Magyarország nevezetességei

Az Egyezmény aláírásával valamennyi részes állam kötelezettséget vállal arra, hogy a saját területén fekvő világörökségi helyszíneket óvja és megőrzi a későbbi generációk számára, illetve hogy lehetősége szerint hozzájárul a Világörökségi Listán szereplő helyszínek védelméhez.

Ófalu (Hollókő)

Mai arculatát egy 1909-es tűzvész utáni újjáépítésekor kapta, de az ófalu megtartotta eredeti településszerkezetét, a sok ősi elemet megőrző házakat. 1987 óta szerepel az UNESCO Világörökség-listáján.

Palócföld éke, s egyben Közép-Európa legépebben megmaradt, egységes palóc építészeti stílust tükröző faluja Hollókő, melynek legnagyobb értéke az ófalu nagy részét kitevõ, 58 védett épületet magába foglaló falurezervátum, mely õrzi a XVII. századi népi építészet remekműveit.

A Hollókőre kiterjedő védelem nem csupán műemléki jellegű, hanem a tájképileg jelentős hagyásfás legelőre és a "nadrágszíj" parcellás szőlőhegyre is vonatkozik. 1977 óta, belterülete, zártkertjei, legelője és a várhegy részei a 141 hektáros Hollókői Tájvédelmi Körzetnek.

1987-ben pedig az UNESCO Világörökség Bizottsága Világörökségi címmel jutalmazta az épített és táji környezet eme páratlan harmóniáját.

Ókeresztény sírkamrák (Pécs)

A Szent István tér alatt IV-VI. századi ókeresztény temető húzódik. A Világörökségek listájára felvett műemlékegyüttes több részlete már látogatható. A Korsós sírkamra a fülkébe festett kancsóról és pohárról kapta a nevét, amely a fölötte lévő szőlőfürtökkel, indákkal együtt mint jelkép díszítette a temetkezési hely falát. 1782-ben fedezték fel a sírkamrát, melynek falán Péter és Pál apostolok képe látható.
Pécs a magyar mediterráneum legdélebbi városa 2000 éves történelemmel büszkélkedhet. A város területe a római kor óta folyamatosan lakott és a korábban itt élő népek, egymást követő, vagy éppen egymás mellett élő kultúrák kiemelkedő jelentőségű emlékanyagot hagyományoztak ránk.

Budapest Duna-parti látképe - Világörökség, Budapest

Az UNESCO Világörökség Bizottsága 1987-ben emelte világörökségi rangra Budapest Duna-parti látképét és a Budai Várnegyedet.

Andrássy út

A 2002 óta a Világörökségek között számon tartott Andrássy út hármas tagozódása ellenére kivételes építészeti egységet mutat, aminek az a magyarázata, hogy alig több mint tíz év kellett a teljes kiépüléséhez.

Tokaji borvidék kultúrtáj

A tokaji borvidék mint kultúrtáj kapott világörökségi rangot 2002-ben. A kitüntető cím elnyerésében döntő szerepet játszott az évszázados gyökerekig nyúló kulturális örökség, amely a szőlőtermelés és borkultúra területén a hagyományos módszerek megőrzésével garantálja a tokaji bor egyediségét, kiváló minőségét.

A világörökséghez tartozó teljes terület nagysága 88 134 ha, amiből 13 245 hektárt tesz ki az ide tartozó települések területe (Tokaj, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Mád, Mezőzombor, Rátka, Szegi, Tarcal és Tállya), valamint további tíz hektárt az egyedileg ide sorolt pincék: Ungvári-pince (Sátoraljaújhely, 4 ha), Rákóczi-pince (Sárospatak, 0,8 ha), Kőporosi-pince (Hercegkút, 1,7 ha), Gomboshegyi-pince (Hercegkút, 2 ha), Oremus-pince (Tolcsva, 0,9 ha) és a Tolcsvai Bormúzeum (0,6 ha).

Hortobágyi Nemzeti Park

A Hortobágy Európa legnagyobb szikes pusztája. Itt alapították meg Magyarország első nemzeti parkját 1973-ban, a 81 ezer hektár kiterjedésű Hortobágyi Nemzeti Parkot (HNP). A terület a Világörökség része.
A Hortobágy az ember és természet kíméletes földhasználaton alapuló, s így fajok és élőhelyek tekintetében nagyfokú biológiai változatosságot fenntartó, harmonikus együttélésének egyedülálló példája, kimagasló tájképi értékekkel rendelkezik.

Pedig első látásra nincs itt semmi. Ha körbetekintünk, az a legfeltűnőbb, hogy nem akasztja meg a tekintetet semmiféle építmény, de még dombok, hegyek sem. A délibáb forró nyári napok látványossága, amikor olyasmit látunk a tájban, ami nincs is ott.

Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj

A Fertő és a Hanság vidéke a természet ritka szép szigete Magyarország nyugati kapujában. A tó magyar és osztrák területen lévő részeit együttesen a Világörökség részévé nyilvánították. Az egykori hatalmas mocsár- és lápvilág máig fennmaradt területei egyedülálló növény- és állattani, tájképi, néprajzi és kultúrtörténeti értékek menedékhelyei.

A nemzeti park osztrák részét, az 1992-ben létrehozott, 9500 hektáros Nationalpark Neusiedler See-Seewinkel-t 1994-ben kapcsolták össze a magyar nemzeti parkkal.
A Fertő az eurázsiai sztyepp tavak legnyugatibb képviselője, s egyben Európa legnagyobb szikes (alkaline) tava. A víz sekély, a vízmélység állandóan változik, de átlagosan az egy métert sem éri el. Többször is kiszáradt már a tó, legutóbb 1867-1871 között. Elsősorban a talajvíz és csapadékvíz táplálja, továbbá két patak folyik belé. Természetes lefolyása nincs, vizét a Hanság-főcsatorna vezeti el.

Bencés fõapátság

Az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság 1996 óta a Világörökség része. Román, illetve gótikus eredetű maradványok felhasználásával épült fel a barokk épületegyüttes. Ma is áll a XIII. századi háromhajós, gótikus boltozattal fedett bazilika, latta az apátság legrégibb részleteit őrzi a román stílusú altemplom. A monostor a barokk időket idézi. Ennek legértékesebb látogatható része a faoszlopos könyvtárcsarnok. Az épületegyüttest a magyar klasszicizmus egyik legismertebb alkotása, az 55

Aggteleki Nemzeti Park

Az Aggteleki-karszt több mint 20 ezer hektáros területe 1985-től tartozik a nemzeti parkhoz. Az itt található barlangrendszer - a Szlovák-karszt barlangjaival együtt - 1995-től a Világörökség része.