IRATKOZZ FEL
CSATORNÁNKRA
A minõség, a hétköznapi gyakorlatban egyrészt elvárást, igényt jelent a szükségleteinket kielégítõ termékekkel és szolgáltatásokkal szemben, másrészt bizonyos értékelést, használati értékrendet, az azonos szükségleteket kielégítõ dolgok között.
A fogyasztó a minõséggel, a termék vagy szolgáltatás megfelelõségérõl, igényességérõl alkot véleményt. Valós az igény tehát a társadalom részérõl arra, hogy a szükségleteit kielégítõ anyagi javak és szolgáltatások használhatóságának jellemzõit egységesen meghatározzák és leírják.
A minõség fogalma és a fontosabb minõségügyi kategóriák
A minõség, mint hétköznapi fogalom már régóta él a köztudatban, mint olyan valami, amellyel a minket körülvevõ világ dolgai rendelkeznek. A fogalom konkrét meghatározása más-más értelmû, aszerint, milyen megközelítésben történik.
- filozófiailag: “a dolgok lényegét jellemzõ tulajdonságok összessége”,
- mûszakilag: “…a termék olyan tulajdonságainak összessége, amelyek alkalmassá teszik meghatározott szükségletek kielégítésére, rendeltetésének megfelelõen“,
- mûszaki-gazdasági megközelítésben: “A minõség valamely egységnek az a tulajdonsága, hogy meghatározott és elvárt követelményeket képes kielégíteni“,
- marketing értelmezésben: “A minõség, valamely termék vagy szolgáltatás olyan tulajdonságainak és jellemzõinek összessége, amelyek azt alkalmassá teszik meghatározott vagy rejtett igények kielégítésére”.
Megállapítható, hogy az utóbbi három értelmezés szerint a minõség annak a mértéke, hogy a termék vagy szolgáltatás mennyire felel meg az elõírt követelményeknek, illetve képes-e a meghatározotton túli igényeket is kielégíteni.
Az elõbbiek alapján a minõség négy összetevõre bontható
- az elõírásoknak való megfelelés,
- a használatra való alkalmasság,
- a megfelelés a vevõ megnyilvánuló igényeinek,
- megfelelés a vevõ várható igényeinek.
A minõség kialakítása három fokozatban lehetséges
- A valós igények felmérése,
- A követelmények szükséges mértékû megfogalmazása,
- A hibátlan megvalósítás.
Összegezve:
- minõség = valós igény alapján, a szükséges követelmények betartásával, az elõírások szerint megvalósult produktum.
- minõségellenõrzés: valamely termék, szolgáltatás egy vagy több jellemzõjének mérése és a mérési eredmények összehasonlítása az elõírt követelményekkel, az elõírásoknak való megfelelõség biztosítása céljából.
- minõségszabályozás: olyan operatív módszerek és tevékenységek összessége, amelyek a minõségi követelmények teljesítését szolgálják.
Elemei:
- a minõségi szint kitûzése,
- az alkalmasság kiértékelése a kitûzötthöz képest,
- beavatkozás (ha a minõségi szintek nem teljesülnek),
- tervezés (a minõségi szintek emelése érdekében).
- minõségbiztosítás: a minõségügyi rendszernek olyan tevékenysége, amellyel bizalmat kelt arra, hogy a termék (szolgáltatás) teljesíti a minõségi követelményeket.
- minõségirányítás: a vezetés olyan irányító tevékenysége, amely meghatározza a minõségpolitikát, a minõségre vonatkozó célokat, feladatköröket, és biztosítja ezek végrehajtásának eszközeit (kiépíti a minõségügyi rendszert).
- minõségfelügyelet: a folyamatok, feltételek, termékek, szolgáltatások állapotának folyamatos figyelése és igazoló ellenõrzése, a feljegyzések ellenõrzése és az elõírásokkal való összehasonlítása, a minõségi követelmények kielégítése végett.
- vizsgálat: valamely termék, eljárás, szolgáltatás jellemzõinek meghatározott eljárással való megállapításából álló mûszaki mûvelet.
- teljes körû minõségirányítás (TQM): a szervezet olyan irányítási elgondolása, amelynek középpontjában a minõség áll, és amely az összes tagjának részvételén alapul a hosszú távú piaci sikerek elérése céljából.
Forrás:
