4. Több támogatás a munkáltató részéről
A járvány során a munkáltatók sokkal fontosabb szerepet kaptak a munkavállalók pénzügyi, fizikai és szellemi jólétében. Vannak például rendkívüli betegszabadságokra, pénzügyi támogatásokra, rugalmas munkaórákra és gyermeknevelési segélyekre is. Egyes cégek például felfüggesztették, vagy legalább is csökkentették általános munkafolyamataikat, hogy erőforrásaikat fontosabb termékek előállítására, vagy ilyenkor szükséges szolgáltatások kínálására fordítsák.
A gazdasági válsághelyzet hatására a munkáltatók is másképpen kezdték el kezelni a munkavállalói élményt szervezetüknél. A külső tényezők helyét személyese tényezők vették át a szervezetek és munkavállalóik érdekei tekintetében. Mindez a munkavállalók fizikai és szellemi egészségére is jó hatással lehet.
5. Elkülönülnek a kritikus készségek és szerepek
A koronavírus előtti időkben azokat a pozíciókat tartották kritikus szerepeknek, amelyekhez olyan kritikus készségekre volt szükség, amelyek elengedhetetlenek voltak a vállalat céljainak eléréséhez. A munkaadók azonban kezdenek rájönni, hogy azok a pozíciók is kritikus szerepeknek számítanak, amelyek nélkülözhetetlenek az alapvető munkafolyamatok működtetéséhez.
A járvány utáni munkaerő összeállítása során nem kifejezetten magukra a vállalaton belüli szerepekre kell koncentrálniuk a munkaadóknak, hanem azokra a készségekre, amelyek versenyelőnyt biztosíthatnak cégük számára, illetve azokra a munkafolyamatokra, amelyek segíthetnek megtartani ezeket az előnyöket. A munkavállalóknak ez remek alkalmad arra, hogy új, kritikus készségek elsajátítására ösztönözzék alkalmazottaikat, akik előtt ezek új karrierlehetőségeket nyithatnak meg. Mindehhez persze kellő támogatást is kell nyújtaniuk.
6. Egyes helyeken elhanyagolják majd a munkaerőt
Habár néhány cég kifejezetten nagy hangsúlyt fordít munkavállalói jólétére ezekben a bizonytalan, kockázatos időkben, más szervezetek továbbra is veszélyes körülmények között dolgoztatják munkaerejüket a profit érdekében.
Fontos, hogy egy cégen belül ne tegyenek különbséget az irodai/gyári munkások, illetve az otthonról dolgozók között, legalább is ne olyan különbséget, ami hátrányos helyzetbe szorítja a másik csoportot. A cégeknek egy inkluzív vállalati kultúrát kell teremteniük munkavállalóik számára, függetlenül attól, hogy azok hol végzik munkájukat.
