Két év alatt 90 ezerrel csökkent a közszférában foglalkoztatottak száma. Közülük mintegy 30 ezren "eltûntek". Nem dolgoznak, de nem is regisztrált munkanélküliek. A pedagógusok száma viszont meglepetésszerûen nõtt.
Honlapkészítés és online PR internet marketing tanácsadó segítéségvel? A hatékony honlapkészítés titka az online marketing tanácsadás alapján készülõ honlap! Kérje ajánlatunkat itt!
Csökkent a közintézményekben dolgozók száma
Jelentõsen csökkent az utóbbi két évben a közintézményekben - fõleg a közigazgatásban, az egészségügyben és a szociális ellátásban - dolgozók száma. Annak ellenére, hogy például a pedagógusok félelmei a kötelezõ óraszám emelése miatti leépítésrõl nem voltak alaposak. A minisztériumok, illetve a tárcák alá rendelt intézményrendszer veszítette a legtöbb embert.
Míg 2005 júniusában 819 800-an dolgoztak a közszférában, tavaly év végén már csak 729 600-an. A kilencvenezer elbocsátottból mindössze ezren tudtak elhelyezkedni a versenyszférában, ugyanakkor hatezernél is kevesebben jelentek meg a munkanélküli-regisztrációban. Szakértõk szerint aki csak tehette, elõre hozott nyugdíjba menekült. Sokan a felajánlott átképzési segítséget - idegen nyelvi, számítástechnikai vagy pályázatírói kurzust -, illetve a vállalkozás indításához felkínált hárommillió forintos kedvezményes kölcsönt vették igénybe. Az elbocsátottak harmadának sorsáról nincsenek információk. Munkaügyi szakértõk szerint jó részük arra számít, hogy visszahívják a közszolgálatba.
Létszámmozgás a közintézményeknél
A 30 ezer volt közszolga láthatatlanná válását megerõsítette lapunknak a területen szervezõdõ Magyar Köztisztviselõk és Közalkalmazottak Szakszervezetének fõtitkára. Fehér József szerint legalább 100 ezresre tehetõ a létszámmozgás a közintézményeknél. A közigazgatásból és az egészségügybõl ugyanis nemcsak elbocsátottak embereket, hanem fel is vettek. Az oktatásban viszont 10 ezerrel többen dolgoztak tavaly év végén, mint egy évvel korábban. Különös, hogy miközben a kormány indokoltan szóvá teszi, hogy a munkavállalók idõ elõtt, jellemzõen 58-59 éves korban mennek nyugdíjba, ezt a jelenséget most éppen õ maga gerjeszti az intézkedéseivel. Az 57-59 éves közszolgálati alkalmazottak ugyanis az elbocsátáskor kényszerûen az elõre hozott nyugdíjazást választották. Az MKKSZ információi szerint az utóbbi két évben elbocsátottak 40-45 százaléka menekült valamilyen ellátásba, többnyire elõre hozott öregségi vagy rokkantsági nyugdíjba. Mindössze 20-25 százalékuk helyezkedett el. Elõfordult, hogy költségvetési szervnél.
"Minimális a versenyszférában történõ elhelyezkedés, mert elég kevés autófényezõt vagy lemezlakatost bocsátanak el a közszférából" - fogalmazott ironikusan a fõtitkár. Szerinte indokolatlan volt az a kormányzati optimizmus, ami a közszférából kikerültek újbóli munkába állására vonatkozott.
Hová tûntek az emberek?
Kényszervállalkozásokba vagy egyéb, nem a klasszikus versenyszférára jellemzõ foglalkozásokba menekültek az emberek: például biztosítótársaságok ügynökeivé váltak. Az állást találó, negyven év körüli volt közszolgák fõleg pályakezdõk elõl veszik el a munkalehetõséget.
Arra a kérdésre, hogy hová tûnt el közel 30 ezer ember, Fehér József felmérésekre hivatkozva azt mondta: a közszférából történõ elbocsátás az esetek többségében nemcsak életmódváltás, hanem az egzisztencia megtörése is, olyan mentális kudarc, amit nehezen tudnak feldolgozni. Ha a kényszerû távozás nem két-három éves, hanem több évtizedes munkaviszony után történik, az érintettek szégyenérzettel küszködnek, amihez hozzájárult a kormányzati kommunikáció is, amely azt hangoztatja, hogy minõségi váltás folyik a közszolgálatban.
Mentális megterhelés
Ez a mentális teher sok embert visszatartott attól, hogy megjelenjen a munkanélküli- ellátórendszerben.
A fõtitkár szerint ez a helyzet komolyan megterheli az állásukat megõrzõ közszolgák közérzetét és teljesítményét is, növeli a félelemérzetüket, s ezzel nemritkán a munkáltatók is visszaélnek.
A szakszervezet szerint ezért a kormányzatnak minél elõbb vissza kell térnie a tárgyalóasztalhoz.
Forrás:
