező előfinanszírozás, időközi kifizetések és végsőegyenleg-kifizetés fogadására az igazoló hatóság operatív programonként, alapok szerinti bontásban forint pénzforgalmi számlákat nyit a kincstárban.
(2) Az operatív programonként, finanszírozó alaponként nyitott forint pénzforgalmi számlák felett az igazoló hatóság rendelkezik.
(3) A fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlák felett az NFÜ rendelkezik.
(4) A pénzforgalmi számlák feletti rendelkezési jogosultságot két bejelentett személy együttes aláírásával lehet gyakorolni.
(5) A pénzforgalmi számlák vezetésével kapcsolatban felmerült költség elszámolása a központi költségvetésből történik.
(6) Az operatív program központi költségvetési forrását a forrásgazda biztosítja az NFÜ által a kincstárban megnyitott fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlákon keresztül.
(7) A pénzforgalmi számlákról indított átutalásokhoz az átutalási megbízást minden esetben az EMIR-ben kell kiállítani. Az EMIR-ben kiállított átutalási megbízásokat az NFÜ elektronikus formában adja át pénzügyi teljesítésre a kincstárnak.
48. § (1) Az NFÜ gondoskodik forintban vezetett pénzforgalmi lebonyolítási számlák prioritásonkénti megnyitásáról a kincstárban. Ettől eltérni kizárólag abban az esetben lehet, ha az adott prioritás pénzügyi lebonyolítását több közreműködő szervezetre ruházta át az NFÜ.
(2) Kizárólag a pénzforgalmi lebonyolítási számla használható a kedvezményezett támogatásra jogosult költségeinek megtérítésére, a szállítók vagy engedményesek részére történő kifizetés lebonyolítására, a kedvezményezett részére folyósítandó előleg kifizetésére, és a kedvezményezett által bármilyen jogcímen történő visszafizetés fogadására
(3) A kedvezményezett nem utalhatja a pénzforgalmi lebonyolítási számlára az általános forgalmi adó és a saját erő összegét.
(4) A pénzforgalmi lebonyolítási számlák fölött az NFÜ rendelkezési jogot biztosíthat a közreműködő szervezet részére.
(5) A pénzforgalmi lebonyolítási számlák feletti rendelkezési jogosultságot két bejelentett személy együttes aláírásával lehet gyakorolni.
(6) A pénzforgalmi lebonyolítási számlák vezetésével kapcsolatban felmerült költség elszámolása a központi költségvetésből történik.
(7) A pénzforgalmi lebonyolítási számláknak év végével nem maradhat egyenlege, ezért a pénzforgalmi lebonyolítási számla fölött rendelkezőknek gondoskodniuk kell az egyenlegnek a vonatkozó előirányzat-felhasználási keretszámlára történő visszavezetéséről, és ezzel egyidejűleg az egyenleget alkotó összeg tételeinek jogcím szerinti azonosítását tartalmazó kimutatást meg kell küldeniük az NFÜ és a kincstár részére.
(8) A pénzforgalmi lebonyolítási számlákról indított átutalásokhoz az átutalási megbízást az EMIR-ben kell kiállítani, és azt elektronikus formában kell pénzügyi teljesítésre átadni a kincstárnak.
(9) A kincstár által kiállított pénzforgalmi számlakivonatok adatait a pénzforgalmi számla felett rendelkezőknek az EMIR-ben a kézhezvételt követő 3 napon belül kell rögzíteni, és a rögzítést követő 3 napon belül jóváhagyni.
49. § (1) Az NFÜ gondoskodik minden programra vonatkozóan külön programszámla megnyitásáról a kincstárban. Egy programra több programszámla is nyitható, ha ezt a programon belüli esetleges eltérő feltételek alkalmazásának jobb nyomon követhetősége indokolja.
(2) Az NFÜ biztosítja, hogy az NFÜ által jóváhagyott programra előirányzott, és a forráskezelő szervezet által a finanszírozási keretből a finanszírozási szerződésnek megfelelően lehívott összeg a megfelelő programszámlán a forráskezelő szervezet rendelkezésére álljon.
(3) Az NFÜ a programszámla felett a forráskezelő szervezetnek rendelkezési jogot biztosíthat. A programszámla feletti rendelkezési jogosultságot két bejelentett személy együttes aláírásával lehet gyakorolni.
(4) A programszámlának az év végén is maradhat egyenlege. A programszámla forgalmáról a kincstár a bankszámlakivonatot két eredeti, sorszámozott példányban állítja ki, amelynek első példányát az NFÜ részére, második példányát pedig a forráskezelő szervezet részére, a jóváírást vagy terhelést követő 5 napon belül küldi meg.
25. Elszámolás az Európai Bizottsággal, átutalás igénylés
50. § (1) Az igazoló hatóság euróban számol el az Európai Bizottsággal.
(2) A forintban és egyéb pénznemben felmerült költségek forintban nyilvántartott és teljesült kifizetéseit az Európai Bizottsággal történő elszámolások alkalmával az Európai Bizottság által elektronikusan közzétett azon árfolyamon kell átszámítani euróra, amely a közösségi hozzájárulás rendezésének az igazoló hatóság általi jóváhagyásának napján volt érvényes.
(3) Az Európai Bizottság részére benyújtott időközi átutalás igénylési dokumentáció és a záró egyenleg átutalás igénylési dokumentáció csak olyan költségeket tartalmazhat, amelyeket kifizettek, az EMIR-ben rögzítettek, a hitelesítés keretében ellenőriztek, továbbá számlák vagy egyéb, a teljesült valós gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylatok (a továbbiakban együtt: számla) támasztanak alá, és amelyek a támogatott projektekre vonatkozóan elszámolható költségnek minősülnek.
51. § (1) Az igazoló hatóság a központi költségvetési és közösségi hozzájárulások, valamint a kedvezményezett saját forrásainak felhasználása alapján finanszírozó alapok szerint, és prioritásonkénti bontásban az EMIR-ben összeállítja az időközi átutalás igénylési dokumentációt, és megküldi az Európai Bizottság részére.
(2) Az igazoló hatóság az NFÜ által benyújtott kifizetési ütemezések figyelembevételével a tárgyévre és az azt követő évre vonatkozó kifizetési előrejelzéseket operatív programonként, legkésőbb a tárgyév április 30-áig megküldi az Európai Bizottság részére.
(3) A záró elszámoláskor az igazoló hatóság az EMIR-ben összeállítja a költségnyilatkozatot az operatív program közösségi támogatásra való jogosultságáról hozott európai bizottsági döntésben meghatározott kifizetési határidőt követő 2 hónapon belül.
(4) Az igazoló hatóság a végső egyenleg átutalás igénylési dokumentációját – az NFÜ-vel folytatott egyeztetést követően – továbbítja az ellenőrzési hatósághoz az operatív program közösségi támogatásra való jogosultságáról hozott európai bizottsági döntésben meghatározott kifizetési határidőt követő 3 hónapon belül.
26. Forráslehívás
52. § Az előirányzat felhasználási keretszámla felett rendelkező szervezet biztosítja a támogatás összegének rendelkezésre állását a pénzforgalmi lebonyolítási számlákon annak érdekében, hogy a kedvezményezett NFÜ által jóváhagyott kifizetési igénylése alapján a támogatás (a közösségi hozzájárulás és a központi költségvetési finanszírozás együttes) összege, illetve a folyósítandó előleg átutalásra kerüljön.
53. § (1) A támogatás terhére elszámolható költségeket és a támogatás összegét forintban kell megállapítani.
(2) A forinttól eltérő pénznemben kiállított számla esetén a számla végösszegét és az arra jutó támogatás összegét a számlán megjelölt fizikai teljesítés időpontjában érvényes, a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által közzétett középárfolyamon kell forintra átszámítani.
(3) Az MNB által nem jegyzett pénznemben kiállított számla esetén a kapcsolódó támogatási összeget a számlán megjelölt fizikai teljesítés időpontjában érvényes, az Európai Központi Bank által közzétett középárfolyamon kell euróra átváltani. Az EMIR biztosítja ezen összegek forintra történő átszámítását a fizikai teljesítés időpontjában érvényes hivatalos MNB középárfolyamon.
54. § (1) A forráslehívási folyamat során az NFÜ vagy az általa kijelölt közreműködő szervezet összeállítja az EMIR-ben a forráslehívási dokumentációt, amely a rendszerben rögzített és ki nem fizetett támogatásra jogosult számlák vagy egyéb, az egységes működési kézikönyvben meghatározott, az elszámolást alátámasztó dokumentumok adatainak összesítését jelenti.
(2) A forráslehívási dokumentáció elkészültéről és a közreműködő szervezet általi jóváhagyásáról a közreműködő szervezet haladéktalanul tájékoztatja az NFÜ-t.
(3) Az NFÜ a közreműködő szervezet elektronikus értesítése és elektronikus dokumentációja, vagy a közreműködő szervezet aláírásával igazolt nyomtatott dokumentációja alapján hagyja jóvá a forráslehívást. A forráslehívási dokumentációt az NFÜ jóváhagyását követően ki kell nyomtatni, alá kell írni, vagy elektronikus aláírással kell ellátni.
(4) A forráslehívási dokumentáció beérkezését követő 7 napon belül az NFÜ intézkedik a jóváhagyott támogatási összeg előirányzat-felhasználási keretszámláról az adott prioritás pénzforgalmi lebonyolítási számlájára történő utalásáról.
(5) A forráslehívás jóváhagyása után a fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámláról csak akkor lehet átutalást kezdeményezni, ha az ahhoz szükséges eljárási cselekmények megtörténtek, és az adatok EMIR-ben rögzítésre és jóváhagyásra kerültek.
(6) A forráslehívás jóváhagyott, aláírt bizonylatának egy – ha rendelkezésre áll, elektronikus aláírással ellátott elektronikus – példányát az azt jóváhagyó szervezet a jóváhagyást követő 7 napon belül megküldi a kincstárnak.
27. Támogatás kifizetése
55. § (1) A támogatás igénybevételére irányuló kifizetési igénylés – az előleget kivéve – az időszakos vagy a záró beszámolóval együttesen nyújtható be. Támogatás kizárólag az NFÜ vagy az általa kijelölt közreműködő szervezet által jóváhagyott beszámolóval elszámolható, valós költségek vonatkozásában folyósítható. A beszámoló információkat tartalmaz a támogatott projekt eredményességéről és hatékonyságáról, így különösen
a) a célokhoz mért előrehaladásról, ideértve a számszerűsített célok mutatóit, továbbá – megfelelő indokolással és a célok aktualizálásával – a céloktól való jelentős eltérésekről,
b) a közbeszerzéssel kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséről,
c) a helyszíni szemlék és a helyszíni ellenőrzések megállapításai alapján a kedvezményezett által készített intézkedési tervekről és a megtett intézkedésekről.
(2) A kifizetés igénylése elektronikusan történik.
(3) A kifizetési igényléshez a kedvezményezettnek mellékelnie kell
a) az eredeti számlák hitelesített másolatát,
b) a számlák – a szállító részére történő közvetlen kifizetés esetén a számla támogatáson felüli összege – kifizetését igazoló, az elszámolást alátámasztó dokumentumok másolatát, és
c) az NFÜ által meghatározott formátumú összesítőt.
(4) A kedvezményezett a kifizetési igénylésben nyilatkozik arról, hogy a benyújtott kifizetési igényléshez kapcsolódó elszámolások alapbizonylatai valós és elszámolható költségeken alapulnak és a támogatott projekt kapcsán merültek fel. A hitelesítés módját az NFÜ határozza meg.
(5) A projektek pénzügyi zárása eredményeként utalandó támogatást, ha az ezer forintot nem haladja meg, nem kell folyósítani a kedvezményezettnek.
56. § (1) A támogatás folyósítására – a kedvezményezett által benyújtott kifizetési igénylés alapján – utófinanszírozással vagy közvetlenül a szállító vagy az engedményes pénzforgalmi számlájára történő utalással (a továbbiakban: szállítói finanszírozás) kerül sor.
(2) Utófinanszírozású időközi kifizetési igénylés akkor nyújtható be, ha az igényelt támogatás összege meghaladja a megítélt támogatás 10%-át, de legalább a kétszázezer forintot. Az egymilliárd forintot meghaladó értékben megítélt támogatás esetén időközi kifizetési igénylés akkor nyújtható be, ha az igényelt támogatás meghaladja a támogatási szerződésben meghatározott minimális kifizetési igénylési összeget.
(3) A (2) bekezdés nem vonatkozik a kizárólag szállítói finanszírozást tartalmazó időközi kifizetési igénylésre, a szállítói és utófinanszírozást vegyesen tartalmazó kifizetési igénylésre, és az első időszakos beszámolóval együtt benyújtott kifizetési igénylésre.
(4) A szállítói finanszírozásra csak azt követően kerülhet sor, ha a kedvezményezettet vagy a támogatási szerződésben megnevezett, a projekt végrehajtásában részt vevőt terhelő számlák támogatási összegének megtérítése mellett a számla támogatáson felüli összegének kifizetése igazolható módon megtörtént.
(5) Az engedményes részére történő folyósítás teljesítésének feltétele, hogy az engedményezésre vonatkozó szerződés a közreműködő szervezet rendelkezésére álljon. Az engedményezésre vonatkozó szerződés közreműködő szervezet részére történő benyújtásáért a kedvezményezett felelős.
(6) A szállítói finanszírozású és vegyes kifizetési igénylésekre vonatkozóan a kifizetési igénylés benyújtásának ütemezésével és a benyújtás feltételeivel kapcsolatos előírásokat, valamint az engedményezés bejelentésének szabályait a felhívás vagy a támogatási szerződés tartalmazza.
(7) A lebonyolításban érintett szervezet az engedményezésekről naprakész nyilvántartást vezet.
57. § (1) Támogatási előleg az Ámr.-ben meghatározott mértékben azon projektelemekre vehető igénybe, amelyekhez utófinanszírozást választott a kedvezményezett. A szállítói finanszírozású projektelemekre előleg akkor vehető igénybe, ha a kedvezményezett bruttó támogatásra jogosult államháztartási szerv és az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 142. §-ában foglalt feltételek teljesülnek.
(2) Ha a pályázati felhívás vagy a támogatási szerződés arra lehetőséget biztosít, egyes költségek a támogatási szerződésben vagy a támogatói okiratban meghatározott mértékig – a kettős finanszírozás lehetőségének kizárása mellett – átalány alapon is elszámolhatóak.
58. § (1) Olyan projekt esetében, amely korábban nem uniós finanszírozású projektként részesült központi költségvetési támogatásban és utólag, egyedi döntés alapján a projekt európai uniós támogatásban részesül, a költségvetés által korábban finanszírozott számlákat a kedvezményezettnek olyan önálló kifizetési igénylés keretében kell benyújtania elszámolásra, amely kizárólag költségvetési előfinanszírozással érintett számlákat tartalmaz.
(2) Az (1) bekezdés szerinti elszámolásban jóváhagyott és kiutalhatóként megjelölt összeg nem kerül a kedvezményezett számlájára kiutalásra, hanem az elszámolások e rendelet szerinti hitelesítését, az egységes működési kézikönyvben szabályozott rögzítését, ellenőrzését és jóváhagyását, valamint a forráslehívás és az átutalási megbízás kiállítását követően technikai átforgatásra kerül sor, amelynek eljárásrendjét az egységes működési kézikönyv tartalmazza. Az így felmerült költségek közösségi hozzájárulás rendezését a központi költségvetés fő bevételei fejezetben kell bevételként elszámolni.
59. § (1) A kedvezményezett az eredeti számlán köteles feltüntetni a projekt regisztrációs számát, és azt, hogy a számla „támogatás elszámolására benyújtásra került”.
(2) Ha a kifizetési igénylés hiányos vagy hibás, a beérkezéstől számított 30 – szállítói finanszírozás esetén 15 – napon belül legfeljebb 30 napos határidő kitűzésével, az adott igénylésben szereplő valamennyi hiány, illetve hiba megjelölésével, hiánypótlásra és a hiba javítására kell felhívni a kedvezményezettet. Ha a hiány pótlására és a hiba javítására a határidő elteltétől számított 7 napon belül nem kerül sor, ez a kifizetési igénylés érintett részének elutasítását eredményezi, ez esetben további hiánypótlásnak nincs helye.
(3) Ha a megvalósítás nyomon követése, vagy folyamatba épített ellenőrzése során nem merült fel olyan probléma, amely miatt a támogatás kifizetését fel kellene függeszteni, a közreműködő szervezet a támogatást a kifizetési igénylés beérkezésétől számított 45 – szállítói finanszírozás esetén 30 – napon belül kifizeti. A szállítói és utófinanszírozást vegyesen tartalmazó kifizetési igénylés esetében is biztosítani kell a szállító részére 30 napon belül történő kifizetést.
(4) A kedvezményezett által a hiánypótlásra igénybe vett időtartam az előre nem tervezett, előre nem látható okok miatt lefolytatott rendkívüli helyszíni ellenőrzés, a szabálytalansági gyanú kivizsgálására tett intézkedések, valamint az év végi zárási és év eleji számlanyitási folyamatok – az NFÜ honlapján közlemény formájában közzétett – időtartama a (2) és (3) bekezdésben meghatározott időtartamba nem számítanak bele.
60. § (1) Ha a lebonyolításban érintett szervezet az 59. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott kifizetési határidőt számára felróható okból elmulasztja, késedelmének időtartamára a határidő lejáratának napján érvényes jegybanki alapkamat mértékének megfelelő késedelmi kamatot köteles fizetni annak a jogosultnak, akinek vonatkozásában a késedelemmel érintett bizonylatra jutó késedelmi kamat összege meghaladja a tízezer forintot. Szállítói finanszírozás, vagy engedményezés esetén a késedelmi kamatot a szállító, illetve az engedményes számára kell megfizetni. Nem kell késedelmi kamatot fizetni a központi költségvetési szerv részére.
(2) A késedelmi kamat alapja a késedelemmel érintett számla támogatástartalma.
(3) A késedelmi kamat kifizetését pénzügyi és számviteli szempontból a támogatásoktól elkülönítetten kell kezelni.
61. § (1) A projekt költségnövekményét – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a kedvezményezett finanszírozza.
(2) Ha a nagyprojekt vagy kiemelt projekt költsége a kedvezményezett által nem befolyásolható körülmény miatt növekedett meg, a kedvezményezett kérheti a támogatási szerződés módosítását, részletesen bemutatva és számszerűsítve a költségnövekmény egyes okait.
(3) A nagyprojekt vagy kiemelt projekt műszaki tartalmának a kedvezményezett által történő változtatására, és a tervezettnél lassabb megvalósulásra visszavezethető költségnövekményt a kedvezményezett finanszírozza.
(4) A kedvezményezett által biztosított saját forrás aránya a nagyprojekt vagy kiemelt projekt támogatásának növelése esetén sem csökkenhet.
(5) A nagyprojekt vagy kiemelt projekt támogatásának növeléséről a Kormány jogosult dönteni.
62. § Haladéktalanul fel kell függeszteni a támogatás folyósítását abban az esetben, ha azt e rendelet vagy más jogszabály előírja, illetve a támogatói okirat kiadását vagy a támogatási szerződés megkötését követően a kedvezményezett olyan nyilatkozatot tesz, vagy a támogatás folyósítója olyan körülményről szerez tudomást, amely a támogatás visszavonását, a támogatási szerződéstől történő elállást teheti szükségessé. A felfüggesztésről és annak okáról a kedvezményezettet soron kívül tájékoztatni kell.
63. § (1) A jóváhagyott támogatási összeg kifizetését a támogatás teljes összegének pénzforgalmi lebonyolítási számlán történt jóváírásáról szóló pénzforgalmi számlakivonat kézhezvételét követő 5 napon belül kell elindítani.
(2) A pénzforgalmi lebonyolítási számláról átutalást csak abban az esetben lehet kezdeményezni, ha
a) a megelőző munkafázisok megtörténtek,
b) a kedvezményezett köztartozásmentes, továbbá
c) az adatok EMIR-ben rögzítésre és jóváhagyásra kerültek.
(3) Csak olyan átutalás kezdeményezhető, amelyhez kapcsolódó közösségi hozzájárulás rendezését az igazoló hatóság az európai uniós forrásnak a vonatkozó operatív program forint pénzforgalmi számláin történő rendelkezésre állása esetén még a folyósítás évében az e jogszabályban meghatározott határidők figyelembevételével teljesíteni tud.
64. § (1) A programszámlán nyilvántartott pénzeszköz az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 5. § 11. pontja alapján idegen pénzeszköznek minősül.
(2) A forráskezelő szervezet a programszámla forgalmára vonatkozóan az idegen pénzeszközök változását eredményező gazdasági eseményekről, azoknak a követelésekre és a kötelezettségekre gyakorolt hatásáról is köteles a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben, áttekinthetően elszámolni, és azt analitikus nyilvántartással alátámasztani.
(3) A finanszírozási szerződésben elő kell írni a forráskezelő szervezet által teljesítendő adatszolgáltatás körét, és meg kell határozni az analitikus nyilvántartásra használt rendszereket. A forráskezelő szervezet az EMIR helyett a saját pénzügyi számlavezetési és jelentési feladatokat ellátó informatikai rendszerét használja. A forráskezelő szervezet a finanszírozási szerződés teljesítésének ellenőrzése érdekében az NFÜ részére havonta írásban beszámol
a) a finanszírozási keretből lehívott és még a programszámlára vissza nem utalt források mértékéről programonként adott bontásban,
b) a megkötött közvetítői szerződések teljesítésének előrehaladásáról,
c) a kockázatvállalás teljesítményéről és a kockázatvállalás szempontjából lényeges eseményekről, így különösen a kölcsön közvetítő általi minősítéséről és a kezesség beváltására vonatkozó adatokról,
d) a közvetítők által elkövetett szabálytalanságokról szabálytalansági jelentés formájában,
e) a kedvezményezettek által elkövetett nem teljesítésről és más szerződésszegésekről, és
f) az NFÜ által kért bármely egyéb adatról vagy eseményről.
(4) A forráskezelő szervezet negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap tizedik napjáig az NFÜ részére, az NFÜ által meghatározottak szerint az államháztartás szervezeteinek beszámolási kötelezettségéhez és az Ámr. előírása szerint készítendő időközi mérlegjelentésekhez adatot szolgáltat.
(5) Az NFÜ a forráskezelő szervezet számára biztosítja a finanszírozási keretből az NFÜ által elfogadott program végrehajtására jóváhagyott forrás összegét.
(6) Az NFÜ a forráskezelő szervezet javaslatára vagy saját kezdeményezésből is az egyes programokra jóváhagyott források között átcsoportosíthat a már megkötött közvetítői szerződések forrásigényének figyelembevételével.
65. § (1) A forráskezelő szervezet az NFÜ által jóváhagyott programok, illetve a már megkötött közvetítői szerződések forrásigényének figyelembevételével minden hónap ötödik napjáig megküldi az NFÜ-nek az arra vonatkozó kifizetési előrejelzését, hogy az NFÜ-től előreláthatólag mekkora összeget kér kifizetni a programszámlára. A forráskezelő szervezet az adott program végrehajtására jóváhagyott összeget részletekben, az általa adott havi előrejelzések alapján hívhatja le.
(2) A forráskezelő szervezet az NFÜ által elfogadott programra jóváhagyott összegből a már megkötött közvetítői szerződések forrásigényének megfelelő összeget lehívhatja az NFÜ-nek címzett lehívási értesítés, valamint a lehívási értesítéshez csatolt, a finanszírozási szerződésben meghatározott mellékletek átadásával. A forráskezelő szervezet a lehívási értesítéseket folyamatos sorszámmal látja el. A lehívási értesítésnek tartalmaznia kell legalább
a) a lehívási értesítés megnevezést,
b) annak a programszámlának a számát, amelyre a forráskezelő szervezet a forrás jóváírását kéri,
c) a lehívott összeget,
d) a lehívott összeg kifizetésének kért értéknapját,
e) a lehíváshoz kapcsolódó program megjelölését,
f) az NFÜ a programot jóváhagyó döntésének számát és keltét,
g) a forráskezelő szervezet nyilatkozatát arról, hogy a lehívási értesítés napján a finanszírozási szerződés alapján teljesítendő valamennyi előfeltétel teljesült,
h) a lehívási értesítés keltezését és
i) a forráskezelő szervezet cégszerű aláírását.
(3) Az NFÜ a szabályszerű lehívási értesítésben megjelölt összeget a forráslehívási folyamat során az előirányzat-felhasználási keretszámláról a pénzforgalmi lebonyolítási számlára, majd onnan a megfelelő programszámlára fizeti ki. Az NFÜ a forrást a szabályszerű lehívási értesítés beérkezésétől számított 15 napon belül utalja át a programszámlára, ha az adott hónapban lehívott összeg összesen nem haladja meg a havi kifizetési előrejelzésben jelzett összeget.
(4) A forráskezelő szervezet – a közvetítői szerződésekben megfelelő kikötések érvényesítésével – biztosítja, hogy a programszámlán lévő források a lehető legrövidebb időn belül kifizetésre kerüljenek a kedvezményezettek részére.
(5) A pénzforgalmi lebonyolítási számláról kifizetést az NFÜ kezdeményezhet, ha a megelőző eljárási cselekmények megtörténtek, továbbá a lehívási értesítésben kapott adatokat az NFÜ rögzítette az EMIR-ben.
66. § (1) A programszámlára költségvetési forrásból csak olyan kifizetés kezdeményezhető, amelyhez kapcsolódó közösségi hozzájárulás rendezését az igazoló hatóság – az európai uniós forrásnak a vonatkozó operatív program forint bankszámláin történő rendelkezésre állása esetén – még a folyósítás évében az előírt határidők figyelembevételével teljesíteni tudja. A forráskezelő szervezet a kiválasztott közvetítők részére a közvetítői szerződésben meghatározott keretösszeg erejéig, meghatározott részletekben utalja át az igényelt forrásrészt.
(2) Ha a lehívási értesítés vagy az ahhoz csatolt, az e rendeletben vagy a finanszírozási szerződésben meghatározott melléklet hiányos vagy hibás, a beérkezéstől számított 15 napon belül legfeljebb 30 napos határidő kitűzésével, az adott értesítésben szereplő valamennyi hiány, illetve hiba megjelölésével hiánypótlásra, vagy a hiba javítására kell felhívni a forráskezelő szervezetet. Ha a hiány pótlására és a hiba javítására a határidő elteltétől számított 7 napon belül nem kerül sor, az a lehívási értesítés elutasítását eredményezi, ez esetben további lehívásnak nincs helye.
(3) Ha a megvalósítás nyomon követése, illetve folyamatba épített ellenőrzése során szabálytalanság gyanúja merül fel a forráskezelő szervezet vagy a közvetítő vonatkozásában, az NFÜ a forrás kifizetését felfüggesztheti.
(4) A finanszírozási keretből lehívott összeget az NFÜ kizárólag a programszámlára fizetheti ki. A programszámlára átutalt összeget a forráskezelő szervezet – a kezességvállalás esetét kivéve – kizárólag az NFÜ által jóváhagyott közvetítőnek fizetheti ki, az NFÜ által jóváhagyott program szerinti finanszírozás céljából a közvetítői szerződés rendelkezései szerint.
(5) Az NFÜ a forráskezelő szervezet által vállalt kezesség teljes összege fedezetének megfelelő összeget a program előrehaladásának megfelelő ütemben a forráskezelő szervezet által benyújtott lehívási értesítés alapján a megfelelő programszámlára kifizeti és azon tartja, kivéve ha forrást más programra átcsoportosít. A kezességvállalás fedezetéül szolgáló programszámla felett a forráskezelő szervezet szabadon rendelkezhet a finanszírozási szerződés rendelkezései szerint. A kezesi kifizetéseket a forráskezelő szervezet a saját bankszámlájáról teljesíti.
(6) A programszámlára visszautalt forrást a forráskezelő szervezet a finanszírozási szerződés feltételeinek megfelelően ismételten felhasználhatja.
28. Közösségi hozzájárulás rendezése
67. § (1) Az igazoló hatóság a központi költségvetési forrásból a kedvezményezett, vagy a szállító részére már kifizetett támogatás közösségi hozzájárulási részét átutalja az NFÜ kezelésében lévő fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlákra.
(2) Azt követően, hogy a jogosan igénybe vett támogatás teljes összege kiutalásra került a kedvezményezett, a szállító vagy az engedményes részére, az igazoló hatóság az EMIR alapján utólagosan elszámolja a közösségi hozzájárulásnak a központi költségvetés által előfinanszírozott összegét, és – ha a rendelkezésre álló európai uniós források lehetővé teszik – ezen elszámolás jóváhagyását követő 3 napon belül átutalja a vonatkozó operatív program pénzforgalmi lebonyolítási számlájáról a vonatkozó fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlára.
(3) Az igazoló hatóság nem számolhatja el azon támogatási összeg közösségi hozzájárulás részét, amely olyan költséget tartalmaz, amelyre vonatkozóan szabálytalansági vizsgálat van folyamatban, illetve amelyre vonatkozóan a szabálytalanság ténye megállapítást nyert.
29. A számviteli nyilvántartás, valamint az adatszolgáltatás rendje
68. § (1) Az államháztartásért felelős miniszter felé történő beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítését az e rendelet szerinti elkülönített, eredményszemléletű kettős könyvviteli nyilvántartással kell biztosítani, amelyet a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (a továbbiakban: számviteli törvény) foglalt számviteli alapelvek figyelembevételével kell vezetni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti számviteli nyilvántartást valamennyi operatív program tekintetében teljes körűen a kincstár vezeti.
(3) A számviteli nyilvántartás vezetéséhez a kincstár az EMIR-t köteles használni.
(4) Az EMIR-ben mind a követeléseket és azok pénzügyi teljesítését, mind a kötelezettségeket és azok pénzügyi teljesítését partnerenként és azon belül tételesen kell kimutatni.
(5) Az (1) bekezdés szerinti számviteli nyilvántartás alapján, a számviteli törvény előírásai szerint a kincstár éves beszámolót készít.
69. § (1) A számviteli nyilvántartást forintban kell vezetni.
(2) A kincstár köteles a saját számviteli kézikönyvét a hozzá kapcsolódó ellenőrzési nyomvonalakkal elkészíteni, amelynek részei
a) a számviteli folyamatok eljárási rendje,
b) a számviteli politika, a számlatükör, a számlarend és
c) a bizonylati album.
(3) Az NFÜ-nek biztosítania kell, hogy a lebonyolításban érintett szervezet európai uniós támogatások lebonyolításával kapcsolatos feladataihoz kötődő számviteli bizonylatok – a banki kivonatok kivételével – a számviteli feladatokat ellátó kincstárnál rendelkezésre álljanak. A számviteli nyilvántartással kapcsolatosan az NFÜ és a kincstár kötelezettségeit külön együttműködési megállapodásban kell rögzíteni. Az NFÜ által megküldendő számviteli bizonylatok felsorolását az együttműködési megállapodásnak tartalmaznia kell.
(4) A számviteli nyilvántartás vezetésének irányítására olyan szakembert kell alkalmazni, aki megfelel a számviteli törvény 151. §-ában foglalt, képesítésre és gyakorlatra vonatkozó követelményeknek.
70. § Az elkülönített számviteli nyilvántartásnak biztosítania kell, hogy az Európai Bizottság részére küldendő évközi adatszolgáltatások, pénzügyi zárások számviteli nyilvántartásból, beszámolóból nyerhető adatai, valamint az éves pénzügyi jelentések elkészítéséhez szükséges számviteli adatok megfelelő részletességgel rendelkezésre álljanak. E követelmény teljesítéséért a kincstár és az NFÜ vezetői felelősek az ellenőrzési nyomvonalban meghatározottak szerint.
71. § Az elkülönített számviteli nyilvántartás vezetése során a kincstár a következő információk biztosításáért felelős:
a) az Európai Bizottságtól lekért támogatások összege bevételként, alapok, operatív programok és prioritások szerint,
b) a fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlákra közösségi hozzájárulás megtérítés címén továbbutalandó összegek ráfordításként, alapok, operatív programok és prioritások szerint,
c) az európai uniós támogatások fogadására nyitott operatív program számlák tételes forgalma,
d) az igazoló hatóság által igazolt, az Európai Bizottságtól igényelt összegek, valamint a szabálytalanság miatt visszajáró összegek követelésként, operatív programok szerint,
e) az Európai Bizottság felé fennálló visszafizetési kötelezettségek, illetve az igazoló hatóság által jóváhagyott, közösségi hozzájárulás rendezése miatti kötelezettségek összege, alapok és operatív programok szerint,
f) az előleg igénylés címén a közösségi hozzájárulás rendezése bizonylatban szerepeltetett összegek követelésként, valamint az elszámolt előlegek, követelés csökkenésként alapok és operatív programok szerint,
g) jóváhagyott, a fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámláról a pénzforgalmi lebonyolítási számlákra utalandó központi költségvetési finanszírozás és a közösségi hozzájárulást előfinanszírozó összegek bevételként, alapok, operatív programok és prioritások szerint,
h) jóváhagyott, a kedvezményezettek, a szállítók vagy az engedményesek részére a pénzforgalmi lebonyolítási számláról kifizetendő közösségi hozzájárulás és központi költségvetési finanszírozás összege ráfordításként, alapok, operatív programok és prioritások, szerint,
i) az adott operatív programhoz tartozó prioritásonkénti pénzforgalmi lebonyolítási számlák forgalma,
j) előleg címén a kedvezményezettek részére jóváhagyott összegek a költségvetéssel szemben fennálló követelésként, valamint a kedvezményezetteknek nyújtott előleg, a kedvezményezettektől visszajáró támogatások, illetve egyéb címen behajtandó összegek, a kedvezményezettekkel szemben fennálló követelésként, valamint az elszámolt előlegek, követelés csökkenésként, alapok, operatív programok és prioritások szerint,
k) az NFÜ által jóváhagyott, engedélyezett, a kedvezményezettek, szállítók, illetve engedményesek számára fizetendő összegek, valamint a kedvezményezettektől behajtott, a fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlára visszautalandó összegek a költségvetéssel szembeni kötelezettségként, alapok, operatív programok és prioritások szerint.
30. A költségigazolási tevékenységek rendje – az igazolás
72. § (1) Az igazoló hatóság a kedvezményezetteknél felmerült költségek alapján átutalási kérelmet, költségnyilatkozatot és a kedvezményezetteknél felmerült költségek hitelesítésére és igazolására irányuló nyilatkozatot (a továbbiakban: költségigazoló nyilatkozat) állít ki és nyújt be az Európai Bizottság részére.
(2) Az igazoló hatóság nyilatkozattételi kötelezettsége keretében meggyőződik arról, hogy az átutalási kérelem, a költségnyilatkozat és a kedvezményezetteknél felmerült költségek
a) adatai pontosak és megbízható nyilvántartási rendszerekből származnak,
b) ellenőrizhető bizonylatokon alapulnak,
c) megfelelnek az alkalmazandó európai uniós és nemzeti szabályoknak, és
d) – a programra alkalmazandó kritériumokkal összhangban – finanszírozás céljából kiválasztott, és az európai uniós és nemzeti szabályoknak megfelelő projektek tekintetében merültek fel.
