Derült égbõl villámcsapásként érhet az elbocsátás híre. Az elsõ ijedtség után gondoljuk végig a teendõket, majd cselekedjünk. A munkanélküliség ugyanis túlélhetõ optimizmussal, aktív álláskereséssel. A bezárkózás viszont könnyen depresszióhoz vezethet. Néhány tipp, hogyan élhetõ túl az állástalanság.
Munkanélkülivé válás esetén fontos leszögezni: semmi értelme az önvádnak, az önmarcangolásnak. Fõleg ha nem szakmai teljesítményünk, alkalmatlanságunk miatt kényszerülünk álláskeresésre, vagy nem is ismerjük konkrétan a kiváltó okokat. Nem kizárt: gazdasági okok - a munkaadó piaci helyzetének megrendülése, a cég átszervezése, vezetõváltás vagy egyéb tényezõk vezettek idáig.
Ne vesszünk össze a volt kollégákkal
Próbáljuk megadni a kilépés módját is - távozásunkkor ne égessünk fel magunk mögött minden hidat. Ne rendezzünk nagyjelenetet, ne ekkorra idõzítsük a fõnöknek szánt beolvasást, inkább koncentráljunk a problémamegoldásra. A jó kollegiális kapcsolatok megõrzése már a referenciakéréskor kifizetõdik - ráadásul az álláskeresés késõbbi fázisában bármikor segítségünkre lehet.
Vezessünk álláskeresési naplót
A munkanélküliség elsõ napjaitól fogva célszerû tudatosan készülni az elkövetkezendõ hetekre-hónapokra. Ne hagyjuk szétfolyni az idõt, tervezzük meg precízen, egy nap hány órát fordítanánk az álláskeresésre. Gondoljuk végig, mely cégekhez vagy állásajánlatokra pályáznánk szívesen.
Vezessünk álláskeresési naplót, benne a megpályázott pozíciókkal, a leegyeztetett állásinterjúk idõpontjával és a kapcsolattartó fejvadász / HR-munkatárs nevével, elérhetõségével. Így jobban átláthatóvá válik az álláskeresés, nem fogunk zavartan kutatni az emlékezetünkben, ha megcsörren a telefon és interjúra hívnak.
Ne hagyjuk ki a szakmai konferenciákat sem
Ne csak az állásajánlatokat böngésszük - regisztráljunk az internetes álláskeresõ portálokon és kérjünk ingyenes internetes hírlevelet a szakterületünkhöz tartozó legfrissebb ajánlatokról is. Pásztázzuk a szakmai internetes fórumok állásajánlatait is és igyekezzünk minél több szakmai konferencián, rendezvényen részt venni. Ez is kiváló alkalom a kapcsolatok építésére, így akár egy jó álláslehetõség megcsípésére is.
Kérdezzünk ismerõsöket is állásügyben
Keressük fel barátainkat, ismerõseinket, egykori osztálytársainkat, kollégáinkat is problémánkkal, álláskeresési szándékunkkal. Nézzünk szét a népszerû közösségi portálokon. Jó tudni: a fejvadász-szakma szerint a szabad álláshelyek 60-80 százaléka személyes kapcsolatrendszer útján kel el.
Depresszióhoz vezethet a bezárkózás
Ám sokan épp munkanélküliként gubóznak be, kezdik hanyagolni családjukat, párjukat, barátaikat, hobbijukat és a társasági kapcsolatait. Ez a lehetõ legrosszabb stratégia - hosszabb távon ráadásul depresszióhoz is vezethet. Persze a munkanélkülivé váláskor bizonyos szintû kedélyállapot-romlás természetes - ám csak egy határig.
De ne fojtsuk a bánatunkat drogba, alkoholba vagy mértéktelen dohányzásba - ez csak látszatmegoldást jelentene és további problémák kialakulásához vezethet. Ne legyünk passzívak, fizikai erõnlétünket se hanyagoljuk el, ha tehetjük, sportoljunk.
Az Álláskeresõk Klubja is segíthet
Álláskeresõként jól tesszük, ha regisztráltatjuk magunkat a területileg illetékes munkaügyi kirendeltségen. A regisztrált álláskeresõk részt vehetnek a hivatal Álláskeresõk Klubjában. Itt tíz-tizenkét fõs csoportokban, sorstársakkal, személyes problémafeltáró-beszélgetés, videós és telefonos állásinterjú-szimuláció keretében lehet készülni az állásinterjúkra.
Multinacionális cégtõl vagy nagyvállalattól elbocsátottként nem kizárt, hogy részesülhetünk az outplacement -a kíméletes elbocsátás - gyakorlatában. Ilyenkor a cég is segíti a volt munkatárs álláskeresését - például kommunikációs tréninggel, állásvadász és pályakorrekciós tanácsadással, CV-írási tippekkel, a pályázás, a kapcsolatfelvétel, az önéletrajzírás hátterét biztosító irodahelyiséggel. Tudjunk meg minél többet errõl a lehetõségrõl is.
Forrás:
