„Amikor először elkezdtem nézni a Csernobilt, többször meg kellett állítanom, mert hülyeségnek és nyomasztónak tartottam…. de ahogyan most nézem, és a vuhani kollégámtól hallom, hogy a mentők meg sem állnak, rájöttem, hogy ez a valódi Csernobil, amit most átélünk” - egy komment a HBO nagyszabású, a csernobili katasztrófát bemutató sorozat alatt.
Mi történt a Csernobili katasztrófakor?
Nemrégiben jelent meg a HBO nagyszabású az 1986-os csernobili atomerőmű felrobbanásával kapcsolatos részletes, több részes dokumentumfilm sorozatot. A sorozat nemcsak a robbanást, és előzményeit mutatja be, hanem az azt követő folyamatot is, amiből világosan kiderül, hogy az információk elhallgatása mekkora problémát is jelent. Az erőmű felrobbanása után ugyanis a felelős személyek, a kellő óvintézkedések helyett, a jóhírnév megóvása érdekében, inkább hallgatott a problémáról, ami megannyi áldozatba került. Az ott élő emberek pedig mit sem sejtve fertőződtek meg szép lassan. Hogy hány ember vesztette életét, azt máig sem tudjuk, hiszen nincsenek erről pontos, nem elferdített adatok.
Párhuzam lenne a Csernobili katasztrófa, és a Koronavírus között?
Vajon ez történt Kínában is? A diktatúra elnyomta volna az igazságot, a rendszer a hasznos információk terjedésének útjába állt volna, és ennek eredménye a világméretű koronavírus járvány? Bizony többen is párhuzamot vonnak a két eset között. Zhou Xianwang, Vuhan polgármestere is elismerte egy tévének adott interjúban, hogy a vírusjárványra vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala nem volt időszerű. Egy másik nagyon jó bizonyíték, hogy a kínai hatóságok január 20. jelentették be, hogy a vírus kikerült az országból, egy nappal azután, hogy Japánban, valamint Thaiföldön is észleltek vírussal fertőzött egyéneket.
A lakosság tájékoztatását hiányolják
Kínában az emberek azt állítják, hogy ők újra tanúi lehetnek a történelemnek. Ugyanis, ahogyan a Szovjetunió vezetői sem tájékoztatták a lakosságot a sugárzás veszélyeiről, úgy a kínai polgárok sem kaptak megfelelő tájékoztatást a vírus veszélyeiről, és a járvány esetleges kimeneteleiről. A járvány első napjaiban a kínai hatóságok állítólag letartóztattak minden újságírót, illetve állampolgárt, akik az interneten terjesztették, hogy járvány tört ki. Ez arra enged következtetni, hogy a kínai kormány is próbálta a történteket titokban tartani, de feltehetően a nagy intenzitás, és gyors terjedés miatt ez kudarcba fulladt.
Mi nyújthat védelmet a katasztrófáktól?
Nem tudjuk, hogy a kínai kormány hozzáállása mennyire befolyásolta a járvány terjedését, hogy vajon tényleg lényeges információkat hallgattak-e el, és mennyire késleltették az adatokat. De, egy biztos, a csernobili katasztrófa után történtekből mindenképpen tanulni kell. Hogy mi védhet meg minket a katasztrófáktól? Ahogy látjuk nem a legújabb technikák vagy a tudomány, hanem az információk szabad áramlás a valódi kulcs. Hiszen: „Minden hazugság, amelyet mondunk, adósságot jelent az igazságért.”- részlet a HBO sorozatából.