(3) Az igazoló hatóság jogosult a költségigazoló nyilatkozat alátámasztásához kapcsolódó kiegészítő információ kérésére, amelyet a lebonyolításban érintett szervezet köteles haladéktalanul az igazoló hatóság rendelkezésére bocsátani.
(4) Az igazoló hatóság a költségigazoló nyilatkozat alátámasztása érdekében tényfeltáró vizsgálatot végezhet, vagy tényfeltáró látogatást tehet a lebonyolításban érintett szervezeteknél.
(5) A lebonyolításban érintett szervezet hozzáférést biztosít az igazoló hatóság által írásban felhatalmazott személyek részére a lebonyolításban érintett szervezetnél elektronikus és papír formában rendelkezésre álló, igazoláshoz kapcsolódó dokumentumokhoz és adatokhoz. Az igazoló hatóság a lebonyolításban érintett szervezetnél kezdeményezett látogatásairól minden esetben előzetesen tájékoztatja az érintett szervezetet.
73. § Az NFÜ tájékoztatásul továbbítja az igazoló hatóság részére
a) az egységes működési kézikönyvet annak mellékleteivel és az ellenőrzési nyomvonallal együtt, ideértve a közreműködő szervezetek eljárásrendjeit,
b) az Európai Bizottság irányítási és ellenőrzési eljárásokkal, elszámolható költségekkel és monitoringgal kapcsolatban megfogalmazott ajánlásait.
31. A költségigazolási tevékenységek rendje – a hitelesítés
74. § Az NFÜ köteles a pályáztatás, a szerződéskötés, a pénzügyi lebonyolítás, a közbeszerzési eljárás lefolytatásának, a fizikai megvalósítás ellenőrzése, a monitoring és – az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatónak megfelelő – folyamatba épített ellenőrzés teljes folyamatára részletes eljárásrendet kidolgozni, és előírni annak alkalmazását valamennyi hitelesítést végző szervezet számára.
75. § (1) A folyamatba épített – dokumentum alapú és helyszíni – ellenőrzés részeként – az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatónak megfelelően – valamennyi, hitelesítést végző szervezetnek a hitelesítés keretében gondoskodnia kell a kedvezményezett által benyújtott jelentések, nyilatkozatok és kifizetési igénylések formai és tartalmi ellenőrzésének lefolytatásáról, annak megállapítása céljából, hogy a kedvezményezett a támogatási szerződésben rögzített, vagy a projektadatlap alapján vállalt kötelezettségeit – a vonatkozó európai uniós és nemzeti jogszabályokkal összhangban – teljesítette.
(2) A pénzügyi lebonyolítás során az ellenőrzés a kifizetési igénylés ellenőrzéséből áll.
(3) A dokumentum alapú ellenőrzés keretében ellenőrizni kell
a) a projekt támogatási szerződésének megfelelő fizikai és pénzügyi előrehaladását és azok összhangját,
b) azt, hogy a benyújtott számla valós költségeken alapul-e, az operatív program keretében jóváhagyott projekt kapcsán merült-e fel, és megfelel-e a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeknek és szakmai célkitűzéseknek,
c) – szállítói finanszírozás esetén – a kedvezményezett vagy a támogatási szerződésben megnevezett, a projekt végrehajtásában részt vevő kifizette-e a számla teljes összegének a támogatáson felüli részét, utófinanszírozás esetében a számla összegét,
d) a teljesítés igazolását és megalapozottságát,
e) a kedvezményezett köztartozás-mentességét az EMIR-en keresztül,
f) a kettős finanszírozás elkerülésére vonatkozó előírások teljesülését,
g) azt, hogy a benyújtott számlán szereplő teljesítés összhangban van-e a közbeszerzésre vonatkozó közösségi és nemzeti előírásokkal, és
h) azt, hogy mely költségvetési fejezet biztosította a kifizetett költségek forrását, ha a projekt fedezete kizárólag központi költségvetési forrásból került megelőlegezésre.
(4) Ha a kedvezményezett központi költségvetési szerv, az NFÜ eltekinthet a dokumentum alapú ellenőrzés teljes körű lefolytatásától, ha a kedvezményezett utalványozási szabályzata valamennyi kifizetés esetében tartalmazza a tárgyi és időbeli elszámolhatósági szabályok, továbbá a (3) bekezdésben meghatározott megfelelőség ellenőrzését. A kedvezményezettnek biztosítania kell a kifizetés előtti ellenőrzés funkcionális függetlenségét.
(5) A tájékoztatással és a nyilvánossággal kapcsolatos kötelezettségek teljesítését, valamint a környezeti fenntarthatóság és az esélyegyenlőség érvényesítését folyamatosan, de legkésőbb a záró kifizetési igénylés jóváhagyásáig ellenőrizni kell.
76. § (1) A folyamatba épített ellenőrzés részeként a kincstár, az NFÜ, az NFÜ által megbízott személy és a közreműködő szervezet kockázatelemzésen alapuló mintavételezéssel kiválasztott projektek vonatkozásában helyszíni ellenőrzést végez.
(2) A tízmillió forint alatti támogatással megvalósuló projektek esetében a közreműködő szervezet a projektek – kockázatelemzés alapján kiválasztott – legalább 5%-át a projekt befejezését megelőzően a helyszínen ellenőrzi.
(3) A tízmillió és a huszonötmillió forint közötti támogatással megvalósuló projektek esetében a közreműködő szervezet a projektek – kockázatelemzés alapján kiválasztott – legalább 25%-át a projekt befejezését megelőzően a helyszínen ellenőrzi.
(4) Ha a projekthez nyújtott támogatás meghaladja a huszonötmillió forintot, a közreműködő szervezet a projektet legalább egyszer – ha kockázatelemzés korábban nem indokolja – a projekt befejezését megelőzően a helyszínen ellenőrzi.
(5) Ha a projekthez nyújtott támogatás meghaladja a kétszázötvenmillió forintot, a közreműködő szervezet a projektet évente legalább egyszer, és a projekt befejezését megelőzően a helyszínen ellenőrzi.
(6) A helyszíni ellenőrzések során – a 12. § (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – ellenőrizni kell különösen
a) a projekt támogatási szerződésének megfelelő fizikai és pénzügyi előrehaladását és azok összhangját,
b) a kifizetési igényléshez benyújtott alátámasztó bizonylatok és dokumentumok eredeti példánya rendelkezésre áll, megegyezik a kifizetési kérelemhez benyújtott másolattal,
c) a kedvezményezett által benyújtott nyilatkozat összhangját az azt megalapozó bizonylatokkal,
d) a termékek, szolgáltatások teljesítésének a támogatási szerződéssel való összhangját,
e) a nyilvánosságra és tájékoztatásra vonatkozó közösségi szabályok betartását,
f) a közbeszerzésekre vonatkozóan a dokumentumok alapján nem ellenőrizhető szabályok betartását, így különösen a benyújtott dokumentumok eredeti dokumentumokkal való összhangját, a benyújtott dokumentumok valódiságát, a dokumentumok megőrzésére vonatkozó szabályokat,
g) a projekt szintű elkülönített számviteli nyilvántartás vezetését.
(7) A helyszíni ellenőrzések keretében a kifizetési igénylésben szereplő költségek elszámolhatóságának megállapításához ellenőrizni kell a számlákat, ezek között a korábbi számlaösszesítőben feltüntetett számlákat is, a számlákhoz kapcsolódó szerződéseket, és az azokhoz a kapcsolódó teljesítésigazolásokat, valamint a számlák mellé be nem nyújtott kifizetést igazoló egyéb dokumentumokat.
(8) A folyamatba épített ellenőrzéseket megfelelően dokumentálni kell, rögzítve az elvégzett munkát, az ellenőrzések eredményeit, valamint szabálytalanságok és hibák feltárása esetén a megtett intézkedéseket.
(9) A kincstár, az NFÜ és az NFÜ által megbízott személy az általa végzett helyszíni ellenőrzésről készített jegyzőkönyvet a tárgyhónapot követő hónap huszadik napjáig megküldi az igazoló hatóság részére.
77. § (1) Az NFÜ gondoskodik a bírálatnak a támogatásra vonatkozó döntés előkészítésében vagy meghozatalában részt vevőktől független ellenőrzéséről. Az ellenőrzés a projektkiválasztás szempontjainak való megfelelés vizsgálatára terjed ki.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzést évente legalább egy alkalommal, a könnyített elbírálású támogatások kivételével az egyes operatív programokból finanszírozott, támogatásban részesített projektek legalább 5%-ánál kell elvégezni.
(3) Az NFÜ az (1) bekezdés szerinti ellenőrzésről készített jelentést annak véglegesítését követő huszadik napig megküldi az igazoló hatóság részére.
78. § (1) Az NFÜ, mint irányító hatóság vagy az általa átruházott hatáskörben eljáró közreműködő szervezet a tárgyhónapot követő minden hónap tizedik napjáig az igazoló hatóság által meghatározott formátumú és tartalmú hitelesítési jelentést állít ki. Az NFÜ a közreműködő szervezet által kiállított hitelesítési jelentés tartalmát szükség esetén kiegészítheti. Az NFÜ a hitelesítési jelentést a tárgyhónapot követő hónap huszadik napjáig elektronikusan megküldi az igazoló hatóság részére.
(2) A hitelesítési jelentés megküldésének elmulasztása, hiányos tartalommal történő megküldése, vagy a hitelesítési jelentések tartalma alapján irányítási és ellenőrzési rendszerre vonatkozó kiegészítő információ igénye esetén az igazoló hatóság a költségigazoló nyilatkozat kiállítását felfüggesztheti.
(3) A hitelesítési jelentés ellenjegyzésének alátámasztása érdekében az NFÜ maga is jogosult ellenőrzéseket végezni a közreműködő szervezetnél. Ezen ellenőrzések eredményéről az NFÜ rendszeresen tájékoztatja az igazoló hatóságot.
(4) A finanszírozási szerződés teljesítésének és a finanszírozási keret felhasználásának hitelesítése az NFÜ feladata. A folyamatba épített ellenőrzés részeként az NFÜ-nek gondoskodnia kell a forráskezelő szervezet által benyújtott valamennyi jelentés, nyilatkozat és bizonylat dokumentumalapú, formai és tartalmi ellenőrzésének lefolytatásáról. A pénzügyi lebonyolítás során a dokumentumalapú ellenőrzés a lehívási értesítés és annak mellékletei ellenőrzéséből áll.
(5) A dokumentumalapú ellenőrzések keretében ellenőrizni kell legalább
a) a programnak az akcióterv és a finanszírozási szerződés szerinti megfelelő előrehaladását,
b) azt, hogy a benyújtott lehívási értesítés az operatív program keretében jóváhagyott pénzügyi eszközök végrehajtására irányuló program kapcsán merült fel, és megfelel a program célkitűzéseinek,
c) a forráskezelő szervezet köztartozás-mentességét az EMIR-en keresztül, és
d) azt, hogy a benyújtott lehívási értesítés összhangban van-e a finanszírozási szerződéssel, a havi kifizetési előrejelzéssel és az elszámolhatósági szabályokkal.
(6) A folyamatba épített ellenőrzés részeként az NFÜ-nek gondoskodnia kell a pénzügyi eszközökre vonatkozó kockázatelemzési módszertan és az évenkénti kockázatelemzés elkészítéséről, a forráskezelő szervezetnél a programok megvalósításának helyszíni ellenőrzéséről.
(7) A helyszíni ellenőrzések során a forráskezelő szervezetnél ellenőrizni kell különösen
a) a programnak az akcióterv és a finanszírozási szerződés szerinti megfelelő előrehaladását,
b) a forráskezelő szervezet által benyújtott beszámolók és a program tényleges előrehaladásának összhangját,
c) hogy a forráskezelő szervezet által az NFÜ részére teljesített adatszolgáltatás összhangban áll-e a közvetítők által a forráskezelő szervezet részére teljesített adatszolgáltatással,
d) a forráskezelő szervezet és a közvetítők által elvégzett ellenőrzések megfelelőségét,
e) a nyilvánosságra, a tájékoztatásra és az állami támogatásokra vonatkozó közösségi szabályok betartását, továbbá
f) a jogszabályok, valamint a hatékony és célszerű működés követelményeinek betartását.
(8) A folyamatba épített ellenőrzéseket (ideértve a dokumentumalapú ellenőrzéseket és a kockázatelemzésre, mintavételezésre alapozott helyszíni ellenőrzéseket) megfelelően dokumentálni kell, rögzítve az elvégzett munkát, az ellenőrzések eredményeit, valamint szabálytalanságok és hibák feltárása esetén a megtett intézkedéseket.
(9) A forráskezelő szervezet a közvetítői szerződésekben köteles kikötni az arra vonatkozó jogát, hogy a közvetítőknél helyszíni ellenőrzést végezhet. Az NFÜ a helyszíni ellenőrzés jogát magához vonhatja, és a közvetítőknél maga is közvetlenül ellenőrizheti a közvetítői szerződések betartását.
(10) Az NFÜ minden hónap tizedik napjáig hitelesítési jelentést állít ki, amelyben nyilatkozik arról, hogy a megelőző hónapban jóváhagyott, az EMIR-ben rögzített és a programszámlára utalt támogatási összeggel kapcsolatos (4) és (5) bekezdés szerinti dokumentumalapú ellenőrzéseket, továbbá a nyilatkozatában meghatározott, (6) és (7) bekezdés szerinti helyszíni ellenőrzéseket elvégezte. A hitelesítési jelentést az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott formában és tartalommal kell elkészíteni. Az NFÜ a kiállított hitelesítési jelentést annak kiállításától számított 7 napon belül továbbítja az igazoló hatóság részére.
32. Fenntartás, monitoring
79. § (1) E rendelet eljárási cselekményeinek hatékony és szabályszerű végrehajtásához szükséges – különösen a költségvetések nyilvántartása, a finanszírozás, a költségigazolás, az ellenőrzések, a nyomon követés, a szabálytalanságok kezelése, a követeléskezelés, a számvitel adatcsoportokba tartozó – adatokat az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló, és egyes nemzetközi megállapodások alapján finanszírozott programok monitoring rendszerének kialakításáról és működéséről szóló kormányrendelet szerint meghatározott módon és határidőben az EMIR-ben kell rögzíteni.
(2) Ha az EMIR egyes feladatok ellátását nem biztosítja, a projektek végrehajtásával összefüggően az EMIR-ben el nem végezhető feladatok és kifizetések rendezésének dokumentálását az egységes működési kézikönyvben meghatározott módon kell a lebonyolításban érintett szervezeteknek biztosítaniuk, és utólagosan, haladéktalanul gondoskodniuk kell az adatok EMIR-ben való teljes körű rögzítéséről.
(3) Ha az EMIR nem biztosítja az adott átutalási megbízás rögzítését, az egységes működési kézikönyvben meghatározott módon az átutalási megbízás kiállítása az EMIR-en kívül, elektronikus utalás nélkül is rendezhető. Ebben az esetben a lebonyolításban érintett szervezeteknek biztosítaniuk kell az EMIR-en kívüli utalás dokumentálásának alátámasztását.
(4) Az Európai Unióval történő elszámolások benyújtása az EMIR-ben teljes körűen rögzített adatok alapján, kizárólag az EMIR-ben elkészített dokumentumokkal történhet.
(5) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott, a feladatok papír alapon történő elvégzésének kötelezettsége vonatkozik az értesítési és tájékoztatási kötelezettségekre is.
(6) Az EMIR-ben rögzített adatokat az EMIR üzemeltetője hetente – az adatok ellenőrzése után – leválogatja és továbbítja a kincstár által működtetett monitoring rendszerhez.
(7) Az EMIR üzemeltetője a rendelkezésére bocsátott köztartozási adatoknak a részére történő átadását követő 1 napon belül feldolgozza a köztartozási adatokat az EMIR-ben.
80. § (1) A kedvezményezett a projekt befejezésétől számított 5 évig, KKV-k esetében 3 évig a támogatás visszafizetésének terhe mellett vállalja, hogy a projekt megfelel az 1083/2006/EK tanácsi rendelet 57. cikk (1) bekezdésében foglaltaknak.
(2) Ha a kedvezményezett (1) bekezdésben foglalt kötelezettsége nem teljesül, haladéktalanul értesíti a közreműködő szervezetet.
(3) A kedvezményezett, valamint a támogatások lebonyolításában részt vevő szervezetek projekt szintű elkülönített számviteli nyilvántartást vezetnek, a projekttel kapcsolatos minden dokumentumot elkülönítetten nyilvántartanak, és legalább 2020. december 31-éig megőriznek.
(4) A közreműködő szervezet a beruházás megvalósításának zárásától számított 5 évig, KKV-k esetében 3 évig előírhatja a kedvezményezett számára éves fenntartási jelentések benyújtását. A projekt befejezését követően, ha a projektre nézve fenntartási kötelezettséget állapítottak meg, a kedvezményezett évente beszámol az indikátorok teljesüléséről.
(5) A közreműködő szervezet a helyszínen vizsgálja a beruházás fenntartását, illetve a dokumentumok nyilvántartását és megőrzését, kockázatelemzés alapján, mintavétellel kiválasztva a vizsgálandó projekteket.
(6) A záró jelentés tartalmazza az indikátorok teljesülésére vonatkozó információkat. Ha egy indikátor – a kedvezményezettnek felróható okból – nem éri el a projektre a támogatói okiratban vagy a támogatási szerződésben, illetve ezek módosításában meghatározott érték 75%-át, az igénybe nem vett támogatás törlésre kerül, illetve a kedvezményezett a támogatás arányos részét, a következő képlet szerint köteles visszafizetni:
Visszaköveteléssel érintett támogatási arány = 100–(teljesített indikátor értéke/indikátor célértéke)*100
(7) Ha az indikátor teljesülése adott projektelemhez köthető, az arányosítást a projektelemre jutó támogatás arányában kell elvégezni. Ha a projekt célja több indikátor teljesítése, és a záró jelentésben foglaltak szerint több indikátor nem érte el a támogatói okiratban vagy a támogatási szerződésben, vagy ezek módosításában meghatározott érték 75%-át, az arányosítást a legalacsonyabb arányban teljesült indikátort figyelembe véve kell elvégezni.
