Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Magyarországon a környezet- és természetvédelmi szakterület 1988. áprilisa óta áll minisztériumi szintű irányítás alatt, ekkor jött létre az Országos Vízügyi Hivatal és az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal egyesítésével a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium.

1990 nyarán a vízügyi igazgatást különválasztották a környezetvédelemtől, és a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumhoz került. Néhány hónapig Környezetvédelmi Minisztérium néven működött a tárca, majd 1990 őszén Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumként az építésüggyel, területfejlesztéssel és műemlékvédelemmel bővült az addigi környezet- és természetvédelmi feladat- és hatásköre.

Az 1998-as kormányváltáskor az építésügyi és területfejlesztési feladatok a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz, a műemlékvédelmi feladatok a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumához kerültek át, ekkor jött létre a Környezetvédelmi Minisztérium.

A minisztérium 2002-ben újra átalakult: a vízügyekkel kapcsolatos feladatkör a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumtól a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumhoz került.

A minisztérium a környezet- és természetvédelem, valamint a vízügy központi közigazgatási szerve. A minisztérium a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és meteorológiai szakterületek ágazati, szakmai irányítási - szabályozási teendőit látja el.

A szakterületi politikák kialakítása, a kormányzati munkához kapcsolódó tennivalók és az egyre szerteágazóbb nemzetközi együttműködés folytatása szintén a tárca feladata.

A minisztérium területi szervezetei – a környezetvédelmi felügyelőségek és vízügyi felügyelőségek, nemzeti park igazgatóságok– elsőfokú hatósági feladatokat látnak el. A másodfokú környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság szerepét az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség tölti be.

A jövő minisztériuma

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a környezettudatosságra épülő, a fenntartható fejlődésre alapozó, liberális program megvalósítását tűzte ki céljául.

A zöldtárca, élén a miniszterrel, a Kormány – és egyben az ország – zöld lelkiismerete kíván lenni. Az itt felhalmozott tudás, szakmai tapasztalat, a környezet ügye iránti érzékenység és felelősség arra kötelezi a zöldtárcát, hogy az ország jövője, a fenntartható fejlődés érdekében tudatosan konfliktusokat is vállaljon.

A cél az, hogy olyan tárca legyünk, amelynek munkája, következetes kiállása révén a zöld gondolat beépül az összes politikai-gazdasági döntéshozó, és a Magyar Köztársaság valamennyi polgárának tudatába, tetteibe. A zöldtárca nemcsak az ország ma itt élő polgárainak, hanem a jövő nemzedékeknek a minisztériuma kell hogy legyen.

Ma már tapasztalati tény, hogy a növekedés lehetőségei nem korlátlanok, sem az egész földgolyón, még kevésbé ebben az érzékeny, sérülékeny kis országban.

A minisztérium a felelősségi körébe tartozó három nagy szakterületről – környezetvédelem, természetvédelem, vízügy – egységesen, környezetügyként gondolkodva az ökológiailag fenntartható fejlődést és a környezeti nevelés segítségével erősödő környezettudatosságot kívánja az ország jövőképének pillérévé tenni.

Azt tekinti feladatának, hogy a ma meghozott intézkedések révén gyermekeinknek, unokáinknak a mainál egészségesebb környezetet, élhetőbb Magyarországot és biztos jövőt ígérhessünk.

A társadalom életminőségének javulása, egészséges környezethez való jogának érvényesülése, az alapvető környezeti biztonság megléte, a globális klímaváltozás folyamatának mérséklése hosszú távon csak akkor biztosítható, ha a társadalmi és gazdasági fejlődés természeti örökségünk megőrzésével, természeti erőforrásaink védelmével és fenntartható, ésszerű használatával egységben valósul meg.