A BBC egy londoni spanyol óvodában kérdezett meg szülőket, arról, hogy tapasztalataik szerint melyik az ideális kor a nyelvtanulásra. Az óvodában a gyerekek angolul és spanyolul is kommunikálnak egymással és az óvónőkkel egyaránt. Lássuk, a szülők, az óvodavezetők és a tudósok mit mondanak a nyelvtanulásról.
„Ebben a korban a gyerekek nem megtanulnak egy nyelvet, hanem megszerzik azt” – állítja az óvoda igazgatója, Carmen Rapersad. Ez a mondat tökéletesen összefoglalja, hogy milyen kevés erőfeszítésre is van szüksége a gyerekeknek a nyelvtanuláshoz. Sok itteni gyerek számára a spanyol a harmadik, vagy épp a negyedik nyelv, néhányak anyanyelve pedig a horvát, a héber, a koreai, vagy éppen a holland. Ehhez képest egy átlag felnőtt igazi kihívásokkal néz szembe egy nyelvórán, irigykedve gondolva a fiatalság fogékonyságára.
A tudomány szerint azonban sokkal összetettebb kérdésről van szó, ha a nyelvtanulás és a kor kapcsolatát vizsgáljuk. Mint kiderült, ez a kapcsolat életünk során folyamatosan változik, ami jó híreket jelent a későn kezdők számára. Általánosságban véve az élet különböző szakaszai más és más előnyöket kínálnak az embereknek a nyelvtanuláshoz. Babákként jobb fülünk van a különböző hangokhoz; kisgyerekekként nem okoz gondot számunkra az idegen akcentusok elsajátítása; felnőttként pedig sokkal tovább vagyunk képesek megőrizni figyelmünket, tudunk írni és olvasni, illetve számos más készségünk is kifejlődik, amik könnyebbé teszik a nyelvtanulást.
A koron kívül egyéb tényezők is befolyásolják hogy hány nyelvet vagyunk képesek elsajátítani, és milyen mélyen – ilyenek például a közösségi körülmények, a pedagógiai módszerek, illetve a kapcsolatok vagy akár a szerelem is.
„Nem minden kezd el hanyatlani a korral” – állítja Antonella Sorace az Edinburghi Egyetem nyelvészprofesszora, és a Bilingualism Matters Centre igazgatója. Antonella a „közvetlen tanulást” emlegeti, vagyis amikor a tanulás egy osztályteremben zajlik, ahol egy tanár magyarázza el az anyagot. „A fiatal gyerekek nem túl ügyesek, ha közvetlen tanulásról van szó, mert nem rendelkeznek megfelelő kognitív kontrollal, illetve sem figyelmük, sem memóriájuk nem elegendő hozzá” állítja a professzor. „A felnőttek sokkal jobbak ebben. Szóval ez olyasmi, ami a korral javulhat.”
Egy izraeli kutatócsoport tanulmányából például kiderült, hogy a felnőttek sokkal könnyebben képesek elsajátítani egy kitalált nyelvi szabályt, illetve alkalmazni azt új szavakban. A teszt során egy 8 évesekből, egy 12 évesekből, és egy fiatal felnőttekből álló csoportot vizsgáltak. Az elért pontszámok a korral egyenes arányosak voltak, tehát az idősebbek jobban teljesítettek, mint a fiatalabbak.
Egy másik hosszútávú tanulmány is hasonló eredményeket mutatott fel. A kísérletben 2.000 katalán-spanyol tanulót vizsgáltak meg, akik az angol nyelvet próbálták elsajátítani. A később kezdőknek gyorsabban ment a tanulás, mint a fiatalabbaknak. Az izraeli kutatók szerint kísérletük idősebb résztvevőit talán olyan képességek segítették, amelyek a korral jelennek meg vagy válnak élesebbé – például a fejlettebb problémamegoldó-képességek –, illetve a szélesebb körű nyelvi tapasztalatok. Más szóval, az idősebb tanulók már alapból többet tudnak magukról és a világról, és ezt a tudást felhasználva könnyebben feldolgozzák az új információkat.
A gyerekek ezzel szemben a közvetett tanulásban kiválóak, számukra ez az anyanyelvűek beszédének hallgatásából, és azok utánzásából áll. Persze ehhez a fajta tanuláshoz elengedhetetlen, hogy sok időt töltsenek anyanyelvűek társaságában. 2016-ban a Bilingualism Matters Centre összeállított egy jelentést a skót kormány számára a mandarin nyelvet tanulókról. Mint kiderült, heti egy órányi tanulás nem elegendő egy ötéves számára, azonban egy extra fél óra, és egy anyanyelven beszélő jelenléte segített, hogy a gyerekekben rögzüljenek a mandarin nyelv azon elemei, amelyek a felnőtteknek nagyobb kihívást jelentenek (például a szavak tónusa).