V. FEJEZET
JOGORVOSLAT
33. Kifogás
81. § (1) A támogatást igénylő vagy a kedvezményezett a pályázat benyújtásának időpontjától a támogatási jogviszony időtartama alatt a közreműködő szervezet döntése ellen a közreműködő szervezetnél az NFÜ-nek címzett, az NFÜ döntése ellen az NFÜ-nél a fejlesztéspolitikáért felelős miniszternek címzett kifogást nyújthat be, ha a pályázati eljárásra, a támogatási igény befogadására, a támogatási döntés meghozatalára, a támogatói okiratok kiadására vagy a támogatási szerződések megkötésére, a költségvetésből nyújtott támogatás folyósítására, visszakövetelésére vonatkozó eljárás jogszabálysértő, vagy a felhívásba, illetve a támogatási szerződésbe ütközik.
(2) A kifogás benyújtására a kifogásolt intézkedésről való tudomásszerzéstől számított 10 napon belül, de legfeljebb a kifogásolt intézkedéstől számított 60 napon belül egy alkalommal, az indokok megjelölésével van lehetőség.
(3) Kifogás benyújtásának nincs helye a szabálytalanságot megállapító döntés (a továbbiakban: szabálytalansági döntés) és a 34. alcímben meghatározott jogorvoslati eljárást lezáró döntés ellen.
(4) A kifogás elbírálásáig a kifogásban foglaltakkal összefüggő eljárási határidők nyugszanak.
(5) A támogatást igénylő által a kifogással érintett pályázatra vonatkozó támogatási szerződésnek a kifogás elbírálásának ideje alatt történő megkötését a kifogásban foglaltak kivizsgálása iránti igényről való lemondásnak kell tekinteni.
(6) A kifogás kivizsgálásában, illetve elbírálásában nem vehet részt az, aki a kifogás által érintett projektkiválasztási eljárásában, illetve a támogatói döntés előkészítésében részt vett.
82. § (1) A kifogást érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani, ha
a) a kifogást a 81. § (2) bekezdése szerinti határidőn túl terjesztették elő,
b) a kifogást nem az arra jogosult terjeszti elő,
c) korábbival azonos tartalmú, ismételt kifogást terjesztenek elő.
(2) Ha érdemi vizsgálat nélküli elutasításnak nincs helye, a kifogást a beérkezésétől számított 30 napon belül kell elbírálni. Az elbírálás határideje egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható, erről a határidő lejárta előtt tájékoztatni kell a kifogás benyújtóját.
(3) A közreműködő szervezet a döntése ellen benyújtott kifogás esetén
a) a kifogásban foglaltaknak, az annak beérkezésétől számított 10 napon belül helyt ad, egyúttal gondoskodik a jogszerű állapot helyreállításáról, és erről haladéktalanul értesíti a támogatást igénylőt vagy a kedvezményezettet, valamint az NFÜ-t, vagy
b) a kifogást és az abban foglaltakkal kapcsolatos írásbeli szakmai álláspontját az annak alátámasztására szolgáló dokumentumokkal együtt a kifogás beérkezésétől számított 10 napon belül megküldi az NFÜ-nek elbírálásra.
(4) Az NFÜ a döntése ellen benyújtott kifogás esetén
a) a kifogásban foglaltaknak, az annak beérkezésétől számított 10 napon belül helyt ad, egyúttal gondoskodik a jogszerű állapot helyreállításáról, és erről haladéktalanul értesíti a támogatást igénylőt vagy a kedvezményezettet, valamint a közreműködő szervezetet, vagy
b) a kifogást és az abban foglaltakkal kapcsolatos írásbeli szakmai álláspontját az annak alátámasztására szolgáló dokumentációval együtt a kifogás beérkezésétől számított 10 napon belül megküldi a fejlesztéspolitikáért felelős miniszternek elbírálásra.
(5) Az NFÜ, vagy a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter részére elbírálásra megküldött kifogással kapcsolatban az NFÜ, vagy a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter a következő döntéseket hozhatja:
a) a kifogásban foglaltaknak helyt ad, egyúttal gondoskodik a jogszerű állapot helyreállításáról,
b) a kifogást indokolt döntésével elutasítja.
(6) Az NFÜ, illetve a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter a kifogás tárgyában hozott döntésről az indokok megjelölésével értesíti a támogatást igénylőt vagy a kedvezményezettet, a közreműködő szervezetet és az NFÜ-t.
(7) A kifogás tárgyában hozott döntés ellen további kifogás előterjesztésének nincs helye.
34. Szabálytalanságkezelés
83. § (1) Szabálytalansági eljárás megindítására, szabálytalanság megállapítására kizárólag a támogatási szerződés megkötését, illetve a támogatói okirat kiállítását követően kerülhet sor.
(2) A szabálytalansági ügy elintézésében nem vehet részt
a) a kedvezményezett, a vele együtt jogosított vagy kötelezett személy, továbbá az, akinek jogaira vagy kötelezettségeire az eljárás eredménye kihatással lehet,
b) az a) pont alá tartozó személy vagy szervezet képviselője, vagy olyan volt képviselője, aki a szabálytalansági eljárás tárgyát illetően érintett volt,
c) az a) vagy a b) pont alá tartozó személynek a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója vagy volt házastársa,
d) aki az érintett projektkiválasztási eljárásában, illetve a támogatói döntés előkészítésében részt vett,
e) a d) pontban meghatározott személynek a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója vagy volt házastársa.
(3) A jogorvoslati eljárásban nem járhat el, aki a szabálytalansági ügy elintézésében részt vett.
(4) A szabálytalansági eljárás során eljáró szervezet az eljárásában köteles törekedni arra, hogy a szabálytalansággal érintett projekt célja megvalósuljon, és lehetőség szerint a cél indokolatlanul ne sérüljön.
(5) Ha ugyanazon kedvezményezett vonatkozásában több szabálytalansági eljárás indul, és azokban még döntés nem született, az eljáró szervezet dönthet azok egyesítéséről. Nem lehet a szabálytalansági eljárásokat egyesíteni, ha az a szabálytalanság megállapítására vonatkozó döntést indokolatlanul késleltetné, vagy a projekt céljainak megvalósulását indokolatlanul veszélyeztetné.
(6) A szabálytalansági eljárás során eljáró szervezet a szabálytalanságot a kedvezményezettre vonatkozóan állapítja meg akkor is, ha annak alapjául más személy vagy szervezet tevékenysége vagy mulasztása szolgált. A szabálytalanság megállapításával összefüggésben megállapított intézkedések a kedvezményezettet terhelik.
(7) A szabálytalansági eljárás kezdete az a nap, amelyen a szabálytalansági eljárás során eljáró szervezet vezetője az eljárás megindításáról döntött, jogorvoslati eljárás esetén a jogorvoslati kérelemnek a jogorvoslati eljárás lefolytatására jogosult szervhez történő megérkezését követő nap.
(8) A szabálytalansági eljárás a szabálytalansági eljárást lefolytató szervezet, a jogorvoslati eljárás a jogorvoslati eljárást lefolytató szervezet vezetőjének döntésével zárul.
84. § (1) A lebonyolításban érintett szervezet azon tagja, aki a támogatási folyamat bármely szakaszában szabálytalanság gyanúját észlelte, vagy akinek ilyen gyanú tudomására jutott, a tudomásra jutástól számított 3 napon belül írásban rögzíti a szabálytalanság gyanúját, és azt haladéktalanul megküldi a szervezet szabálytalanság-felelősének.
(2) A szabálytalanság-felelős gondoskodik
a) a szabálytalanságok nyilvántartásáról,
b) a szabálytalanságokkal kapcsolatos negyedéves jelentések összeállításáról,
c) az EMIR szabálytalanságokkal kapcsolatos adatokkal történő feltöltéséről,
d) az OLAF Koordinációs Irodával történő együttműködésről,
e) az igazoló hatósággal történő együttműködésről, és
f) döntési javaslatot terjeszt a szervezet vezetője elé a szabálytalansági eljárás megindításával kapcsolatban.
(3) A lebonyolításban érintett szervezet szabálytalanság-felelőse a kézhezvételtől számított 3 napon belül a szabálytalanság gyanúját rögzíti az EMIR-ben, és megküldi a szervezet vezetőjének a szabálytalansági gyanúról kapott tájékoztatást, a kapcsolódó dokumentumokat és véleményét, javaslatot téve az ügy kivizsgálására vagy annak mellőzésére.
(4) A lebonyolításban érintett szervezet vezetője a kézhezvételtől számított 3 napon belül dönt – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – a szabálytalansági eljárás megindításáról vagy az arra irányuló javaslat elutasításáról.
(5) A lebonyolításban érintett szervezet vezetője szabálytalansági eljárás mellőzésével állapíthat meg szabálytalanságot, és rendelhet el az e rendelet szerinti jogkövetkezményt, ha
a) a szabálytalansággal érintett összeg nem haladja meg a százezer forintot,
b) a kedvezményezett ellen felszámolási, végelszámolási vagy csődeljárás indult,
c) a cégbíróság a kedvezményezett céget a törvényességi felügyeleti eljárásban hozott intézkedés vagy megszüntetési eljárás következtében hivatalból törli a cégjegyzékből,
d) a kedvezményezett elismeri a szabálytalanság tényét,
e) a szabálytalanság ténye még azelőtt derült ki, hogy a kedvezményezett részére bármilyen kifizetés történt volna,
f) az NFÜ vezetője az Európai Bizottság, a belső ellenőrzési részleg, az igazoló hatóság vagy bármely, ellenőrzést végző szervezet megállapításait elfogadja.
85. § (1) A szabálytalansági eljárást
a) a közreműködő szervezet folytatja le, ha a szabálytalansági gyanút vagy az azt megalapozó körülményt a közreműködő szervezet észlelte, vagy az erre vonatkozó bejelentést a közreműködő szervezetnél tették meg,
b) az NFÜ folytatja le, ha a szabálytalansági gyanút, vagy az azt megalapozó körülményt az NFÜ észlelte, vagy az erre vonatkozó bejelentést az NFÜ-nél tették meg.
(2) A szabálytalansági eljárást az NFÜ folytatja le, ha
a) a szabálytalansági gyanút vagy az azt megalapozó körülményt az Európai Bizottság, az ellenőrzési hatóság, a belső ellenőrzési részleg, az igazoló hatóság vagy bármely, ellenőrzést végző szervezet tette,
b) a szabálytalansággal érintett összeg meghaladja az ötszázmillió forintot,
c) a szabálytalanság gyanúja kiemelt projekttel vagy nagyprojekttel szemben merült fel, vagy
d) a szabálytalansági gyanú olyan projekttel szemben merült fel, amely technikai segítségnyújtás keretből finanszírozott.
(3) A közreműködő szervezet vezetője a közreműködő szervezethez benyújtott és az általa észlelt szabálytalansági gyanút alátámasztó és azzal összefüggő dokumentumokat a (2) bekezdésben meghatározott esetben átadja az NFÜ-nek.
(4) Az NFÜ a szabálytalansági eljárást jogosult a közreműködő szervezet vezetőjének és szabálytalanság-felelősének írásbeli értesítése mellett magához vonni. A szabálytalansági eljárás dokumentumait a közreműködő szervezet vezetője az értesítés kézhezvételétől számított 5 napon belül megküldi az NFÜ-nek.
(5) Ha a szabálytalansági eljárás lefolytatását az NFÜ magához vonta, a szabálytalansági eljárás kezdő napjának az eljárás dokumentumainak NFÜ-höz történő megérkezésének napját kell tekinteni.
(6) Ha az ellenőrzési hatóság ellenőrzési tevékenysége során szabálytalanságot állapít meg, az e rendelet szerinti jogkövetkezmények alkalmazásának szükségességéről értesíti az NFÜ vezetőjét, aki gondoskodik azok végrehajtásáról.
86. § (1) A szabálytalansági eljárás megindításával egyidejűleg ki kell jelölni a szabálytalansági eljárás vezetőjét. A szabálytalanság-felelős köteles a szabálytalansági eljárás vezetőjével együttműködni.
(2) A szabálytalansági eljárás megindításáról a szabálytalanság-felelős az eljárás megindításától számított 5 napon belül – a szabálytalansági gyanú ismertetésével – írásban tájékoztatja az érintett kedvezményezettet, és felhívja, hogy észrevételeit – az azokat alátámasztó dokumentumok benyújtása mellett – a tájékoztatás kézhezvételétől számított 7 napon belül tegye meg. A szabálytalanság-felelős a kedvezményezetti észrevétel megtételére ennél hosszabb határidőt is megállapíthat.
(3) A szabálytalansági eljárás során a szabálytalansági eljárás vezetője betekinthet minden olyan dokumentumba, amely a szabálytalansági gyanú megítéléséhez szükséges, a projekt megvalósítási helyszínén ellenőrzést végezhet és lehetősége van a kedvezményezett személyes meghallgatására. Közbeszerzési jogsértés gyanúja esetén a szabálytalansági eljárás vezetője hivatalból eljárást indíthat a Közbeszerzési Döntőbizottságnál.
(4) Ha felmerül annak gyanúja, hogy a projekt megvalósításával összefüggésben a kedvezményezett, vagy a kedvezményezett érdekkörébe eső más személy, illetve szervezet bűncselekményt követett el, a szabálytalansági eljárás során eljáró szervezet köteles a bűncselekmény gyanújának felmerülésétől számított 5 napon belül feljelentést tenni.
87. § (1) A szabálytalansági eljárásban a döntést a szabálytalansági eljárás megindításától számított 45 napon belül kell meghozni. A határidő, annak eltelte előtt indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb 45 nappal meghosszabbítható. A határidő meghosszabbításáról az érintett kedvezményezettet értesíteni kell.
(2) Ha a szabálytalanság megállapításához más hatóság előzetes döntése szükséges, vagy a szabálytalansági gyanú különleges szakértelmet igénylő előzetes kérdés eldöntésétől függ a szabálytalansági eljárást a szabálytalansági eljárás során eljáró szervezet vezetője mindaddig felfüggesztheti, amíg a hatáskörrel rendelkező hatóság határozatot nem hozott, vagy a döntéshez szükséges szakértői állásfoglalás nem készült el. A felfüggesztés időtartama az elintézési határidőbe nem számít be.
88. § (1) A szabálytalansági eljárás során eljáró szervezet vezetője dönt a szabálytalansággal érintett projekthez kapcsolódó kifizetések felfüggesztéséről. A kifizetés felfüggesztése a szabálytalansági eljárás időtartama alatt bármikor lehetséges. A kifizetés közreműködő szervezet általi felfüggesztését az NFÜ felülbírálhatja. A kifizetés felfüggesztését meg kell szüntetni, ha annak indokai már nem állnak fenn. A kifizetés felfüggesztésének elrendeléséről és megszüntetéséről a kedvezményezettet tájékoztatni kell.
(2) A kifizetés felfüggesztésének elrendelése vagy megszüntetése esetén a következő körülményeket szükséges figyelembe venni:
a) a szabálytalansággal érintett projektben nyújtott biztosíték,
b) a szabálytalanság gyanújához vezető cselekmény vagy mulasztás súlya, gyakorisága,
c) a szabálytalansággal érintett összeg,
d) a bűncselekmény elkövetésének gyanúja,
e) a kedvezményezett terhére korábban megállapított szabálytalanságok száma, típusa,
f) ugyanazon kedvezményezettel szemben folyamatban lévő más szabálytalansági eljárások,
g) a kifizetést követően az eredeti állapot helyreállítható-e, valamint
h) a kifizetés elmaradása nem okoz-e súlyosabb károsodást, mint amilyennel a kifizetés járna.
89. § (1) A szabálytalansági eljárás eredményéről – szabálytalanság megállapításának hiányában is – a szabálytalansági eljárás vezetője szabálytalanság-eljárási jegyzőkönyvet készít.
(2) A szabálytalanság-eljárási jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell
a) az érintett projekt megnevezését, a kedvezményezett adatait,
b) az érintett összeg nagyságát finanszírozási forrásonként,
c) a szabálytalansági gyanúról való tudomásszerzés módját és idejét,
d) a szabálytalansági gyanú rövid összefoglalását,
e) az eljárásban közreműködők megnevezését,
f) a megvizsgált dokumentumok, körülmények és tények felsorolását,
g) a meghallgatott személyek megnevezését, a meghallgatás, illetve a helyszíni vizsgálat során készült jegyzőkönyvnek a vizsgálatot végző és a meghallgatott, vagy a helyszíni vizsgálat során jelenlévő személyek aláírásával ellátott példányát,
h) a meghallgatott, illetve a helyszíni vizsgálat során jelenlévő személynek a g) pont szerinti jegyzőkönyv tartalmával kapcsolatos egyet nem értése esetén az erre utaló záradékot,
i) az eljárás során megállapított következtetéseket, és az azt alátámasztó dokumentumoknak a felsorolását,
j) a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 314. §-a szerinti bűncselekmény gyanúja esetén az erre való utalást,
k) az alkalmazandó intézkedésekre, jogkövetkezményekre tett javaslatot.
