ISO 9001, ISO 14001 ISO17799 rendszerkiépítéshez, honlapkészítésre állami támogatás segítségével kérje ajánlatunkat itt!

Minõségszakemberek Találkozója 2006.

Magyar Minõség Bál

A több, mint három órán át folyó, igen élénk vitában, gyakran egymásnak ellentmondó nézetek csaptak össze. A rendezvény újdonságnak tekinthetõ, mert mintegy bevezette és megalapozta az aznap este tartott minõségszakemberek összejövetelét, a Magyar Minõség Bálját, amely jó alkalom volt, hogy a résztvevõk folytassák a délelõtt megszakított, de korántsem lezárt vitát.

Kerekasztal vita

Megjegyezném, hogy a megtartott kerekasztal vita, az elsõ ilyen jellegû kezdeményezés volt, mivel a korábbi minõségbálok elõtt nem került sor hasonló vitára, véleménycserére. Sajnos vagy ennek tudható be az, hogy számos tanúsító cég, számos kiemelkedõ eredménnyel büszkélkedõ nagyvállalat minõségszakemberei, Nemzeti Minõség Díjazott cégek munkatársai, Kormányzat szakemberei, számos nagyobb felkészítõ nem jelentek meg a vitán, vagy a szombat délelõtti idõpont nem felelt meg nekik, vagy a téma számukra nem volt fontos. A szakemberek hiányosságát a sokak által ismert Rózsa András is kifogásolta többek között. Ennek ellenére a jelenlevõk a vita zárásával egyhangúan megállapították, hogy a vitára szánt három óra gyorsan eltelt, s mindenképpen folytatni kellene a megbeszélést.
 

Mennyit ér ma a tanúsítvány?

Vitaindítóként Somogyiné Alabán Ildikó vezette fel a fõ kérdést, hogy mennyit ér ma saját tanúsítványunk, mi az érték-alakulás tendenciája és ebben milyen okok játszhatnak közre? (ill. a további hozzászólásokat irányította, koordinálta) Rövid kitekintést adott a tanúsítás nemzetközi tendenciájáról és arra is utalt, hogy a legfejlettebb piacokon, pl. az USA-ban, Németországban ma már jóval többet várnak el a szállítóktól, mint azt, hogy tanúsítványa legyen. Az elsõ körben a tanúsított szervezetek, a második szakaszban pedig a tanácsadók és a tanúsítók véleményének kikérésére került sor.

ISO 9001:2001

A kérdésre válaszolók egységesen foglaltunk állást abban, hogy az ISO 9001:2001 követelményszabvány tanúsításának értéke sajnos devalválódott. A rendszer bevezetésének „belsõ” haszna nem vitatható, de a piac ma már további garanciákat követel. A szakma „vajúdását” több jelenség is bizonyítja, például az, hogy a vitán, már fent említett módon kevés szakember vett részt. Az egész minõség-szakma leértékelõdése megmutatkozik abban is, hogy a kormányzat – a szakmai szervezetek erõfeszítései ellenére – nem volt hajlandó a minõségfejlesztés témakörét a II. Nemzeti Fejlesztési Tervbe felvenni. (ami valószínûleg azt jelenti, hogy a közeljövõben korlátozódnak a minõségügyre költhetõ támogatások, de 2006-ban egyértelmû, hogy ilyen támogatás már nem lesz)!

Felkészítõ és tanúsító szervezet

Többek szerint (mi állásfoglalásunkkal szemben) a tanúsítvány értékét néha a felkészítõ és a tanúsító szervezet összefonódása vonja kétségbe. Mások a helyzet kialakulásának okát egyesek magában a rendszerben látják, abban, hogy bárki lehet tanúsító, vagyis a kínálatot nem korlátozza semmi, az árverseny pedig rontja a tanúsítás minõségét, állami beavatkozás lenne szükséges. Megállapított tény, hogy jelenleg Magyarországon 22 akkreditált tanúsító létezik, de sajnos egyesek akkreditáció nélküli tanúsítványokat is kiadnak!!!
Probléma továbbá, hogy a felkészítõ gyakran nem tanácsadó, nem is ért ahhoz a szakmához, amelyben felkészít, ezért nem képes az egyes következmények súlyának értékelésére, csak abban érdekelt, hogy legyen meg a felkészítendõ cég tanúsítványa. Ezek a ’kókler’ szakemberek sajnos nem tudják a minõségtudat szellemiségét átadni, így csak a Tanúsítvány megszervezésében tudnak segíteni, de ez a Tanúsítvány nem sokat ér, csak papír, nincs mögötte minõségtudatos mûködés.

Új akkreditációs törvény

Nagyobb tanúsító szervezetek kifogásolták, hogy az új akkreditációs törvény helytelenül korlátozza az auditorok körét, kiváló szakembereket oktalanul zár ki az auditálásból. Bírálták a NAT akkreditációs tevékenységét, sürgették, hogy készüljön fel az informatikai rendszerek tanúsításának akkreditálására, mert ez a piac gyors felfutásban van. Véleményünk szerint is probléma, hogy a Nemzeti Akkreditációs Testület (NAT) le van maradva a specifikus minõségmenedzsment rendszerek akkreditálásával, de még nagyobb probléma, hogy a NAT a nemzeti porondon nem elfogadott testület.

Minõség-oktatás

Többen szóltak arról, hogy a minõség-oktatás is reformra szorul, a minõség-mérnök ma már nem fõ-, hanem inkább másoddiploma lehetne. Szervezetünk is több diák szakmai munkáját segítette, ill. segíti most is. Pár honapja került sor szárnyaink alól kikerül két ’TQM szakirányos’ hallgató sikeres államvizsgájára. A szakirány nevébõl (még egyszer írom: TQM, azaz Total Quality Management szakirány) arra következtettünk, hogy végre megfelelõ ismeretekkel  rendelkezõ diplomamunkásokat segíthetünk, de gyorsan rá kellett jönnünk, hogy az ismeretük a minõségügyrõl elég alapszintû. Elmondásuk alapján a nálunk töltött  három hónapos gyakorlatuk alapján többet tanultak, mint az iskolapadban három év alatt. Kérdem én ezek után, hol tart most az oktatás? –mert az én idõmben még az oktatás, az oktatás volt kiváló szakemberekkel/oktatókkal.
További problémaként merült fel, hogy a Tanúsítók nem tudnak, vagy nem akarnak integrált auditot tartani. Ez szervezetünk szerint is így van sajnos, ezért integrált auditmunkával minden esetben az International Cert Hungary Kft.-t (www.isotanusitas.hu) bízzuk meg, akiknek ez nem okoz gondot.

A gondokat nem szeretném szaporítani; a minõségügy véleményünk szerint alapvetõ fontosságú az életünkben, he ez ellen cselekszünk lemaradunk. A minõségirányítási rendszer bevezetése és tanúsítása annyit ér, amennyit hozzáad a szervezet értékteremtõ képességéhez és ezzel versenyképességének növeléséhez, de ez rajtunk múlik, tanúsítókon, tanácsadókon, a cég vezetõin!

ISO 9001, ISO 14001 ISO17799 rendszerkiépítéshez, honlapkészítésre állami támogatás segítségével kérje ajánlatunkat itt!

Forrás: