Máté Balázs online marketing asztali

Magyarország legfontosabb jelképei és ereklyéi

Magyarország legfontosabb jelképei és ereklyéi

Rákóczi Zita
hirdetes

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

 

Bemutatjuk Önöknek Magyarország vallási, irodalmi ereklyéit és nemzeti jelképeit.

Magyarország legfontosabb jelképei és ereklyéi

Vallási ereklye

Szent Jobb (1083)

A Szent Jobb I. István király épségben maradt jobb keze, ereklye.A Szent István halálát követő trónviszály idején a fehérvári káptalan, aki aggódott, hogy a holttestet megszentségtelenítik, kiemelte a testet a bazilika közepén álló márványszarkofágból és a bazilika alatti sírkamrába rejtette.

Ekkor választották le róla a mumifikálódott jobb kezet, amit a bazilika kincstárába vittek. Innen a kincstár őre, Merkur eltulajdonította és elrejtette. 1083-ban, mikor István király szentté avatási eljárása zajlott, I. László hallott az ereklyéről, meglátogatta Merkurt bihari birtokán, ahol az ereklyét őrizte, megbocsátott neki, és itt alapította az ereklye őrzésére a szentjobbi apátságot, melyről Szentjobb település (ma Romániában) a nevét kapta.Hartvik legendája a lopásról nem tesz említést. Szerinte a Szent Jobbot a szentté avatási eljárás során Szent László király emeltette ki a sírból, ahol 45 éve nyugodott.

Irodalmi ereklyék

Halotti beszéd és könyörgés (1200)

A Halotti beszéd és könyörgés a legkorábbi magyar nyelvű szövegemlék (és egyben a legrégebbi összefüggő finnugor, sőt uráli nyelvű szövegemlék is), 1192 és 1195 között keletkezett. Egy latin nyelvű egyházi könyvben, az úgynevezett Pray-kódexben, a magyar szöveg a 136r lapon maradt fenn. A szöveg első felfedezését Schier Xystusnak tulajdonítják, ez azonban vitatott.
Nyilvánosan elsőként Pray György jezsuita szerzetes számolt be róla, egy hétsoros szemelvényt tett közzé. Pray átadta a szöveget rendtársának, Sajnovics Jánosnak, aki épp lapp-magyar nyelvrokonságra keresett bizonyítékokat. Teljes szövegét ő publikálta 1771-ben. Az eredeti szöveg jelenleg az Országos Széchényi Könyvtár-ban van, utoljára 1997 januárjában volt megtekinthető.

Ómagyar Mária-siralom (1300 körül)

Az Ómagyar Mária-siralom a Leuveni kódex 134. lapjának hátulján található. A vers szövegének nagyobb része szabad szemmel alig olvasható, mert a pergamenről a folytonos használat miatt egyszerűen kikopott. Korábban az a nézet terjed el, hogy mint érthetetlen nyelvű szöveget kidörzsölték, dörzsölésre utaló nyomok azonban valójában nincsenek. – 1922-ben fedezték fel. Az értékes kódex 1982-ben került a magyar állam tulajdonába.

hirdetes

Szózat (1835-1836)

Vörösmarty Mihály 1836-ban írta meg versét, majd a költeményre Egressy Béni írt zenét 1843-ban, amikor annak megzenésítésére Bartay András, nemzeti színházi igazgató pályadíjat tűzött ki. A mű ősbemutatójára 1843. május 10-én került sor a Nemzeti Színházban. A Szózatot második himnuszunknak is nevezik. Sokáig vita tárgya volt, hogy a Himnusz vagy a Szózat legyen a nemzeti himnuszunk.

Nemzeti dal (1848)

A Nemzeti dal Petőfi Sándor egyik legismertebb verse, amely – Illyés Gyula szerint – magának a költőnek is egyik legkedveltebb költeménye volt. Petőfi a verset 1848. március 13-án, két nappal a forradalom kitörése előtt írta, eredetileg arra a népgyűlésre, melyet március 19-ére tervezett a pesti ifjúság. A bécsi forradalom hírére azonban felgyorsultak az események. 15-én először Pesten, a Pilvax kávéházban olvasta fel a verset.

A Nemzeti dal a 12 ponttal együtt az első volt, amit a szabad sajtó kinyomtattatott az elfoglalt Landerer-nyomdában (Petőfi egyébként ide elfelejtette magával vinni a verset és emlékezetből diktálta le). A versből több ezret szétosztottak a nép között.

A hagyomány szerint Petőfi a Nemzeti Múzeum lépcsőjén állva elszavalta az egybegyűlt tömegnek a Nemzeti dalt, Petőfi azonban visszaemlékezéseiben nem említi a múzeumot azon helyek közt, ahol elszavalta a verset; itt feltehetőleg beszédet mondott, csak az utókor emlékezetében állt össze a múzeumlépcsőn verset szavalás legendája.

Nemzeti jelképek

Szent Korona

A magyar Szent Korona Európa egyik legrégebben használt és mai napig épségben megmaradt koronája. A magyar államiság egyik jelképe, mely végigkísérte a magyar történelmet legalább a 12. századtól napjainkig.

Állami címereink (1202)

A jelenlegi címert 1990. július 3-án fogadta el az Országgyűlés, az Alkotmány módosításáról szóló 1990. évi XLIV. törvényben. Az Országgyűlés több változat szavazása után (többen a Kossuth-címer mellett voksoltak) a korábbi Kiscímert tette meg a Magyar Köztáraság címerévé.

hirdetes
A törvény leírása szerint „Hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik.”

Himnusz (1823)

A Himnusz („Hymnus, a magyar nép zivataros századaiból”) Kölcsey Ferenc verse, mely egyben Magyarország nemzeti himnusza. A Himnusz a költő legnagyobb hatású verse, 1823-ban írta szatmárcsekei magányában.

Kölcsey műve előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk és az Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga kezdetű ének, míg a református magyarságé a 90. Zsoltár (Tebenned bíztunk, elejétől fogva) volt. Népszerű volt – a hatóságok által többször betiltott – ún. Rákóczi-nóta is. Ez utóbbit Berlioz és Liszt Ferenc is megzenésítette.

Piros-fehér-zöld (1848)

Magyarország zászlaja, illetve a magyar zászló a Magyar Köztársaság hivatalos állami jelképe és egyben a magyarság egyik nemzeti jelképe. A hivatalos állami és polgári zászló három egyenlő szélességű, piros, fehér és zöld vízszintes sávból áll. Színei a korábban rögzült magyar címerből származnak (az ezüst vágások színe a heraldika szabályai szerint a zászlón fehér), és a magyar nemzet színeiként értelmezve zászlón ebben az összeállításban csak a reformkorban jelentek meg.

19. századi romantikus értelmezés szerint a piros sáv az „erőt”, a fehér a „hűséget” és a zöld a „reményt” szimbolizálta. A trikolór (három szín szerinti tagolás) ugyanakkor a francia forradalomban született francia nemzeti zászló nyomán a forradalomra is utalt.

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes
hirdetes

Hasznos volt számodra ez a cikk?

Mondd el mennyire!

Szavazatok száma: 209

Átlagos értékelés: 4.9

Szótár

feljegyzés

dokumentum , amely rögzíti az elért eredményeket vagy bizonyítja tevékenységek... Tovább

Attitűd

Attitűd, azaz beállítódás, olyan tanult készenléti állapot, amely megmutatja, melyik... Tovább

Tovább a lexikonra