(3) A szabálytalanság tényének megállapítása esetén a szabálytalanság-eljárási jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell továbbá
a) a megsértett rendelkezések pontos hivatkozását,
b) azt, hogy a szabálytalanság Európai Bizottság által meghatározott jelentéstételi kötelezettség alá tartozik-e,
c) rendszerjellegű szabálytalanság megállapítása esetén az arra való utalást, valamint
d) az alkalmazandó jogkövetkezményeket, illetve egyéb intézkedésekre tett javaslatot.
90. § (1) A szabálytalansági eljárás lezárásáról a szabálytalansági eljárás során eljáró szervezet vezetője a szabálytalanság-eljárási jegyzőkönyv alapján dönt.
(2) A szabálytalansági eljárás lezárulhat
a) szabálytalanság megtörténtét megállapító és jogkövetkezményt, vagy egyéb intézkedést elrendelő döntéssel, vagy
b) annak megállapításával, hogy nem történt szabálytalanság, és – ha szükséges – támogatási jogviszonyt érintő intézkedést elrendelő döntéssel.
(3) Szabálytalanság megállapítása esetén a szabálytalansági eljárás során eljáró szervezet az alábbi jogkövetkezményeket rendelheti el
a) a projekt támogatás terhére elszámolható költségeinek csökkentése és ezzel egyidejűleg a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésére kötelezés,
b) a támogatási szerződéstől történő elállás,
c) támogatási rendszerből történő kizárás határozott időre, legfeljebb 5 évre, vagy
d) uniós jogi aktusban meghatározott egyéb jogkövetkezmény.
(4) A jogkövetkezményt úgy kell megállapítani, hogy az igazodjék a szabálytalanság súlyához.
(5) A pénzügyi korrekcióval járó jogkövetkezményt minden esetben egyedileg, az egyes ügyiratok alapján kell megállapítani, és a korrekció összegének meg kell egyezni a nemzeti költségvetésre, illetve az alapokra tévesen terhelt költségek összegével, figyelemmel az Ámr. 127. § (1) és (2) bekezdésében meghatározottakra is. A pénzügyi korrekció célja egy olyan helyzet visszaállítása, ahol az alapok általi társfinanszírozásra benyújtott költségek 100%-a összhangban van a vonatkozó európai uniós és nemzeti szabályokkal.
(6) Ha nem lehetséges egyedi módon számszerűsíteni a pénzügyi korrekció mértékét, vagy adott esetben aránytalan lenne a kérdéses kiadás egészének visszavonása, vagy az félrevezető eredményt ad, átalányon alapuló korrekciót kell alkalmazni. Az átalányon alapuló korrekció mértékét az egyedi szabálysértés súlyosságának és a szabálytalanság pénzügyi következményeinek függvényében kell meghatározni.
91. § (1) A szabálytalanság-felelős a szabálytalansági eljárás eredményeit a döntéshozataltól számított 3 napon belül rögzíti az EMIR-ben.
(2) A szabálytalansági eljárás eredményéről a szervezet szabálytalanság-felelőse 5 napon belül értesíti a kedvezményezettet.
(3) Az NFÜ a honlapján közzéteszi – a személyes adatok kivételével – a szabálytalansági eljárásban az NFÜ vagy a közreműködő szervezet által hozott, szabálytalanság megtörténtét megállapító jogerős döntéseket, a döntést követő 10 napon belül a kedvezményezett nevének, a projekt címének, a szabálytalanság elkövetése módjának, a szabálytalanság következményének, és a szabálytalansággal érintett összegnek a feltüntetésével.
(4) Rendszerjellegű szabálytalanság megállapításáról a szabálytalansági eljárást lefolytató szervezet vezetője köteles a szervezet belső ellenőrzését, az NFÜ-t, az ellenőrzési hatóságot és az igazoló hatóságot 5 napon belül értesíteni.
92. § (1) A szabálytalansági eljárással érintett támogatási szerződés szerinti kedvezményezett, akire nézve a szabálytalansági döntés a támogatási jogviszonyból származó jogokat vagy kötelezettségeket állapít meg, módosít, illetve megszüntet, a döntés jogszabálysértő vagy támogatási szerződésbe vagy felhívásba ütközése esetén a szabálytalansági döntés ellen egy alkalommal, jogorvoslattal élhet.
(2) A jogorvoslati kérelmet a szabálytalansági döntés közlésétől számított 10 napon belül az indokok megjelölésével írásban kell előterjeszteni a szabálytalansági eljárás során eljáró szervezetnél. A szabálytalansági döntésben meghatározott jogkövetkezmények érvényesítése az NFÜ – e jogkör átruházása esetén az érintett szervezet – vezetőjének döntése alapján a jogorvoslati eljárás lezárásáig, illetve megszüntetéséig felfüggeszthető.
(3) Ha a jogorvoslati kérelem előterjesztésére jogosult a (2) bekezdésben meghatározott határidőben a jogorvoslati kérelmet a fejlesztéspolitikáért felelős miniszternél terjeszti elő, a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter a jogorvoslati kérelmet annak beérkezésétől számított 5 napon belül továbbítja az NFÜ részére.
(4) A szabálytalansági eljárás során eljáró szervezet a jogorvoslati kérelem benyújtására nyitva álló határidő valamennyi, a szabálytalansági eljárásban jogorvoslati kérelem benyújtására jogosult személy tekintetében való elteltét követő 5 napon belül értesíti a támogatási szerződés szerinti kedvezményezetteket a beérkezett és visszavonásra nem került jogorvoslati kérelmek megküldésével a jogorvoslati vizsgálat megindításáról. Ha a (2) bekezdésben meghatározott határidő elteltéig jogorvoslati kérelem nem került benyújtásra, vagy a határidő elteltéig valamennyi jogorvoslati kérelem visszavonásra került, a szabálytalansági eljárás során eljáró szervezet ennek tényéről értesíti a támogatási szerződés szerinti kedvezményezetteket.
93. § (1) A jogorvoslati kérelemben meg kell jelölni
a) a kérelmező (és képviselőjének) nevét, székhelyét (lakóhelyét), a kérelmezői jogosultságot alátámasztó tényeket,
b) a projekt címét és a szerződés azonosítóját,
c) a megsértett jogszabályi, vagy a támogatási szerződésben meghatározott rendelkezést, illetve a megsértett pályázati kiírás szerinti tájékoztatásban foglalt előírást,
d) a kérelem indokoltságát alátámasztó egyéb tényeket, illetve körülményeket.
(2) A kérelemben új – a szabálytalansági eljárás során nem vizsgált – tényekre és körülményekre is lehet hivatkozni.
(3) Az elkésett, a nem jogosulttól származó, valamint a kedvezményezett által a szabálytalansági döntés ellen ismételten előterjesztett jogorvoslati kérelmet az iratok felterjesztéséig a szabálytalansági eljárás során eljáró szervezet, azt követően a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. Elkésettség címén a jogorvoslati kérelem nem utasítható el, ha a jogorvoslati kérelem előterjesztésére nyitva álló határidőben a jogorvoslati kérelmet a fejlesztéspolitikáért felelős miniszternél terjesztették elő.
(4) Ha több kedvezményezett nyújt be a szabálytalansági döntés ellen jogorvoslati kérelmet, azon jogorvoslati kérelmeket, amelyek elutasításának a (3) bekezdés alapján nincs helye, egy eljárás keretében kell elbírálni.
94. § (1) A jogorvoslati kérelmet a szabálytalansági eljárás során eljáró szervezet – ha a szabálytalansági eljárásban a közreműködő szervezet járt el, az NFÜ-n keresztül – a szabálytalansági eljárás dokumentumaival, a szabálytalansági eljárás során eljáró szervezetnek a jogorvoslati kérelem tárgyában kialakított álláspontjával, és a szabálytalansági eljárás tárgyában folyamatban lévő szabálytalansági, közbeszerzési döntőbizottsági, vagy egyéb hatósági, illetve bírósági eljárásról szóló tájékoztatással együtt a jogorvoslati kérelem benyújtására nyitva álló határidő valamennyi, a szabálytalansági eljárásban jogorvoslati kérelem benyújtására jogosult személy tekintetében való elteltét követő 10 napon belül felterjeszti a fejlesztéspolitikáért felelős miniszterhez.
(2) Ha a jogorvoslati kérelem (1) bekezdés szerinti felterjesztése előtt a kérelem alapján a szabálytalansági eljárás során eljáró szervezet megállapítja, hogy a szabálytalansági döntés jogszabályt sért, vagy a támogatási szerződésbe, illetve a pályázati kiírás szerinti tájékoztatásban foglaltakba ütközik, a szabálytalansági döntést visszavonja, és ha a szabálytalansági gyanú továbbra is fennáll, annak kivizsgálására új szabálytalansági eljárást folytat le.
(3) A (2) bekezdés szerinti döntést a szabálytalansági eljárás során eljáró szervezet a döntés meghozatalát követően haladéktalanul közli az érintett kedvezményezettel, a fejlesztéspolitikáért felelős miniszterrel és – ha a szabálytalansági eljárásban a közreműködő szervezet járt el, az NFÜ-vel, egyébként pedig – a közreműködő szervezettel.
95. § (1) Ha a szabálytalansági döntésben név-, szám- vagy más elírás, illetve számítási hiba van, a szabálytalansági eljárás során eljáró szervezet a hibát az erre irányuló kérelemre, a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter utasítására, vagy hivatalból kijavítja, ha az nem hat ki az ügy érdemére.
(2) A kijavítást a szabálytalansági eljárás során eljáró szervezet a hiba észlelésétől számított 5 napon belül kijavító döntés meghozatalával teljesíti, amelyet haladéktalanul megküld a támogatási szerződésben szereplő kedvezményezetteknek és – az iratok felterjesztését követően a jogorvoslati eljárás lezárásáig, illetve megszüntetéséig – a fejlesztéspolitikáért felelős miniszternek.
(3) A kijavítás ellen jogorvoslatnak nincs helye.
96. § (1) A jogorvoslati kérelmet annak előterjesztője – az iratok felterjesztéséig a szabálytalansági eljárás során eljáró szervezetnél, azt követően a fejlesztéspolitikáért felelős miniszternél – a jogorvoslati eljárás lezárásáig az erre irányuló nyilatkozattal visszavonhatja.
(2) Ha a visszavonó nyilatkozat nem az annak elbírálására hatáskörrel rendelkező és illetékes szervhez érkezik be, a szabálytalansági eljárás során eljáró szervezet, illetve a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter köteles azt haladéktalanul továbbítani.
(3) Az értesítéstől az iratok felterjesztéséig a szabálytalansági eljárás során eljáró szervezet, azt követően a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter a jogorvoslati eljárást megszünteti, ha valamennyi jogorvoslati kérelem előterjesztésére jogosult a jogorvoslati kérelmét visszavonta. A jogorvoslati eljárás megszüntetéséről a szabálytalansági eljárás során eljáró szervezet – az iratok felterjesztését követően a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter utasítására – haladéktalanul tájékoztatja a támogatási szerződésben szereplő valamennyi kedvezményezettet, és az iratok felterjesztése előtt a fejlesztéspolitikáért felelős minisztert.
97. § (1) A felterjesztett jogorvoslati kérelemről a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter a kérelem hozzá beérkezésétől számított 45 napon belül dönt.
(2) A fejlesztéspolitikáért felelős miniszter a sérelmezett szabálytalansági döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja, ennek során nincs kötve a jogorvoslati kérelemben foglaltakhoz.
(3) Ha a szabálytalansági gyanúval kapcsolatos tényállás tisztázásához, illetve a kérelem elbírálásához szükséges, a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter legfeljebb 15 napos határidő tűzésével a kérelem kiegészítésére szólítja fel a kérelmezőt.
(4) A kérelem kiegészítésére meghatározott határidő a jogorvoslati kérelem elbírálásának határidejébe nem számít be, erre a kérelmezőt a kiegészítésre történő felszólítás alkalmával figyelmeztetni kell.
(5) A fejlesztéspolitikáért felelős miniszter az iratok felterjesztését követően az eljárás során bármikor a lebonyolításban érintett szervezettől további – a szabálytalansági gyanúval kapcsolatos tényállás tisztázásához, illetve a kérelem elbírálásához szükséges – tájékoztatást kérhet. A tájékoztatást a lebonyolításban érintett szervezet haladéktalanul köteles a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter rendelkezésére bocsátani.
(6) A fejlesztéspolitikáért felelős miniszter az iratok felterjesztését követően az eljárás során bármikor utasíthatja az NFÜ-t a kifizetés felfüggesztésére, vagy a felfüggesztés megszüntetésére. A kifizetés felfüggesztésének elrendeléséről és megszüntetéséről az NFÜ haladéktalanul tájékoztatja a támogatási szerződésben szereplő valamennyi kedvezményezettet, és a fejlesztéspolitikáért felelős minisztert.
98. § (1) Ha a jogorvoslati kérelem tárgyában a döntés olyan előzetes kérdés eldöntésétől, illetve elbírálásától függ, amelynek tárgyában az eljárás a Közbeszerzési Döntőbizottság, vagy más hatóság, illetve a bíróság hatáskörébe tartozik, a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter, ha az eljárás
a) a hatóság, illetve a bíróság előtt már folyamatban van, a jogorvoslati eljárást a kérdés eldöntéséig, illetve jogerős elbírálásáig felfüggeszti,
b) még megindítva nincs, és annak megindítására jogszabályban meghatározott határidőn belül lehetősége van, az eljárás megindítását kezdeményezi a hatóságnál, illetve a bíróságnál és annak megindítása esetén a jogorvoslati eljárást a kérdés eldöntéséig, vagy jogerős elbírálásáig felfüggeszti.
(2) A fejlesztéspolitikáért felelős miniszter a jogorvoslati eljárást felfüggesztheti, ha a jogorvoslati kérelem tárgyában a döntés olyan előzetes kérdés eldöntésétől függ, amelynek tárgyában szabálytalansági eljárás van folyamatban.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott eljárásban hozott döntés tartalma a fejlesztéspolitikáért felelős minisztert a jogorvoslati kérelem elbírálásában nem köti.
(4) A felfüggesztés tartama a jogorvoslati kérelem elbírálásának határidejébe nem számít be.
99. § (1) A fejlesztéspolitikáért felelős miniszter a jogorvoslati kérelem tárgyában a következő döntéseket hozhatja:
a) a szabálytalansági döntést helybenhagyja,
b) a szabálytalansági döntést megsemmisíti,
c) a szabálytalansági döntést megsemmisíti, és új szabálytalansági eljárás lefolytatására utasítja a szabálytalansági eljárás során eljáró szervezetet, ha a jogorvoslati döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy a jogorvoslati eljárás alatt új tény merült fel, vagy egyébként a tényállás további tisztázása szükséges, és arra a jogorvoslati kérelem kiegészítése keretében nincs lehetőség, feltéve, hogy a szabálytalansági gyanú továbbra is fennáll.
(2) Ha a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter a szabálytalansági döntésben foglaltakhoz képest új szabálytalansági gyanút állapít meg, ennek kivizsgálása érdekében új szabálytalansági eljárás lefolytatására utasítja a szabálytalansági eljárás során eljáró szervezetet.
(3) A fejlesztéspolitikáért felelős miniszter a jogorvoslati kérelem elbírálása érdekében felterjesztett iratokat a jogorvoslati döntés meghozatalát követően, a jogorvoslati eljárás lezárásáról szóló tájékoztatással együtt továbbítja az NFÜ, illetve az NFÜ-n keresztül a közreműködő szervezet részére. A szabálytalansági eljárás során eljáró szervezet a tájékoztatás beérkezését követően haladéktalanul intézkedik a döntésnek a támogatási szerződésben szereplő valamennyi kedvezményezettel való közlése iránt.
(4) A fejlesztéspolitikáért felelős miniszter jogorvoslati kérelem tárgyában hozott döntése ellen további jogorvoslati kérelem előterjesztésének nincs helye.
100. § (1) A közreműködő szervezet az 1828/2006/EK bizottsági rendelet alapján a jelentéstételi kötelezettség alá tartozó szabálytalanságokról újonnan megállapított szabálytalanságok esetében 10 napon belül, egyéb esetben a negyedévet követő 2 héten belül az Európai Bizottság által meghatározott formában jelentést küld az NFÜ részére.
(2) Az NFÜ a közreműködő szervezet által újonnan megállapított szabálytalanságok esetében a beérkezéstől számított 10 napon belül, a saját hatáskörben megállapított szabálytalanságok esetében a szabálytalanság megállapítását követő 10 napon belül, egyéb esetben a negyedévet követő 4 héten belül jelentést küld az igazoló hatóság részére.
(3) Minden negyedévet követő 6 héten belül az NFÜ által benyújtott negyedéves jelentések alapján az igazoló hatóság köteles jelentést küldeni az OLAF Koordinációs Iroda részére az 1828/2006/EK bizottsági rendelet alapján a jelentéstételi kötelezettség alá eső, a programok lebonyolítása során tapasztalt szabálytalanságokról vagy visszaélésekről, az ezekkel kapcsolatban megtett intézkedésekről, illetve a folyamatban levő államigazgatási, bírósági eljárások helyzetéről. A jelentést az OLAF Koordinációs Iroda a negyedévet követő 2 hónapon belül megküldi az Európai Csalás Elleni Hivatal részére, illetve annak személyes adatokat nem tartalmazó kivonatát az ellenőrzési hatóságnak tájékoztatásul.
(4) Az Irányító Hatóság a közreműködő szervezet által küldött szabálytalansági jelentéseket, az igazoló hatóság az Irányító Hatóság által küldött jelentéseket és az OLAF Koordinációs Iroda az igazoló hatóság által küldött jelentéseket a beérkezésétől számított 20 napon belül – annak a formai, vagy tartalmi hibájának megjelölésével – visszautasíthatja.
(5) A visszautasítást követően a jelentést készítő szervezet a javított jelentést az (1) és (2) bekezdésben meghatározott határidőben továbbítja a visszautasító szervezetnek.
(6) Az igazoló hatóság minden év március 31-éig az EMIR rendszerben rendelkezésre álló adatok alapján kimutatást küld az Európai Bizottság részére a tárgyévet megelőző évben visszavont összegekről, továbbá a behajtott, illetve a behajtásra váró összegekről, a behajtási eljárás megindításának éve szerinti csoportosításban, valamint a behajthatatlan követelésekről. Ha az EMIR rendszer nem tartalmazza teljes körűen a kimutatás elkészítéséhez szükséges információkat, akkor a közreműködő szervezet köteles az adatokat írásban február 15-éig beérkezőleg az NFÜ részére, az NFÜ köteles az adatokat írásban március 15-éig beérkezőleg az igazoló hatóság rendelkezésére bocsátani.
(7) Az (1)–(3) bekezdés szerinti jelentések elküldése elektronikus úton történik.
VI. FEJEZET
KÖVETELÉSKEZELÉS
35. A követeléskezelés szabályai
101. § (1) Ha a támogató a költségvetésből nyújtott támogatást részben vagy egészben visszavonja, vagy a támogatási szerződéstől bármelyik fél eláll, a kedvezményezett az addig folyósított támogatás visszavonással érintett összegét a Ptk. 232. § (3) bekezdése szerinti kamattal növelt mértékben a visszafizetésre kötelezés közlésétől számított 30 napon belül köteles visszafizetni. A kamatszámítás kezdő időpontja a támogatás folyósításának napja, utolsó napja a visszafizetési kötelezettség teljesítésének napja.
(2) Ha a visszafizetési kötelezettség a támogató adminisztratív hibája miatt keletkezett, a támogatás visszafizetése a megállapított fizetési határidőig kamatmentes.
(3) A visszafizetési kötelezettséget a támogató értesítésben vagy fizetési felszólításban közli a kedvezményezettel, amelyek másolati példányát az értesítés, vagy a fizetési felszólítás a kedvezményezett részére történt megküldését követő 7 napon belül meg kell küldeni a kincstárnak.
(4) A visszafizetési kötelezettség a támogató döntése alapján részletekben is teljesíthető, a visszafizetés ütemezését külön megállapodásban kell rögzíteni.
(5) Ha a kedvezményezett a visszafizetési kötelezettség teljesítésével késedelembe esik, a késedelme után a Ptk. 232. § (3) bekezdése szerinti késedelmi kamatot kell fizetnie.
102. § (1) Ha a kedvezményezett visszafizetési kötelezettségének a visszafizetésre megállapított határidőben nem vagy csak részben tesz eleget, és a beszámítás, illetve levonás eredménytelen volt, az NFÜ az Áht. 13/A. § (8) bekezdése alapján a vissza nem fizetett összeg adók módjára történő behajtása céljából megkeresi az állami adóhatóságot.
(2) Az NFÜ a visszafizetésre kötelezés időpontjában már folyamatban lévő csőd-, felszámolási-, végelszámolási-, illetve az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárásba köteles bekapcsolódni.
(3) A csődeljárásban, a felszámolási eljárásban, a végelszámolásban, a vagyonrendezési és az adósságrendezési eljárásban az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 72. § (3) bekezdés a) pontja alapján az állami adóhatóság jár el hitelezőként a kedvezményezettet terhelő visszafizetési kötelezettségére vonatkozó követelés tekintetében.
103. § Az NFÜ a szerződéstől akkor is elállhat, ha a kedvezményezett ellen a bíróság jogerős végzése alapján csőd-, felszámolási-, végelszámolási- vagy az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárás indult, avagy a kedvezményezettel szemben végrehajtási-, vagy adósságrendezési eljárás van folyamatban.
104. § (1) A behajtott összeget a pénzforgalmi lebonyolítási számlán történő jóváírásáról szóló pénzforgalmi számlakivonat kézhezvételét követő 5 napon belül a megfelelő fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlára kell visszautalni. Az utalást megelőzően az utaló köteles a fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla felett rendelkezővel egyeztetni. Az NFÜ kezdeményezi a befolyt, illetve kompenzált követelések rendezését az EMIR rendszerben legalább kéthavonta. Ha a befolyt, illetve kompenzált követelések támogatási összege korábban az igazoló hatóságtól lehívásra került, a behajtott összeg közösségi támogatási részét az NFÜ a rendezés EMIR alapbizonylat NFÜ általi jóváhagyását követő 5 napon belül visszautalja az igazoló hatóság pénzforgalmi számlájára.
(2) A kincstár által kiállított pénzforgalmi számlakivonatok adatait a pénzforgalmi számla felett rendelkezőknek az EMIR-ben a kézhezvételt követő 2 napon belül kell rögzíteni és a rögzítést követő 2 napon belül jóváhagyni.
(3) Ha az Európai Bizottság visszafizetésre szólítja fel az igazoló hatóságot, és az NFÜ az igazoló hatóság értesítését követően nem tudja behajtani a szabálytalanságban érintett összeget, akkor az Áht. 13/C. § alapján a szabálytalanságért felelős, illetve annak hiányában a szabálytalanul felhasznált forrást folyósító fejezet költségvetéséből kell az érintett összeget, az igazoló hatóság megfelelő pénzforgalmi számlájára visszapótolni az igazoló hatóság által megadott fizetési határidőre.
(4) Ha a szabálytalanságban érintett összegeket a program zárásáig nem sikerült behajtani, akkor a behajtásra tett kísérletek és intézkedések valamennyi dokumentációját legalább a program zárását követő harmadik év végéig programonkénti bontásban meg kell őrizni.
(5) Az igazoló hatóság a vonatkozó operatív program pénzforgalmi számláján jóváírt összeggel csökkentett átutalás igénylési dokumentációt nyújt be az Európai Bizottságnak.
VII. FEJEZET
AZ ALAPOKBÓL SZÁRMAZÓ TÁMOGATÁSOK ELLENŐRZÉSE
36. Az ellenőrzés jogosultja és kötelezettje
105. § (1) A támogatási igény jogosultságát és a költségvetésből nyújtott támogatás felhasználását a jogszabályban, a felhívásban, a támogatói okiratban és a támogatási szerződésben meghatározott szervek ellenőrizhetik. A kedvezményezett köteles minden, az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítást és egyéb segítséget megadni. Az ellenőrzések lefolytatására a támogatási döntés meghozatalát, a támogatói okirat kiadását vagy a támogatási szerződés megkötését megelőzően, a költségvetésből nyújtott támogatás igénybevétele alatt, a támogatott tevékenység befejezésekor, illetve lezárásakor, valamint a lezárást követően kerülhet sor.
(2) Abban az esetben, ha a támogatói okiratban vagy a támogatási szerződésben a kedvezményezett részelszámolási kötelezettségét is előírták, annak elmulasztása, illetve nem megfelelő teljesítése esetén a támogatás folyósítója a további költségvetésből nyújtott támogatás folyósítását felfüggeszti, amíg a kedvezményezett a kötelezettségének nem tesz eleget.
37. Belső ellenőrzés
106. § (1) Az irányító hatóságok belső ellenőrzését az NFÜ belső ellenőrzési egysége látja el. A közreműködő szervezetek, illetve az igazoló hatóság működésének belső ellenőrzését biztosítani kell. Az ellátandó belső ellenőrzési tevékenység tekintetében az Áht., valamint a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló kormányrendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Az NFÜ belső ellenőrzési egysége, a közreműködő szervezetek, és az igazoló hatóság belső ellenőrzési részlegei az operatív programok jóváhagyásától számított legfeljebb 3 hónapon belül megküldik ellenőrzési stratégiájukat az annak alapjául szolgáló kockázatelemzéssel együtt az ellenőrzési hatóság részére. A stratégia változását a változást követően haladéktalanul meg kell küldeni az államháztartásért felelős miniszter és az ellenőrzési hatóság részére.
(3) Az NFÜ belső ellenőrzési egysége, a közreműködő szervezetek és az igazoló hatóság belső ellenőrzési részlegei az általuk az európai uniós támogatások vonatkozásában lefolytatott belső ellenőrzések lezárt ellenőrzési jelentéseit az ellenőrzés lefolytatását követően haladéktalanul megküldik az ellenőrzési hatóság részére.
(4) A lebonyolításban érintett szervezet az általa az európai uniós támogatások vonatkozásában lefolytatott belső ellenőrzések lezárt ellenőrzési jelentéseit az ellenőrzés lezárását követő 15 napon belül megküldik az igazoló hatóság részére.
38. Ellenőrzési tervezés
107. § (1) Az ellenőrzési hatóság az Európai Bizottság által meghatározott módszertan alapján – az államháztartásért felelős miniszter véleményének kikérésével – elkészíti a nemzeti ellenőrzési stratégiát, illetve – szükség esetén – annak módosítását.
(2) Az ellenőrzési hatóság az (1) bekezdés szerinti stratégia elkészítéséhez figyelembe veszi a lebonyolításban érintett szervezet és az igazoló hatóság belső ellenőrzési egységei által készített ellenőrzési stratégiákat és kockázatelemzést.
(3) Az ellenőrzési hatóság az operatív program jóváhagyásától számított 9 hónapon belül benyújtja a nemzeti ellenőrzési stratégiát az Európai Bizottságnak.
(4) Ha az Európai Bizottság az (1)–(3) bekezdésnek megfelelően benyújtott nemzeti ellenőrzési stratégia kézhezvételét követő 3 hónapon belül észrevételt tesz a benyújtott stratégiára vonatkozóan, az ellenőrzési hatóság – az államháztartásért felelős miniszter véleményének kikérésével – köteles az Európai Bizottság által a válaszadásra meghatározott időn belül a nemzeti ellenőrzési stratégiát felülvizsgálni, és az észrevételekre vonatkozó válaszokat az Európai Bizottságnak megküldeni.
(5) Az ellenőrzési hatóság az Európai Bizottság által elfogadott nemzeti ellenőrzési stratégiát megküldi az NFÜ részére.
(6) Az ellenőrzési hatóság évente felülvizsgálja a nemzeti ellenőrzési stratégiát.
108. § (1) A közreműködő szervezetek és az igazoló hatóság belső ellenőrzési részlegei minden év november 15-éig, az NFÜ belső ellenőrzési egysége minden év december 15-éig megküldik éves ellenőrzési tervüket – az annak alapjául szolgáló kockázatelemzéssel együtt – az államháztartásért felelős miniszter és az ellenőrzési hatóság részére. A közreműködő szervezetek az éves ellenőrzési tervüket minden év november 15-éig az NFÜ részére is megküldik. Az éves ellenőrzési terv változását haladéktalanul meg kell küldeni az államháztartásért felelős miniszter és az ellenőrzési hatóság részére.
(2) Az NFÜ, illetve a feladat delegálása esetén a közreműködő szervezetek minden év november 15-éig megküldik éves helyszíni ellenőrzési tervüket – az annak alapjául szolgáló kockázatelemzéssel együtt – az államháztartásért felelős miniszter és az ellenőrzési hatóság részére. A közreműködő szervezetek az éves helyszíni ellenőrzési tervüket minden év november 15-éig az NFÜ részére is megküldik. Az éves helyszíni ellenőrzési terv változását haladéktalanul meg kell küldeni az államháztartásért felelős miniszter és az ellenőrzési hatóság részére.
(3) Az ellenőrzési hatóság az államháztartásért felelős miniszter véleményének kikérésével minden év május 31-éig elkészíti az éves ellenőrzési tervét, illetve – szükség esetén – annak módosítását.
39. Rendszerellenőrzés
109. § (1) Az 1083/2006/EK tanácsi rendelet 62. cikke szerinti rendszerellenőrzéseket éves rendszerességgel az ellenőrzési hatóság végzi el.
(2) Az ellenőrzési hatóság az (1) bekezdésben meghatározott rendszerellenőrzésekről készült ellenőrzési jelentést a jelentés lezárását követően haladéktalanul megküldi az Európai Bizottság és az igazoló hatóság részére.
40. A projektek mintavételes ellenőrzése
110. § (1) Az ellenőrzési hatóság évente elvégzi az operatív programok esetében az előző évben bejelentett költségek mintavételes ellenőrzését. Az ellenőrzések mintavételezési alapja az igazoló hatóság által az előző évben az Európai Bizottság felé bejelentett költség.
(2) Az ellenőrzési hatóság részére korlátlan hozzáférést kell biztosítani az EMIR-ben tárolt adatokhoz.
(3) Az ellenőrzési hatóság a mintavételes ellenőrzésekről készült ellenőrzési jelentést a jelentés lezárását követően haladéktalanul megküldi az igazoló hatóság részére.
41. Intézkedési tervekre vonatkozó különleges szabályok
111. § (1) Ha a jelentésben a szervezetre vonatkozó, intézkedést igénylő megállapítás, ajánlás vagy javaslat szerepel, az NFÜ, az igazoló hatóság, a közreműködő szervezet, a kincstár és a kedvezményezett köteles valamennyi vonatkozó, az európai uniós támogatások felhasználásával összefüggő ellenőrzési jelentés alapján a jelentés kézhezvételétől számított 20 napon belül intézkedési tervet készíteni és megküldeni az ellenőrzési hatóság részére. Az ellenőrzött szervezetek felelősek az intézkedési tervek végrehajtásáért, nyilvántartásáért, illetve a végrehajtás nyomon követéséért.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szervezetek vezetői gondoskodnak az intézkedési terveik – különös tekintettel a szabálytalanságok kezelésével kapcsolatos intézkedések – megvalósításának folyamatos nyomon követéséről, amelyről félévente, minden év március 31-éig és szeptember 30-áig tájékoztatják az ellenőrzési hatóságot a megvalósítást alátámasztó dokumentumok mellékelésével.
(3) A (2) bekezdés szerinti, szeptember 30-án esedékes tájékoztatás helyett éves összefoglaló beszámolót kell készíteni.
42. Zárónyilatkozatok
112. § (1) Az operatív programok záró elszámolásához kapcsolódóan a zárónyilatkozat kiadásához szükséges ellenőrzéseket az ellenőrzési hatóság hajtja végre.
(2) Az NFÜ vezetője az egyes programok várható lezárását a zárás időpontját megelőző év október 15-éig jelzi az ellenőrzési hatóságnak, hogy a zárónyilatkozat kiadásához kapcsolódó ellenőrzéseket az ellenőrzési hatáság a munkatervében tervezni tudja.
(3) A programok lezárásáról az NFÜ vezetője a lezárást követő 7 napon belül tájékoztatja az ellenőrzési hatóságot.
(4) Az ellenőrzési hatóság a végső egyenleg átutalás igénylési dokumentációi, illetve a projekt zárójelentésének kézhezvételét követően lefolytatja a zárónyilatkozat kiadásához szükséges ellenőrzéseket. Az ellenőrzési hatóság elkészíti – az államháztartásért felelős miniszter véleményének kikérésével – a záró ellenőrzési jelentést és a zárónyilatkozatot, amelyeket 2017. március 31-éig megküld az Európai Bizottságnak.
(5) Ha az Európai Bizottság az (1)–(4) bekezdésnek megfelelően benyújtott zárónyilatkozat kézhezvételét követő 5 hónapon belül véleményt tesz a benyújtott zárónyilatkozat tartalmára vonatkozóan, az ellenőrzési hatóság – az államháztartásért felelős miniszter bevonásával – köteles az Európai Bizottság által a válaszadásra meghatározott időn belül a zárónyilatkozatot felülvizsgálni, és az észrevételekre vonatkozó válaszokat az Európai Bizottságnak megküldeni.
43. Beszámolás
113. § (1) Az NFÜ az irányító hatóságok beszámolói alapján minden évben elkészíti az irányítási és ellenőrzési rendszer változásairól szóló beszámolót, amelyet október 15-éig megküld az ellenőrzési hatóság részére. Az irányítási és ellenőrzési rendszerek változásáról szóló beszámoló a (2) bekezdés szerinti éves ellenőrzési jelentés része.
(2) Az 1083/2006/EK tanácsi rendelet 62. cikkének megfelelően az ellenőrzési hatóság minden év december 15-éig véleményezésre megküldi az operatív program ellenőrzési stratégiájával összhangban, az adott év június 30-án záruló 12 hónapos időszak során végzett ellenőrzések eredményeit megállapító és a program irányítási és ellenőrzési rendszerében feltárt esetleges hiányosságokról beszámoló éves ellenőrzési jelentés tervezetét az NFÜ, az igazoló hatóság és az államháztartásért felelős miniszter részére.
(3) Az ellenőrzési hatóság az azonos irányítási és ellenőrzési rendszerű operatív programokra egy jelentést készít.
(4) A 2015. július 1. után elvégzendő ellenőrzésekre vonatkozó információkat az ellenőrzési hatóság a zárónyilatkozatot alátámasztó záró ellenőrzési jelentés keretében készíti el – az államháztartásért felelős miniszter véleményének kikérésével – 2017. december 31-éig.
(5) Az ellenőrzési hatóság 2008 és 2015 között minden év december 31-éig benyújtja az éves ellenőrzési jelentést az Európai Bizottságnak, amelyet megküld az NFÜ-nek és az államháztartásért felelős miniszternek is. Az ellenőrzési hatóság az éves ellenőrzési jelentés összefoglalóját közzéteszi honlapján.
44. Kapcsolattartás az Európai Bizottsággal
114. § (1) Az ellenőrzési hatóság haladéktalanul tájékoztatja az államháztartásért felelős minisztert, ha az Európai Bizottság felkéri az ellenőrzési hatóságot ellenőrzés végzésére az Európai Bizottság számára.
(2) Az ellenőrzendő szervezetek haladéktalanul értesítik az államháztartásért felelős minisztert, az igazoló hatóságot és az ellenőrzési hatóságot az Európai Bizottság és az Európai Számvevőszék által tervezett ellenőrzésekről. Az ellenőrzések nyitó és záró megbeszélésén az államháztartásért felelős miniszter, az igazoló hatóság és az ellenőrzési hatóság részt vehet.
(3) Az ellenőrzött szervezetek kötelesek az Európai Bizottság és az Európai Számvevőszék jelentés-tervezeteire készítendő választ, továbbá az Európai Bizottság és az Európai Számvevőszék képviselőivel megrendezésre kerülő, jelentés-tervezetekkel kapcsolatos szóbeli egyeztetések tagállami álláspontját az államháztartásért felelős miniszterrel, az igazoló hatósággal és az ellenőrzési hatósággal előzetesen egyeztetni, valamint a jelentés tervezetét és végleges változatát számukra a kézhezvételt követő 7 napon belül megküldeni.
(4) Az Európai Bizottság ellenőrzéseiből eredő, költségvetést és átutalás igénylési dokumentációt érintő kötelezettségvállalást vagy önkorrekciós folyamatot az államháztartásért felelős miniszterrel, az igazoló hatósággal és az ellenőrzési hatósággal előzetesen egyeztetni kell.
(5) Az 1083/2006/EK tanácsi rendelet 73. cikke szerinti egyeztetéseken az ellenőrzési hatóság és az államháztartásért felelős miniszter együttesen vesznek részt.
VIII. FEJEZET
EGYÉB RENDELKEZÉSEK
45. Szervezeti kijelölések
115. § (1) A Kormány a Gazdaságfejlesztési Operatív Program 4. Pénzügyi eszközök prioritásának, valamint a Közép-magyarországi Operatív Program Pénzügyi eszközök intézkedésének végrehajtása érdekében forráskezelő szervezetként a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zártkörűen Működő Részvénytársaságot kizárólagos joggal kijelöli.
(2) A Kormány a Regionális Operatív Programok Akcióterveiben nevesített Regionális Tőkebefektetési Alap komponensek vonatkozásában alapkezelő szervezetként a Regionális Tőkealap-kezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságot kizárólagos joggal kijelöli.
(3) A Kormány a 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználása tekintetében közreműködő szervezetként a 3. mellékletben meghatározott szervezeteket jelöli ki.
(4) A (3) bekezdés szerinti közreműködő szervezet az NFÜ-vel kötött teljesítményalapú finanszírozási szerződésben rögzített feladatmegosztás és feladatátadás alapján, bármely operatív program valamennyi prioritása végrehajtásában történő – az operatív programokban, illetve rendszerleírásokban rögzített munkamegosztást nem érintő – kiegészítő közreműködéssel is megbízható.
(5) A Közép-dunántúli Operatív Program 2007–2008-as Akcióterve keretében a 2. Regionális turizmusfejlesztés és 3. Fenntartható településfejlesztés prioritások esetében a közreműködő szervezeti feladatokat a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft., valamint a VÁTI Nonprofit Kft. látja el. A feladatmegosztás és feladatátadás részleteit a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség, a VÁTI Nonprofit Kft. és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség között létrejövő háromoldalú megállapodásban kell rögzíteni.
46. A technikai segítségnyújtás projektjeire vonatkozó tervezési és támogatás-végrehajtási folyamat szabályai
116. § (1) A technikai segítségnyújtás projektjeinek tervezésére, kiválasztására és végrehajtására az e rendeletben foglaltakat a következő eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A technikai segítségnyújtás projektjei esetében nem kell
a) a technikai segítségnyújtás projekjeit az akciótervekben nevesíteni,
b) a támogatási kérelem elbírálására döntés-előkészítő bizottságot létrehozni,
c) a fenntartásra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni.
(3) Az NFÜ tervezési felhívásban tájékoztatja a lehetséges kedvezményezetteket a támogatás igénylésének feltételeiről. A tervezési felhívásban az NFÜ a biztosítéknyújtási kötelezettséget írhat elő, ennek hiányában a kedvezményezett biztosítékot nem köteles nyújtani.
(4) Ha a támogatás kedvezményezettje az NFÜ, a támogatási jogviszony a támogatási döntés meghozatalával jön létre.
(5) Ha a támogatás kedvezményezettje az NFÜ, a támogatóként eljáró szervezeti egységet vagy személyt a kedvezményezettként eljáró szervezeti egység vezetője a támogatói tevékenység végzése során nem utasíthatja. Ha a projekt végrehajtása kedvezményezettként a támogatóként eljáró szervezeti egység feladata, a támogatói és kedvezményezetti tevékenység végzését a szervezeti egységen belül személyében el kell különíteni.
(6) Az egyes eljárási cselekményekre, így különösen a projektek kiválasztására, az ellenőrzésre, a szabálytalanságkezelésre vagy a közbeszerzések ellenőrzésére vonatkozó szabályokat az (5) bekezdésben meghatározott szabályok figyelembevételével kell alkalmazni.
(7) Az NFÜ a technikai segítségnyújtás forrásainak felhasználására vonatkozóan részletes eljárásrendet dolgoz ki.
47. A közmű beruházásokra vonatkozó szabályok
117. § (1) Közmű beruházások támogatásának feltétele, hogy a támogatással megvalósuló létesítmények, eszközök működtetését olyan gazdálkodó szervezet végezze, amelyet a támogatás kedvezményezettje a vonatkozó európai uniós irányelveknek megfelelő eljárás lefolytatásával választ ki. A támogatással megvalósuló hulladékkezelő létesítmények, eszközök, illetve víziközmű vagyon (a továbbiakban együtt: közszolgáltatási célú eszközrendszer) működtetésére a (2)–(7) bekezdésben meghatározott speciális szabályok irányadók.
(2) A támogatás feltétele, hogy – az (5) bekezdés kivételével – a támogatással megvalósuló hulladékkezelő létesítmények, eszközök működtetésével történő, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény szerinti hulladékkezelési közszolgáltatást olyan gazdálkodó szervezet végezze, amelyet a támogatás kedvezményezettje közbeszerzési eljárás lefolytatásával választ ki, vagy amellyel a közszolgáltatási szerződés megkötésére a Kbt. 2/A. §-a alapján kerül sor.
(3) A támogatás további feltétele, hogy – a (4) és az (5) bekezdés kivételével – a helyi önkormányzatokat érintő, támogatással megvalósuló víziközmű vagyon koncesszióköteles tevékenységnek minősülő működtetésére irányuló tevékenység gyakorlásának időleges joga a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Koncessziós törvény) és a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) alapján kiírt koncessziós pályázati – építési koncesszió esetében, a Kbt. alapján közbeszerzési – eljárás lefolytatásával, koncessziós szerződésben kerüljön átengedésre.
(4) A (3) bekezdéstől eltérően a víziközmű vagyon működtetésével – ide nem értve az építési koncessziót – a Koncessziós törvény és a Vgtv. keretei között a kedvezményezett, vagy a kedvezményezett és más helyi önkormányzatok által, vagy ezen helyi önkormányzatok és az állam által közösen alapított gazdálkodó szervezet koncessziós pályázat lefolytatása nélkül is megbízható mindaddig, amíg a gazdálkodó szervezetben kizárólag az állam vagy a helyi önkormányzat rendelkezik tulajdoni részesedéssel.
(5) Ha a támogatott projekt részben vagy egészben a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában már üzemelő közszolgáltatási célú eszközrendszer értéknövelő felújítását, rekonstrukcióját és bővítését, valamint a meglévő közszolgáltatási célú eszközrendszerrel nyújtott közszolgáltatás minőségének javítását (a továbbiakban együtt: korszerűsítés) célozza meg, vagy ha a támogatásból megvalósuló, műszakilag önállóan működtethető közszolgáltatási célú eszközrendszer kizárólagos működtetésére a kedvezményezett és a közszolgáltató között e rendelet hatálybalépéséig létrejött közszolgáltatási, üzemeltetési szerződés kiterjed, az adott közszolgáltatási célú eszközrendszer működtetésével – az e rendelet hatálybalépésekor hatályban lévő közszolgáltatási, üzemeltetői szerződés lejártáig, de legfeljebb a beruházások aktiválásától számított 15 évig – a (2) és (3) bekezdésnek meg nem felelő közszolgáltató is megbízható, feltéve, hogy a közszolgáltatási, üzemeltetési szerződés a következő követelményeknek megfelel:
a) a közszolgáltatási célú eszközrendszer működtetésével megbízott, vagy megbízni kívánt közszolgáltató kiválasztása, továbbá a vele kötött, a nyilatkozat benyújtásának időpontjában hatályban lévő közszolgáltatási, üzemeltetési szerződés tartalma, a kiválasztás, illetve a benyújtott szerződés létrejöttének és legutolsó módosításának időpontjában hatályos jogszabályokkal összhangban áll,
b) a közszolgáltatási, üzemeltetési szerződés tartalmazza a kedvezményezett saját vagy állami, illetve európai uniós forrásból megvalósítani tervezett beruházásainak működtetésével összefüggő szerződéses feltételeket is, ideértve a működtetni kívánt és a kedvezményezett tulajdonába kerülő eszközök használatáért a közszolgáltatót terhelő vagyonbérleti, eszközhasználati díjra vonatkozó, a közszolgáltatási célú eszközrendszer fenntartható fejlesztését biztosító rendelkezéseket, és
c) hulladékkezelési közszolgáltatás esetén, a támogatási kérelem benyújtásakor meglévő, vagy azt követően alapított, a kedvezményezett, vagy a kedvezményezett és más helyi önkormányzatok kizárólagos tulajdonában lévő közszolgáltató gazdálkodó szervezetben, a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a hulladékkezelési közszolgáltatási szerződésről szóló 224/2004. (VII. 22.) Korm. rendelet hatálybalépését követően természetes személy, államháztartáson kívüli jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tulajdonosi részesedést nem szerzett.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározottak ellenőrzése érdekében a kedvezményezett a közszolgáltató kiválasztásával kapcsolatos dokumentumokat és az arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy az abban foglalt adatok teljesek és a valóságnak megfelelnek, a közreműködő szervezet részére megküldi.
(7) Az (5) bekezdés alkalmazása esetén a kedvezményezett a közszolgáltatást végző gazdálkodó szervezetben esetlegesen fennálló tulajdonosi részesedését a támogatással megvalósuló közszolgáltatási célú eszközrendszer üzembe helyezésétől számított 10 évig nem idegenítheti el.
118. § (1) Ha a kedvezményezett döntése alapján a támogatással megvalósuló – ideértve a korszerűsítést is – közszolgáltatási célú eszközrendszer működtetésére irányuló önkormányzati közfeladat átadására a hozzá kapcsolódó vagyonkezelői jog egyidejű átengedésével (a továbbiakban együtt: vagyonkezelés) kerül sor, a támogatás feltétele, hogy a vagyonkezelő kiválasztására
a) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 80/A. § (4) bekezdése szerint, nyílt pályázati eljárás lefolytatásával,
b) más helyi önkormányzat vagy helyi önkormányzatok társulása – ideértve a többcélú kistérségi társulást is – kijelölésével, vagy
c) a kedvezményezett önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság, közhasznú társaság kijelölésével, a kizárólagos önkormányzati tulajdon fennállásáig
kerüljön sor.
(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyonkezelői jog átengedésére az Ötv. 80/A. §-át és 80/B. §-át, az Áht. 105/A–105/D. §-át, és az Áht. 108. §-át kell alkalmazni.
(3) A közreműködő szervezet jogosult a koncessziós és vagyonkezelési pályázatokat értékelő testületbe, valamint az üzemeltető kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás döntés-előkészítő bizottságába megfigyelőt delegálni.
(4) A támogatással megvalósuló közszolgáltatási célú eszközrendszer működtetésére, vagyonkezelésére irányuló közszolgáltatási, üzemeltetési, vagyonkezelési szerződések, és – a jogszabályoknak megfelelő – módosításuk érvényességéhez a támogatással megvalósuló eszközrendszer üzembe helyezésétől számított 10 évig a közreműködő szervezet hozzájárulása szükséges.
48. Egyéb technikai rendelkezések
119. § (1) Ha a lebonyolításban érintett szervezet a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett e rendeletben, a felhívásban, az általános szerződési feltételekben és a támogatási szerződésben meghatározott kötelezettségei teljesítésére elektronikus alkalmazást bocsát a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett rendelkezésére, a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett köteles az elektronikus alkalmazást igénybe venni.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, ha a lebonyolításban érintett szervezet e rendeletben, a felhívásban és az általános szerződési feltételekben, továbbá a támogatási szerződésben keletkező bejelentési, jelentéstételi, tájékoztatási kötelezettség, vagy igénylés teljesítéséhez formanyomtatványt bocsát rendelkezésre, a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett kizárólag a formanyomtatvány használatával tehet eleget az e rendeletben, a felhívásban és az általános szerződési feltételekben, valamint a támogatási szerződésben foglalt kötelezettségeinek.
120. § (1) Postai úton történő kézbesítés esetén az értesítést hivatalos iratként kell feladni és kézbesíteni.
(2) Elektronikus úton megküldött nyilatkozat esetén az elküldés napját kell a nyilatkozat megtételének napjaként tekinteni. Elektronikus úton előterjesztett nyilatkozat esetén a válaszra rendelkezésre álló határidő a következő napon kezdődik.
121. § (1) Ha a postai úton történő kézbesítés azért hiúsul meg, mert a címzett vagy meghatalmazottja úgy nyilatkozik, hogy a küldeményt nem veszi át, az értesítést a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni.
(2) Ha a küldemény „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza, az értesítést – az ellenkező bizonyításig – a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik napon kézbesítettnek kell tekinteni.
(3) A határidőbe nem számít bele a közlés, kézbesítés napja.
(4) A hónapokban, vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva megfelel a kezdőnapnak, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján.
(5) Ha a napokban megállapított határidő utolsó napja nem munkanap, a határidő a következő munkanapon jár le.
(6) A postai úton küldött nyilatkozat esetén a postára adás napját kell a nyilatkozat megtételének napjaként tekinteni. Az ezzel kapcsolatos válasz megtételére rendelkezésre álló határidő ilyen esetben a postai úton küldött nyilatkozat esetén azon a napon kezdődik, amely napon azt a részére kézbesítettnek kell tekinteni.
(7) A határidő elmulasztása vagy a késedelem jogkövetkezményei a határidő utolsó napjának elteltével állnak be.
(8) A határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni.
IX. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
49. Hatályba léptető rendelkezések
122. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2011. február 9-én lép hatályba.
(2) E rendelet 23., 33. és 34. alcíme 2011. március 1-jén lép hatályba.
(3) E rendelet rendelkezéseit – a (4) bekezdésben meghatározott kivételekkel – az e rendelet hatálybalépését követően meghirdetett felhívások tekintetében kell alkalmazni.
(4) A 34. alcímet a 2011. március 1-jén és az azt megelőzően meghirdetett felhívások, a 23. alcímet és a 33. alcímet a 2011. március 1-jét követően megindított közbeszerzési ellenőrzések és benyújtott kifogások tekintetében is alkalmazni kell.
50. Az Európai Unió jogának való megfelelés
123. § Ez a rendelet
a) az 1083/2006/EK tanácsi rendelet,
b) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és az 1783/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2006. július 5-i 1080/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
c) az Európai Szociális Alapról és az 1784/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2006. július 5-i 1081/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
d) a Kohéziós Alap létrehozásáról és az 1164/94/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2006. július 11-i 1084/2006/EK tanácsi rendelet,
e) a 1828/2006/EK bizottsági rendelet,
f) a 800/2008/EK bizottsági rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
51. Módosító rendelkezések
124. § A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a 7/A. §-át követően a következő fejezetcímmel, alcímmel és 7/B. §-sal egészül ki:
„A FEJLESZTÉSPOLITIKÁÉRT FELELŐS MINISZTER ÁLTAL IRÁNYÍTOTT ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERV
Környezetvédelmi Fejlesztési Igazgatóság
7/B. § (1) A Környezetvédelmi Fejlesztési Igazgatóság a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter által irányított, önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv. Székhelye: Budapest.
(2) A Környezetvédelmi Fejlesztési Igazgatóságot igazgató vezeti, aki a Környezetvédelmi Fejlesztési Igazgatóság gazdasági vezetőjének kinevezését és felmentését kivéve gyakorolja a munkáltatói jogokat a Környezetvédelmi Fejlesztési Igazgatóság alkalmazottai felett.
(3) A Környezetvédelmi Fejlesztési Igazgatóság igazgatóját és – az igazgató javaslatára – gazdasági vezetőjét a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter nevezi ki és menti fel.
(4) A Környezetvédelmi Fejlesztési Igazgatóság illetékessége az ország egész területére terjed ki.”
125. § (1) Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) E rendeletnek
a) az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatásra vonatkozó előírásait az atomenergia alkalmazására szolgáló, a nemzetbiztonsági, a honvédelmi és a katonai célú építményekre, és
b) az építtetői fedezetkezelésre és az építtetői fedezetkezelőre vonatkozó előírásait az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó támogatásokkal összefüggő építményekre
nem kell alkalmazni.”
(2) Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 131. § (2) bekezdésében a „jogorvoslat lehetőségére (panasz vagy kifogás benyújtására)” szövegrész helyébe a „kifogás benyújtására” szöveg lép.
(3) Az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 85. § n) pont nc) alpontjában az „a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóságot” szövegrész helyébe az „a Környezetvédelmi Fejlesztési Igazgatóságot” szöveg lép.
(4) Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 323/2007. (XII. 11.) Korm. rendelet 22. § (5) bekezdésében az „a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóság” szövegrész helyébe az „a Környezetvédelmi Fejlesztési Igazgatóság” szöveg lép.
(5) A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet
a) 1. §-át megelőző fejezetcímben a „KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTER” szövegrész helyébe a „VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTER” szöveg,
b) 33/B. §-át megelőző a „KvVM FI feladatai” alcím helyébe az „A Környezetvédelmi Fejlesztési Igazgatóság feladatai” alcím,
c) 33/B. §-ában az „A KvVM FI” szövegrész helyébe az „A Környezetvédelmi Fejlesztési Igazgatóság” szöveg
lép.
(6) A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 33/B. § b) és d) pontjában a „miniszter” szövegrészek helyébe a „fejlesztéspolitikáért felelős miniszter” szöveg lép.
52. Hatályon kívül helyező rendelkezések
126. § (1) Hatályát veszti
1. az egyes építőipari kivitelezési tevékenységgel összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 182/2010. (V. 14.) Korm. rendelet 10. § (12) bekezdése,
2. az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 17. § (9) bekezdés t) pontjában az „az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból vagy a Kohéziós Alapból származó támogatás felhasználása esetén a kijelölt közreműködő szervezet, vagy” szövegrész,
3. az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 18. § (4c) bekezdés b) pontjában a „– kivéve, ha az építtetői fedezetkezelő az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból vagy a Kohéziós Alapból származó támogatás felhasználása esetén a kijelölt közreműködő szervezettel ettől eltérő határidőben állapodik meg –” szövegrész,
4. az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 41. § (8) és (9) bekezdése,
5. a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4/A. §-át megelőző alcím és 4/A. §-a,
6. a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4/B. §-át megelőző alcím,
7. a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 33/C. §-át megelőző alcím.
(2) Hatályát veszti
1. a 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről szóló 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet,
2. a 2007–2013. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet,
3. a 2007–2013 időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló 16/2006. (XII. 28.) MeHVM–PM együttes rendelet,
4. a 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről szóló 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet módosításáról szóló 202/2008. (VIII. 14.) Korm. rendelet,
5. a 2007–2013. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló 359/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet,
6. az egyes fejlesztéspolitikai tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 179/2009. (IX. 4.) Korm. rendelet,
7. az egyes kormányrendeleteknek a pénzforgalommal összefüggő módosításáról szóló 314/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet,
8. a 2007–2013. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet és a jogszabálysértő, nem rendeltetésszerű vagy szerződésellenes módon felhasznált európai uniós forrásokból származó és a kapcsolódó állami támogatások behajtásának eljárási rendjéről szóló 55/2005. (III. 26.) Korm. rendelet módosításáról szóló 340/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet,
9. az egyes fejlesztéspolitikai tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 206/2010. (VI. 29.) Korm. rendelet,
10. a 2007–2013 időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló 16/2006. (XII. 28.) MeHVM–PM együttes rendelet módosításáról szóló 14/2008. (VIII. 19.) NFGM–PM együttes rendelet,
11. a 2007–2013. időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló 16/2006. (XII. 28.) MeHVM–PM együttes rendelet módosításáról szóló 29/2008. (XII. 31.) NFGM–PM együttes rendelet,
12. az egyes fejlesztéspolitikai tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 2/2010. (VI. 29.) NFM–NGM együttes rendelet,
13. a 2007–2013 időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló 16/2006. (XII. 28.) MeHVM–PM együttes rendelet módosításáról szóló 2/2008. (I. 11.) ÖTM–PM együttes rendelet,
14. az Államreform operatív program és az Elektronikus közigazgatás operatív program végrehajtásában közreműködő szervezet kijelöléséről szóló 11/2007. (III. 28.) MeHVM–ÖTM együttes rendelet,
15. a Gazdaságfejlesztési Operatív Program Végrehajtásában közreműködő szervezet kijelöléséről szóló 4/2007. (I. 30.) MeHVM–GKM együttes rendelet,
16. a Környezet és Energia operatív program egyes prioritásainak végrehajtásában közreműködő szervezet kijelöléséről szóló 15/2007. (V. 10.) MeHVM–KvVM együttes rendelet,
17. a Környezet és Energia Operatív Program IV. és V. prioritásainak végrehajtásában közreműködő szervezet kijelöléséről szóló 24/2007. (VIII. 29.) MeHVM–GKM–KvVM együttes rendelet,
18. a Regionális operatív programok végrehajtásában közreműködő szervezetek kijelöléséről szóló 14/2007. (V. 8.) MeHVM–ÖTM együttes rendelet,
19. a Közép-magyarországi operatív program végrehajtásában közreműködő szervezetek kijelöléséről szóló 16/2007. (V. 11.) MeHVM–ÖTM együttes rendelet,
20. a Közlekedés Operatív Program valamennyi prioritása, valamint a Közép-Magyarországi Operatív Program 2. prioritásának 2.2. intézkedése végrehajtásában közreműködő szervezet kijelöléséről szóló 26/2007. (X. 5.) ÖTM–GKM együttes rendelet,
21. a Közép-magyarországi operatív program I. „A tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozásorientált fejlesztése” prioritása – a „helyi gazdaságfejlesztés” intézkedés kivételével – végrehajtásában közreműködő szervezet kijelöléséről szóló 6/2007. (II. 6.) MeHVM–GKM együttes rendelet.
127. § Az e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos, e rendelettel hatályon kívül helyezett rendelkezéseket – a 122. § (4) bekezdésében meghatározott kivételekkel – a folyamatban lévő ügyekben alkalmazni kell.
1. melléklet a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelethez
Azon adatok köre, amelyeket a pályázati adatlapon, a szerződés adatlapon, és a kifizetési igényen alkalmazni lehet
(A *-gal jelölt adatokat már nem szükséges bekérni és rögzíteni, mivel az EMIR az első rögzítést követően az adatot megjeleníti minden szükséges helyen)
     A    B    C
1.    Eljárási cselekmény megnevezése    Adatkörök    Alkalmazható adatok köre
2.    Pályáztatás    Projekt összegző adatai    A projekt címe
3.            A projekt megvalósulásának helyszíne
4.            A projekt megvalósításának kezdete – vége
5.            A projekt elszámolható költségei összesen
6.            Az igényelt támogatás összege
7.            A támogatás mértéke (%)
8.            A projekt rövid összefoglalása
9.        Támogatást igénylő adatai    Támogatást igénylő teljes neve és rövidített neve
10.            Gazdálkodási forma
11.            Adószám vagy Adóazonosító jel
12.            Statisztikai szám
13.            Cégbírósági bejegyzés/bírósági nyilvántartásba vétel/vállalkozói igazolvány száma
14.            Alapítás időpontja
15.            Minősítési kód
16.            Főtevékenység és a fejlesztendő tevékenység TEÁOR száma és megnevezése
17.            A támogatást igénylő székhelye, fióktelepe és posta címe
18.            A támogatást igénylő hivatalos képviselőjének/képviselőinek (vezetője, aláírója) adatai
19.            Kapcsolattartó személy (projekt menedzser) adatai
20.            Gazdálkodási adatok
21.            A pályázatkészítő adatai
22.            ÁFA kör
23.        Pályázat adatai    Támogatást igénylő bemutatása
24.            A szervezet, vagy vállalkozás tulajdonosának, – non-profit szervezet esetén – az alapítónak, – költségvetési szerv esetén – a felügyeleti szervnek az adatai
25.            A pályázat miként járul hozzá a cég/szervezet jelenlegi helyzetéhez, fejlődési lehetőségeihez
26.            Az elmúlt öt évben állami támogatásból megvalósított projektek
27.            A projekt megvalósításának időpontjával egy időben egyéb jelentős projekt megvalósításának kapacitás igénye
28.            A támogatás elnyerése esetén a rendelkezésre álló humán erőforrás bemutatása, projekt menedzser megjelölése
29.            A projektben résztvevő személyek adatai
30.            A projekt indokoltsága és célja
31.            A projekt célcsoportja
32.            A fejlesztés részletes szakmai tartalma
33.        Költség adatok    A projekt tevékenységek szerinti ütemezése
34.            Elszámolható költségek és tevékenységek költségvetés
35.              Összes források
36.        Indikátor adatok    Indikátorok
37.            Esélyegyenlőség
38.            Környezeti fenntarthatóság
39.        Tájékoztatási követelmények    Tájékoztatási követelmények
40.    Szerződéskötés    Szerződés adatai    Szerződés azonosító száma
41.            Szerződéskötés dátuma
42.            Szerződés hatálybalépésének időpontja
43.            A támogató döntés kézhezvételének dátuma
44.        Kedvezményezett adatai    Kedvezményezett megnevezése*
45.            Adószám vagy Adóazonosító jel*
46.            ÁFA kör*
47.            Bankszámlaszám
48.            Székhely, Telephely
49.            Alapítás dátuma*
50.            Minősítési kód*
51.            Cégjegyzék száma*
52.            A támogatást igénylő hivatalos képviselőjének (vezetője, aláírója) adatai*
53.            Kapcsolattartó személy (projektmenedzser) adatai*
54.        Projekt adatai    Projekt megnevezése*
55.            Projekt megvalósulás helye*
56.            Előleg
57.            Projekt összes forrásai*
58.        Projekthez kapcsolódó dátumok    Pályázat benyújtásának dátuma*
59.            Projekt megkezdésének tervezett dátuma*
60.            Projekt megvalósításának tervezett dátuma*
61.            Támogatási döntés dátuma
62.            Szerződéses kötelezettségek lejárata, jogi lezárás tervezett dátuma
63.            Fenntartási időszak tervezett kezdete
64.        Költség adatok    Költségütemezés
65.            Elszámolható költségek és tevékenységek költségvetés*
66.        Indikátor adatok    Indikátorok*
67.            Esélyegyenlőség*
68.            Környezeti fenntarthatóság*
69.        Közbeszerzések    Tervezett közbeszerzések adatai
70.        Biztosíték adatai    Biztosítékok
71.    Beszámoló    Jelentés azonosító adatai    Jelentés adatai
72.            A jelentés kitöltéséért felelős személy adatai
73.        Pénzügyi ütemezés megvalósulásának adatai    Pénzügyi ütemezés megvalósulásának adatai a tervezetthez képest
74.        Helyszíni ellenőrzések    Kapcsolódó helyszíni szemlék adatai
75.            Nyilatkozat adatok
76.        Teljesítések, tényadatok    Indikátorok
77.            Esélyegyenlőség és Környezeti fenntarthatóság adatai
78.        Számlafej    Kedvezményezett adatai
79.            Szállító adatai
80.            Számla adatai
81.        Számlatétel    Számlatétel adatai
82.         Elszámoláshoz kapcsolódó közbeszerzési eljárások    Közbeszerzés adatai
83.        Elszámolás terhére elszámolni kívánt előleg adatai    Elszámolni kívánt előleg összege
2. melléklet a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelethez
NYILATKOZAT
A) Alulírott ............................ a(z) ................. vezetője, jogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a(z) ............. évben az általam vezetett szervezetnél az előírásoknak megfelelően gondoskodtam az európai uniós támogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátásához kapcsolódó belső kontroll rendszerek hatékony, eredményes és gazdaságos működtetéséről.
Gondoskodtam
–     a feladatok ellátására vonatkozó megállapodásban, szerződésben és jogszabályban meghatározott tevékenységek meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáról,
–     a szervezet feladatainak ellátásában a szakmai hatékonyság, eredményesség és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséről,
–     a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséről, azok teljességéről és hitelességéről,
–     a belső kontroll megszervezéséről és hatékony, eredményes és gazdaságos működtetéséről.
Kijelentem, hogy
–     a benyújtott beszámolók és elszámolások a legjobb tudásom szerint a valóságnak megfelelőek, teljeskörűek és pontosak,
–     olyan rendszert vezettem be, ami megfelelő bizonyosságot nyújt az eljárások jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan, továbbá megfelel az európai uniós és nemzeti szabályoknak,
–     a szervezeten belül jól körülhatárolt volt a felelősségi körök meghatározása, működtetése, a vezetők a szervezet minden szintjén tisztában voltak a célokkal és az azok elérését segítő eszközökkel annak érdekében, hogy végre tudják hajtani a kitűzött feladatokat és értékelni tudják az elért eredményeket. E tevékenységről a vezetői beszámoltatás rendszerén keresztül folyamatos információval rendelkeztem, a tevékenységet folyamatosan értékeltem.
Kelt,    P. H.
...........................
aláírás
B) Az A) pontban meghatározott nyilatkozatot az alábbiak miatt nem áll módomban megtenni:
    
Kelt,    P. H.
...........................
aláírás
3. melléklet a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelethez
A közreműködő szervezetek felsorolása operatív programonként, prioritásonként és intézkedésenként
     A    B    C    D
1.    Operatív program    Prioritás    Intézkedés    Közreműködő szervezet
2.    Államreform Operatív Program              VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft.
3.    Elektronikus Közigazgatás Operatív Program              VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft.
4.    Gazdaságfejlesztési Operatív Program              MAG – Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt.
5.    Környezet és Energia Operatív Program    Egészséges tiszta települések         Környezetvédelmi Fejlesztési Igazgatóság
6.        Vizeink jó kezelése         Környezetvédelmi Fejlesztési Igazgatóság
7.        Természeti értékeink jó kezelése         Környezetvédelmi Fejlesztési Igazgatóság
8.        A megújuló energiaforrás növelése         „Energia Központ” Energiahatékonysági, Környezetvédelmi és Energia Információs Ügynökség Nonprofit Kft.
9.        Hatékony energiafelhasználás         „Energia Központ” Energiahatékonysági, Környezetvédelmi és Energia Információs Ügynökség Nonprofit Kft.
10.        Fenntartható termelési és fogyasztási szokások ösztönzése         Környezetvédelmi Fejlesztési Igazgatóság
11.        Projekt előkészítés I–III., valamint VI. prioritásokhoz kapcsolódóan         Környezetvédelmi Fejlesztési Igazgatóság
12.        Projekt előkészítés IV–V. prioritásokhoz kapcsolódóan         „Energia Központ” Energiahatékonysági, Környezetvédelmi és Energia Információs Ügynökség Nonprofit Kft.
13.    Közlekedés Operatív Program              KIKSZ Közlekedésfejlesztési Zrt.
14.    Dél-alföldi Operatív Program    Regionális gazdaságfejlesztés         Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.
15.        Turisztikai célú fejlesztések         Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.
16.        Közlekedési infrastruktúra fejlesztés         Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.
17.        Humán-infrastruktúra fejlesztések         VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft.
18.        Térségfejlesztési akciók         Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.
19.    Dél-dunántúli Operatív Program    A városi térségek fejlesztésére alapozott versenyképes gazdaság megteremtése         Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.
20        A turisztikai potenciál erősítése a régióban         Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.
21.        Humán közszolgáltatások fejlesztése         VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft.
22.        Integrált városfejlesztési akciók támogatása         Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.
23.        Az elérhetőség javítása és környezetfejlesztés         Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.
24.    Észak-alföldi Operatív Program    Regionális gazdaságfejlesztés         Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.
25.        Turisztikai célú fejlesztés         Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.
26.        Közlekedési feltételek javítása         Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.
27.        Humán infrastruktúra fejlesztése         VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft.
28.        Város- és térségfejlesztés         Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.
29.    Észak-magyarországi Operatív Program    Versenyképes helyi gazdaság megteremtése         NORDA Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.
30.        A turisztikai potenciál erősítése         NORDA Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.
31.        Településfejlesztés         NORDA Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.
32.        Humán közösségi infrastruktúra fejlesztése         VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft.
33.        Térségi közlekedés fejlesztése         NORDA Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.
34.    Közép-dunántúli Operatív Program    Regionális gazdaságfejlesztés         Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.
35.        Regionális turizmusfejlesztés         Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.
és VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft.
36.        Fenntartható településfejlesztés         Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.
és VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft.
37.        Helyi és térségi környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra fejlesztés         Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.
38.        Humán-infrastruktúra fejlesztés         VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft.
39.    Nyugat-dunántúli Operatív Program    Regionális gazdaságfejlesztés         Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.
40.        Turizmusfejlesztés – Pannon örökség megújítása         Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.
41.        Városfejlesztés         Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.
42.        Környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra         Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.
43.        Helyi és térségi közszolgáltatások fejlesztése         VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft.
44.    Közép-magyarországi Operatív program    A tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozás-orientált fejlesztése    Összes intézkedés, kivéve Helyi gazdaságfejlesztés    MAG – Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt.
45.             Helyi gazdaságfejlesztés    Pro Regio Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési és Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft.
46.        A versenyképesség keretfeltételeinek fejlesztése    A régión belüli közlekedési kapcsolatok fejlesztése    Pro Regio Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési és Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft.
47.             A közösségi közlekedés működési feltételeinek fejlesztése    Pro Regio Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési és Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft.
48.             Az alternatív, környezetkímélő közlekedési módok térnyerésének támogatása    Pro Regio Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési és Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft.
49.         A régió vonzerejének fenntartható fejlesztése         Pro Regio Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési és Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft.
50.        A humán közszolgáltatások intézményrendszerének fejlesztése    A munkaerő-piaci részvételt támogató infrastruktúra fejlesztése    ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
51.             A felsőoktatási intézmények infrastruktúra fejlesztése    ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
52.             Az egészségügyi intézmények infrastruktúra fejlesztése    ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
53.             A társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése    ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
54.             A lakosságközeli szociális szolgáltatási infrastruktúra fejlesztése    VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft.
55.             A közoktatási intézmények infrastruktúra fejlesztése    VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft.
56.             Elektronikus helyi közigazgatási infrastruktúra fejlesztése    VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft.
57.        Városi és települési területek megújítása         Pro Regio Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési és Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft.
58.    Társadalmi Megújulás Operatív Program              ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
59.    Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program              ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság